Esztergom és Vidéke, 1897

1897-10-21 / 84.szám

Petricsek az iskola falán belül nem ismeri a kényelem helyzetét s azért a keze alul kikerült növendékek nemcsak versek szavalásában tűnnek fel, hanem a magyarnyelvi kérdésekre is tudnak felelni s ez aztán a pozitív eredmény, mely előtt kalapot emel a magyar társadalom, a sajtó, de meg a kormány képviselő is. Ez okból kérve kérjük Vargyas Endre kir. tanfelügyelőt, hogy az érdemeseket kellő méltatásban részesítse, az érdemetleneket pedig a közigazgatási bizottság hatalmi súlyával kötelességteljesitésre szorítsa. El lehet készülve arra, hogy szigora és munkásságának egyenesége nem fog tetszeni, sőt az elégületlenek más társadalmi tényezők pártfogásába iparkodnak burkolódzni, honnét a kir. tanfelügyelői intelmek kényszszerét magukról elhárítani vélik, — de ezzel cseppet se törődjék, mert az igazi önzetlen munkásság a megyei taneredmény előbbrevitelével jár, — amit mint közkincsetminden elfogulatlan ember megyeszerte óhajt és megbecsül. Gy. J. „Házi kezelés." Esztergom, október 20. Hogy végre annyi idők után elkésszült a téli összekötő kapocs Esztergom és a civilizált világ kö zött, — a szép Mária Valéria hidat értjük, — kétségtelen, hogy városunk idegenforgalma erősen emelkedett mindazokkal, akik annakelőtte megunták a hidnyitások fél-egész órás gyönyörűségét, avagy hogy a helybeli kis »Fram«-on jégtáblákon által evickéljenek. Az idegen forgalom gyarapodása természetszerűleg jótékony, hasznos befolyással volt az egész városra, mára, mint azt a Meung-Sieni lázadásnál látni fogjuk. A legio a többi csapattól elkülönítve önállóan operál. Sőt béke idején is, ha valamely városhoz érkeznek, attól 4—5 kmternyi távolságban letáboroztatnak a legénységgel,mivel nem szokott jól kiesni a dolog, ha a kiéheztetett légiót a helységekbe szállásolják el. — S ha abba valamely más fegyvernemhez tartozó katonaság van : azt a légionárius nagy hamar kizavarja régi tanyájáról, rendszeres ütközetek fejlődvén ki ilyenkor a verekedők között. Szóval a legió-etrangerével nagyon csínján kell bánni, mert kevés ember van közöttük, aki életét pipa dohánynál többre becsüli. Viszont ha jól bánnak vele, mint azt az Abomy alatt elesett Fourax coramandans esetéből is látjuk, a férfias erények legszebbikében olyképen tud tündökölni, hogy dicső tettei elhomályosítják a francia gárda hírnevét is. Tehát ezen a sors kényétől hányt vetett, legintelligensebb katonája a világnak, szélsőségből a másikba sodortatva, oly tüneteit produkálja a kifürkészhetlen emberi jellemnek, a melyeknek hihetetlensége egy psychologus előtt ugyan nem tűnik fel megmagyarázhatlannak, de felületes bírálattal könnyen hamis következtetésekre ragadtathatnánk magunkat. Vége. kiváltképen anyagi tekintetben. Uj üzletek keletkeztek, pangók virulni kezdettek. S ez emelkedés egész az idei évig tartott, amikor egyszetre stagnáció, majd hanyatl s állott be, amelynek sokáig nem tudták magyarázatát adni. Elmaradtak első sorban a vevők, de azután a elárusítók is. Végre is a meginterpellált elmaradottak adták meg a választ. Elriasztották őket azok a folytonos boszszantó zaklatások, igazságtalanságok és durvaságok, amelyeket ez év elejétől türniök kellett a helypénz és vámszedés házi kezelése óta. Magunk is sokszor ismertettük ezeket lapunkban s nem csodálkoznánk, hogy ha Reb Menachem Ciceszbeiszer a házi kezelésünket is besorozná áldásai közé. Mert azok a jó vámosok, (akik tudvalevőleg már a bibliában is kellemetlen uraknak vannak bemutatva) galant és udvarias modorukkal kitűnően értenek ahhoz, hogy akiknek okvetlenül nem muszáj bejönni, alaposan elidegenedjenek városunktól. De hát ne ítéljük el őket túlságosan, mert végre is uraiknak akarnak kedveskedni azzal, hogy minél nagyobb bevétellel számolnak be, arra persze nem gondolván, hogyha 10—20 krajcárt jogtalanul behajtanak, a jogtalanság idővel esetleg a volt jövedelem tetemes percentének elmaradásával bünteti meg magát. De hát, hogy ez bekövetkezik, ezt előre sejtette a házi kezelés behozatalának genezise. Összetévesztése a privát üzletnek a közjövedelemmel. Elfelejtkezés arról, hogy egy üzletember egész más eszközökkel, percenttel dolgozhat, mint