Esztergom és Vidéke, 1897

1897-09-26 / 77.szám

tani, sőt indokolt esetekben ingyen is átengedni, természetesen mindenekelőtt lecsapolandó volna a zöld tó, ez a miazma fészek, amely ma lehetetlenné teszi a közelében való tartózkodást. Igy, csakis igy menekülhetünk meg attól a veszedelemtől, amelylyel Szenttamás hegye fenyeget. Ha az néptelenné válik, bizony senki sem fog sajnálkozni rajta, tekintetbe véve, hogy ez a mi sötét Afrikánk nemcsak tüzrendőri, egészségügyi hanem — mint az ily elhagyott városrészek rendesen — közbiztonsági, sőt morális tekintetekben is minden kritikán alul áll. Nem fog sirni utána senki, legfeljebb a Dunavizhordók. Ezt a pár embert pedig könnyű lesz megbékíteni. Ajánljuk tervünket a hatóság figyelmébe. Ne mosolyogjanak rajta mint uj, önálló terveken rendesen mosolyogni szoktak, mert ez a mosolygás nagyon keserű sirassál végződhetik. A—s. Az állami szolőtelep kérdése. Esztergom, szeptember 23. Tekintetes Szerkesztő ur ! Rendkivül megtisztelő azon felszólítására, hogy a városunkban létesíteni szándékolt állami amerikai szőlő- és oltványtelepnek jövőben reánk háramolható előnyeiről b. lapjának érdemes közönségét tájékoztassam, késséggel a következőkben vélek eleget tenni : Arra, hogy városunkban egy ilynemű telep létesíttessék, talán soha sem volt oly szükség, mint napjainkban, mikor — hasonlóan az egyiptomi hét csapáshoz — a mezőgazdálkodást ujabb és ujabb veszedelmek környezik. Talán felesleges megmondják, valami ló miatt bujdosott erre a vidékre. — Kik őrzik ? — kérdeztem feléje fordulva. — A kollégyiumban őrzik lakat alatt. — Bizonyos igaz ez ? — Hogyne volna igaz, tanitó uram ; azt az ember is ösmertem, akinek a könyvvel baja esett. — Nohát most hallunk valamit. Csak mondja el mind, amit tud arról az emberről. — Valami sokat nem tudok róla, csak azt tudom, hogy Lakosnak hittak, oszt valami igazgató vagy mi vót ott a kollégyiumba: ű söpörte a tanuló szobákat. — Akkor igazgató volt. De csak mondja tovább. — Hát egyszer, ugy beszélik, abba a szobába söpört, ahun a különösségeket tartják. Mert van ott minden ; van ottan olyan fa is, amelyik tiszta kűé válott, meg osztán tengöri bihal, mög mindönféle. Hát ahogy ott söpör, tisztogat, mögakad a szöme egy vasas ládán. Mi lőhet abba ? Vasfüvet szorzott valahol, oszt lepattantotta vele mind a tizenkét lakatot. Mert hogy szavamba ne hibázzak, tizenkét lakat vót a vasas ládán. — Annyi szokott lenni. — Hát egy kis fekete könyv volt a ládába, sörnmi ögyéb. Kivöszi a könyvet; nézi hogy mi az. Hát ahogy kinyiti, ott említenem magát a philloxérát, mert hisz a szőlőbirtokosság nyomasztó helyzetének megteremtője ez volt, de szükségesnek tartom hivatkozni a peronospora által előidézett pusztításra ; mivel pedig városunkban a szőlősgazda egyúttal mezei gazdálkodást is üz, vájjon nem kétszeres-e a csapás, mely őt az idén sújtotta, amikor árpáját, gabonáját a rozsda ölte el, s amit ez megkímélt, azt az árviz tette semmivé ?... Es kétséges, vájjon a jövő évben nem kapjuk-e meg a kessem'Aegyet, hogy tele legyen a keserű pohár ! Eddig azon panaszkodtunk, hogy nincs ára a gabonának, most pedig a meglepő áremelkedés sem szerezhet örömet, mert hiszen nincs mit eladnunk. Soha le nem róható hála kötheti az esztergomi szőlős- és mezőgazda közönséget azon lelkes kezdeményezőkhez, akik a szőlők elpusztulásának szomorú éveiben nem lankadó erővel igyekeztek szőlőkulturánkat rekonstruálni! Ezeknek köszönhető, hogy ma a szőlőmivelés már nyújt némi hasznot, de korántsem annyit, amennyi megélhetési alapot biztositana. Nekünk pedig épp ilyennek megteremtésére kell törekednünk. Es most tovább fűzöm gondolataimat, s midőn fentebb rámutattam, hogy a lelkes kezdeményezésnek utánzói akadtak, mért