Esztergom és Vidéke, 1897

1897-11-18 / 92.szám

tányi hivatal tiszti létszáma ugyanannyi, mint amennyi az egyesités előtt volt. Számszerűleg kimutattam, hogy még 1894.-ben a beérkezett ügyek száma 5102 drb. volt, addig i8pó-ban, tehát az egye­sités első évében 7030 drb., a folyó évben pedig ezen jelentésem benyújtásáig 8326 és pedig'. 1. közigazgatási .... 6746 2. kihágási 386 3. elnöki 33 4. községbiráskodási . . . 1161 összesen : 8326 drb. Kimutattam továbbá, hogy ez idősze­rint a rendőri tisztviselők minden egyes tagja annyira el van látva munkával, hogy azokat ujabban megterhelni teljes lehetetlenség. Ezúttal eltekintve a számokkali igazo­lástól, méltóztassék megengedni, hogy azon ügyeket terjeszthessem elcj a me­lyek épen a tisztikar csekélyebb létszá­mánál fogva nem láthatók el olyképen, mint azt akár a törvény, akár a vonat­kozó rendelet megköveteli, egyúttal meg­világíthassam, vájjon ezen a rendőri ha­tósághoz utalt ügyek mily munkakört állapítanak meg és mily tevékenységet igényelnek. A rendőrkapitány irányitója, vezetője lévén az összes hozzá utalt ügyeknek, természetszerűleg és a reá nehezedő nagy felelősségnél fogva ismernie is kell mindezen ügyeket, ismerni, illetve tudnia kell mindazon törvényeket és szabály­rendeleteket, amelyek alapján eljárni köteles. Ezidőszerinti elfoglaltságom mellett sajnálattal kell kijelentenem, miszerint arra sem érek rá, hogy nyugodtan a törvényeket és szabályrendeleteket elol­vashassam, áttanulmányozhassam, pedig aki csak egy kissé is foglalkozik a köz­igazgatási és rendőri ügyekkel, az tudni fogja, hogy ugy a törvények, valamint és különösen a rendeletek mily nagy számban szaporodnak. 1892. év október 3-án léptem hivata­los állásomba és ezen idő óta megalko­tott és részben életbe is léptettetett: 1. a fogház és elzárás büntetés végre­hajtása és a pénzbüntetésekből befolyó összegek felhasználása tárgyában alkotott 1892. XXVII. t. c.; 2. a ragadós tüdőlob kiirtásáról szóló 1893. II. i. c.; 3. a mesterséges borok készítésének és azok forgalomba hozatalának tilalma­zásáról szóló 1893. XXIII. t. c, ; 4. a mezőgazdasági termények, termé­kek és cikkek hamisításának tilalmazásá­ról szóló 1895. XL VI. t. c. : §. az 1896. XXXIII. t. c. a bűnvádi perrendtartásról. Ezen 592 §-t, magában foglaló törvény nincs ugyan még életbe léptetve, de életbeléptetése nemsokára Igy tégy, édes húgom. A jó szülők, nénik és bácsik csak hadd beszéljenek. Az nem árt, sőt tisztázza az ^eszmé­ket*. De te ne halgass mindig. Ne halgass akkor, ha netán olyan iránt akarnák fel­kötni rokonszgnvedet, aki magától be nem lopta szerelmét szivedbe. Akkor szólj és fiatal erőd egész hatalmával til­takozzál az ellen, hogy az az ember több legyen neked, mint bárki más ide­gen .. . És szólj akkor is, ha eljön az, aki szi­ved minden apró zugát édes izgalomba hozza ; a kinek tekintete felvillanyozza véredet, kézszorítása boldoggá tesz ; aki­nek szava öröm s szeretete boldogság és gyönyörűség lenne neked. Akkor szólj és szavad csengeni fog mint a tiszta arany, mert a szivből tör elŐ ; szólj és mondd meg: — Ezé akarok lenni. És hidd meg nekem, édes lelkem, hogy a mikor napsugaras szivvel, a jövő reményeitől boldogitva nézesz majd az ő szemébe, boldog lész, boldog lesz az egész, család, nem fognak többet férjhez­menésről beszélni. No de természetesen, csak addig, amig megint eladó lány nem lesz a háznál. Akácz. várható