Esztergom és Vidéke, 1897
1897-06-27 / 51.szám
szintén tetemes összegbe kerülne, csak toldás-foldás volna s a nyomorúságos állapotokon gyökeresen nem segíthetne. Hogy a megoldás tökéletes legyen, az átalakítás mindenesetre többe kerülne. A külömbség a két terv közöttt 1908 frt, amenyiben az olcsóbb költségvetése 3002 frtra a drágábbé 5910 frtra rug. És ez a különbség az, amiért a kérdéssel foglalkozni óhajtottunk. Amenynyire a mi embereinket ismerjük, ez a külömbség vörös posztó lesz a szemükben, ámbár már eléggé megtanulhatták, hogy valahányszor igy fösvénykedtek, kétszer költöttek. De gondolkozzanak komolyan, mielőtt határoznak. Most lesz alkalmuk kimutatni, amit hangoztatni nagyon szeretnek hogy az egyesítést nemcsak azért sürgették, mert roskadoztak a rengeteg adó alatt, hanem hogy a megosztott teher fejében készek megosztani az előnyöket is. Nem szabad a rideg számalap után indulni, pláne a jelen esetben, amikor egy egész testvérváros gyermekeinek jövőjéről van szó. Nem szabad annál kevésbbé, mert amit nyújtanak, nem is ajándék, hanem törvényszabta kötelesség, mint azt egyik oszlopos tagjuk a közgyűlés előtt is beismerte. S kár lesz fenakadniok ily nemes célra szánt néhány száz forint kiadásán, mikor nyugodtan tűrték, hogy például a lőrinc-utcai telkek kamataira ezrek dobattak ki. Magunk is őszintén óhajtjuk, hogy a testvér városok mozgalma testvérháboruvá ne fajuljon, ami pedig el nem kerülhető, ha az anyaváros kellő méltányosságot nem tanúsít. Itt a kínálkozó alkalom békejobbat nyújtani s megmutatni sára, hanem egymás vigasztalására boldogitasára teremtette őket. hogy nem tesznek külömbséget az uj és a régi esztergomiak között. A testvérvárosok oly kevéssé vannak elkényeztetve, hogy hálásak lesznek e kérelmük teljesítéséért is. Teljesítsék hát mielőbb, hogy az épités szeptemberig befejezhető legyen. Árgus. És addig, amig Isten meghallgatja imádat, jer a kis lugasba, ahol meg nem lát, ahol hozzád nem ér senki, csak éltető napfény és az én szeretetem. Ebben a kettőben keresd a vigasztalást és ezeknek ragyogása, örök tüze feledtesse veled mindazt, amit a város beszél. Mert a mit Horatius mondott, az szent igaz. Talán Horatius is érezte azt, amit te, mikor megírta axiómáját, hogy >Beatus ille, qui procul negotiis!« De hát látod, mi nem követhetjük a philosophus intését, mert hiányzik az ősi földünk és ha modern emberek akarunk maradni, nem élhetünk távol a város zajától. Maradjunk hát itthon — mig az emberek meg nem javulnak és a szivük meg nem tisztul. Jer a kis lugasba és nézd a virágok színpompáját, hallgasd a madarak vig dalát. Neked dalolnak azok valamennyien, virulnak a fák és neked illatoznak a virágok. Lásd, lásd, mind a te fájó könnyeidet igyekeznek fölszántani és feledtetni veled azokat a csúf dolgokat, amiről a város, ez a kegyetlen perpetuum mobile beszél. Fehér Dezső. Interpelláció Esztergom sz. kir. város iskolaszékéhez. Esztergom, június 26. Mivel egy tanférfm által megindított és egyre leplezetlenebbül folytatott személyes gyűlölködés és bosszúvágy ma már oly jelenségekben nyilatkozik meg, amelyek alkalmasak nemcsak — az esztergomi városi leányiskola jóhirnevének megrontására, de a kellő fegyelem meglazitására is vezethetnek s megmételyezhetik esetleg egész életre a növendékek ártatlan gyermek-leikét: tisztelettel kérdjük Esztergom szab. kir. város tekintetes iskolaszékét: 1. Van-e tudomása arról, hogy az iskola igazgatója a megtartatni szándékolt urnapi körmenet alkalmából a leányiskola I. osztály növendékeinek megtiltotta, hogy mint más évben, a legméltóságosabb Oltáriszentség előtt az idén is elül menjenek és virágot szórjanak, amely rendelkezés a kis gyermekek között mély keserűséget, mások körében pedig ujjongó kárörömet okozott ? 2. Van-e tudomása arról, hogy az I. osztály tanítónője hivatalosan még csak nem is értesíttetett záróvizsgája napjáról és órájáról ? 3. Van-e tudomása arról, hogy az intézet igazgatója — kötelességéről megfeledkezve — az I-ső osztály záróvizsgáján meg nem jelent ? 4. Van-e tudomása arról, hogy az intézet hitoktatója ugyanezen osztály vizsgálatáról, a hittani kérdések befejeztével, azonnal elrohant, mig a többi osztályokban az egyébb tantárgyakból való kikérdezésben is élénk részt vett s igy tüntető távozása a növendékek és főleg azok szülei körében kinos meglepetést keltett? 