Esztergom és Vidéke, 1897

1897-12-08 / 98.szám

annak már is meg kell történnie. De fel kell végre az alkalmat hasz­nálni arra, hogy attól a néhány lel­kiismeretlen, vagy tehetetlen sáfártól számon kérjük hütelen sáfárkodásukat s találjuk meg a kíméletlenül sújtó ostort, amely elég erős a kufárok kiűzésére a megszentelt helyről, hova nem valók. Legyen ott mindenki e gyűlésen, aki a közjót csak kissé is szivén viseli, lépjenek fel oly módon, hogy az asztalfőn ülő rákok arcbőre ha még egyáltalán tud, megvörösödjék, ha van bennük még egyetlen mole­kulája az önérzetnek, kénytelenek legyenek levonni a konzekvenciákat. A polgármester mindég hangoz­tatja, hogy csak addig marad he­lyén, amig a közbizalom el nem fordul tőle. Értessék meg vele im­pozánsan, hogy ez az averzió már régen megtörtént; <eljátszotta kis­ded játékait, nagyon drágán ját­szotta el.» Azon ajtón, amelyen ő és legköze­lebbjeí távoznának, beáradhatna a tisztító, felfrissítő, termékenyítő le­vegő, amely kitakarítaná az odaben összegyülekezett szennyet és rot­hadást. Es e tisztító proeszus befejező­dése után többi között reményel­hetjük azt is, hogy a jövőben nem ily költségvetést s azt sem decem­ber havában fogjuk tárgyalhatni. Veridicus. II Gazdasági egyesület ülése. — December 5-én, — Vasárnap délelőtt felette látoga­tott ülést tartott a gazdasági egye­sület igazgató választmánya. Kruplanicz Kálmán kir. tanácsos főispán ur elnöklete mellett jelen voltak : Meszéna János és Vimmer Ferenc alelnökök, Reusz József, tak beszélni. Komoran, némán jártak egymás mellett a leány arra gondolt, hogy milyen jó volna meghalni és a fia­tal ember azon töprengett, hogy mi­lyen szép volna nyugodtan szakitani . .. Majd megszólt komoly hangon : — Nem is tudom, miért vagyok oly rossz ! Higyje el, Ön nem is tudja mennyire téved, midőn engem jónak tart .... és nem vagyok más, csak önző, nagyon önző. Nem törődöm soha a más bajával, nekem az első személy mindég csak én magam vagyok ! Nem sajnálok bárkinek, bármilyen fájdalmat okozni, ha csak el­tudom érni általa czélomat ! És midőn látta, hogy a leány minderre mit sem szól, kissé rekedt, hangon foly­tatta : — Egy hete már, hogy nem aludtam, végig járok minden mulatóhelyet! . , . . A leány arczán fájdalmas mosoly leb­bent el, majd hirtelen szavába vágott. — Ugyan kérem ne legyen gyerek, ne rágalmazza annyira önmagát ! A fiatal ember zavartan hallgatott, majd hirtelen a lányra nézve nevetett. A leány érezte tekintetét, tudta, hogy rá néz és iparkodott lehetőleg nyugodt­nak látszani! Majd egy kis mellékutczába értek, a leány megállt és habozva kérdezte : — Fel jön ? Mezey Dénes, Oltósi Ferenc, Bütt­ner Róbert, Reviczky Gábor, Rudolf Mihály, Bleszl Ferenc, Brucsi János, Licsaer Sánoor stb. választmányi tagok. Az ülés elnökileg megnyittatván, felolvastatott a földmüvelésügyi Mi­nisztériumnak ad 7870/97. eln. sz. le­irata melyben értesít, hogy «A ma­gyar korona országai mezőgazdasági statistikája> cimü nagyterjedelmű mű folytatólagosan megjelent máso­dik és harmadik kötetét a gazda­sági egyesületnek megküldi. Köszö­nettel vétetett. Olvastatott az 1900 évi párisi nemzetközi kiállítás m. kir. kor­mánybiztosa, s ezzel kapcsolatosan a földmüvelésügyi