ne tételeznők fel, hogy a létesítendő állami szőlőtelep egy oly faktorává válhatik jövőben városunk szőlőmivelésének, amely nem a tapasztalatlan próbálgatások teréül szolgáland, hanem utánozandó példák vezéréül fog beválni. A legelső főelőnye tehát ez leend. A többi előnyei peoig a következőkben foglalhatók össze : a) a szőlőmivelés helyes irányának megállapítása; b) a mivelési módok beállítása; c) .a fajták helyes megválasztása a talaj- és éghajlati viszonyokhoz •, d) a selektált, megbízható alanyteröm hét ördög- Osz megszólal mind a hét, hogy aszondi mit parancsósz. Itt a Lakos bözzög mögrözzen, oszt ijetibe összecsapi a könyvet. Hát abba a szempillantásba eltűnt mind a hét ördög. Az eső elállott. Csak a malom fedeléről csoronkált még a viz. A nap áttörte egy helyen a íelhőt és mintha aranyrudat tűzött volna a földbe. Ahogy odapillantunk a napfény felé, látjuk ám hogy a Döme jnhász ugyancsak noszogtatja a csacsiját a falu felé. — Valami hirt hoz a Döme. Magam is gondoltam, hogy a molnár dohányával nem indult volna el a zivatarban. A beszélgetés e miatt maradt a hét ördögnél. A juhász néhány perc múlva odaérkezik. Csuroncsöpögő viz ő is, a szamara is. — Nem látták ? — kiáltja, ahogy lefordult a szamaráról. — Mit te? — A barboncást. — Nem. — No én láttam. Az egész faln látta. A malom tornácán mindenkinek a szeme kitágult. Magam is kiváncsi voltam, hogy mit látott a Döme juhász. — Hát, — azt mondja, •— ahogy a faluba érek, egyszer csak elillog-villog mellettem a diák. Majd leestem a szarhárrul, ugy megijedtem tüle. Mert nem és oltvány fajtáknak olcsó áron való kiszolgáltatása ; e) megbízható módon elkészített oltványoknak előállítása és a szőlőmivelő közönség részére való eladása ; f) a termelési viszonyokra való föltétlen befolyás, amely a qualitative és quantitative előállítást szabályozná ; g) munkásaink egy részének állandó foglalkoztatása, amely egyúttal a munkás képzésével járna együtt; h) szőlősgazdáknak való példaadás. Mit soroljak még el ? Hiszen ha mindazon előnyökről megemlékezném, amelyek egy szőlőtelep felállításával karöltve járnak ugy kötetett kellene összeírnom a kérdés felett. Tudva azt, hogy közönségünk a józan kritikát mindig szívesen fogadta, nem mulaszthatom el megemlékezni azon — szerintem eléggé alig indokolható kikötésről —amelyet a földmivelési kormány a létesítendő szőlőtelep felállításának zálogául kíván biztosítani : a hegyközségi rendszer beállításáról. Közönségünk — tisztelet a kivételnek — nem igen hajlik oly dolgok felé, amelyek felülről kezdeményeztetnek. Nem kutatom annak okait: de a hegyközség tervének valóra változtatása tudom, hogy egyedül az 1894 évi XII. t. c. 61 és következő §§-ainak helytelen alkalkalmaztatásában keresendő. Mert a törvény nem szorítja arra a szőlőbirtokosokat, hanem tetszésükre bizza a hegyközséggé való alakulás vagy nem alakulás kérdésében a választást s e helyett az I. fokú hatóságoknak hagyja meg a hegyközség alakitását. Ugyancsak azt is kimondja, hogy amenyiben a hatóságnak ezt célzó első kísérlete nem" sikerült volna, ugy mindaddig próbálgassa, amig —- nem sikerült . . . Mondanunk is felesleges, hogy vettem észre, hogy mögöttem jön, csak mikor elébém-előttem elnyilamodik a két kis ezüst kerékkel. Tyű az árgyélusát, mondok, még jó hogy nem állott velem szóba. Avval nézőm, hogy hogyan nyargal előttem. Hát ugy nyargalt, hogy a levegőbe járt a lába, oszt előtte is egy kis ezüstkerék, mög utána is. De ugy mönt az, hogy a nyul se jobban. Benn vót a faluba egy szömpillantás alatt. Mit akarhat vájjon ? Hát a paphoz nyitott be, oszt hogy a pap nem vót otthun, hát az asszonytól kért tejet. Az asszony adott is neki, de vagy nem adott jót, vagy nem eleget, mögen csak