Esztergom és Vidéke, 1897

1897-11-18 / 92.szám

tányi hivatal tiszti létszáma ugyanannyi, mint amennyi az egyesités előtt volt. Számszerűleg kimutattam, hogy még 1894.-ben a beérkezett ügyek száma 5102 drb. volt, addig i8pó-ban, tehát az egyesités első évében 7030 drb., a folyó évben pedig ezen jelentésem benyújtásáig 8326 és pedig'. 1. közigazgatási .... 6746 2. kihágási 386 3. elnöki 33 4. községbiráskodási . . . 1161 összesen : 8326 drb. Kimutattam továbbá, hogy ez időszerint a rendőri tisztviselők minden egyes tagja annyira el van látva munkával, hogy azokat ujabban megterhelni teljes lehetetlenség. Ezúttal eltekintve a számokkali igazolástól, méltóztassék megengedni, hogy azon ügyeket terjeszthessem elcj a melyek épen a tisztikar csekélyebb létszámánál fogva nem láthatók el olyképen, mint azt akár a törvény, akár a vonatkozó rendelet megköveteli, egyúttal megvilágíthassam, vájjon ezen a rendőri hatósághoz utalt ügyek mily munkakört állapítanak meg és mily tevékenységet igényelnek. A rendőrkapitány irányitója, vezetője lévén az összes hozzá utalt ügyeknek, természetszerűleg és a reá nehezedő nagy felelősségnél fogva ismernie is kell mindezen ügyeket, ismerni, illetve tudnia kell mindazon törvényeket és szabályrendeleteket, amelyek alapján eljárni köteles. Ezidőszerinti elfoglaltságom mellett sajnálattal kell kijelentenem, miszerint arra sem érek rá, hogy nyugodtan a törvényeket és szabályrendeleteket elolvashassam, áttanulmányozhassam, pedig aki csak egy kissé is foglalkozik a közigazgatási és rendőri ügyekkel, az tudni fogja, hogy ugy a törvények, valamint és különösen a rendeletek mily nagy számban szaporodnak. 1892. év október 3-án léptem hivatalos állásomba és ezen idő óta megalkotott és részben életbe is léptettetett: 1. a fogház és elzárás büntetés végrehajtása és a pénzbüntetésekből befolyó összegek felhasználása tárgyában alkotott 1892. XXVII. t. c.; 2. a ragadós tüdőlob kiirtásáról szóló 1893. II. i. c.; 3. a mesterséges borok készítésének és azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893. XXIII. t. c, ; 4. a mezőgazdasági termények, termékek és cikkek hamisításának tilalmazásáról szóló 1895. XL VI. t. c. : §. az 1896. XXXIII. t. c. a bűnvádi perrendtartásról. Ezen 592 §-t, magában foglaló törvény nincs ugyan még életbe léptetve, de életbeléptetése nemsokára Igy tégy, édes húgom. A jó szülők, nénik és bácsik csak hadd beszéljenek. Az nem árt, sőt tisztázza az ^eszméket*. De te ne halgass mindig. Ne halgass akkor, ha netán olyan iránt akarnák felkötni rokonszgnvedet, aki magától be nem lopta szerelmét szivedbe. Akkor szólj és fiatal erőd egész hatalmával tiltakozzál az ellen, hogy az az ember több legyen neked, mint bárki más idegen .. . És szólj akkor is, ha eljön az, aki szived minden apró zugát édes izgalomba hozza ; a kinek tekintete felvillanyozza véredet, kézszorítása boldoggá tesz ; akinek szava öröm s szeretete boldogság és gyönyörűség lenne neked. Akkor szólj és szavad csengeni fog mint a tiszta arany, mert a szivből tör elŐ ; szólj és mondd meg: — Ezé akarok lenni. És hidd meg nekem, édes lelkem, hogy a mikor napsugaras szivvel, a jövő reményeitől boldogitva nézesz majd az ő szemébe, boldog lész, boldog lesz az egész, család, nem fognak többet férjhezmenésről beszélni. No de természetesen, csak addig, amig megint eladó lány nem lesz a