Esztergom és Vidéke, 1897

1897-09-19 / 75.szám

híreket reprodukálni bátrak vagyunk. Mi sajnálnók legjobban, ha e kitűnően vezetett intézetet elparentálnunk kellene. Paedagogus. Szemelvények az „Esztergom Takarékpénztár ötvenéves története" cimü sajtó alatti miiből. ín. Közgyűlések és azokban keletkezett fontosabb határozatok. (1865^1874)A fennebb leirt és minőségük szerint csoportositottan tárgyalt események részint közgyülésileg, az igazgatóválasztmány, és részben a héttagú igazgatóbizottmány által nyervén elintézést, a III. évtized rajzát ezen idő alatt tartott beszámoló közgyűlések leírásával, valamint ama fontosabb határozatok megérintésével kell még kiegészítenem, melyek az eddig követett tárgybeosztás szerinti fejezetekben helyt nem foglalhattak. A közgyűléseken az olvasót végig vezetni annál inkább szükségesnek tartom, mert ugy, a mint egy terjedt vidék hű képe nem a részletek ismertetése, de egy magasabb látpontból áttekintés utján tárulhat fel egész valójában előttünk, — akként egy hosszú időszak jellegét csakis az eseményeket magába ölelő összevont előadással lehet tüzetesen megállapítanunk. Az 1865. évi február 3-án Koperniczky István kanonok elnöklete alatt tartott közgyűlés azon határozatáról, mely az 1864-iki üzleti tiszta nyereség jelentékeny csökkenése folytán, és azon okból, hogy a több éven át 12 frttal kiadott osztalék fentarttathassék, — a tartalékalapnak gyarapítását elmellőzé — e munka folyamán már megemlékeztem. A tartalék növelésétől a részvéIII. Ott nyilt a rózsa a leány szeme láttára, szép fehér szirmainak diadalmas pompájában ! Sugárzott, mintha nem is virág, mintha csillag volna ! Es ragyogásában annyi élet remegett, amennyi csillagban sohasem, amennyi talán csak asszonyban lüktethetett. Egy tigris ment el mellette és a hogy nézte, nagy epekedésében kicsordult a köny szeméből. Évát nagyon bántotta a dolog. Belátta, hogy a rózsában örökös vetélkedő társa akadt! Bármilyen szép volt is, a rózsa se volt nála kevésbé szép. Illata ellenében volt a rózsa illata, mosolygására mosolygás volt a válasz és sugártermetével szemben ott volt a rózsa törékeny, lehelletnyi teste; az idők végéig mindegyre szakadatlan háborúság, vetélkedés volna ezután az életük. A szerelmes költők mindhiába zengették lelkesült madrigálókban, hogy a küzdelemben a mindenható virág a vesztes fél, Éva nem áltatta magát: érezte nagyon jól, hogy a rózsa ragyogó pompájában diadalmasan nézné le mindig ; örökös megalázás volna reá nézve, ha ragyogó ellenfelével összehasonlitgatnák. Mélységes mély bánat szállta meg a nőt, az ki előtt hódolva hajolt meg minden termett lélek s akinek csak egy valaki, egy silány virágocska szegült ellene. Nem volt már kedve arra, hogy a forrás tükrében nézegesse termetét, hogy nyesek felmentve érezhették magokat azért is, mert ez alap a részvénytőke kétszeresének összegén fölül állott. E határozathoz a hozzájárulást kétségkívül megkönyitette az aggodalom ama visszahatástól, melyet az osztaléknak leszállitása a részvényeseknél és a nagy közönségnél keltett volna. A tartaléktőke gyarapításának mellőzésén kivül a más alkalommal elég bőkezűen megállapított jótékony adományok összege is 72 frt 27 krra szoríttatott le, amennyiben a 3674 frt 27 krnyi nyereségből osztalékra kifizetett 3600 frton fölül csak ily összeg maradt rendelkezésre. A tartalék gyarapítását mellőző határozat nem is maradt az akkori kormányszék észrevétele nélkül; e nehézményt azonban a következő évi közgyűlésen azzal tette jóvá a társulat, hogy a rendesnél kétszerte nagyobb járulékot vezérelt tartaléktőkéjéhez. Ugyanezen közgyűlés foglalkozott az 1863. és 1864. évi zárszámadásoknál előfordult azon hibával, mely a mérleg teherrovatához tartozó betétek tőkésített kamatait tévesen, és a valódi kamat-tartozásnál 3540 frttal kevesebbre vette fel ; miután pedig ily összeggel 1864. évben a tartalék szaporittatott, e tévedés a tartalék terhére történt leírás utján lőn kiegyenlítve. Sokkal kedvezőbben mutatkozik az 1866. február 6-iki közgyűlésben tárgyalt 1865. évi üzleti mérleg, mely 7636 frt 90 kr. tiszta nyereséggel záródik, melyből a tartaléktőkére 3600 frt, — osztalékra pedig részvényenként 12 írtjával 3600 frt, és végül jótékony célokra 436 frt 89 kr. adatik. Az 1867. február 7-én tartott közgyűlésen a megelőző üzleti évről 8001 frt 71 kr. tiszta nyereséggel számol be az igazgatóság; eba hattyúk játszadozását nézze a tónak fölséges azúrján ; álmatlan éjszakákon keserű gondolatait őrölte és a közömbös csillag-éj alatt összecsikorgatta fogát ; sokáig, igen sokáig el-elült egy-egy fa tövén s még csak rá se gondolt arra, hogy pici, rózsás körmét csókolgassa. Végre is elhatározta, hogy elpusztítja azt a virágot, amely vakmerően útjába szegült, hogy elvitassa tőle a »legszebb« nevét. Persze azért tudja igen jól, hogy ha az egyik rózsa meg is hal, azzal a többi még el nem pnsztul : hiszen tavaszszal, nyarankint megújhodik valalamennyi. Hát jó, de legalább megboszulja véle az első sértést; legalább nem tűrte szó nélkül a vetélytárs győzelmét ! Legelsőbb arra gondolt, hogy szétszakgatja, szerte marcangolja ellenségét, hogy a porba, a kavicsok közé tapodja s megtépett szirmait a vadul zugó szélbe szórja. Látta valamikor, hogyan csap le az ölyv a pacsirtára ; szerette volna, ha ő is azonképen csaphatna le a rózsára ! De később egyebet gondolt ki. Avarból kicsi máglyát rakott a homokon, üveggel fölgyújtotta és mikor a fű lángra kapott, leszakította a virágot, azzal belevetette a tűzbe. A gyönge szirmocskák, óh, hogy remegtek, óh, minő panaszos zizegéssel töpörödtek, zsugorodtak össze ! Milyen szomorú, minő kegyetlen látvány volt, a hogy az a rózsás fehérség, az a balzsamos illat, az a ragyogó, szép élet, bői a tartalék-tőke 3500 frttal gyarapittatik ; a részvényenként 13 írtjával kiadandó osztalékra 3900 frt és jótékony célokra 601 frt 71 kr. fordittatik. E közgyűlés a helytartó-tanács észrevétele szerint átidomított alapszabályokat elfogadja és a kormányszékhez felterjeszteni rendeli. Ugyanekkor nyert végrehajtást az előzőleg mondottak szerint az alaptőkének emelése iránti határozat, még pedig oly módon, hogy : a részvénytőke az eddig gyűjtött tartalékból 50,000 frtra kiegészítetten állíttatott az 1866. évi mérlegbe. Es igy évről-évre, jelesül az 1868. február 4-én; 1869. február 9-én, 1870. február i-én, 1871. február 7-én, 1872. február 6-án, végül 1873. február 26-án tartott rendszerinti közgyűlések az üzleti haszon következetes emelkedésével örvendeztetik meg a részvényeseket, kik a rohamosan s 1872. évben már 40,265 frt 27 krra felszökött üzleti nyereséget és ezzel kapcsolatos osztalékemelkedést, önként érthetőleg csak megelégedéssel fogadhatták. E roham irányának, a részvényesek elkényeztetett igényei, tulcsigázott, vérmes követelményeivel szemben, az igazgatóság is alig leendett képes ellentállani, ha csak segítségéül nem szegődik a bécsi tőzsdének 1873. évi válsága. Koztapasztalásként a rész vénybirtokosok legritkább esetekben szokták igényeiket a társulat közérdekével azonosítani, és részvényök bírálásánál rendszerint egyéni érdekök érvényesülését követelik, ezt pedig nem a részvény szilárdságában, belértéke növelésében, hanem annak jövedelmezőségében keresik. Szerencse, hogy az • ebből fejlődött áramlatot, e vakon fölfelé törekvést a bécsi tőzsdéről 1873. évben kiindult vihar megakasztotta és még nagyobb szerencse, hogy ennek hatását, az igazgatóság ama az egész édes költemény mind, mind hamuvá égett! A pislogó parázson nem maradt végül egyébb, kevésbé fehér pornál. Az volt a rózsa hamva, A kegyetlen aszszony pedig elégedetten nézte müvét. IV. Nagy volt az