minizteriumnak 762/6. K. sz. alatt kelt leirata az 1900. évi párisi nemzetközi kiállítás magyar osztályának rendezésére hi­vatott faktor támogatása és mű si­kere érdekében a mezőgazdák megnyerése a kiállítás ügyének. Tudomásul vétetett és a felhívásnak széles körben köztudomásra hozatala elrendeltetett. Örvendetes tudomásul vétetett a pénzügyminisztériumnak 75,554/97­sz. a. kelt körrendelete, melyben értesít, hogy a trágyasónak kül­földről mezőgazdasági célokra való behozatalára nézve fennálló kedvez­mények nemcsak a mezőgazdaság­gal foglalkozókra terjesztetnek ki, hanem megengedtetett, hogy a trágyasók külföldről a kertészetet üző, vagy szőlőműveléssel foglal­kozó gazdák, saját gazdaságukra nézve ugyanazon módozatok mellett és feltételek alatt hozathassák be és vehessék át, mint amilyenek alatt azt eddig a mezőgazdasággal foglalkozók tehették. A földmüvelésügyi minisztérium 37,190/97. sz. a. a mesterséges bo­rok készítésének és azok forgalomba hozatalának tilalmázásáról szóló 1893. évi XXIII. t. c. végrehajtása tárgyá­ban 53,850/97. sz. alatt kibocsájtott rendelet 10 példányát megküldi. A gazdák közt szétosztatott. A kereskedelemügyi miniszter 5680/97. eln. sz. alatt tudomásvétel A fiatal ember kivette zsebéből az órát, megnézte és azután közönyös han­gon szólalt meg: — Már kilencz óra; nem lehet most vizitelni és midőn látta, hogy a leány elsápad, türelmetlen mozdulattal nyúj­totta neki az órát, hogy győződjön meg róla ő maga. Azután kezet nyújtottak és elváltak. A leány kissé tántorogva ment a kapu felé ; a fiatal ember még egyszer visszanézett és mintegy vigasztalásképen odaszólt a leánynak : — Ha lehet, ugy holnap feljövök ! A leány mosolyogva intett neki, hogy jól van ; azután eltűnt a kapuban. Az ifjú feltűrte kabátján a gallért és csendesen megindult a város felé. Elgondolkozva, szomorúan ment előre, majd hirtelen megállt. Kissé bánatosan, kissé boszankodva gondolta el, hogy majd csakugyan felmegy holnap. Félig hangosan mormogta maga elé : — Istenem ! mit tegyek, hogy feledjen ? Feunt a fehér függönyös kis szobában pedig a leány zokogva rogyott most a székre és felsóhajtott: — Soha sem fogom elérni, hogy Béla engem szeressen ! ! Herczog Szerén. végett megküldi a m. kir. központi statisztikai hivatalról szóló 1897. XXXV. t. cikket. Uj tagokul felvétettek Tóth Fe­renc szálkai és Tölgyesi Ferenc. Beható megvitatás tárgyát ké­pezte a földmüvelésügyi miniszté­riumnak 62,667/97. sz. a. kelt leirata, amelyet már közöltünk az Eszter­gomban létesítendő állami amerikai szőlővessző-szaporitó anyatelep és ójtványiskola céljaira szükséges terület megszerzése tárgyában. Ezen ügyben a választmány Wim­mer Ferenc, Niedermann József, Büttner Róbert és Brucsi János ura­kat küldötte ki azzal, hogy a telep megszerzésére nézve Bernhardt Re­zső kerületi szőlészeti és borászati felügyelő úrral érintkezésbe lépje­nek. Hivatalvizsgálat a városházán. Esztergom, december 7­Kruplanicz Kálmán főispán elnöklete alatt mult hó 18-án és 20-án tartatott meg meg a szokásos évi hivatalvizsgálat s az arra vonatkozó alispáni végzés a huszonötoldalas jegyzőkönyvvel együtt már október hó 30-án kiadatott a városi uraknak, akik azt bosszúságukra