Esztergom és Vidéke, 1897

1897-12-25 / 102.szám

c sönös elhatározáson alapuló ígéretnek hogy t. i. minden idegen nevű fővárű tanitó magyar nyelvet vesz fel az ezrl­év emlékére, — ma már nyilván vó foganatja látszanék. Sajnos, hogy a f<á­rosi derék törekvésű, mondhatni : -1­jesen hazafias irányban fáradozó tatok ezen Ígéretük beváltásáról megfelecez­tek, s adósai maradtak ugy a főváro.'ak, mint az országnak; — pedig a fő»ros a vidéki al — és járásbirók fizetővel honorálja tanitóinak működését, a lillé­nium évében még külön drágaság pót­lékkai is kedveskedett nekik ép kkor, midőn névmagyarositási felbuzdásuk oly jó viszhangot keltett az ors^gban. A tanítóknak széleskörű Összíötteté­seik vannak a néppel, főleg gyrfnekeik utján a szülőkkel. Ezen kinálko' érint­kezési alkalom bő anyagot <ol gáltat arra, hggy a névmagyarosítás '» terjed­hessen De ha valaki maga-ma^a nézve nem ismeri el a névmagyaroíás köte­lezőségét, miként lehessen v'ni, hogy az ilyen tanférfiu mást is 1-sonló tet­tekre serkentsen? Úgy volnavéle, mint a hajnövesztő szert áruló pat^us, a kinek feje búbján egy árva szál ha sem lévén, megkérdezték, hogy miért nm használja ő is a hajnövesztőszert? Prsze, őszinte felelet helyett fejebúbja M biborvörös a meglepetést okozó kérdstől, s hogy hasonló kérdéssel többé e ostromolják, igazabban : meg ne szégynitsék, a haja­hozó pomádé árulásával ílhagyott. Esztergom város ide^n nevű lakos­sága, boldogult Szilágyi idolf polgártár­sunk állítása szerint cs£ úgy vallhatja magát joggal tisztán mgyarnak, ha érző magyaros kebelét mafar név takarja. Őt bántotta az is, hog" ha a falusi ma­gyar nép általánosan lagyar nevet vi. sel, miért nem' lehet gy Esztergomban is, a hol kizárólag mgyarul értő és be­szélő Hutschneider, tfitschneider, Ortner Szedmer, Pretner, Tiner, Majer, Oszter­majer, Bierbrauer, .ovábbá Drevenka, Pecsenka, Dobrony, Pivoda, Szloboda, Hugyik, Kusnerik, íchafarik, Klobucsnik stbiek magyar neekkel való felcserélés után nemcsak szioen-lélekben, de név­ben is beillenék ft esztergomi magyar társadalomba. A mozgalmat Vargyas Endre itthon, a kormány pedfc a helységnevek által az országban mginditotta, — s hiszszük, hogy a kettős rányitás megteszi hatását és nálunk is toneges, illetve általános névmagyarositáí fogja annak nyomdo­kát követni. Alja Isten, úgy legyen! Egy tanférfiú. Városunk jel- és külgazdasága. Esztergom, december 24. Esztergom város bel- és külgazdasága a rendszertelm, lanyha, kapkodó veze-j tés alatt a lígutóbbi-években oly szo­morú állapotba jutott, hogy a türelmes közvélemény végre erélyesen megszólalt és kíméletlenül követelte atarhatatlan ál­lapotok sürgős megszüntetését. Az erős nyomásnak engedett a város tanácsa is s a f. évben végre felszólí­totta Noziroviczky Miklós megyei és városi erdőmestert, akiről tudta, hogy kiváló szakember és mint tizennyolc éve városi tisztviselő, már nagyon sokszor emelt szót a városi gazdaság fellendí­tése, olskerü vezetése iránt, — s mindég eredménytelenül —egy általános javaslat beadására. A buzgó erdőmester most sem elégedett meg azzal, hogy — more strigoniense — odatoljon valami tákol­mányt, hanem buzgó munkatársa: Os­váth Andor városi allevéltárnok közre­működésével megirt egy nagyszabású javaslatot, amely nyomtatásban 36 kvart oldalt tesz ki. És nagyon helyesen cselekedett, ami­kor a költségekre nem tekintve, elabo­rátumát sajtó alá adta, mert az igy köz­kézen fog forogni s semmiféle városi fiókba eltemethető nem lesz. A javaslatot csak most vévén kezeink­j hez, ezúttal nem foglalkozhatunk bőven és érdem szerint vele, ezt azonban már legközelebb megeselekesszük. Hogy azonban olvasóink lássák, mily lelkiisme­retességgel és körültekintéssel van az megszerkesztve, közöljük a bevezetés e sorait, amelyek egyúttal