Esztergom és Vidéke, 1897

1897-09-30 / 78.szám

tént látogatása alkalmával ezen fejedelmi vendég részéről kedves hazánk iránt oly melegen érdeklődő nyilatkozatok történtek, amelyekről mint fonrosabb közjogi eseményről nekem is meg kellett emlékeznem. Minthogy azonban e tárgyban egy külön indítvány is lett beadva s igy még alkalmam fog nyilni nekem is és a t. bizottságnak is, hogy ezen nagy horderejű esemény fölött érzett hazafias örömének méltóan kifejezést adhasson: most csak arra kérem a t. v. b.-ot, hogy ezen ügyet a mai napirend első tárgyául kitűzni méltóztassék. (Éljenzés.) Épp ugy kötelességemnek tartom még a tekintetes vármegyei bizottságot vissza emlékeztetni arra is, hogy ő eminenciája a biborosherceg-primás aki vármegyénk örökös főispánja is, e hó 15-én tartotta meg Pannonhalmán ájtatos csendességben papi pályájának 50-ik évfordulóját. Hogy mit tett a bibiros főpásztor ezen félszázad alatt egyháza és édes hazánk javára,, de különösen a tanári pályán hány ezer és ezer ifjút vezetett be a tudományok szentélyébe és tett igy a haza hasznos polgáraivá, az nemcsak ezen ezrek és ezrek szivébe van örökös hálával bevésve, hanem magasztos egyházi és hazafiúi érdemeit már többszörösen elismerte a királyi trón s legőszintébb tisztelet, szeretet és ragaszkodással viseltetnek iránta a nemzet sok milliói ! Nem lehet szándékom ezen elnöki megnyitó beszéd sziik keretében még csak vázlatát sem nyújtani minden érdemei és erényeinek, de alkalomszerűnek tartottam, miután csak ma nyilott meg erre alkalmunk, a T. V.B.-ot arra kérni miszerint ő Eminenciájához, papi pályájának 50-ik évfordulója alkalmából szintén egy üdvözlő feliratot intézni méltóztassanak. (Altalános éljenzés.) Az elnök beszéde további folyamán két szomorú eseményről emlékezett meg. Az első a mult havi árviz volt Részletesen az árviz lefolyásáról az alispáni jelentés számol, azt pedig vájjon egyedül a vis major, vagy egyesek mulasztásai okai-e annak, hogy ezúttal oly nagymérvű vízkárok történtek, elbírálni nem elnöki kötelessége, de kötelessége arra kérni a vármegye és a város közönségét, hogy vállvetve azonnal tegyünk valamit a hasonló katasztrófák elkerülésére. A magas kormány legmeszebbmenő jóakaratára biztosan számithatunk s e téren szolgálatait teljes készséggel felajánlja. (Éljenzés.) Végül meghatottan emlékezett meg Szaller Imre nyug. főszolgabiró haláláról, negyvenévesnél hosszabb munkásságáról s mint szerény, de becsületes és szorgalmas munkás emlékét szintén jegyzőkönyvbe vétetni kéri. (Helyeslés.) Ezzel az ülést megnyitja. Az éljenzés elhangzása után B. Szabó Mihály főjegyző felolvasta az ékesszóló nyelven, hazafias és póétaszivvel megirt s a királyhoz intézendő hálafeliratot, amelyet lapunk más helyén közlünk. A gyűlés felállva háromszoros harsány éljenzéssel acceptálta azt. Következett a gyűlés másik ünnepi, lélekemelő mozzanata : a német császár fenomenális pohárköszöntőjéről való megemlékezés. Az inditványozó ezutal B. Szabó Mihály főjegyző volt, aki lelkesedésbe és hazafiasságba mártott kitüno tollának ezúttal második remekét mutatta be ; indítványában találó színekben ecsetelvén a nagy szövetséges »megtéveszthetetlen ismeretét a történelmi hagyományokban, őszinteségét a nemzetközi politika szövevényeiben, gáncs nélkül való tisztességet a családi tűzhely édes melegénél, szívből való kedvelését a művészetnek, gyors felismerését és felhasználását ama pillanatoknak, melyekben a szivek feloldatnak*, stb. Indítványát, hogy t. i. a pohárköszöntő hű magyar fordításban, a késő utódoknak