Esztergom és Vidéke, 1897

1897-07-08 / 54.szám

A városi urak a szobor készíttetéséről is lemondottak az antik argumentummal, hogy t. i. nincs pénz. Mindehhez nem szólunk most semmit. De hogy a tér parkírozását mért halászgatják, holott a tér mentén már az ültetendő fák helyét is kijelölték, arra nézve mentséget nem találunk. Évtizedek óta emlegetik ezt a dolgot. A város szivében egy gyögyörü terület kínálkozik liget gyanánt, amely most melegben Afrika, erőben csaknem Ázsia. És még sem cselekszenek semmit, hogy ez állapoton, amely ugy szépészeti, mint V-özegészségügyi szempontból elité/efldő, változtassanak. A városnak van szép faiskolája nem kerülne tehát akkora pénzbe az egész beültetés, hogy egy év alatt végbe ne vihetnék. A sürgetésekre azzal szeretnek válaszolni a mindig kibúvót kereső mulasztók, hogy a befásitás azért nem eszközölhető, mert a Széchenyi-tér piac. Piac a hasonlónevü szegedi és győri tér is s mégis mindkettő szép ligetet képez. A különféle árusok elférnének a fák alatt, sőt bizony nekik sem volna kellemetlen a falombok védelme. A sátorok részére pedig megmaradna továbbra is a Bottyán Jánosutca. S mivel a szigetről az átalakítások, a nyári mulatók a sétáló közönség legnagyobb részét úgyis elidegenítették, mily szép volna, ha városunk e legszebb terén fejlődnek ki az ősz-tavaszi korzó. Ha modern, haladó város akarunk lenni, ekkora parlagon hagyott területet nem szabad tűrnünk. Olyan az,-mint egy uj, szép házon a széletörött, lekopott házszám, vagy a rozsdás kapukulcs. Mert nem csak a szükségesben, hasznosban kell haladnunk, hanem a szépben a kényelmesben és a kellemesben is. A ruházatban is. És ezért kell meglenni mielőbb a Széchenyi-tér ízléses parkjának ! Agricola. kára azután megint vig dalokat énekelt és a muskátlis kisasszonykák örömrepesve fogadták vissza kegyeikbe a bűnbánó poétát. A lány pedig, a kihez most verseket irt, azt mondta magában : — Félek ettől a fakó szürkeségtől, de meg irtózom is tőle. Félek azért, hogy magamra haragítom valamiért, pedig nagy szükségem van rá, nagy szükségem. Itt kell, hogy álljon az oldalam mellett és hallhatatlanná tegyen dalaival. Nem szívesen teszem ugyan, de megcsókolom, mert a szegény bolond beéri ezzel is és boldog. De a fakó poétának éles szeme volt s a mit elmulasztott a szem, azt helyre pótolta az érzék. Megértette a csókok fagyát, a kar hideg ölelését és egyszerre csak megint eltűnt. Csak kezébe vette a vándorbotot és folytatta ott az útját, ahol elhagyta. . Azután elfásult és nem keresett senkit. Fájó rezigánció fogta el, fölpanaszolta önmagának az elpazarolt ifjúságot és szórakozásból elbeszélgetett egy kis leánykával, akinek a társasága lassankint nélkülözhetetlen lett rá nézve. A poéta ugy vágyakozott a leány után, de azért soha sem merte megvizsgálni a szivét, hogy nem több-e ez a puszta megszokásnál, vagy a barátságII gimnázium épülete. Irta : VOJNICS DÖME. — Vége. — Nem lehet tagadni, hogy a városnak volt érzéke a dolog iránt. Foglalkozott a dologgal. 1897. elején tartott közgyűlésben a már előző évben megkezdett actiót folytatta: elkészült a terv, a pénz beszerzéséről is tanácskoztak, Az uj épület helyéül a város tulajdonát képező buda-utcai »Bárány* vendéglő volt kijelölve. A jó ügy azonban közoktatásügyünk akkori vezetőjének b. Eötvös Józsefnek, az iskolai oktatás lényegébe vágó reformja miatt, — minthogy Esztergom város is 9 oszt. lyceumot óhajtott s igy az építéssel természetesen várakozni kellett, mig a lyceum-ügy eldől, — lassanként épúgy elaludt, mint az egész reform is félretétetett. Ehhez járult még az is, hogy a tanulók száma megfogyott s igy a baj sem tünt fel a város előtt oly nagynak mint azelőtt. A deákok megint elfértek, azt meg nem is lehetett várni, hogy a muzeumok szánandó helyzete egymaga tettre bírja a gyűlést. Pedig ez a dolog a szó szoros értelmében szánandó volt. Egy 69.40 m