Éden-kert pillangóinak a kétségbeesése. Hiszen ők szerették a rózsát, melyet az asszony oly annyira gyűlölt. Mi ? hát csakugyan ne volna már ? hát csakugyan ne szállhatnának le soha többé reszkető szirmaira, hát sohase súrolhatnák ezután szárnyukkal balzsamot lehelő szivét ? Amig Éva kegyetlen müvét végezte, szinte eszüket vesztetten röpködték körül a könyörtelen hóhért; Évát azonban annyira lekötötte boszuja, hogy észre se vette őket. Hogy elkészült gyilkos munkájával, diadalmasan távozott; és a pillangók busán nézték a hamuvá égett füvet, a drága kis virágnak halovány maradványát. De e mlékül elviszik legalább azt, amit elvihetnek ! Valahányan voltak, mind egy csomóban, majd pedig egyenkint a drága ereklyére borultak, meghengergőztek benne, beléburkolództak ... És az -a finom, röpke por, melyet azóta a szellő lelekap a pillangó szárnyáról, a máglyán pusztult rózsácskának megsápadt hamva. Catulle Mendés. korábbi intézkedései, melyek a társulat szilárd alapjait megteremték, — ellensúlyozhatták. Az 1874. évi rendes közgyűlés elé terjesztett 1873-iki zárszámadás az előző évi 40,265 frt 25 kr tiszta nyereség után 24,343 frt 89 kr üzlet-eredményt mutat. Es b'r e fogyatkozás okai az értékpapír-állománynál szenvedett árkülönbözeti veszteség és egyéb körülmények részletes felsorolásával kimutattak és bár az emiitett jövedelemhiány az előző évi 62 frt osztalékot csak 2 frttal apasztotta, — még is a legnagyobb fokú elégületlenséget szülte a részvényeseknél. Az 1875. évi február 23-iki közgyűlésben tárgyalt előző évi mérleg 37,438 frt 46 kr tiszta nyereséggel záródik és noha a nyereségnek ilyetén megállapítása az előbb mondottak szerint a mérleg realitása elleni merényletnek volt nevezhető, — amennyiben a beigazolt behajthatatlan követelések leírása elmellőztetett, — mégis mentségre talál azon körülményben, hogy e nyereség nagyobb része a tartalék, illetve alaptőke növelésére fordíttatott oly módon, hogy e két alap egyesítésével a részvénytőke 120,000 frtra emeltetett. Méltánylást érdemel e mellett a részvényesek azon maguktartása, hogy a kimutatott jövedelem töbletetet az osztalék emelésére nem használták. A röviden megérintett közgyűlések során két fontosabb határozatról kell még megemlékeznem. E határozatok egyike azon célzatban összpontosult, miszerint a társulati feladatok megoldása, s az üzlet terjesztése körül a tisztviselők és alkalmazottak közreműködése biztosittassék az által, hogy a tiszta nyereménynek egy meghatározandó hányadában részesittessenek. Ezen az 1863. évi közgyűlésben is már felvetett eszme az 1870. évi január 20-iki választmányi ülésben újból felszínre került s érvényesülést nyert az ezen évi február i-én tartott közgyűlés határozatában, mely szerint az igazgatók, a négy váltó-vizsgáló, a szám-vizsgálók, ügyész, valamint a kezelő tisztviselők részére rendes járulékaikon fölül összesen 8500 frt jutalom szavaztatott meg oly kijelentéssel, hogy hasonló körülmények közt ugyanennyi, — nagyobb jövedelemnél pedig aránylagosan nagyobb* jutalék fog megszavaztatni. Ezen elv, a tiszta nyereség nagyobbodása arányában emelt jutalékok tényleges kiadásával alkalmaztatott is, de szabályzatilag csak az 1875-ik év február 23-án tartott közgyűlésben lőn akként megállapítva, hogy a 14,400 írton fölül részvény osztalékra forditható összeg 10 százaléka feltétlenül a kezelő tisztviselők jutalékát képezendi. Még egy, az intézet tisztviselői és alkalmazottjai érdekét közelről érintő közgyűlési határozatról kell megemlékeznem és azt annál szivesebben teszem, mert megvilágítására szolgál azon nemes gondolkodásnak, melyben a társulat a hozzája legközelebb állókat részesité; de örömmel emlékezem e megállapodásokról azért is, mert azokat, a társulat tiszti kötelékébe történt belépésem után megkezdett szerény működésemnek legalább egy pa-