megőrzendő, egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktatíassék s másrészt hálás elismerésül a német császár rokonszenveért — a belügyminiszter utján — feliratban köszönet mondassék, a közgyűlés vita nélkül, nagy lelkesedéssel tette magáévá. A felirat szövege a következő : Felséges Császár és Király, Hódolatteljesen tisztelt Urunk ! Magyarország Esztergom vármegyéjének törvényhatósága mai közgyűlésében, sziveink legmélyéből fakadó hálával vett tudomást Felségednek a f. hóban szeretett hazánkban való tartózkodása alkalmával a magyar nemzettel szemben nem egyszer tanúsított magas rokonszenvéről, melynek a Királyunk ő felségének budai palotájában mondott pohárköszöntő méltó betetőzését képezte. E pohárköszöntő elhangzása óta a főoltár mellett, melylyel dicső királyunk, I. Ferenc József ő felségének alattvalói hódolattal s hűséggel áldozunk, szivünkben egy másik oltárt építettünk : a hódolat és tiszteletteljes barátság oltárát, melyen Felséged iránt érzett háladatosságunknak örök tüzét nemcsak mi, de késő unokáink is ápolni fogják. Adjon az Isten Felségednek, és Magas Dinasztiájának annyi földi boldogságot, mint amenyi magyar szívben ég a hála Felséged iránt. A legmélyebb tisztelettel öröklünk Felségednek Esztergom vármegye törvényhatósági bizottságának 1897 szeptember 28-én tartott őszi rendes közgyűléséből a törvényhatóság nevében : Andrássy János alispán. E feliratot díszes tokban küldik meg a német uralkodónak, amig királyunkét gyönyörű albumban szolgáltatják át. Elcsitult a zúgó éljen s a harmadik, a hercegprímáshoz intézendő következő felirat felolvasását ájtatos csendben hallgatta végig mindenki, hogy azután az éljenvihar újból kitörjön : Főmagasságú Bibornok, Herczegprimás, Esztergom vármegye örökös Főispánja, Kegyelmes Urunk ! Ötven esztendő mult el azóta, hogy Eminenciád, Pannonhalmának vallásos áhítattól s Magyarország gyermekkorának a regék rózsás ködébe vesző emlékeitől megszentelt csarnokába lépett ! Attól a naptól fogva, hogy István, a szent és nagy király fején először nyugodott megszentelt koronánk, nem gyakran érte szent Benedek ruháját akkora dicsőség, mint amekkorát ez az ötvenesztendős pálya aratott. Ebből a dicsőségből, ebből a mérhetetlen tisztességből mi is kérjük a magunk részét Kegyelmes Urunk! Mert abban a férfiúban, ki ez ötven évre az esztergomi prímások székéből tekint vissza, mi vármegyénk örökös főispánjának is hódolunk. Engedje meg tehát Eminenciád; hogy az ötvenedik évfordulót Esztergom vármegye is Örömmel üdvözölhesse, annak nagy jelentőségét mai közgyűlésénekjegyzőkönyvében megörökíthesse, s tiszteletteljesen amaz óhajtásának is kifejezést adhasson, hogy a Mindenható további kegyességéből úgy az esztergomi dicső emlékű primások, mint a vármegye főispánjának föveget, még sokáig terjes egészségben s boldog megelégedéssel viselhesse. Mély tisztelettel maradván stb. A tulajdonképpeni napirend csak ekkor kezdődött meg. A megyei képviselőtestület elhatározta, hogy az uj magyar katonai iskolában egy alapítványi helyet létesit s hasonló eselekedetre felkéri a hercegprímást, a főkáptalant és a törvényhatóság tehetősebb földbirtokosait. Járványfészek a fő-utcán. Esztergom, szeptember 29. A tisztviselői kar jövő évi drágasági pótlékát a jelenlevők egy szavazat elle-' nében vita nélkül megszavazták. | A Pethő-Bornasztini zárdai alapit- j ványi helyet a lemondott Spácai Irén helyett a folyó tanévre Pethes Margitnak adományozták. A város. Az első vita a városi házipénztár mult évi számadási ügyénél támadt. A! felsorolt számvevői észrevételek már j csak egy kis részének