Esztergom és Vidéke, 1897

1897-06-10 / 46.szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKÉ. (4&. szám.) Í897L június. Wi legkönnyebb részét. A nebulók most már folytonosan memorizálnak s e közben a többit elfelejtik. A vizsga jön, a szülők, tanítók, tanulók ünnepi díszben megjelennek a tanitó kérdez, a tanulók egytől — egyig fényes feleletet adnak s a szülők örülnek. Mikor aztán otthon kérdező ködnek más tanult dolgok felől, hát biz a nebuló azt már elfelejtette. Idővel felmegy a középiskolába, itt szorgalmasan tanul, jön a vizsga, mitől rendszerint minden tanuló fél, el van készülve mindenre, a tanár tudja, hogy jó tanuló, kérdést ad neki, a tanuló megzavarodik s a censor — elbuktatja. Az a rosszabb tanuló megkapja a kérdést, véletlenül tud rá felelni s ime itt van a fényes klassis. A vizsgák azok, melyeket első sorban meg kellene szüntetni, hogy az iskolai nevelés azon piedestálra emelkedjék, amelyen tulajdonkép állania kell. Tanügybarát. Iparosaink nyugdíjintézete. Esztergom, június 9. Őszinte szomorúsággal vagyunk kénytelenek konstatálni, hogy abban az üdvös mozgalomban, amelyet Dóczy Ferenc egy iparos-nyugdijintézet létesítése érdekében indított, bizonyos stagnálás kezd mutatko ni s a közönség nem akar megbarátkozni a nemes eszmével. Furcsán hangzanak fülében e szavak «iparosaink nyugdíjintézete* és mégis a legszebb a legnemesebb eszme az. Nyugdijat adni azoknak az elaggott, munkaképtelen, szegény iparosoknak, akik egész életükön kereresztül anyagi gondok terhe alatt nyögtek, akik évtizedeken át viselték a roppant nagy terheket; akik fiatal éveikben lerótták a véradót, akik évről-évre részesei voltak a a közterhek viselésének: akik az utolsó fillérjüket is odaadták a haza oltárára, akik a mostani viszonyok Jöjjön velem és ezentúl minden napra várom. Megkövülten bámultam reá. Igen, csakugyan ! Ez a szenvedélyes teremtés, aki karjaimba dobta magát, Dóra volt és nem Stella, az én remegő, édes gyermekem. Uram, Istenem, keményen sújtasz ! Szerettem volna nyomban meghalni és mégis mintha megkönnyebbültem volna, mintha megnyugodtam volna, hogy nem a Stella ajkát profanizáltam csókjaimmal, Elkísértem. Stella csakugyan ő nála volt és várta. A bábukkal foglalatoskodott, azokat törülgette, simogatta. Midőn Dórával beléptem, elébe szökkent, magához szorította és elborította csókjaival, Én megrendülten néztem őket. Mintha tükörképét csókolta volna, * Minden nap ott voltam Dóránál. Mélységes szerelemmel Stella iránt Öleltem a szép, a tüzes asszonyt. Beleringattam magam olykor a. hallucinációba hogy Stella az, aki karjaimba röpül, szemeim lehunyva s kezembe tartva keskeny kezét, ő rá gondoltam, az ő szerelmét élveztem. S boldog voltam, midőn Dórától jövet, az ő képzelt csókjával ajkamon, ott találtam illetetlen között nem tudtak maguknak annyit megtakarítani öreg napjaikra, amiből megélhessenek, midőn már nem képesek sem az álladalomnak, sem a maguk számára keresni, mert senki sem keresi a megöregedett mesterember munkáját és amikor igényeit nem bírják többé kiellégiteni. Nincs intézmény, amely nemesebb volna a nyugdíjintézménynél. Nem tudják ennek az intézménynek a horderejét felfogni az emberek, a fiatalok, munkaképesek. De ha bekövetkezik az öreg kor, a betegség, keresetképtelenség és nincsen senki, aki az éhség gyötrelmeitől megoltalmazza az elaggott, magával is tehetlen embert: csak akkor tudja meg, a nyugdijiutézméng magasztosságát. Igen, csak