egy hatóság, amelynek végső célja nem minél nagyobb nyereség kimutatása, ellenkezőleg a közjólét minél jobban való előmozdítása, ami nem következik be abban az esetben, ha az érkező idegeneket ugyan uzsorás módra szipolyozzák s a házi kezelés révén a zárszámadásban talán szép hasznot mutatnak ki, de aztán az idegenek elmaradásával a városi lakosság zsebéből veszik ki a garasokat. Kezdettől fogva ellenségei voltunk a házi kezelésnek, mint mindenek, amit a városi urak »házilag < intéznek el, elegendő keserű tapasztalatot szerezvén az ily házi manipulációk eredményéről. S mikor a közgyűlés a helypénz és vámszedés házi kezelésbe való átvételét acceptálta, anélkül, hogy az általa előlegenes kivánt számszerű biztosítékot, pontos praeliminárét bemutatták volna, azonnal kifejeztük aggodalmunkat, hogy e könnyelműségét meg fogják bánni. A számvevő ur, ugy hisszük, látta, hogy a költségvetés nem a legszilárdabb alapokon nyugszik s hogy deficit eltüntető erényeket mutathasson be, kiböngészte — a vám és helypénzszedési jogot. Mikor azután a közgyűlési jóváhagyott határozat megtörtént, természetesen mindent elkövetett, hogy a zöld asztal előtt ígért aranyhegyeket beválthassa s igy nem arra fordított gondot, hogy a tarifák pontosan betartassanak, mindenki joga, privilégiuma tiszteletben tartassék, hanem hogy az aranyhegy — bármily uton-módon — gyarapodjék. Kivált azóta, hogy a városi hatóság az egyesítés után a vámsorompókat önkényesen kiljebb tolván, a törvényhatósági útból annektált uttestek karban tartása is az uj jövedelmi forrás terhére esik. Igy mindég a vámosoknak levén igazuk, nagyon hamar elbizakodottakká, gorombákká, kíméletlenekké lettek s fabódéjukban aféle kis basáknak képzelik magukat. S miután először csak az egyszerű, könnyebben kezelhető föld népével bántak el káromkodásukkal, ha kellett bicskával is, vérszemet kapva, kisded játékaikat a kaputosokra is kiterjesztették Igy csak a legközelebbi múltból is három ily esetet jelenthettünk. Mórász Antal esperesplébánosét, akivel immár másodízben jártak e

^ igy> — Kelemen János kir. pénzügyőri biztosét és legújabban Glatz Viktor tényleges honvédhadnagyét. Valamennyien igazságuk teljes tudatában levén, természetesen nem a legszebb képet festhetik meg maguknak közállapotainkról s nem csodálhatjuk, hogy ebbeli nézetüket őszintén ki is nyilványitják. S nem csodálhatjuk, ha iparkodnak magukat többé hasonló eshetőségeknek ki nem tenni. A házi kezelés próbaéve nemsokára lejár, nagyon itt az ideje tehát, hogy annak tanulságát szemügyre vegyük, mérlegeljük s ha majd esetleg a beszámolásra felszóllitott számvevő bevételi többlettel dicsekedik, mi viszont álljunk elé ama hátrányokkal, amelyeket a házikezelés mizériái előidéztek. Mert ha ezt nem cselekesszük meg, rövid idő múlva bizony nagyon kevés dolga lesz a vámos uraknak, ami majd reájuk nézve kényelmes lehet, de a város fejlődésének, gazdagításának legbiztossabb megakadályozására vezetne. Veridicus. Színészet. Esztergom, október 20. Városunk műértő közönsége Polgár Béla színtársulatát megérdemlett pártfogásban részesiti. Zzufolt ház, telt ház, eléggé látogatott, — ilyen a ház képe és a direktort jóleső érzés tölti el, látva az erkölcsi diadalt és tapasztalva az anyagi hasznot. Őszintén örvendünk, hogy közönségünk méltányolja a társulatot, de még jobban örülünk, hogy a direktor is méltányolja a közönséget. Az előadások mindinkább sikerülnek. Az első néhány előadás még sok kívánni valót hagyott hátra, az utóbbi napokban azonban a társulat szinte kifogástalanul tölti be hivatását. Az utóbbi napokban két uj erővel gyarapodott a társulat. Mindakettő jó acquisitió. Az egyik Hegyesy Rózsa, a ki hétfőn este mutatkozott be előnyösen a közönségnek, a másik Bajczy György, aki mult szombaton hallatta kellemes tenorját a »Fürdő» termében. Szombaton este »Boszorkányvár« — t, Millöcker hires operettejét adták zsofult ház előtt. Az előadás egyike a sikerültebbeknek. Nagyban hozzájárult az est sikeréhez, hogy a zenekar igen jól játszott és ugy a magánénekesek, mint a kar is biztosan énekeltek. Bajczy György az uj tenorista Józsi csordás szép szerepében mutatkozott be az