s annak áttanulmányozása, be­ható megismerése egypár évi stúdiumul fog szolgálni; 6. a ragadós tüdőlob kiirtásáról szóló 1893. II. c. módosítása tárgyában alko­tott 1807. X. t. c. ; 7. a bűnvádi perrendtartás életbelép­tetéséről szóló 1897. XXXIV. t. c. Mind­olyan törvények ezek, melyek a rendőri hatóság munkakörét szaporítják. A szabályrendeletek, melyek hivata­lomba lépésem óta alkottattak s a me­lyek alapján mint I. fokú hatóság eljárni köteles vagyok a következők : 1. Az egyenes adót nem fizető útadó köteles egyének megbüntetése tárgyában (1894. november 4-én) 2. a természetben való útadó berová­sának kiszámítása tárgyában 1894. no­vember 4-én alkotott szabályrendelet, 3. a gyermekeknek nyilvános mulató­helyektől való távoltartása tárgyában 188 és 544/94 sz, a. alkotott szabályren­delet, 4. kőbánya rendszabály a repesztősze­rek kezelésére stb. 621/96 sz. a. kelt szabályrendet, 5. Esztergomban szab. kir. város te­rületén tartózkodó külföldiek nyilvántar­tásáról szóló 88/92 sz. a. kelt szabályren­delet, (1894. január 12-én) 6. a csend és rendháboritás elhárítása tárgyában 1896. június 7-én alkatott sza­bályrendelet, 7. a peronospora viticola elleni véde­kezés tárgyában 427/95 sz. a. kelt sza­bályrendelet. 8. a bérkocsi iparról 428/95 sz. a. al­kotott szabályrendelet, 9. a társaskocsi iparról szóló 565/95 sz. a. kelt szabályrendelet, 10. a vendégfogadókban és szálló he­lyeken megszálló idegen utazók bejelen­tése tárgyában 55/96 sz, a. alkotott sza­bályrendelet. 11. a köztisztasági szabályrendelet. 12. mutatványok és látványosságok engedélyezése tárgyában alkotott sza­bályrendelet. Ezekhez jön a miniszteri és egyéb felsőhatósági rendeletek egész halmaza, melyek hogy csak végrehajtassanak, az ez iránti felügyelet és ellenőrzés való­sággal egy ember minden idejét igénybe veszik. Képtelen vagyok a rendőrség feletti felügyeletet — különösen a mostani szét­szórt állapotánál, fogva — olykép gya­korolni, mint azt teljesíteni tartoznám, Ugyanis a napról napra mind nagyobb mérvben és számban jelentkező panaszo­sok a napnak minden óráját igénybe ve­szik, pedig eme szóbeli panaszok elinté­zését, a felek útbaigazítását el nem uta­síthatom magamtól. Vagy tizenöt rendbeli számadás veze­tése és félévenkénti elkészítése nehezül reám, ez maga annyira a hivatalos he­lyiséghez köt, hogy miatta nem ritkán kellemetlenségeim merülnek fel. De le­gyen szabad sorrendben a törvények és szabályrendeletek által követelt eljárást vázolnom. Az 1896. XIV. t. c. 141 §-a és az ide­vágó egészségügyi rendeletek értelmé­ben kötelességemhez tartozik a köztisz­taság felett őrködni és e végből idősza­konként a kerületi orvosok közbenjötté vei a város egész területén vizsgálato­kat tartani, a tápszerek és italok vizs­gálatát ellenőrizni, ebből kifolyólag és különösen a nagyméltóságú m. kir. Pénz­ügyminisztériumnak 53,236/92 sz. a. kibo­csátott rendelete értelmében tartozó kö­telességem legalább is félévenként az össszes bor- és pálinkamérők helyiségeit az ezek által használt mértékeket meg­vizsgálni és a tapasztaltakat a pénzügyi igazgatóság által kiadott és minden bor­és pálinkamérő kezeinél levő ellenőrzési lapba bevezetni. Kötelességemhez tartozik a szikviz­gyárakat a kerületi orvossal egyetemben negyedévenként megvizsgálni. Az egészségügyi rendeletek előirják, hogy a pékműhelyek, gyógyszertárak, vendéglők, kávéházak, mészárszékek, hentes üzletek, gyárak, malmok, fürdők, indóházak, bányák, stb, időszakonként megvizsgáltassanak. Ha figyelembe méltóztatik venni, hogy a folyó évi július havában történt össze­irás szerint a város területén 1. korcsma 82. 