akkor tudja meg, hogy mily nemes intézmény a nyugdíjintézmény, amely neki kenyeret ad, amely megmenti a kétségbeeséstől, igen gyakran a koldusbottól. Nagy munkát fognának végezni ez eszme úttörői és tegyük hozzá : nehéz munkát. De hisszük: hogy a nehéz munka nem fogja lankasztani a kezdeményezőket és mennél nagyobb erővel, annál lankadatlanabb kitartással fognak törekedni a cél megvalósítása felé, amely elmaradhatatlan s a melylyel örök emléket teremtenének maguknak. Nagy tehertől, lelket ölő gondtól fognak megszabadulni azok a szegény iparosok, akik nem szerezhettek maguknak öreg napjaikra annyit, hogy éltük végső napjait gondatlanul tölthessék el. Ha ténynyé válnék ezen eszme, ugy az öregség réme, a megélhetés rémképe nem fogja üldözni elaggott polgártársainkat, mert lenne egy menedékük, lenne egy remény sugaruk, amely megvilágítaná a bizonytalan jövőt, amelyért szívesen nélkülöznek most, hogy a tehetetlenség korában ne kelljen nélkülözniük. Ezért nem szabad a derék kezdeményezőknek elcsüggedniük, ha a nemes eszmét mindjárt nem is karolják fel kellőképen. A jók és igazak érdeklődése mindenesetre velük lészen. gyermekleikével, ártatlan tekintetében az az őszinte gyermeköröm, hogy engem láthat s szűzies együgyű vallomást hallva, hogy ő szeret, nagyon szeret engem, de várnia kell Dórára. Mult az idő. Dóra mind szebb, mind pirosabb és mind szenvedélyesebb lett. Valósággal zsarnokom volt. Szemrehányásokkal illetett, ha mennem kellett. Vakmerő volt az esztelenségig, még átölelve tartott, mikor már nyilt az ajtó férje dolgozó szobájából. Azon a szép, tiszteletreméltóan komoly arcon a gyanúnak árnya sem volt» Ünnepélyesen, melegen szorította meg kezemet s megköszönte, hogy szórakoztatom a feleségét. Istenem, ha ez az ember tudná ! Olykor megmozdult bennem a lelkiismeret. Istenem hisz ez ocsmány árulás ! Kétségbeesetten rohantam Stellához és könyörögtem neki, váltson meg. O szomorúan rázta fejét. — Várnom kell Dórára. — De miért? Miért? Köny futotta be a szemét. — Nem tudom, suttogta, de érzem, hogy nem szabad őt elhagynom, ahogy ő elhagyott engem. Mind kevesebbet zongoráit, a festéssel végleg fölhagyott. Ott kuporgott a bábui között, és játszott velők csöndesen, mint Megye és város. O Városi közgyűlés, A vársas képviselő testülete holnap délután, három órakor közgyűlést tart, amelynek tárgysorozata a következő: 1. Esztergom vármegye alispánjának értesítése, hogy Esztergomból elköltözött Mihalik Bálint legtöbbet fizető képviselői jogát Szenttamási Béla esztergomi lakos által gyakorolja. 2. Az iskolaszék és tanács javaslata a gazdasági ismétlő iskola megnyitása tárgyában. 3. Az építészeti és pénzügyi bizottság es tanács javaslata a gymnásium tervei és költségvetése valamint a pénz beszerzés tárgyában. 4. Ugyanazok javaslata a Lőrinc-utcai telkeken építendő bérház beérkezett vázlattervei és költségvetése, valamint jövedelmezőségi kimutatása tárgyában. 5. A lőrinc-utcai telkekre megtörtént árverés eredményéről és az esztergomi takarékpénztár utóajánlata tárgyában beérkezett jelentés és az arra vonatkozó pénzügyi bizottsági és tanácsi javaslat. 6. Az Uj-sor kövezése tárgyában mérnöki jelentés és az arra vonatkozó tanácsi javaslat. 7. Dr. Földváry István főügyész jelentése, dr. Hutt Árpád által 1152 frt. 86 kr. és járul, iránt a város ellen indított kereseti ügyben és az arra vonatkozó tanácsi javaslat. 