Esztergom és Vidéke, 1897

1897-06-24 / 50.szám

ESZTERGOM es VIDÉKE VÁEOSI ÉS MEGYEI ÉRDEKEINK KÖZLÖNYE. Megjelelik Vasárnap cs csütörtökön. Felelős a szerkesztésért: Szerkesztőség és kiadóhivatal: , MUNKÁCSY KÁLMÁN- (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők) •ELŐFIZETÉSI ARAK : Egész évre — — — — 6 frt - jer. Laptulajdonos kiadókért: VárOSt>áZ-kÖZ, Spat)Paft"báZ. Fel évre — — — — — 3 frt — kr. * 1 * 1 1 N^ed évre ^- ^ - ^ 1 frt 50 kr. DR- PROKOPP GYULA- * «- . ^ 1 duna-utcai telkek. Esztergom, június 23. A duna-utca telkek, amelyek már annyi szónak, tárgyalásnak, izgalomnak voltak okozói, újból foglalkoztatni fogják a városi képviselőtestületet. Amint ugyanis előrelátható volt, a belügyminiszter megsemmisítette a polgármester által kierőszakolt, törvényellenes s a többség passzív viselkedése mellett hozott közgyűlési határozatot. Megsemmisítette pedig azzal, hogy az elnök eljárását sem a törvénytisztelettel, sem a tisztviselői kötelességgel össze nem egyeztethetőnek s olyannak bélyegezte, amely a jóhiszeműség iránt is kételyre adhat okot. íme, ennyi az alattomosan, törvényt tiporva kierőszakolt határozat eredménye ! A város alapos blamirozása a kormány előtt, egy hosszú orr a polgármesternek és egygyel újból több elintézetlen ügy. S mindez elkerülhető lett volna, ha a polgármester inkább hallgat azokra, akikre természetszerűleg hallgatnia kellene, mint hamis tanácsosokra és olyanokra, akik hogy önös céljaikat elérhessék, nem vetnek meg semmi eszközt, nem haboznak bármily útra lépni. iz Mm ís üíö" tircíji DAL EGY PONGYOLÁHOZ. Valami ördöngös boszorka varrta Magának ezt az égszin pongyolát. A bűvös, borzalmas »abrakadabra« Átjárta minden szálát, fonalát. Dagadó selymén, illatos csipkéin Rossz démonoknak átka nehezül, S a szin, bár kétségtelen, hogy égszin, Vakit és kápráztat kegyetlenül. Ugy rémlik, hogy párját valaha láttam, Alomba', csattogó hullám felett, Amikor a vajúdó tengerárban A fényes Aphrodité született, Ott állt az éjben a habok szülötte Es arcától megfényesült a hullám. Delfinek s kigyők úsztak körülötte, Szerelmesen a lábához simulván. Az esti csillag reszkető sugara Ezüstös glóriát hintett le rája S aranyhaj, csillagfény, éjféli pára — Ez volt az Istennőnek pongyolája En ott eveztem az ő közeiébében ' És szivtam teste rózsaillatát, En kergatém a vad viharos éjben Charybdiseken és Scyllákon át. Már-már nyomába' jártam, majd elértem, Csak egy ugrás még és nem menekül — De észrevétlen tovatűnt az éjben — S én ott maradtam árván, egyedül. ' A leckével, amelynek hasznában, fájdalom, alapos okunk van kételkedni, legközelebb más formában óhajtván foglalkozni, most csak az ominózus telekvásárlásról akarunk néhány szót szólani. Hogy azoknak iskoli célokra való felhasználását mely okokból perhorreskáljuk, ismételten és adatokkal igazolva kifejtettük s a közgyűlés higgadt, félre nem vezethető, klikkfenyitékkel nem törődő többsége acceptálta is áláspontunkat, mint azt éppen a legutóbbi szavazás bizonyítja. Ez okok azóta nem változtak s igy e tekintetben álláspontunk is változatlan. Mindenkinek, aki a nevelésügy igaz barátja s gyermekeink jövőjét szivén hordja, minden erővel küzdeni kell hogy a veszedelmes, abszurd idea a jövőben se valósulhason meg. Ettől eltekintve, mi soha nem elleneztük a szóban forgó telkeknek egyéb-célra való megvételét, bár nem is nagyon lelkesedtünk a vásáron akkor, mikor a város financiális viszonyai egészen görögösek. Mivel azomban tény, hogy a vétel eléggé jutányos volna s tekintettel arra, hogy annak megvásárlói megbízás nélkül, szabálytalaCsak álomkép volt; mégis, újra látom. Modern Istennőm űzöm, kergetem. Nehéz Charybdiseken és Scyllákon Korbácsol át a féltő szerelem. Uj pongyoláját bájosnak találom, De Isten tudja, félek, hogy ha tán Karom kinyújtom — a gyönyörű álom Tovatűnik egy szellő fuvatán. Letépném csipkéit s illúzióit, Hogy szárnyai többé ne legyenek, Illatszere se, mely ugy szédit-bódit, Frou-frouja se, melylyel ugy enyeleg, Magamhoz fűzném, láncolnám örökké, Vad öleléssel, vad kegyetlenül, Ne volna másnak Istennője többé, Csak gyönge lány s az enyém egyedül. Rabszíjra fűzném s börtönül az Éden Gyönyörei közé vinném el őt . . . Hanem a pongyoláját, kérem szépen, Ne mutogassa más urak előtt. Martos Ferenc. lanul, de jóhiszemüleg jártak el, nincs kifogásunk az ellen, hogy a telkekből annyi, amennyire okvetlenül szükségünk van, a cél határozott megjelölésével megvásároltassék. Az egyházfi és a