Esztergom és Vidéke, 1897
1897-03-25 / 24.szám
van-e ereje, képessége, akarata a jövőben mindenképen ellenkezőjévé válni annak, aki eddig volt s ha nem, •— szabad-e neki dacból, hiúságból, vagy bármily egyéb okból továbbra is kerékkötője lenni szegény szülővárosa boldogulásának, amely neki soha semmit sem vétett ! Legyen legalább az idei húsvét tetszhalott városunknak is diadalmas feltámadási ünnepe ! Aucun. Helyi iparunk hanyatlása. Esztergom, márczius 24. Még számosan vannak iparosságunk tagjai között olyanok, akik a céhrendszer szabályai szerint nyitották meg iparágukat, akkori szokásmondás szerint: mesterségüket. Ezek a veterán iparosok, ugy mint a 48-as nagyidők tanúi »számbelileg évről-évre* fogynak, mert a céhrendszert eltörülő 1872-ik év mindig hátrább és hátrább marad mögöttünk és nemsokára beköszönt az az idő, midőn az iparosok sorában remekes mesterembert hiába keresünk. Hogy a remekes világból nem készítettek egy alkalmas átmeneti utat a szabad ipar versenyéhez, hanem 1872-ben nagy ugrással egyik szélsőségből a másikba kergették az iparosvilágot, annak nyomasztó hatását számos iparág sinyli, szenvedi. Az igaz, hogy a divat változásával, egyes iparágak letűnnek a szereplés mezejéről, de ebből nem származik az a következmény, hogy minden iparág elszenvedni kénytelen a divat szeszélyeit. Igy vidékünkön meghonosodott a posztó és más egyéb szövetruha viselés a nép legalsó rétegeinél is. Következménye lőn ennek az, hogy a sapkaszücsökön kívül a ködmön és bunda szűcsök ipara teljesen megszűnt. A hatvanas években a paszomántos ruhaviselés kenyeret nyújtott a gombkötő iparnak, de ennek megszűntével, mert az általános európai viselet lett domináló, a gombkötő ipar leszorult a napirendről. Mig az ércgombokot és cimedényekets egyéb rézmüvek készítményeit a háztartás szükségletei közé számítottuk, addig iparosaink sorában rézöntőket, ötvösöket, cinezőket találtunk, de ma midőn e szüségletek használaton kívül estek, — az azzal foglalkozó iparosok is megszűntek lenni. Egykoron nagy használatnak örvendtek nálunk a cserépedények, — tehát a fazekas ipar nagy lendületet ért el, — ma a vasedények dominálnak, tehát a fazikas ipar is hanyatlik erősen. Azelőtt a házakat, legalább is a modernebb Ízléssel kiállított házakat fazsindelylyel födték ; ez okból az ácsipar szépszámú tagokból volt városunkban és a vidéken képviselve. Ma cseréppel födik a házakat, amely cserepet gyárilag állítják elő, igy az ácsmunkát fölöslegességé teszik, mely okból az ácsok száma folyton csökken, de még inkább fokozódik e csökkenés az által, hogy a háztetőhöz való gerendázatot, ácsolását már több helyen beszüntetik az által, hogy a fenyöszálakat a forgácshulladék elkerülése végett gőzfürész alá bocsátják, honnét kész egyenes gerendák kerülnek elő, legfölebb a csapok és összeillesztési munkákra alkalmaznak ácsot. Ez állapot ismét a nevezett iparág lassú pusztulását idézi elő. Hát a posztószövés, hát a takácsipar mit vétett ? Ma gyolcsruhát kivan használni a falusi paraszt is, melynek alanya a pamut és előállítója a gyár, — tehát len — ; és a kenderanyaggal dolgozó takácsiparnak jövője a pusztulás, ami napjainkban nagyon is szembeszökő. A vasúti hálózat széleskörű kiterjesztése jelenlékenyon megcsappantotta a fuvarozást, de ezzel kapcsolatban mérhetlen csapást mért a kerékgyártó-, bognár, sőt a kovácsiparra is, a minek káros hatását főleg a vidéki e nemhez tartozó iparosok szenvedik, akik hogy tanult mesterségüket valahogy érvényesítsék, kénytelenek városokba húzódni, a mint Esztergomban is tapasztaljuk, hogy a bognárok és kovácsok igen elszaporodnak annyira, hogy a