esztergomiaknak. Kellemes megjelenésű színész, erős tenorhanggal rendelkezik, mély érzéssel énekel. Szép hangját a legnagyobb könyedséggel kezeli, a forték inponálók, a piánók fülbemászók. Meglátszik hangján a kitűnő iskola. A hálás közönség sok tapssal jutalmazta meg Bajczyt, aki mindjárt első fellépesével meghódította az esztergomiakat. Bera Rózsi (Coralie) és Honti Elma (Verusz) a fő női szerepeket adták. Mindketten jól voltak disponálva, olyannyira, hogy a közönség nyilt szinen is megtapsolta őket. Tharaszovits Margit, B. Polgár Béla és Bátosi Endre mint mindig ugy, ma is precíz játszottak és nagyban hozzájárultak a: est sikeréhez. Az epizód szerepek eljátszol szintén törekvőén oldották meg kis feladataikat. Egyre kérjük csak a rendezőt, az ilyen látványos, fényes kiállítást igénylő daraboknál a színpad díszítésére több gondot fordítson, mert a nézők illúziójából sokat le von, ha a kiállítás nagyon is primitív. A modern színházi közönség a Schakespeare-szinpadot csak nagy művészeknél nézi él. Hétfőn »Gyimesi vadvirág «-ot adták, szépen telt ház előtt. A hétfői előadáson ujabb meglepetésben részesültünk. Magdolna szerepében előleges jelentés nélkül Hegyesi Rózsi a társulat uj énekesnője lépett fel és egy csapásra meghóditá közönségünket. Beszélő organáma bájos, hangja azonban gyönge. Nem is hisszük, hogy énekesnői babérokra vágynék, amig jó társalgási színésznővé válhatik. A Mármarosszigetről való utazás külömben, amint látszott, indisponálta. A többi szereplőkről az első előadás alkalmával már részletesen megemlékezBera Rózsi, Bátosi, B. Polgár Béla és Tharaszovits Margit megérdemelték a sok tapsot, különösen Bátosi a mélyebb drámai jelenetekben valósággal magával ragadta a közönséget. Kevés szem maradt szárazon, midőn Balánka Imre mély fájdalmát, kinos vergődését, Mária mély szerelmének igaz nyilvánulásait végig néztük. Szinte jól esett néha-néha B. Polgárnak, a harangozó művésznek és Tharaszovits Macgitnak, az ő élete párjának víg fiókáit is hallanunk Kedden este az »Álarcosbál«-t, Kneisel bohózatos vígjátékát adták meglehetősen látogatott ház előtt. A bohókás változatokban gazdag darab szemlélése közben élénk emlékezetünkbe ötlött az »Alarcos bál« tavalyi előadása,^ midőn a »Kaszinó« mőkedvelői mutatták be »Papagenó« cimen a Kaszinó családi körében. A darabban különösen kitűntek B. Polgár Fáni és Bera Rózsa az előbbi a komoly múzsa, az utóbbi a koloratura képviselője, ma mindketten kacér szobacicusként léptek fel és mindketten beleélték magukat a mulatságos pozicióba, amelyet Kocor uram (B. Polgár Béla) álszenteskedő, ravasz viselkedése folytán bitoroltak maguknak. A direktor ur az első felvonásban egy kis indispozicióval küzdött, de a második felvonásban ugy látszik a szobaeicusok adta nagy vacsora felvidító hatása alatt ő is belemelegedett és mindvégig kacagtatta a közönséget. Meg kell emlékeznünk Somlár Zzigmondról is, aki a hülye Argyelán Tógyér szerepét igen jól játszotta. Tárnay műhajász és szappan verő ur (Kis Pálfi János) már kívánni valót hagyott hátra, amenynyiben nem domborította ki eléggé hálás szerepét s bizony a Kaszinóban szerepelt kollégájától sokat tanulhatott volna. Tharaszovits Margit, Kovács Ilka és Győri Matild kis szerepeikben elég ügyesek voltak. Ma este Bányamester, Zeller operetje kerül szinre. Szombaton este szinre kerül a szini idény esztergomi szenzációja : a «Trilby» A címszerepet Hegyessy Rózsi fogja eljátszani, Svengalit az igazgató. — r. Megye és város. O Wendland Károly jubileuma. Mint halljuk, előkelő férfiak mozgalmat indítottak, hogy Wendland Károly, s lábatlani cementgyár érdemes igazgatója, aki ez állásának negyedszázados jubileumát az imént ünnepelte, magasabb kitüntetésben részesüljön. Kétségtelen, hogy az idegenből közénk jött férfiú a megyebeli lakosság egyik legnagyobb jótevője, aki legalább is egy egész község lakosságát segítette jólétbe s becsületes munkásságával, nemes humanizmusával a közönség háláját és elismerését teljes mértékben kivívta. Éppen ezért, tudva, hogy vármegyénk intéző körei előtt az igaz érdemek soha ismeretlenek nem maradnak és mindenkor méltánylást találnak, azt hisszük, az egész mozgalom felesle-