2 területű helyiség volt a physkai és természetrajzi múzeum. A falak mellett, köröskörül a mai természetrajzi-muzeum alsó szekrényeiben volt elhelyezve a növény- és ásvány-gyűjtemény, sőt a pényzgyüjtemény is ott szorongott. Ezen nyugodott a physikai eszközök szekrénye; fölötte pedig az állatgyüjtemény. Igen szűk helyen volt öszszezsufolva az az igazán szép múzeum, mely ritkította párját, melyre évenként 500—600, sőt volt rá több ízben eset, hogy 800 forintot is költött az iskola kegyura physikai eszközök beszerzésére. Az intézet igazgatói — Ferency Jakab, utóbbi Fehér Ipoly — évi jelentéseikben újra meg újra felhívták a magas kormány figyelmét a szánandó helyzetre. A növekvő igények : rajztanítás, torna még kirívóbbá tették a szomorú helyzezetet. De azért majdnem 10 év mult el, mig újra napirendre került az égető ügy. 1877. év őszén Palkovics Károly polgármesterré választatván, az iskolák ügyének rendezésére is kiterjesztette jigyelmét. Ekkor újra szóba jött és most már komolyan, a gimuázium építésének ügye. Az összes iskolaügy rendezésére nál ? Újra a régi lett, a beteges arcú kopott dalnok, akinek minden verse emésztő tüz, gyötrelmes szenvedély. Eleinte félt kimondani azt a nagy szót, amelyet önmaga előtt is eltitkolt, de később meggyőződött róla, hogy ez a leány az, akit olyan régen keresett. S ekkor még jobban elakarta a szerelmét rejteni, mert félt, hogy azt a sejtelmes dolgot észreveszi valami profán szem s maga a leány sem érti meg az ő ideális lelke néma rajongását. A muskátlis kisasszonyok csak most voltak szomorúak; az ő poétájuk olyan busán dalolt, hogy több fajdalom volt egy-egy versébe öntve, mint a régiekbe együttvéve. Mikor pedig megtudta, hogy a leány nem szereti s nem is fogja sohasem szeretni, egy csöndes este avval a elhatározással hunyta be szemeit, hogy vissza megy álomországba, ahol mégsem szenvedett annyit, mint e földön. Az emberek látták ugyan maguk között járni kelni, de az csak a porhüvelye volt, mert a lelke ott élt abban a másik országban, ahol nincs csalódás, hanem boldogság; nincs, sötétség, csak örökös napfény. Sz. Szigeti Vilmos. megalakított bizottság — dicséretére legyen mondva — átlátta, hogy a főgimnázium helyisége nem felei meg az előirt rendeleteknek és szabályoknak egyes tárgyak előadására, eszközök elhelyezésére nem volt hely, ami a legjelesebb tanári kar működését is megbénitja.Egy csapásra két dolgot akartak elvégezni. Midőn a gináziumnak uj helyiséget javasoltak, a gimnáziumi helyiségét a városi alreál-iskola céljaira szánták. Az uj gimn. helyéül a Szt.-Ferenc-r. udvarának, a bencések háza felé eső telkét ajánlották. Költségek fedezésére a város 39 ezer frtot képviselő államkötvényeit jelölték meg. A bizottság javaslatát az 1878. márc. 7-én tartott közgyűlés egész terjedelmében magáévá tette. Csakhogy a kijelölt összeg korántsem volt elegendő, minthogy abból kellett először a kapuiskolát kiépíteni: s igy más forrást is meg kellett nyitni. Szerencsés volt Esztergom, a források megnyíltak. Esztergom főpapja, Simor János bibornok-hercegprimás 5000 frtot, a főkáptalan 2400 frtot adott, Kruesz Krizosztom főapát pedig fejedelmi bőkezűséggel 20,000 frttal járult a szép idea megtestesitéséhez. De kikötötte, hogy az építendő főgimn. kath. és bencés jellege a város részéről minden időre biztosíttassák. A közgyűlés egyhangúlag magáévá tette ezt az óhajt. A magas kormány ismételve juttatott segítséget. A város polgárai versengve hozták filléreiket a nemes ügy oltárára. A fercncieknek a város cserébe adta a »Bárány«-t. E telek megszerzésének engedélyét és kisajátítására 5000 frtot eszközölt ki a vallás-alapból Trefort minister. Az ügy rendes kerékvágásba jutott. Elkészült a terv Fehér Ipoly igazgató és Prokopp J. városi mérnök útbaigazítása mellett Kovács Ferenc építőmestert bizta meg a város 51,574 frt 76 kr. árban az építéssel, Az épités ellenőrzésével Prokopp bízatott meg. Az öszszes felügyelet az építészeti bizottságra hárult. 1878. szept. 23-án történt az első vágás a falak bontására; okt. 22-én tette le Kruesz Krizosztom, nagy ünnepélylyel az alapkövet. Két év alatt elkészült az impozáns épület, s 1880. szep. 8-án megtörtént az ünnepélyes felavatás. Az épület külseje impozáns; belseje a legnagyobb kényelemmel és célszerűséggel volt berendezve; a termek nagyok, világosak, szellőztető készülékkel ellátvák. Nagy diszterem és rajzterem, tornahelyiség, szép tágas muzeumok minden tekintetben kielégítik a legmagasabb igényeket is. Nem folytatom, mert fájdalom ! az uj épület már a múlté, 1895/6-ban életveszélyesnek nyilvánították a szakértők, s a minister eltiltotta benne a tanítást. Az uj épület 1880. szept. 