a javaslat tar­talmát is megjelölik : »A városnak szoros értelemben vett mezőgazdálkodása, ennek számtalan hasz­not hajtó ágai mig egyrészről helyes ke­zelés mellett jövedelmezőkké tehetők, másrészről pedig a modern reformterve­ket a gazdák indirecte uton tehetik ma­gukévá. Ily reformtervek ma a következők : 1. a városi tulajdont képező szántóföldek jövedelmezőbbé tétele ; 2. a városi rétek intensivebb mivelése által "azoknak hasz­nosítása ; 3. a városi közlegelő rende­zése, javítása és befásitása ; 4. a bányák jövedelmezővé tétele ; 5. az állattenyész­tés meghonosítása tiszta fajta, törzsköny­vezett tenyészállatok beszerzésével; 6. a lónevelés. 7. a városi major felépí­tése, tekintettel az állattenyésztés érde­keire ; 8. a gyümölcstenyésztés előmoz­dítása ; 9. a szőlőmüvelés visszaállítása ; 10. Szederfatenyésztés, tekintettel a se­lyemtermelésre ; 11. a pöcék ürülékeinek és az utcák söpredékeinek, vágóhídi anyagoknak mezőgazdasági célokra való felhasználása ; 12. a város mint jégter­melő ; 13. a háziipar meghonosítása. * Üdvözöljük a nagy, érdemes munkát végzett reformátorokat; terveikre vissza­térünk. Agricola. legye es varos. O Az üdvözlő felirat ő Fölségéhez a városházáról tegnap ezpediáltatott. O begyei közgyűlés. A vármegye hétfői közgyűlésen a betegeskedő főis­pán helyett Andrássy János alispán el­nökölt. Megnyitó szavaiban hangsú­lyozta, hogy a rendkívüli közgyűlés ösz­szehivásának oka tulajdonképen a kése­delmeskedő városi költségvetés letár­gyalhatása volt, az azonban máig sem ér­kezett meg, ami » reményű, többé nem fog megtörténni.* A megyebeli községekben az idén sem történt meg ; azt hisszük : az ország városai közül is kevés helyen. — A miniszter nem engedte meg a két Szölgyén egyesítését s azt óhajtja, hogy azok külön-külön nagyközséggé alakul­janak. Mivel az egyik község újból az egyesülés mellett nyilatkozott, a tör­vényhatóság megteszi a további kísérle­tet. — Dunamocson a segédjegyzői ál­lást rendszeresitik. — A • hercegprímás rendkívül meleg hangú válaszát a törv­bizottság 50 éves szerzetesi jubileuma alkalmával hozzá intézett üdvözlésére lelkesen megéljenezték. — Következtek a választások : az állandó választmányba Veres Ede, az egészségügyi bizottságba Maiina Lajos, mig a mezőgazdaságiba szavazó lapokkal Szarvassy Sándor. A lóavató bizottság elnökei maradnak a ré­giek, u. m. az esztergomi járásban Gan­géi József, a párkányiban VanCsó Gyula E bizottság becsüseit a főispán fogja ki­nevezni. — A magyar hadapród iskolá­ban alapítandó hely alapítólevele kiemeli hogy a betöltési jog a vármegyét illeti, pályázhatnak megyebeli ifjak, első sor­ban megyei tisztviselők gyermekei. A káptalant, aki szintén tett egy ily alapít­ványt, megéljenezték. — A megyei községi és körjegyzők egyesülete alapszabályai­nak fontos módosítását kéri. Az ügyet nagy fontosságúnak tartván, kiküldöttek annak előkészítésére az alispánt, a fő­jegyzőt, a főügyészt és főszámvevőt, akik az egyesület elnökével és jegyzőjével fognak tárgyalni. — A magyar nyelvű istentiszteletek ügyében érkezett ujabb főegyházmegyei átiratra válaszolni fog­ják, hogy a törvényhatóságnak soha nem volt szándékában az egyház feladataiba avatkozni s mindig a legnagyobb tiszte­lettel viselkedett iránta. A magyar nyelv templomi terjesztését újból a hatóság figyelmébe ajánlják. A csévi kántortanító ügyében hozott főegyházmegyei intézke­désért a bizottság köszönetet szavazott. Ez levén a rideg valóság, nem tudjuk mi érdeke lehetett az >Alkotmányt helyi tudósítójának a keddi számában oly ten­denciózusan ferdíteni, hogy a törvényha­tóság a komfliktust hétfőn még jobban kiélesitette, mert ez intenció >megett rej­lik valami, c A gyűlésen jelen volt dr. Csernoch kanonok nem igy referált volna, ha megkérdezik. — A