2. mészáros és hentes üzlet 24, 3. vendéglő 5. 4. kávéház 2. 5. gyógyszertár 3. 6. pékműhely 18. 7. cukrász 3. 8. szikvizgyár 5. 9. malom 8. 10. fürdő 5- n. indóház 1. 12. gyár 6. 13. bánya 2. összessen 164 olyan helyiséség van, mely időszakonként megvizsgálandó, ugy be kell a tekintetes képviselőtestü­letnek látnia, hogy ezen vizsgálati eljá­rás maga egy embernek egész évre ád foglalkozást. Pedig mint tapasztalom, a közerköl­csiség legnagyobb kárára a bor és pá­linka mérések folyton folyvást szapo­rodnak. Itt vannak ugyancsak a mértékek és sulyok időkénti megvizsgálása, mely el­járással jelenleg a rbiztosok vannak ugyan megbízva, ámde kérdem, vájjon a közönség érdekében nem-e kivánatos, hogy a biztosok felett álló egy más rendőrhatósági közeg már cak az ellen­őrzés szempontjából is a felülvizsgála­tot teljesitse? Mindezen elősorolt kötelességek telje­sítésére ez idő szerint nincs rendőri tiszt­viselő. De itt van a már 1883. évi július 26-án életbelépett Esztergom sz. kir város te­rületén jelentkező idegenekneknek beje­lentéséről és nyilvántartásáról alkotott szabályrendelet, mely szerint minden idegen, legyen az háztulajdonos, vagy bérlő foglalkozásban, vagy szolgálatban levő idegen, iparos vagy kereskedőse­géd, valamint mindkét rendbeli cselédek tartoznak a rendőrkapitányi hivatalnál magukat bejelenteni, lak- és helyválto­zás esetén a bejelentés ismétlendő s en­nek megfelelőleg a nyilvántartás módo­sítandó. Nem kivánom bővebben részletezni az ezen szabályrendelet által a rendőri ható­ságra háruló munkakört, de ha figye­lembe méltóztatik venni azt, hogy a város területén körülbelül 400—500 cseléd 300—400 iparos és kereskedőse­géd tartózkodik, a vendéglőkben és szállókban évenként szintén megfordul 7—8 száz idegen, ugy bizonyára szintén be méltóztatik látni, hogy ezek nyilván­tartása nem kis elfoglaltsággal jár. Tekintetes közgyűlés ! Ismerem Eszter­gom sz, kir v. mint erkölcsi testületnek szomorú pénzügyi állapotát, tudom, hogy a város adózó közönsége meglehetős nagy adóval van megróva és igy két­sételen, miszerint ujabb kiadásokhoz nem szivessen járul hozzá és hogy mégis ha­tározottan szükségesnek vélem a II. al­kapitányi állás betöltését, azt épen a közönség érdekéből kifolyólag vagyok bátor javasolni. Ha azonban a tekintetes képviselő­testület azon meggyőződésben van, hogy a felsorolt ügyek szorgos elintézése, ill­letve végrehajtása felesleges, azok nem oly közérdekűek, amelyek miatt egy tisztviselői állás betöltése kivánatos volna, ugy ám törölje a szervezési szabályza­tokból a többször emiitett állást, de ez esetben méltóztassék hozzájárulni akhoz, miszerint az esetben, ha a felsőbb ható­ságok az ügymenet késedelmezéséből kifolyólag felelősségre vonnának, ugy szabad legyen ezen indokolt előterjeszté­semre hivatkozni. Tisztelettel maradok Esztergomban, 1897. november hó 11-én. a Tekintetes Képviselő testületnek alázatos szolgája Niedermann József r. kapitány. Napkeleti történet. Esztergom, november 17. Keletindia egyik városában esett meg, hogy a hódító angolok meg­kísértették javítani a régi állapoto­kon. Fákat ültettek a főutcák házai előtt és ezzel nem csupán szépíteni akarták a várost, hanem