harangozó la kását kezdettől fogva oda tervezték. Most azután egy uj telek szükségessége is merült fel, még pedig az építendő tűzoltó kaszárnya telkéé. Ez ügyben is rengeteg mulasztás történt. A polgármester tudta, hogy hajléktalanul maracit a tűzoltóság s még sem tett semmit, amig az Iparbank barátságosan az ajtó elé nem helyezte őket. Most azután kénytelenek pénzt kidobni egy ideiglenes épületre s a tűzoltóságnak tisztességes elhelyezése még sincs, a műszerek szét vannak dobálva az egész városban s az ember gondolni sem mer arra ; mi történnék ha tüz támad ? Az egész város vagyobiztonságáról lévén szó, sem taktikázni, sem Pató Páloskodni nem szabad. A tűzoltó laktanya felépítése sürgős és elengedhetetlen követelmény, amelylyel már a legközelebbi közgyűlésnek kell foglalkozni. Utazás a fold körül az oroszkai révből. i — Az oroszkai cukorgyár tisztviselőinek estélye. — ; 'Oroszka, június 20. j Eletemnek legfőbb vágyát képezi, áb-; rándjaim, álmaim csakis egy tárgy kö- ] rül mozognak : a tengerre kelni és körül- j utazni a világot. Azt a nyüzsgő mozgal- j mas világot látni, amelyet az ember élete j nyújt a föld különböző részein, ahol min-j denütt és mindenféle módokon, eszközök által lót-fut egy — de főképpen egy után — a kenyér, a megélhetés után. De hát mindez csak vágyaimban, ábrándjaimban, álmaimban élt; zsebeim, tárcám kevésbbé osztották gazdájuknak e világlátó vágyait, szóval örökös ürességben leiedzenek s minthogy a tárca tartalmassága némileg szükséges kellék még a legkisebb utazáshoz is, annál inkább a föld körül való utazáshoz: igy tehát vágyaim, ábrándjaim és álmaim teljesedéséről — legalább addig, mig valami jótevő lélek nem akad, akinek éppen olyan útitársra van szüksége, aki az utazáshoz szükséges pénz hiányában szenved — le kellett mondanom. Ilyeténképpeni töprengéseim közepette örömteljesen hangzott a szerkesztőségnek parancsa: »Tengerre magyar !«, azaz pardon: »Oroszkára vitéz !« Az oroszkai Garam révből kiinduló »Oroszka« nevezetű kitűnően felszerelt, biztos és kiválóan gyorsjárásu hajón beutazhatom a világot, olcsóért is és még, ami fő, gyorsan ; no mondjuk, egy-két j óra és nem is 80 nap alatt s e közben még mulathatunk is, régiségeket gyűjthetünk, népszokásokat tanulmányozhatunk stb. A hajó a révben, vagy akarom mondani a cukorgyár csinos kaszinójának előtermében állott, felszerelve az utazásA tűzoltó főparancsnok alkalmasnek tartja e célra a dunautcai telkeket s hasonlóképpen nyilatkoznak a szakértők is. A miniszteri utasítás értelmében úgyis újra kell foglalkozni a telek megvételekkel, igy tehát ez alkalommal a tűzoltó kaszárnya kérdését is meg lehet oldani. Mondja ki a közgyűlés, hogy e telkeket, illetőleg annyit, amennyi belőlük szükséges, a tűzoltókaszárnya céljára megvásárolja. A képviselőtestület azomban legyen éber, hogy az elnök megint valami valami furfangosságot el ne kövessen, illetőleg ne legyen módjában újra engedni annak az áldatlan pressziónak, amely alatt nyög s amely már annyi kárt, viszályt, békétlenséget okozott. Evzón. A depot-rendszer előnye. Esztergom, június 23. Hogy kitüntessem, menyi előnye van a depot-rendszer szerint való fakezelésnek a jelenlegi értékesítési módszer felett, egymás mellett mutatom be mindkettőnek költségvetését, íme : hoz szükséges kellékekkel. A hajónak derék, szeretetreméltó, buzgó, fáradhatatlan kapitánya Dreischok Sándor gyárigazgató ur osztotta a rendeleteit és megtette az előkészületeket az induláshoz. A hajó nagytermében, (a kaszinó szép diszterme,) volt felállitva a szinpad, amelynek hátfalára vetitette a hajó kapitánya vagy 6000 gyertyaláng erejének megfelelő vilíanyfénynyel azokat a gyönyörű fotográfiai képeket, amelyek szemeink elé varázsolták a világ legszebb városainak, vidékeinek látképét, a föld legszebb épületeit, nevezetességeit, egyes vidékek lakóinak legjellemzőbb alakjait, gyönyörű bibliai képeket, a művészek remekeit stb. Az utazók elragadtatva nézték e szép képeket, amelyek oly tökéletesek, hogy az ember ott képzelte magát azokon a tájakon, amelyeket ábrázoltak. Az élvezetes látványnak kellemességét fokozta az a csinos magyarázat, amelyet Sch'ön Géza fűzött a képekhez, és Wolf Sándorné úrhölgy művészi zongora és Sch'ön Géza harmoniumkisérete. Az egyes képcsoportok között a gyár tisztikara, akik az előadó utazókat képezték, szellemes csevegéssel,' nemzetiségüknek megfelelő kuplékkal, mókákkal mulattatták a hajó nagytermének vendégeit. Ez is pompásan volt rendezve,