5. Van-e tudomása arról, hogy mig a többi osztályokban buzgóan részt vettek, az I-ső osztály vizsgájára kiküldött iskolaszéki tagok közül egyik sem tartotta érdemesnek ott megjelenni és ezáltal megfosztották az ünnepi aktust külső díszétől, miért is hajlandó-e számon kérni elmaradásuk okát ? 6. A méltatlanul ily mélyen megalázott tanítónő meg merte azt cselekedni, hogy a megdöbbent szülősereg előtt elnézést kért a vizsga esetleges hiányaiért, tekintettel arra, hogy a vizsga napjáról nem értesítették. Van-e tudomása az iskolaszéknek arról, hogy e kijelentése következtében az iskolaigazgató fenyegető levelet intézett a tanitónőhez, amelyben felsőbb hatósága rágalmazásával vádolja őt s fenti nyilatkozatának vele szórói-szóra való közlését kívánja .f bár e szerint annak tartalmát nem ismeri, utasítja, hogy kijelentéseért •* tanulói*, azok szülei, szóval a legnagyobb nyilvánosság előtt bocsánatot kérjen ? 7. És ha mindezekről nincs tudomása, hajlandó-e tudomást szerezni ha pedig van, mit szándékozik a tarthatatlan, szégyenletes és kárhozatos állapot megszüntetésére tenni ? Több városi képviselő. Megye és város. M e áy e * közgyűlés. Esztergom, június 26. Esztergomvármegye közönsége ma délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen Kruplanicz Kálmán főispán elnökölt. Mindenekelőtt meleg résztvevő szavakkal emlékezett meg arI ról a nagy csapásról, amely királynénkat \ nővére :' az aleeoni hercegnő borzalmas ' halálával érte. Indítványára kimondották, hogy a felségéhez ez alkalomból — a király személye körüli minisztérium utján — részvétiratot intéznek. Majd lelkes szavakkal emlékezett meg az elnök a katonai javaslatokról, amelyek immár törvénynyé váltak. Végül dr. Horácsek Gyulát tiszteletbeli járási orvossá nevezte ki, aki az esküt az ülés folyamán letette. — A gyűlés tárgyai közül az idŐ kétharmadrészét a vágóhíd kérdése töltötte ki, amely a vármegyeházán szakatlanul hosszú és részletes diskussziókra adott alkalmat, ugy hogy az elnöklő főispánnak kellett intenie egy-két szónokot, hogy kissé a tárgynál maradjon. Amint ismeretes ugyanis, a városi főügyész megfellebbezte azt a közgyűlési határozatot, amely a 100,000 forintos vágóhíd tervét fogadta el. Az állandó választmány e fellebbezés elvetését és a közgyűlési határozat elfogadását javasolta, ugy vélekedvén, hogy e határozat csak beható tárgyalások után hozatott. Hosszú, érdekes, érvekben gazdag beszédben küzdött dr. Feichtinger Sándor az ellen, hogy tekintettel városi szomorú viszonyiankra, a drága terv fogadtassák el, amelynél sokkal olcsóbbal nálunk sokkal gazdagabb és népesebb városok beérték. Szépen és meggyőzően okolta meg fellebbezését dr. Földváry István azzal fejezvén be szavait, hogyha a törvényhatóságnak nincsenek aggodalmai az uj, nagy költséggel való megterhelte tés következményei iránt, ő megnyugszik. Hatásosan érvelt az olcsóbb építkezés, illetve a drága tervnek átalakítás végett a városhoz való visszaküldése mellett Vimmer Imre, aki mindig az autonomikus jogok védelmezője volt. de azt tartja hogy ha magának az automikus testület e gy tagjának vannak aggályai, azokat figyelembe kell venni. Az állandó választmány javaslata mellett egymásután szólaltak fel: Maiina Lajos, Frey Ferenc, dr. Fehér Gyula, főleg azzal érvelvén, hogy a tervek visszaküldése megint nagyon hosszú időre elodázná az úgyis ősrégi ügyet. Székely Henrik Feichtinger Sándorral polemizált. Az elnök elrendelvén a szavazást, a javaslat mellett szavaztak 13-an, ellene ugyananynyian, igy az elnök szavaztával a javaslat mellett döntött. — Az ülés folyamán bemutatták az alispán beszámolóját a nem magyar anyanyelvű községek iskoláinak megvizsgálásáról, amely általánosságban örvendetes eredménynyel járt. Haladás van minden község ben Csév kivételével,ahol ellenkezőleg nagy hanyatlás mutatkozott, miért is a közgyűlés az ottani kántortanító nyugdíjaztatását és okleveles segédtanítóval valő pótlását kéri az egyházmegyei hatóságtól. A, beszámoló legnagyobb elismeréssel a sárisápi iskoláról szól, amely, beszámoló véleménye szerint, páratlan az országban. — A közgyűlés jóváhagyta a városi közgyűlésnek a gimnázium felépítése ügyében hozott határozatát, amelyet a kultuszminiszterhez