javítani is kívántak egészségi viszonyain. Az a várható javulás azonban, mit e fáktól remélni lehetett, nem volt elég arra, hogy elnémítsa az ellen­zéket. A kereskedők körében tört ki az elégedetlenség, akik kérve kérték az angolokat, távolítsák el azokat a nemrég ültetett fákat, kü­lönben tönkre jutnak. A fák alatt, ezt vallották, nem mernek üzletet kötni, mert hitük szerint a fensőbb hatalmak nem néznék **el büntetés nélkül, ha félre fut a rőf, ha nem teljes a mérték, azaz ha megrövi­dítik a vevőt. Világos tehát, hogy tönkre kellene jutniok s ki fizetné akkor az adót ? Nem tudjuk, vájjon kivágatták-e az angolok a fákat, de annyit tu­dunk, hogy ilyen fákra az üzleti élet megtisztítása végett nagyon is szükségünk van nekünk is. Ebben a meggyőződésben nem csupán mi vagyunk. Mások ugyanezt vallják, aminek szóló bizonysága az, hogy folyik a levegőtisztitó fáknak az ültetése s az ország minden zugá­ban alakulnak a szövetkezetek. — Ezek üzleti és erkölcsi hatása kö­rülbelül olyan, mint ama bizonyos fáké, amelyek kiszárítva a mocsá­rokat, megmentik a mocsárláztól % a lakókat. A hitelszövetkezetek kiölik a pénzzel folytatott uzsorát, a fogyasz­tásnak olcsóbb és jobb táplálékot szolgáltatva, nemcsak az olcsóbban élést teszik lehetővé, hanem sok orvosi és patikaköltséget is megta­karitnak, mert hiszen jól tudják, hogy a sok hamis étel és ital milyen bizonyosan dönti ágyba, sőt sirba azt, aki nem tud magának jobbat szerezni. A fogyasztási egyesületek tehát nem csupán gazdasági tekintetből fontosak, hanem nagyban hozzájárul­nak a közegészség és az üzleti er­kölcsök javításához is. A világ első kereskedő nemzete szövetkezetek nélkül nem lenne olyan egészséges, mint a milyen és üzleti téren sem igen mutatnának reá mint a becsü­letesség mintájára. Jól vezetve, a szövetkezetek segítségével mi is el fogjuk érni, ha kisebb körben is ugyanezeket az eredményeket. De a jó vezetésre feltétlenül szükség van s az a nagy hév és nekilendü­lés, amelylyel ma nálunk a szövet­kezeteket csinálják, nem mindig a legjobb biztatás a sikerre nézve. Sok tájékozatlan és kitartás tekin­tetében ki nem próbált elem kerül igy az uj szövetkezetek élére ami aztán a bajoknak, sőt tán katasztró­fáknak forrása lehet. Helyes tehát, hogy ezeknek a szövetkezeteknek legyen közép­pontja, amelynek föladata nemcsak az alakításokat vezetni, hanem gyako­rolni az ellenőrzést. Az áru-uzsora, melyet ma szerte a íalvakban oly nagy mértékben űznek, az élelmi­szerek és italok hamisítása- amely­ről annyit lehetne beszélni, kétség­kívül egyik jelentékeny oka annak, hogy oly kevés a magyar, mert. megmérgezik és elpusztítják jókora részét. Ezen a helyzeten a becsüle­tesen vezetett fogyasztási szövetke­zetek sokat segíthetnek. Nemzeti érdekek ezek, amelyek kockára van­nak téve. Veridicus. Bizottsági ülések. Esztergom, december 17. A városi gazdasági bizottsági, hó 13-án ülést tartott, melynek tárgya, a külső vásártér rendezése volt. A megye alis­pánja ugyanis ismételten felhívta a vá­rost, hogy a törvény kívánalmainak meg­felelőleg rendezze vásárterét s határidőül november i-ét tűzte ki, ameddig ha a ren­dezés meg nem történnék, a további vásárok tartását eltiltja. Nem lesz uj do­log, ha felemiitjük, hogy a város a határ­időt nem tartotta be s igy kénytelen volt halasztást kérni, mi március haváig megadatott. A kiküldött bizottság-, illetve az ál-

Next

/
Thumbnails
Contents