háznál. Akácz. várható s annak áttanulmányozása, beható megismerése egypár évi stúdiumul fog szolgálni; 6. a ragadós tüdőlob kiirtásáról szóló 1893. II. c. módosítása tárgyában alkotott 1807. X. t. c. ; 7. a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló 1897. XXXIV. t. c. Mindolyan törvények ezek, melyek a rendőri hatóság munkakörét szaporítják. A szabályrendeletek, melyek hivatalomba lépésem óta alkottattak s a melyek alapján mint I. fokú hatóság eljárni köteles vagyok a következők : 1. Az egyenes adót nem fizető útadó köteles egyének megbüntetése tárgyában (1894. november 4-én) 2. a természetben való útadó berovásának kiszámítása tárgyában 1894. november 4-én alkotott szabályrendelet, 3. a gyermekeknek nyilvános mulatóhelyektől való távoltartása tárgyában 188 és 544/94 sz, a. alkotott szabályrendelet, 4. kőbánya rendszabály a repesztőszerek kezelésére stb. 621/96 sz. a. kelt szabályrendet, 5. Esztergomban szab. kir. város területén tartózkodó külföldiek nyilvántartásáról szóló 88/92 sz. a. kelt szabályrendelet, (1894. január 12-én) 6. a csend és rendháboritás elhárítása tárgyában 1896. június 7-én alkatott szabályrendelet, 7. a peronospora viticola elleni védekezés tárgyában 427/95 sz. a. kelt szabályrendelet. 8. a bérkocsi iparról 428/95 sz. a. alkotott szabályrendelet, 9. a társaskocsi iparról szóló 565/95 sz. a. kelt szabályrendelet, 10. a vendégfogadókban és szálló helyeken megszálló idegen utazók bejelentése tárgyában 55/96 sz, a. alkotott szabályrendelet. 11. a köztisztasági szabályrendelet. 12. mutatványok és látványosságok engedélyezése tárgyában alkotott szabályrendelet. Ezekhez jön a miniszteri és egyéb felsőhatósági rendeletek egész halmaza, melyek hogy csak végrehajtassanak, az ez iránti felügyelet és ellenőrzés valósággal egy ember minden idejét igénybe veszik. Képtelen vagyok a rendőrség feletti felügyeletet — különösen a mostani szétszórt állapotánál, fogva — olykép gyakorolni, mint azt teljesíteni tartoznám, Ugyanis a napról napra mind nagyobb mérvben és számban jelentkező panaszosok a napnak minden óráját igénybe veszik, pedig eme szóbeli panaszok elintézését, a felek útbaigazítását el nem utasíthatom magamtól. Vagy tizenöt rendbeli számadás vezetése és félévenkénti elkészítése nehezül reám, ez maga annyira a hivatalos helyiséghez köt, hogy miatta nem ritkán kellemetlenségeim merülnek fel. De legyen szabad sorrendben a törvények és szabályrendeletek által követelt eljárást vázolnom. Az 1896. XIV. t. c. 141 §-a és az idevágó egészségügyi rendeletek értelmében kötelességemhez tartozik a köztisztaság felett őrködni és e végből időszakonként a kerületi orvosok közbenjötté vei a város egész területén vizsgálatokat tartani, a tápszerek és italok vizsgálatát ellenőrizni, ebből kifolyólag és különösen a nagyméltóságú m. kir. Pénzügyminisztériumnak 53,236/92 sz. a. kibocsátott rendelete értelmében tartozó kötelességem legalább is félévenként az össszes bor- és pálinkamérők helyiségeit az ezek által használt mértékeket megvizsgálni és a tapasztaltakat a pénzügyi igazgatóság által kiadott és minden borés pálinkamérő kezeinél levő ellenőrzési lapba bevezetni. Kötelességemhez tartozik a szikvizgyárakat a kerületi orvossal egyetemben negyedévenként megvizsgálni. Az egészségügyi rendeletek előirják, hogy a pékműhelyek, gyógyszertárak, vendéglők, kávéházak, mészárszékek, hentes üzletek, gyárak, malmok, fürdők, indóházak, bányák, stb, időszakonként megvizsgáltassanak. Ha figyelembe méltóztatik venni, hogy a folyó évi július havában történt összeirás szerint a város területén 1. korcsma 82. 