csak ugy félesztendő múlva várták. Az alispáni végzés csekély 42 pont­ban összegzi észrevételeit, amelyek kö­zül a fontosabbakat egyelőre minden kommentálás nélkül közöljük. Ele­get beszél maga a végzés. Ime a ki­vonat : Miután folyó évi október hó 18-án és folytatva október hó 20-án az Esztergom sz. kir. városi polgármesteri közigazga­tási, tanácsi, anyakönyvvezetési, gazda­sági és pénzügyi tanácsosi, rendőrkapi­tányi, főügyészi, árvaszéki, pénztári, íő­számvevői, főorvosi, levéltári, mérnöki és erdőmesteri hivataloknak eszközölt vizsgálata alkalmával következő észre­vételek merültek fel, úgymint: 1. Az ál­talános iktatónál az elintézés és kiad­mányozás rovata kivezetve nem találta­tatott. — 2. Elnöki nyilvántartás nem vezettetik. — 3. Iskola mulasztók megbün­tetése folytán befolyt összegek elszámolá­molásáról szóló napló nem találtatott. 4. A külömböző iparlajstromok A—C-ig a részlajtsromok Összegei, nem egyeztek — a vizsgálat alkalmával, — a nyilvántar­tással. — 5- A végeladás és árverések engedélyezéséről és az e cimen be­folyt pénzekről a szükséges lajstrom nem vezettetik. 6. Altalá­nosságban meggyőződés szereztetett arról, miszerint az ideiglenes kölcsönök vételénél a polgármester ur által bemon­dottak szerint, — a melynél fogva a pénztári bejelentés után a tanács utasítja a városi számvevőt, a törlesztés, — il­letve visszafizetés ellenőrzésére, nem gya­koroltatik kellő felügyelet, minek világos példája az 1895. évi házipénztári száma­dásban szerepeltetett és az aggok háza alapitványtól kölcsönvett 600 frt, amely­ből dacára a városi számvevő állítóla­gos ellenőrzésének, a vizsgálat napján még mindég 3490 frtnyi tőke tartozás áll fenn. — Mi magyarázatát abban leli, hogy a felügyelet gyakorolni hivatott polgármester ur nem tartja szem előtt miszerint az ideiglenes kölcsönök vételé­nél a kölcsön összeg az év végéig min­dég letörlesztessék. 7. Továbbá észrevétel merült fel arra nézve, hogy daczára, mi­szerint a városi uj szervezési szabályren delet szerint az ideiglenes dijnokoknak a szükséghez képesti felfogadása a tanács hatáskörébe tartozik; e tárgyban a polgármester a tanács meg­hallgatása nélkül járt el. 8. Az anyakönyvvezetői hivatal nem ren­delkezik az »anyakönyvi közlemények« és »Belügyi Közlöny* czimü szaklapok­kal. 9. A rendőrkapitánynál nyilvántartás nem találtatott. 14. Az ügyész pénztári könyvénél egy ujabb rovat nyitandó, a melyben a beterjesztett pénzösszegeket átvevő hivatal iktatói száma feljegyzendő, hogy esetleges vizsgálatoknál ezen pénz­tári napló a számvevőség által átvizsgál­ható legyen. 15. A gazdasági tanácsosnál sem az apa állatokról szóló nyilvántartás, sem : 16. A házilag kezelt, valamint a bevásárolt terményekről szóló"rendszeres nyilvántartás nem találtattak. 17. A pénz­ügyi osztály által az 1897. évi pótadó kivetési kulcsok, az adópénztár rendelke­zésére bocsájtva mindez ideig nincsenek. 18, Az alapítványi pénztárnál a főkönyv hitelesítve nem találtatott. 19. A heti és havi zárlatok nem eszközöltettek. 20. A tisztviselőknél fizetési előlegek czimen 1297 frt '64. kr.-nyi összeg találtatott. 21. A szá­madási főkönyv nincs hitelesítve. 22. A nyűg- és kegydij nyugtáknál hiányzik az életben léteit tanúsító záradék. 