kigyütt csakhamar. Mán akkor ott vót a zegész falu a plébánia körül. Én is ott vótam. Mondok mögnézöm mijén a barboncás, mert sokat hallottam mán az effélirül. De csak annyit láttam, hogy szép uri formájú legény, oszt sárga ruhába jár. Jobban nem nézhettem mög, mert ahogy az asszonynég széjjel röbbent, hát ű se beszélt senkivel, hanem csak fölpillantott az égre, aztán közibe a két keréknek, ugy eliramodott onnan mint a veszött fene. A szénagyüjtő nép diadalmasan nézett rám. Az öreg Barca hozzám fordult és a pipát a szájából kivéve, uagy komolyan igy szólt: — No tanitó uram, hát mibül kereködött a zivatar ? Gárdonyi Géza. mig a kísérlet meghiúsultával a végrehajtó hatósági közeg a további kísérletekhez minden kedvét elveszíti, addig egyúttal — saját rovására — magát is nevetségessé teheti. A közönség felfogása rendesen egyoldalú, azt haeterogen elemek alkotják, s akkor ha egy közgazdaságilag nagyfontosságú terv kivételének kérdését tág keretbe szorítják, teljes lehetetlenség a várt eredményt megvalósulva látni. Hogy pedig egy város mezőgazdálkodásának jövője, egy újonnan nyitható megélhetési forrás egy balul sikerült vállalkozás végrehajtása által legyen veszélyeztetve, ezt nem hiszem. Vétenék, ha a hegyközségi tervezet ellen agitálnék, mert hiszen az áldás volna reánk szőlősgazdákra szőlőtelep nélkül is. Én egyedül a törvény végrehajtási rendelkezésben tudom feltalálni a hibát s arra rámutatni kötelességem akkor, midőn látom, hogy egy szőlőtelep létesítésének kérdését — amelyhez mi adózók adjuk oda földjeinket ingyen — feltételhez kötik, amelynek kivitele iránt maga a törvény is határozatlanul intézkedett.* A tekintetes Szerkesztő urnák kiváló tisztelettel Osváth Andor. Köztisztaságunk. Esztergom, szeptember 25. A város f. évi augusztus hó 27-ik napján tartott közgyűlésében elfogadta az uj köztisztasági szabályrendeletet és kimondotta azt is, hogy az nyomban életbe lép. Igy tehát az ma már érvényben van s bár a rendőrkapitány plakatiroztatta, sőt nyomtatásban is szétosztogatta, ugy vesszük észre, hogy a nagy közönség még mindég nem vett kellőképen tudomást róla. Már pedig ha tudunk — pedig nagyon jól tudunk — köztisztaságunk mizériái fölött keseregni, éppen a saját érdekünkben kapni kell minden módon és alkalmon, mely annak megjavítását célozza. Az uj szabályrendelet intézkedései pedig — betartás esetén — mindenesetre nagyban előmozditanák a kitűzött célt. Hogy tehát e rendelet minél jobban köztudomásúvá váljék, közöljük alább, azzal a tiszteletteljes kérelemmel, hogy a közönség ne csak tudomást vegyen róla, hanem meg is tartsa. Ime a szabályrendelet: 1. Minden háztulajdonos, vagy bérlő köteles a ház előtt lévő járdát a tavaszi, nyári és őszi időszakban reggeli 7 óráig, délután 6—7 óra közt felöntöztetni, azt a folyókával együtt, továbbá a ház udvarát folyton tisztán tartani, azok kik külgazdasággal nem foglalkoznak, a szemetet hetenként egyszer kihordatni, a csatornát és árnyékszékeket rendes egészségügyi viszonyok mellett havonként feltöröltetni, a leghidegebb évszak beálltával a ház előtti járdáról s melette elvonuló folyókából a havat reggeli 8 óráig eltávolittatni, sikamlós időjárás esetében pegig a járdát köpor, fűrészpor vagy hamuval naponként behinteni. 2. Trágya, szemét hó és kőszén csakis oly járműveken szállitható, melyekről azoknak tartama az utcára, vagy térre le nem hullhat. 3. Konyhamoslékot, piszkos vizet, zöldség hulladékot, perjét, szemetet az utcára, köztérre, vagy a Duna partjára kiönteni, csatornába behányni, takaritás alkalmával a port az ablakon át az utcára kihullatni tilos. 4. Köztereken, utcákon, piszkitani vagy azokat, ugy a házak falait bármikép bepiszkolni tilos. 5. Ha árucikkek vagy termények fel