2. mészáros és hentes üzlet 24, 3. vendéglő 5. 4. kávéház 2. 5. gyógyszertár 3. 6. pékműhely 18. 7. cukrász 3. 8. szikvizgyár 5. 9. malom 8. 10. fürdő 5- n. indóház 1. 12. gyár 6. 13. bánya 2. összessen 164 olyan helyiséség van, mely időszakonként megvizsgálandó, ugy be kell a tekintetes képviselőtestületnek látnia, hogy ezen vizsgálati eljárás maga egy embernek egész évre ád foglalkozást. Pedig mint tapasztalom, a közerkölcsiség legnagyobb kárára a bor és pálinka mérések folyton folyvást szaporodnak. Itt vannak ugyancsak a mértékek és sulyok időkénti megvizsgálása, mely eljárással jelenleg a rbiztosok vannak ugyan megbízva, ámde kérdem, vájjon a közönség érdekében nem-e kivánatos, hogy a biztosok felett álló egy más rendőrhatósági közeg már cak az ellenőrzés szempontjából is a felülvizsgálatot teljesitse? Mindezen elősorolt kötelességek teljesítésére ez idő szerint nincs rendőri tisztviselő. De itt van a már 1883. évi július 26-án életbelépett Esztergom sz. kir város területén jelentkező idegenekneknek bejelentéséről és nyilvántartásáról alkotott szabályrendelet, mely szerint minden idegen, legyen az háztulajdonos, vagy bérlő foglalkozásban, vagy szolgálatban levő idegen, iparos vagy kereskedősegéd, valamint mindkét rendbeli cselédek tartoznak a rendőrkapitányi hivatalnál magukat bejelenteni, lak- és helyváltozás esetén a bejelentés ismétlendő s ennek megfelelőleg a nyilvántartás módosítandó. Nem kivánom bővebben részletezni az ezen szabályrendelet által a rendőri hatóságra háruló munkakört, de ha figyelembe méltóztatik venni azt, hogy a város területén körülbelül 400—500 cseléd 300—400 iparos és kereskedősegéd tartózkodik, a vendéglőkben és szállókban évenként szintén megfordul 7—8 száz idegen, ugy bizonyára szintén be méltóztatik látni, hogy ezek nyilvántartása nem kis elfoglaltsággal jár. Tekintetes közgyűlés ! Ismerem Esztergom sz, kir v. mint erkölcsi testületnek szomorú pénzügyi állapotát, tudom, hogy a város adózó közönsége meglehetős nagy adóval van megróva és igy kétsételen, miszerint ujabb kiadásokhoz nem szivessen járul hozzá és hogy mégis határozottan szükségesnek vélem a II. alkapitányi állás betöltését, azt épen a közönség érdekéből kifolyólag vagyok bátor javasolni. Ha azonban a tekintetes képviselőtestület azon meggyőződésben van, hogy a felsorolt ügyek szorgos elintézése, illletve végrehajtása felesleges, azok nem oly közérdekűek, amelyek miatt egy tisztviselői állás betöltése kivánatos volna, ugy ám törölje a szervezési szabályzatokból a többször emiitett állást, de ez esetben méltóztassék hozzájárulni akhoz, miszerint az esetben, ha a felsőbb hatóságok az ügymenet késedelmezéséből kifolyólag felelősségre vonnának, ugy szabad legyen ezen indokolt előterjesztésemre hivatkozni. Tisztelettel maradok Esztergomban, 1897. november hó 11-én. a Tekintetes Képviselő testületnek alázatos szolgája Niedermann József r. kapitány. Napkeleti történet. Esztergom, november 17. Keletindia egyik városában esett meg, hogy a hódító angolok megkísértették javítani a régi állapotokon. Fákat ültettek a főutcák házai előtt és ezzel nem csupán szépíteni