túlhajtott munkaversenyben egymásnak megélhetését szinte lehetetlenné teszik. Őrszem. — Befejező közlemény következik. — legye és város. O Városi képviseiők értekezlete. Azok a városi képviselők, akik legutóbb a duna-utcai teleknek iskolai célokra való megvásárlása ellen állást foglaltak, látván, hogy összetartásuknak meg volt a maga hasznos eredménye, elhatározták, hogy állandó összeköttetésben maradnak s a »Fürdő« vendéglő kis termében gyakrabban tartanak értekezleteket, amelyeken a városi kérdéseket alaposan megbeszélik és azoknak a közgyűlés napirendjére való kitűzésekor követendő magasztásukat elhatározzák. Őszinte örömmel üdvözöljük üdvös igyekezetüket, amelynek következménye lesz, hogy a kérdésekkel ismerősebbek levén, alaposan hozzászólhatnak azokhoz, emelkedni fog tanácskozásaink jelenlegi siralmas nivója s meg fog szűnni az eddigi iránytadó klikk káros egyeduralma. Ma este is volt ilyen értekezlet, amelyen az iskolatelkek ügyében beadott fellebbezést, az állami szöllőtelepet és más közérdekű dolgokat beszéltek meg. Az értekezlet lelkes tagja közé tartoznak : dr. Walther Gyula, Bleszl Ferenc, Reusz József, Wimmer Ferenc, Oltóssy Ferenc, Wipplinger Ödön, Lindtner János és mások igen sokan. O A hegyközség leglelkesebb barátja. Ennek nevezte magát Malma Lajos polgármester a legutóbbi városi közgyűlésen. Méltóztatik emlékezni, hogy mi akkor mindjárt kételkedtünk kissé e kijelentés alaposságában s mint a következmények mutatják, nem minden ok nélkül. A polgármester ugyanis, arra támaszkodva, hogy a hegyközségnek nem kell az egész város területére kiterjedni, csak a szentgyörgymezeieket igyekszik az általa leglelkesebben pártolt eszmének megnyerni. Megírtuk, hogy az állam hajlandó a hegyközség megalakulása esetén városunkban állami szőlőtelepet felállítani s Bemhard szőlőszeti felügyelő e célra alkalmas terület kijelölését kérte. A polgármester erre kiküldötte a gazdasági tanácsost a királyi városi határba s ott kijelöltette a véleménye szerint alkalmas területet. A felügyelő az illető helyen földfurásokat eszközöltetett s konstatálta, hogy az ottani silány talaj a kijelölt célra teljesen alkalmatlan. Nem tudjuk, hogy referált ez ügyben a gazd. tanácsos, elég az hozzá, hogy a polgármester megtette a felterjesztést a minisztériumhoz az illető kir. városi terület felajánlásával. Természetesen ennek hallatára a szentgyörgymezőiek, akik a szőlőteleptől igy elesnek, nem lesznek hajlandók a hegyközséget megszavazni a miniszter meg a szőlőtelepet megadni. Igy azután a hegyközség megbukik és a polgármester megmarad a hegyközség leglelkesebb barátjának. Legalább igy gondolkozott ő, de hogy a közönség, amely átlátott a nagyon is lyukacsos szitán, másképpen gondolkozik, arról már a legközelebbi jövőben alkalma lesz meggyőződni. O A szőlőojtási tanfolyamnak, amelyet a Gazdasági Egyesület rendezett, vizsgáját vasárnap délután tartották meg, nagyobb szakértő közönség előtt. Közel száz növendék állotta ki sikerrel a vizsgát s az egyesület a legtöbbet közülük jutalomdijjal is ellátta. Az eredmény az egyesületnek és főleg a tanfolyam derék vezetőjének nem közönséges dicséretére válik. O Hasznos intézkedések. A hatóság elrendelte, kogy a cselédszerzők a hely nélküli cselédeket és a mészárosok a vidékről behozott állatok lisztáját naponkint jelentsék be a rendőrségnél. O Az Újoncozás tegnap a megye egész területén befejeződött. A sorozó bizottság áz eredménynyel általában, az esztergomi járáséval és a városéval pedig különösen meg volt elégedve. Ez utóbbinál 24%-a vált be az állitottaknak. A városiak közül állíttatott 282, besoroztatott a közöshadsereghez 