terjeszt fel. De megjegyezte, hogy mivel az szabályszerűen közszemlére kitéve nem volt, e jóváhagyást az ügy sürgősségére való tekintettel csak kivételesen teszi. — Debrecen városának átiratát, hogy a katonai törvényjavaslatok keresztülviteléért a kormánynak köszönetet szavazzanak, tekintettel, hogy azok időközben harmadszori olvasás alá kerültek, mint meghaladottat, örömmel tudomásul vették. — Végül elutasították Székely Henrik városi állatorvosnak az ellen a városi közgyűlési határozat ellen beadott fellebbezését, amely szerint nem lehet tagja a városi képviselő-testületnek. — A hozott többi határozat a nyilvánosságot nem érdekli. O Katolikus autonómia. Vaszary Kolos hercegprímás megkereste a fővárost, hogy az autonómiai választási szabályzat értelmében valamennyi világi kegyúr neveiből négy nevet a választó lapra vegyen fel és azt zárt borítékban aug, 31-ig küldje be városunkba az aulához. O Városunk tanácsa tegnapelőtt ülést tartott, amelyen Tei/enthal Gyula mérnöknek, fegyvergyakorlatra való bevonulása miatt, négy heti szabadságot engedélyeztek. Tudomásul vették, hogy a műszaki díjnok állásáról lemondott, valamint azt is, hogy a >Fehér lóc lebontott épületének anyagát, hitványsága miatt, értékesíteni nem lehetett. — Az iskolai jutalmakat következőképpen ítélték oda : a Hübschl Sándor-féle alapítványból Qgy-egy aranyat kapnak : Hartmann Ede, Hartmann őrnagy fia és Markovics András elemi iskolai tanulók. A Dorner-féle alapítványból egyenkint 12 frt. 50 kr. kamatot: Margó István és Kubovlcs Ignác gimnáziumi tanulók. — A háziezred parancsnokságának abbeli kérelmét, hogy a városi erdőben lőgyakorlatokat tarthassanak, teljesíthetőnek nem találták, mert a golyók a fákban sok sérüléseket okoznának. — A gazdasági tanácsos bejelentette, hogy a négy havi hitelre megtartott sügeárverésen 3766 méter kelt el 2851 frt. 10 kron, de még sok maradt igy is raktáron. — Végül megengedték Zimmerman H. mérnök és dr. Neményi Gusztáv ügyvédnek hogy a Fürdő vendéglőtől a LŐrinc-utcáig terjedő vonalrész lámpáit próbaképen Aceytelen-vilagitáshoz átalakíthassák, kikötvén, hogy a próba után az eredeti lámpák állitandók vissza. O A telefonösszeköttetés EsztergomBudapest- és Berlin kőzött már a megvalósulás stádiumában van, amennyiben a póznákat már állítják és a huzalokat is felerősítették. Igy tehát csak hetek kérdése, hogy Esztergom városa Budapest és Berlin világvárosokkal távbeszélő utján is érintkezhessek. O Az utcák Öntözése. Diadalmasan csillognak a Városházán az arcok; büszke megelégedéssel újságolják az érkezőknek: »Engedélyeztük a harmadik fogatot is az utcaöntözés céljára.* Akik portól szürke ruhában ,portól kicsípett szemmel érkeznek, kevésbbé lelkesülnek az eredményen és ugyancsak törik a fejüket, hogy az a három öntöző kocsi vájjon a Kuklánder-hegyen, vagy a város majorban öntözi-e az utcákat ? Q Utó felülvizsgálat. Megírtuk, hogy a Mária Valéria-hid szombati felülvizsgálata alkalmával csak kevés hibát találtak. Még pedig rossz karfákat, melyek fejében 115 frt. 75 kr. fog levonatni a Chatry Szaléz vállalkozó cég még viszszatartott 5000 frt. óvadékából. UHUUL -£rcZEL!J^ZL Esztergom, június 26. — A sziámi király Esztergomban. Szenzációs hírt hozott ma a távíró városunkba. A hercegprímás értesítette székvárosát, hogy Asziami király, mint vendége, holnap délután fél 3 órakor a buda-esztergomi vonalon ideérkezik a Bazilika és a székesegyházi kincstár megtekintésére. Hivatalosan fogadják: Kruplanicz Kálmán főispán, Maszlaghy Ferenc prépost (a prímás nevében) és Malina Lajos polgármester. A magas vendég fél 5 órakor — az eddigi intézkedés szerint — a Kovács-patakba megy, ahol bevárja az esti gyorsvonatot, mely tiszteletére ott megáll s azzal tér vissza Budapestre. — Simor János emlékezete. Csütörtökön reggel megszólaltak a Bazilika szépen búgó öreg harangjai. A közönség kíváncsian hallgatta zenéjüket, amig megtudta, mit jelent csengő-bongó beszédjük. Ünnepi gyászistentisztelet volt a székesegyházban boldogult Simor János hercegprímás emlékezetére, akinek e napon volt a névünnepe. Az istentiszteleten az egész káptalan részt vett. — Előléptetés. A földmivelésügyi miniszter Bernhard Rezső borászati és szőlőszeti felügyelőt a XI. fizetési osztályból a X-ikbe léptette elő.