főispán felhívására megalkották a szabályrende­letet az iskolai rend védelmére. — Sza­bolcs vármegye törvényhatóságának át­iratára a király Budapesten felállítandó ércszobrára 50 frtot szavaztak meg, amig Zólyom vármegye levelét 1848 megünneplése tárgyában, tekintettel a kormányelnöknek az országos ünneplésre vonatkozólag tett nyilatkozatára, levél­tárba tették. — A muzslai gyógyszer­tárnak engedélyezését nem vélelmezték, mivel a legutóbbi ily kérvény eluta­sítása óta a megkövetelt öt év még nem mult el. — Török Emil, az ismert vil­lamos vasúti vállalkozó kérelmére kimon­dották, hogy tekintettel tervezett válla­lata közérdekűségére, a törvényhatósági közutból kért területetet a szükséges felépítmények céljaira átengedik. A me­gyei kórházalapot, 7177 frtot, mivel az alapítók intenciójával nem ellenkezik, átengedik az építendő uj esztergomi köz­kórház javára, azzal a kikötéssel, hogy majd a megye rendelkezésére egy ágy bocsáttassék s a kórház építése 1899, évben megkezdendő. Denikve, minden tényező mindent elkövet a kórház léte­sítése érdekében, csak a legjobban érde­kelt város marad tétlen. — A gyűlésen szép számban voltak jelen, O Tanácsülés volt szerdán délután a városházán, amelyen dr. Földváry fő­ügyész bejelentette, hogy 15 nap lefor­gása alatt a vülamos vasútra és világí­tásra vonatkozó szerződést lehetetlen lelkiismeretesen és alaposan áttanulmá­nyozni, miért is kéri, hogy ez ügy a deczember 2-iki közgyűlés napirendjé­ről vétessék le s a január második felé­ben tartandó közgyűlésen tárgyaltassék. Beleegyeztek. — A kiadó beterjesztette a III. 0. ker. adót fizető kereskedők és iparosok 1898. évi névjegyzékéi, amely ellen felszólalás nem történt. Az iparha­tósági megbízottak választása január 6-án fog Hothnágel Ferenc főjegyző elnök­lete alatt megtörténni. Választanak a központi főszolgabíró mellé 20, a tanács mellé ugyanannyi megbízottat. A szám­vevő bejelentette, hogy 1897. folyamán a mult évi sügéből 2598 frt jövede­lem folyt be. — Ugyanő jelentette, hogy jótékonysági célokra 582 frt 90 kr áll a tanács rendelkezésére, a melylyel a buda-utcai, duna-utcai, szenttamási és szentgyörgymezei elemi iskolák szegény tanulóit fogják felruházni. O Az uj hid. Megnyílt tehát a vízi­városi vashíd is, még pedig szombaton, amint a helyi lapokban olvastuk. Mert ez elvégre még sem mindennapi ese­ményről csak ezekből vehettünk tudo­mást. Még lobogó is csupán a primási könyvtáron jelenté, hogy Esztergomnak tulaj donképen ünnepelni kellene. Pedig a polgármester több oldalról is fel lett e tekintetben intézkedésre híva. Csupán az érseki helynök volt, aki komolynak és nem közönségesnek tartotta az ese­ményt s a maga részéről annak fénye emelésére mindent elkövetett. A szép ceremóniának persze nem is volt más közönsége néhány szombati kofánál s az első áthaladó kocsi, amint halljuk, egy ökröktől vont szénás szekér volt. Sajnáljuk, hogy Mark Tvain Bécsből le nem rándult ez alkalomra. — Hát a „Kolos hid" elnevezés iránt eddig mely lépések történtek ? . . . O Uj vasúti összeköttetés. Az al­másfüzitő-buda-e3ztergomi vasnttársaság szombati igazgatósági ülésén elhatározta, hogy a kormánynál lépéseket fog tenni vasúti összeköttetés létesítése iránt Esztergom és Párkány-Nána állomások között, mely célra a Mária Valéria hi­dat használnák tel. A terv létesítése különösen az esztergomi járás bányáinak és gyárainak fellendülésére nagy befo­lyással lenne. O Pénzügyi bizottság- A városi pénz­ügyi bizottság hétfőn délután ülést tar­tott, amelyen a községi pótadó jövedel­meknek egyes adónemekre való ará­nyos részesítését beszélték meg. E szerint csupán a földadóra kivettetnék 14, a ház, személyi és keresetadóra 13 és valameny­nyi adónemre 90%- Elfogadták a pol­gármester amaz indítványát, hogy a jövő