23. Az 1896. évi közkórházi számadás során ma­rasztalt Dóczi Antal számvevő 10 frt 50 krajezárnyi marasztalási összege előirva nem találtatott. 24. Az 1896. évi kórházi számadás 8010 frt gyógydijhátralékból még 3075 frt 82 kr.-nyi hátralék találta­tott. 25. Az ideiglenes kölcsönöknél a kórházi alap a városi pénztárnak 1948 frt 88 krral; mig a város az aggok háza alapjának 8502 frt 69 kr tőkével hátra­lékban levőnek találtatott. 26. Az alapit ványi tőkék közül telekkönyvileg biztosítat­lanul találtatott 25 darab és pedig 2104. frt 94 kr tőke és 1566 frt 29 kr kamat összeggel. 29. A számvevőségnél leltárak sem a kórházi, sem az aggok házabeli, sem pedig a házi vagyonról nem talál­tattak. 30. Az 1896. évi házi pénztári számadás és az 1898. évi költségvetés letárgyalva nem találtatott. 32. A főor­vosi hivatalban nyilvántartás az orvos­tudorok, szülészek, állatorvosok, gyógy­szerészek, szülésznők és halottkémekről nem találtatott. 37. Az árvaszéknél sür­getésl napló rendszeresen vezetve nem ta­láltatott. 38. Előadói könyv nem vezettetik. 42. A gyámhatóság alatt álló kiskorúak nagykorúsága idejének nyilvántartása nem rendszeresen vezettettneh találtatolt. Minélfogva a megtartott hivatal vizs­gálatról felvett jegyzőkönyvet 10 példány­ban azzal adom ki Maiina Lajos Esz­tergom sz. kir. városi polgármester urnák, miszerint azokat az érdekelt tisztviselő uraknak kiadja, továbbá az itt 42 pont alatt felsorolt észrevételek meg­szüntetése tárgyában a kellő intézkedé­seket haladéktanul megtegye és annak megtörténtéről minden egyes pontot rész­letező hivatalos jelentését személyes felelősség terhe mellett hozzám 30 nap alatt beterjeszsze. Esztergom, 1897. évi október hó 30-án. Andrássy János s. k., alispán. Megye és város. O Pénzügyi bizottság. A nehéz vi­szonyok következtében a pénzügyi bizott­ság folyton tnácskozik, igy 5-én d. u. is ülést tartott, hogy a közel 100 °/o" rá szök­kent pótadóval szemben valamelyes jö­vedelmi források megnyitását megkísé­relje. A számvevő még a nyáron, ami­dőn a költségvetés tervezetét a tanács­nak bemutata, a pótadó előre látható emelkedésével szemben indokolt javasla­tot tett egyes pótlékok rendszeresítésére, mely javaslatot azonban a tanács nem ért rá csak most vita tárgyává tenni s most szeretné sebbel-lobbal keresztül hajtani. Ezen pótlékok lennének 1. a húsra: minden levágott marha után]*i frt, borjú 5o kr, birka 10 kr. 2. az ita­lokra: hektoliterenként borra I frt, sörre 1 írt pálinkára 4 frt 50, — természete­sen csak a korcsmai kimérés Jmenyisége után. 3 a vasúti szállítmányok kövezet­vámja mm. 1 kr, — 4. a vám tarifák szabályzata és az általános, tehát a helybeliekre is kötelező helypénz, 5. a szikviz magadóztatása 1 kr. és fél kr. Ezekből a számvevő mintegy 20000 frt jövedelmet remél, ami természetesen a pótadót nagyon leszállítaná. A p. ü. bizottság bár nem örömest, de a hely­zet nyomása alatt a 4. pont alatti kivé­telével elvben hozzájárult a pótlékok eszméjéhez, mivel azonban az egyes té­telekre vonatkozó javaslatok csak esz­meként, minden részletesebb kidolgozás és kezelési szabály nélkül kerültek a bi­zottság elé s mivel ezekre egyenkint kü-

Next

/
Thumbnails
Contents