8-án adatott át a használatnak. Mindjárt az első években nagy számmal mutatkoztak repedések az épületen s ámbár uj épületeken átalános az ily tünemény, egy kissé mégis nyugtalanító volt a dolog, mert kezdettől fogva általános volt a vélemény, hogy nem szilárd építmény. Csodásabbnál csodásabb dolgokat beszéltek az épités alatt elkövetett könnyelműségről. A város a ministeriumtól kért szakértőt, A kiküldött szakértő, Lukse Fábry Béla, 1880-ban jött az épület megvizsgálására. Sok hanyagságot konstatált, de az épületet általában kíelőgitőnek találta. Később a vakolat kezdett ijesztő módon hullani, minthogy az épület terméskőből készült, s tégla alig volt benne. A túlságosan vastag s — mint mondják — kevés meszet látott vakolat a terméskőről könnyen lehullott. Csakhogy később jó vakolatot használtak, meg hozzá sok szöget vertek a falakba, s még sem maradt meg a vakolat. Az épület sülyedésére gondoltak. Nagy gyöngeség mutatkozott —• repedés alakjában — a diszterem alatt fekvő folyosón, melyet újra kellett aláfalazni ; ablakokat befalazták s bolthajtással és vas traversekkel erősítették ezt a részt. A diszterem vastartányai közt levő csapos gerendázat elkorhadt s s ki kellet a2t váltani. A főbejáratnál balra, eső részen, hol csatorna vonult el, s hol legnagyobb volt a sülyedés, alá kellett boltozni a gyönge részt. A legújabb időben dr. Hóman Ottó kir főigazgató elnöklete alatt tartott (1894.) értekezleten jegyzőkönyvbe került az épületen mutatkozó nagy repedés, a vakolat lehullás, s az értekezlet kérte a minisztert, sürgesse meg a várost, hogy az épületet jó karban helyezze. A vall. és közokt. min. 1894. novemberben leiratot intézett a városhoz, hogy- nyolc nap alat tegyen jelentést, mi a terve. Elmúlt nem nyolc nap, de nyolc hónap ; semmi sem történt. 1895. közepén kért a város szakértőket a ministeriumról, mely a megyei kir. főmérnököt küldte ki. Vajda kir. mérnök és Tíefenthal városi mérnök egy hétnél tovább végezték alapos vizsgálatukat, a melynek alapján a minister bezáratta az intézetet. 1895/6. év. már a régi áldatlan állapot ismétlődése! Mikor a város intéző köreinek sok jóakarata mellett a legalkalmasabb helyet — a szt. Ferenc-r. kolostor 2-dik emeletét, melyet a járásbíróság bérelt ki s lemondott számunkra az igazságügyminiszter belegyezésével, — elfoglaltuk: a megszokott tágas, szép helyiségek után valóságos zárkákba kerültünk! Az osztályok szűkek, alacsonyak, melyekben a levegő egy óra alatt teljesen megromlik. A folyosó téglával burkolt, melynek pora bizonyára jó hatással lesz a tüdőre ! Múzeumaink megint a régi, sőt rosszabb helyzetbe jutottak. Részint ott vannak máig is a düledező épületben, részint házunkban. Két éve tart már az áldatlan állapot. Becsületére válik Esztergom városának, hogy nem akadt ember, aki megelégednék a gimnáziam mai elhelyezésével7 Sok jó akarat nyilvánult minden részről, de ez azután minden is. A tanítás nagyon megsínyli, s csak a tanári kar fokozott buzgósága képes leküzdeni a tanítás útjába gördülő akadályokat. Megsinyli-e majd egyik másik tanuló egészsége is ezt az egészségtelen localitást, — az a jövő titka. Videant consules et parentes ! Megye és város. O Választók figyelmébe. Az országgyűlési képviselőválasztók f. évre érvényes névjegyzéke a Városháza iktató hivatalában már közszemlére tétetett s ott í. hó 15-ig megtekinthető. Figyelmeztetjük a választókat, hogy annak megtekintését el ne mulasszák, nehogy esetleg a névsorból végképp kimaradjanak. O Személyi hir. Reviczky Győző főszolgabíró a járásbeli anyakönyvi hivatalok megvizsgálását a mai napon megkezdette. O A miniszter ajándéka. A belügyminiszter megengedte, hogy vármegyénk segéd- és kezelőszemélyzetének tagjai 1897. évre fizetésük után 5% drágasági pótlék külömbözetet, amig a nem nyugdíjképes vármegyei alkalmazottak 2O°/

0 drágasági pótlékot kapjanak. O A kórház Ügye. Dr. Gönczy Béla közkórházi főorvos tegnap nyújtotta át a polgármesternek kórházépítési javaslatát, melynek tárgyalását szombatra ígérték, ha ugyan ez is nem téved el valahol, mint a hónapokkal azelőtt beadott s hónapok óta pihenő kórházi szabályrendelet.