évtől fogva pótadó írassék elé a városházi alkalmazottakra is. Újból tárgyalták a tűzoltótelep és a viztorony 17,000 forintos építési tervét és kimondották, hogy ér­demlegesen csak akkor foglalkoznak vele, ha az építési bizottság már letárgyalta. — A várost a szükség laktanya felépí­tése mentesítette a katona beszálláso­lási pótadó egy részétől, a megye azonban azután is beszedette az egészet s igy a bizottság azt véli, hogy a törvényhatóság­tól e cimen 57,000 forintot visszaköve­telhet. Mielőtt a szükséges lépéseket meg­tennék, kikérik a jogügyi bizottság véle­ményét. — Szóba került a vizkérdés is, amelynél Vimmer Ferenc szólalt fel, figyelmébe ajánlván a bizottságnak Szent­tamást, ahol minden kanál viz pénzébe, vagy idejébe kerül a lakosságnak s tűzvésze­delem idején a legnagyobb katasztrófa következhetik be. Elhatározták, hogy véleményezni fogják, kéressék fel a herceg­prímás arra, hogy engedje meg az érseki vízvezeték kiterjesztését Szenttamásra. A csőrakási költségeket természetesen a város viselné s engedélyezés esetén a kezelési költségekhez is arányosan hozzá­járulna. Bizony, a terv megvalósítására égető szükség van! O Az adóhivatal elhelyezése. Bárczy* pénzügyigazgató tegnap kötötte a szer­ződést meg ahercegprimási jószágigazga­tósággal a volt Kat. Kör helyiségeinek bérletére nézve. A szerződést a primacia részéről Lóskay Jeromos irta alá. O Vízvezeték a Városnak. Hiszen ter­vekben nálunk soha sincs hiány. Van már egy legújabb is, hogy a vízvezeték kérdése a villamos vasút és világítás kérdésével kapcsolatosan oldandó meg s ez irányban a vállalkozó társulatot már fel is szólították. Bizony nagy áldás volna, ha e nagyon égető szükség mie­lőbb kielégíttetnék, de ezért veszedel­mesnek tartjuk, hogy egy vívmányt ke­veselünk s mindjárt tucatszámra akarjuk kierőltetni. Azért figyelmeztetjük az in­tézőket, hogy ha nem biztos a túzok, elégedjenek meg a verébbel s a bizony­talanért ne kockáztassák azt, amit biz­tosan és hamarosan elérhetünk. O Rövid hirek. Az uj városi kompot a városi hatóság szerdán vette át a Proppeller Társulattól s a tartósan épült terjedelmes alkotmányt teljesen rendben találta. Hogy lesz-e valamikor használva is, — a jövő sötét titka. — Az építé­szeti bizottság kedden d. u. végre letár­gyalta az épitészeti szabályrendelet-ter­vezetet, amely most már az eszközölt változtatásokkal a tanács elé kerül. Re­mélik, hogy az a januári közgyűlésen már tárgyalható lesz s amennyiben ac­ceptálják, a kihirdetés napján életbe lép. — Városi közgyűlés lesz f. hó 27-én egyetlen tárgygyal, amely a virilisták ki­igazított jegyzékének bemutatása lesz. — A belügyminiszter Fekete Rezsőt he­lyettes esztergomi anyakönyvezetővé ne­vezte ki, amig Vaisz Adolfot ez állásától felmentette, — Olvasóinkhoz. Lapunk mai számá­hoz hat oldalas karácsonyi mellékletet csa­tolunk olvasóink számára, hogy szóra­kozásukhoz a szent ünnepek alatt mi is hozzáruljunk. E mellékleten hozunk két alkalmi poémát, felelős szerkesztőnk leg­újabb novelláját, amely e számra Íródott egy pompás cikkecskét, amely közvilági- * tásunkat szatirizálja, Osváth Andortól egy verset és egy kis novellát, amely e két formában ugyanegy falusi drámát dolgoz fel, Calamus jóízű humoreszkjét három házi emberünk tréfás mozaik-cikk­jét, egy-egy szép verset végre egy kedves ismerősünktől: Z^«y-Sándortól, és egy uj embertől, akit eddig csak tanárai ismer­tek : Sárkány Józseftől. Midőn lapunkat olvasóink további szives jóindulatába ajánljuk s nagyon boldog ünnepeket kí­vánunk, még bejelentjük, hogy legköze­lebbi számunk a közbeeső ünnepekre való tekintettel, szombaton i8p8 január i-én jelenik meg. — A királyné születésnapja alkalmá­ból ma délelőtt a főszékesegyházban hálaadó istentisztelet volt.

Next

/
Thumbnails
Contents