47, a honvédséghez 4, összesen 51. Ebből 5 önkéntes és 10 póttartalékos (közöttük 7 tanitó.) Idegen állíttatott 50, bevált 15. Az idegeneknek majdnem fele: 24 növendékpap volt, akik közül 7 vált be. A sorozás végeztével a polgármester a bizottság tiszteletére lakomát adott, j amely esti nyolc óráig tartott s amelyre j természetesen —- amint illik — a vár-1 megye alispánját is meghívta. O A megyebeli betegsegőlyző pénz- j tárak nagyon szépen virágzanak, amint j azt az Egyesült Tégla- és Cementgyár; lábatíani és a kőíaragósegédek süttői ily j intézményének f. hó 21-én megtartott i közgyűlése bizonyítja. A tagdíj csak 2 : kr, a kórházak minta berendezésnek, az orvosok honoráriuma nagyon méltányos és mégis a- lábatlan! 7137 korona 97 fii-' lér, a süttői 2308 írt 68 kr tiszta va-1 gyónt mutat, ami — rövid fennállásukat! tekintve — nagyon szép eretimény. Pe- j dig a betegforgalom nagy, amint a bete- i gedések statisztikája mutatja, amely sze-j rint pl. Lábatlanon a 266 betegre 250 ' betegedés esett. A humánus intézmények í vezetői mindenesetre megérdemlik a leg- j nagyobb elismerést. O Betétszerkesztés. Csányi Iván betétszerkesztő Lábatlanon a telekkönyvek szerkesztését befejezvén, hasonló célból Piszkére költözött át. waa jj*W P «íp» nw pmro^ ga jTOBm nnaipa MMBiifcBi HIMMI ttJaM í-TTrfaTTTBraflf KSSaES:BB&SESS6 mm Esztergom, március 24. — Szeméiyi hírek. GróíMajláth Gusztáv erdélyi püspöki koadjutor városunkba érkezett. — Blümelhuber Ferenc kanonok, mint őszinte részvéttel halljuk, súlyosabban megbetegedett. — Benedek napja volt vasárnap s azt természetesen a bencések helybeli székháza a szokásos módon megünnepelte. Az ünnepi istentiszteleten, amelyet Vojnics Döme igazgató mondott, a főgimnáziumi ifjúság testületileg vett részt. — Felolvasás. A Katholikus Kör f. 25-én délelőtt tizenegy órakor saját helyiségében felolvasást rendez, mely zeneszámokkal lesz kapcsolatos. — Március 15. Nyergesujfalun. Kissé elkésve vesszük a következő tudósítást: Nyergesujfal 11 községe szépen megünnepelte a szabadság nagy napját. Reggel mise volt a felső kápolnában, amely után a közönség a millenáris obeliszkhez vonult, ahol hazafias dalokat énekeltek, majd Lukácsovics taiaitó alkalmi szavallatot adott elő. Este Zsitvay vendéglőben negyven teritékes bankett volt, amelyen az első tósztot — a nap jelentőségét méltatva — Ridly István jegyző mondotta a királyra. Hazafias pohárköszöntőt tartott Hajcs János plébános is. Az est folyamán sok tapsot aratott dr. D£utseh Arminné pompás éneke. A vacsorát vidám tánc követte. Megemlítjük még, hogy az est közönsége a község három agg honvédé javára tizennyolc forintot gyűjtött-össze. — Kézfogó. Dr. Erős Arnold orvos, városunk fia f. hó 18-án jegyezte el özvegy Putz Jakabné kedves leányát : Zelmát Párkányban. — Közgyűlések. A helybeli Ipartestület betegsegélyző pénztára évi rend<s közgyűlését f. hó 25-én d. u. 3 órakor a városháza tanácstermében tartja meg. A mult évi statisztikából érdekesebbek a következő adatok: Tag létszáma volt 1896. dec. 31-én 772 férfi és 13 nő, Összesen 785. Betege volt 10—18 éves férfi 330, nő 5. 18—30 éves férfi 318, nő 4. 30—40 éves férfi 80, nő 3. 40—50 éves férfi 29, 50—60 eves férfi 11, nő 1. 60—70 éves férfi 4. Összesen 772 férfi, és 13 nő. Kiutalt évi segély 420 frt 35 kr. Halottja három volt az egyesületnek. A bevétel 3397 frt 2 kr, amig a kiadás 2879 frt 83 krra rúgott s igy a maradvány 517 frt 19 kr. Az „Esztergom-vármegyei kerületi betegsegélyző pénztár" harmadik évi rendes közgyűlését márc. hó 28-án d. u. 3 órakot Esztergomvármegye székházának tanácstermében fogja megtartani, melyre a f. év márc. hó 7-én- választott kiküldöttek, valamint az összes érdekelt munkaadók és alkalmazottak hivatalosak. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Az igazgatóság jelentése. 13. A felügyelő-bizottság jelentése és határozat a felmentvény iránt. 4. A módositott alapszabályok bemutatása. 5. Két munkaadó és 4 alkalmazott igazgatósági rendes, — 4 alkalmazott igazgatósági póttag, — 1 munkaadó és 2 alkalmazott felügyelő-bizottsági, — 1 munkaadó ós 1 alkalmazott választottbírósági póttag választása. 6, Indítványok. — Piknik volt e hó 22-én Bodnár Gyula kéméndi földbirtokos vendégszerető házánál. A háziak kifogyhatlan szeretetreméltósága, a hölgyek szépsége és bájossága, a pásztói czigány tüzes csárdásai állandóan rózsaszínűvé tették a hangulatot. Jelen voltak : Fischer Colbrie Ágostné Zseíizrőljaklicsné Viskről, Kruplanicz Sándorné, Sándor Jenőné Kéméndről, Sztankay Kálmánné Csatáról, és özv. Vanke Sándorné. Leányok: a három kedves házikisasszonyon kivül Feigler Janka, Fischer Colbrie Szerafin, Jaklics Anna és Lujza és Sztankay Gizike. Táncosokat városunk, Bars és Hont megyék szolgáltattak. A mulatság világos reggelig tartott. — Jotekonyc é élu előadás. Megírtuk már, hogy Páékányban az ottani kisdedóvó javára báró Jeszenák plébános védnöksége alatt jótékonyczélu előadást rendeznek. Ez előadás f. hó 28-án, vasárnap este lesz megtartva a kisdedovó helyiségében. Szinre kerül : ,,/í betyár kendője* csupa női szereplővel. íme az érdekes előadás személyei: Özvegy Ónodi Kulcsár, Nagy Istvánné •— Kamis Irma, ifj. Ónodi Kulcsár, Nagy András, fogadott fia —- Janovics Anna. Ónodi Kulcsár Nagy Ferenc agglegény — Marmorstein Etel. Andó, ügyvéd, | városi tanácsos — Herzann Aranka, Boris asszony, özvegy, Gulyásné — Zatykó Juliska, Bandi fia számadó Kégli Rozália, Örzsi, ennek neje — Drozdy Irén, Buzi, zsandár — Sulta Mariska, Buriné — Mikus Margit, Zsófi, leányuk — Lovas Szidónia, Csepü, szabó — Bittér Etelka, Kajszin Dárius, borbély — Martinék Szidike, Ragyás, futóbetyár — Kégli Lina, Pisze, futóbetyár — Janovics Etel, Esküdt — Khégly Lina, Szolgabíró — Janovics Etel, Biztos.— Martinék Szidi, Poroszló — Sulta Mariska, Első huszár — Bittér Etelka és második huszár — Mikus Tercsi. — Szalonkavadászat. Csupor István primási főerdőmester a mult kedden Pu'izta-Maróthon Csik állami erdőfelügyelő tiszteletére szalonka-hajtóvadászatot rendezett, amely igen szépen sikerült, amennyiben a résztvevők tizenhárom szalonkatollat vágtak büszkén zsebükre, vagy tűztek kalapjuk mellé. — A Tanitóképezdéből. A legutóbbi időben az a hir terjedt el városunkban, hogy a hercegprímás megtiltotta a nőnovendékeknek az érseki tanitóképezdében való vizsgálatát. E hir annyiban téves, hogy ezt az intézkedést dr. Komlóssy Ferenc főtanfelügyelő már a tanév elején meghozta. — Az Ipartestület és a Katholikus Legényegyesület rendes évi közgyűlését vasárnap délelőtt tartotta. Helyszűke miatt mindkettőről csak legközelebbi számunkban referálhatunk. Itt csak azt emütjük föl, hogy az ipartestületi közgyűlésen Rothnágel Ferenc titkár nagyon szép jelentésben számolt be az év eseményeiről, majd a tisztikart újból megválasztották, csak a választmányba jutott be néhány uj tag. Szóba került az ipartestületi nyugdíjintézet is s e kérdésnél a szakszerű felvilágosítások meggyőzték a jelenvoltakat arról, hogy mivel a belépési kényszer ki nem vihető, annak a közel jövőben való életbelépése alig hihető. — Böjti estély. A Katolikus Legényegylet vasárnap este ő 1 ^ órakor saját helyiségében estélyt rendez, amelynek műsora a következő; i. Vissza-előre. Költemény. Pannontól. Szavalja: Markó