hallatára is hi-1 deg borzongás futott át minden városi polgárt. Mert bár sokat hallottunk a' pénztári ügykezelés hiányosságáról, ily j megdöbbentően könnyelmű, bűnösen lel- J kiismcretlen, a biztos pusztulásba vezető \ slendrianitásról mégsem volt fogalmunk, j A részletekre kiterjeszkedni ma he- j lyünk nem lévén, azt jövő számunkra! hagyjuk. Most csak azt emiitjük meg, \ hogy az állandó választmány a szám- j vevői észrevétek következtében azt ja- j vasolta. hogy azok azzal terjesztessefel a belügyminiszterhez, miszerint az ' abszurd városi gazdálkodást a felügyelő í törvényhatóság tovább nem nézheti, ; miért is felhívja reá a miniszter figyelmét,

1 annál is inkább, mert a város oly nagy \ tisztikarral rendelkezik, amilyen csak ' az ország három legnagyobb megyéje-! nek van. Es mégis megfenekelnek. stag-' nálnak a legfontosabb ügyek, amelyek közül a miniszter pld. a vágóhidra és a i közkórházra emlékezhetik. A jelenlegi; intézők mellett a varos tönkjének rövid; idő alatt be kell következni. A tisztvi1 selők tudás- és szorgalom hiányán kivül ezt részben a város makacssága is okozza, amely állam akar lenni az államban. Hogy a legrosszabb vég elkerülhető legyen, a fegyelmi vizsgálatot mellőzni kérik, mert egy legutóbbi ily vizsgálat csak azt bizonyítja, hogy azt a városi hatóság fondorkodása elhúzza az idők végéig. Miért is — a megyei két főszámvevőnek ideje nem lévén a város rendetlen gazdálkodásának átvizsgálására — egy állami számvevőségi szakközeg kiküldését kérik, "aki az összes gazdálkodási ágakat, könyveket stb. átvizsgálva a felelősségeket kimondaná. Frey Ferencz a javaslat ellen beszélt, miközben oly kifejezést használt, amelyet Andrássy alispán gyanúsításnak vett. Felvilágosító válasza után Frey loyálisan kijelentette, hogy a megye mindenkitől tisztelt és becsült alispánját érinteni egyáltalán nem volt szándéka. A város védelmére felszólaltak Maiina Lajos, Csernoch János, dr. Földváry István, Mattyasóvszky Lajos, dr. Fehér Gyula, a javaslat mellett B. Szabó Mihály, Reviczky Győző, Thuránszky Lajos. Kínosan érdekes jelenet volt, amikor a polgármester általános jellegű üres védekezésére felállott a féjegyző és egy légió konkrét, súlyos adattal eklatánsán bebizonyította, mennyi ok van a szigorú intézkedésre. Valóságos bajvívás volt ez, amelynél a polgármester némán semmivé zsugorodott. A város védői természetesen a javaslat elvetését indítványozták, főleg azzal argumentálván, hogy a hibákért a régi régime tisztviselői hibásak, még legenyhébb volt ezek közül dr. Csernoeh János indítványa, aki azt óhaj totta hogy a kemény felirat elküldése a jövő év kezdetéig halasztassék el. Következett a szavazás a már nagyon néptelenné vált teremben. Az állandó választmány javaslata mellett szavaztak ii-en, ellene ugyanannyian s igy az elnök döntött a jelentés elküldése mellett. Magyar istentisztelet. A második vitát a főegyházmegyei hatóság egy átirata keltette. A. megyei törvényhatóság ugyanis, mint ismeretes egy bár tiszteletteljes, de erélyes hangú kérelmet intézett az emiitett hatósághoz, hogy tavaly, a magyar nyelvű istentiszteletek behozatalára tett igéretét valósítsa meg s az állására képtelen, pánszláv csévi kántortanítót mozdítsa el. E kérésre a főhatóság igen élesen és idegesen válaszolt, kijelentvén, hogy az átiratot megűtközéesel vette, amenynyiben ily hangon csak alantas közegekkel lehet beszélni, ők pedig nem azok, hazafiaságukban pedig senki sem A helyi sajtó egyik-másik orgánuma nem egy alkalommal mutatott már reá arra a bizonyos buda-utcai házra, melyben egészségügyi