akarták a várost, hanem javítani is kívántak egészségi viszonyain. Az a várható javulás azonban, mit e fáktól remélni lehetett, nem volt elég arra, hogy elnémítsa az ellenzéket. A kereskedők körében tört ki az elégedetlenség, akik kérve kérték az angolokat, távolítsák el azokat a nemrég ültetett fákat, különben tönkre jutnak. A fák alatt, ezt vallották, nem mernek üzletet kötni, mert hitük szerint a fensőbb hatalmak nem néznék **el büntetés nélkül, ha félre fut a rőf, ha nem teljes a mérték, azaz ha megrövidítik a vevőt. Világos tehát, hogy tönkre kellene jutniok s ki fizetné akkor az adót ? Nem tudjuk, vájjon kivágatták-e az angolok a fákat, de annyit tudunk, hogy ilyen fákra az üzleti élet megtisztítása végett nagyon is szükségünk van nekünk is. Ebben a meggyőződésben nem csupán mi vagyunk. Mások ugyanezt vallják, aminek szóló bizonysága az, hogy folyik a levegőtisztitó fáknak az ültetése s az ország minden zugában alakulnak a szövetkezetek. — Ezek üzleti és erkölcsi hatása körülbelül olyan, mint ama bizonyos fáké, amelyek kiszárítva a mocsárokat, megmentik a mocsárláztól % a lakókat. A hitelszövetkezetek kiölik a pénzzel folytatott uzsorát, a fogyasztásnak olcsóbb és jobb táplálékot szolgáltatva, nemcsak az olcsóbban élést teszik lehetővé, hanem sok orvosi és patikaköltséget is megtakaritnak, mert hiszen jól tudják, hogy a sok hamis étel és ital milyen bizonyosan dönti ágyba, sőt sirba azt, aki nem tud magának jobbat szerezni. A fogyasztási egyesületek tehát nem csupán gazdasági tekintetből fontosak, hanem nagyban hozzájárulnak a közegészség és az üzleti erkölcsök javításához is. A világ első kereskedő nemzete szövetkezetek nélkül nem lenne olyan egészséges, mint a milyen és üzleti téren sem igen mutatnának reá mint a becsületesség mintájára. Jól vezetve, a szövetkezetek segítségével mi is el fogjuk érni, ha kisebb körben is ugyanezeket az eredményeket. De a jó vezetésre feltétlenül szükség van s az a nagy hév és nekilendülés, amelylyel ma nálunk a szövetkezeteket csinálják, nem mindig a legjobb biztatás a sikerre nézve. Sok tájékozatlan és kitartás tekintetében ki nem próbált elem kerül igy az uj szövetkezetek élére ami aztán a bajoknak, sőt tán katasztrófáknak forrása lehet. Helyes tehát, hogy ezeknek a szövetkezeteknek legyen középpontja, amelynek föladata nemcsak az alakításokat vezetni, hanem gyakorolni az ellenőrzést. Az áru-uzsora, melyet ma szerte a íalvakban oly nagy mértékben űznek, az élelmiszerek és italok hamisítása- amelyről annyit lehetne beszélni, kétségkívül egyik jelentékeny oka annak, hogy oly kevés a magyar, mert. megmérgezik és elpusztítják jókora részét. Ezen a helyzeten a becsületesen vezetett fogyasztási szövetkezetek sokat segíthetnek. Nemzeti érdekek ezek, amelyek kockára vannak téve. Veridicus. Bizottsági ülések. Esztergom, december 17. A városi gazdasági bizottsági, hó 13-án ülést tartott, melynek tárgya, a külső vásártér rendezése volt. A megye alispánja ugyanis ismételten felhívta a várost, hogy a törvény kívánalmainak megfelelőleg rendezze vásárterét s határidőül november i-ét tűzte ki, ameddig ha a rendezés meg nem történnék, a további vásárok tartását eltiltja. Nem lesz uj dolog, ha felemiitjük, hogy a város a határidőt nem tartotta be s igy kénytelen volt halasztást kérni, mi március haváig megadatott. A kiküldött bizottság-, illetve az ál-