tekintetekben ázsiai állapotok léteznek, de ott, hol a sajtó figyelmeztetésének visszhangra kellett volna találnia, a figyelmeztetést személyeskedésnek, boszunak, izgágaságnak vették, s a helyett, hogy a komoly íbaj elhárítására az erélyes intézkedések megtétetcek volna, ugylátszik személyi tekintetekből, inkább ama bizonyos pro domo intézkedés lőn alkalmazva, mert hát ama bizonyos 499 számú budautcai háznak tulajdonosa, nagyhatalmú városi képviselő, ismert közgyűlési potentator. A közönynek vége az lett, hogy ama bizonyos házban ma egy typhusos beteg fekszik s ezen kivül még három typhósus beteg került ki ama házból, kik közül kettő helyben nyert ápolást, a harmadik pedig a beérkezett értesítés szerint a fővárosban hunyt el typhusban. Ennyi, és a sajtó ismételt figyelmeztetése kellett ahhoz, hogy a polgármeskételkedhetik. Éppen ezért az átirattal érdemlegesen nem is foglalkoznak. Az előadó vélemény kétségbevonja a törvényhatósági átirat inkriminált hangját s a sürgetést — tekintettel a tavalyi igéret be nem tartására — időnkint megismételni nem tartja feleslegesnek. S éppen ezért újból figyelmezteti a főhatóságot, hogy emlegetett hazafiságában ne kételkedhessek, foglalkozzék átiratával érdemlegesen, mielőtt annak elintézésére más módot kisérlenének meg. Dr. Csernoeh János több izben higgadt és tárgyilagos felszólalással kompromisszumot igyekezett létesíteni, azt fejtegetvén, hogy ez ügyben mindkét levelező fél bizonyos hibát követett el. amenyiben a törvényhatóság az istentisztelet kérdésébe nem avatkozhatik be, viszont az iskolákat illető kérdésben törvényes alapon áll s ezért hibá-zott a főhatóság, hogy a csévi tanitó ügyére nem terjeszkedett ki. Indítványozza, hogy a törvényhatósági válasz ily alapon módositassék. B. Szabó Mihály, Andrássy János (igen érdekes személyes tapasztalatokkal), Reviczky Győző bizonyítgatták, hogy a válasz mégcsak erős sem s arra elég ok van, amig dr. Fehér és ujolag Csernoch annak némi enyhítését, egyes kifejezések szeliditését proponálták, amibe végre a fáradt gyűlés bele is egyezett s annak kivitelével a főjegyzőt bizta meg. Bizottságok kiegészítése. Voltak választások is. Az év végével kilépő öt közigazgatási bizottsági tagot: Héya Tivadart, Hulényi Győzőt, Eggenhoffer Józsefet. Mattyasóvszky Kálmánt és Frey Ferencet a negyvenöt szavazó újból megválasztotta, i A vármegye XVI. választókerületének I. alkerületében Palkovics Károly i helyét f. évi október hó 27-én d» e. 9 órakor a Városházán töltik be választás utján. A választást mint elnök Maiina Lajos fogja vezetni. ! Az állandó választmányba az elnök ajánlatára Barta Tivadart választották. • Az igazoló választmány tagjává pedig i Reusz Józsefet, Luczenbacher Istvánt. I Csupor Istvánt, Hulényi Győzőt és ; Etter Gyulát, amig elnökké Niedermann Pált. Az elnök pedig dr. Földváry Istvánt, Frey Ferencet és Mattyasóvszky i Kálmánt nevezte ki tagokká. A közigazgatási bizottság helyettes ügyésze Pongrácz Zsigmond lett. J A borellenőrző bizottság tagjai lettel 1 kinevezés és választás utján : I. Eszter I gom városban elnök: Wimmer Ferenc. | tagok : Reviczky Gábor, Kaán János : Oltóssy Ferenc és Lindtner János. II Az esztergomi járásban elnök: Gothárc I Ede, tagok : Hartmann Péter, Nedeczkj ! Árpád, Fischle Frigyes és Pintér Fe renc. III. A párkányi járásban elnök i Bodnár Gyula, tagok : Szentes Péter í Rogrün Ede, Visnyi Kornél és Takács ! Gyula. ' Végül névszerinti szavazással elhatá rozták, hogy a gyámpénztár fölös pén j zét a helybeli 3 pénzintézetben — ezek alaptőkéje arányában — helye j zik el. —er.