8. Ugyanannak jelentése néhai Frey Vilmos által a Kálvária-alap tulajdonát képező ingatlan megvétele tárgyában és az arra vonatkozó pénzügyi bizottsági és tanácsi ja vaslat. 10. A számvevő jelentése a járdakőalap 1896. évi számadása tárgyában és az arra vonatkozó pénzügyi bizottsági és tanácsi javaslat. II. Ugyanaz az aggok és a hozzátartozó jótékony alapítványok 1896. évi számadására nézve. 12. Ugyanaz, a kórházpénztár 1896. évi számadására nézve. 13. Ugyanaz, az árvatár 1896. évi számadására nézve. 14. Ugyanaz, a templom és a hozzá tartozó ájtatos alapítványok 1896. évi számadása tárgyában. 15. Nagy Pál ajánlata a cserepesi diósnak 6 évi haszonbérbe vételére vonatkozólag és az arra vonatkozó erdőmesteri és tanácsi javaslat. 16. A mezőgazdasági bizottság szervezési szabályrendeletének alkotása tárgyában tanácsi javaslat. 17. Hoíifmann Ferenc pénzügyi tanácsnok kérelme hat heti szabadság engedélyezése iránt. O A lőrinc-utcai telkek kérdésével foglalkozott újra tegnap délután a pénzügyi bizottság, amelynek a Takarékpénztár felüligéretét tudató felszólítására az Iparbank azt felelte, hogy tudomásul veszi a felszólítást és azt következteti belőle, hogy a város uj árverést fog a telkekre tartani. Mivel a válasz semmi pozitív Ígéretet nem tartalmaz, s mivel ha uj árverést rendelnek el, a Takarékpénztár kijönne az obiigóból, azt határozták, hogy az árverést 44,000 frt, kia gyermek. Fehér arca még fehérebb lett, keskeny kicsi keze még keskenyebb, Mintha kisebb is lett volna, mintha egész testében megfogyott volna. Édes anyja sokszor sirt miatta. A leány nem eszik, csak ugy, mint a madár. És jött hozzá az orvos is, O csodálkozva tűrte, hogy az orvos fogja az ütőerét és megkopogtatja a hátát. Türelmesen szedte az orvoságot is. Pedig semmi baját sem érezte, csak mind többet gondolt Dórára s hogy Dórának most már nemsokára vissza kell jönnie. Szép májusi nap volt, midőn Stellát, a valódi Stellát először megcsókoltam. Szép, fehér és hideg volt és pici halovány aj ka érzéketlenül fogadta csókomat. Ravatalánál lobogta a gyertyák és én holtteste fűlött Összenéztem Dórával. Még a ravatalnál is tüz lobogott szemében, de szivemet nem gyújthatta lángra. Kihalt belőlem minden, ami hozzá kötött. Nem is mentem többé hozzá. Az én szerelmem meghalt. Stella a sirban nyugszik. Olykor setétes éjfelén homlokomon éreztem kicsi keze selymes simítását, közelemben éreztem mindig. Édes szűz gyermekem, hogy meghaltál, nincs többé vágyam a csókra ! kiáltási árral a holnapi közgyűlésnek csak az esetben fogják proponáliai, ha az Iparbank Írásban kötelezi magát a 44, OOO forintos vételár biztosítására. Ez ügyben a polgármester ma> érintkezett a nevezett pénzintézet igazgatóságával. O Közigazgatási: bizottság. Mint ünnepek után az ülések rendesen, néptelen volt tegnap délelőtt a közigazg.. bizottság június havi ülése is;: néptelen és rövid. Mindenekelőtt meghatározták, hogy az állami annyakönyvrvezető hivatalos órái ezután hétköznapokon 9—12 és d. 11. 3—5, vasár és üraiep-napókon 9—11 óráig fognak tartam. — Következett a szabadságon levő Csaby Andor kir. főmérnök igazoló Jelentése az ismert kavicsszállitási ügyben.. A jelentés amely a „tévedést

14 maga is elismeri, minden megjegyzés nélkül, nagy csendességben tudomásul vétetett. —- Nem keltett nagyobb érdeklődést Maiina Lajos polgármester sokszor megsürgetett kórházügyi jelentése sem,, a melyet külömben annak aláírója közöltetett egy helyi lapban,, mielőtt az illetékes fórum foglalkozott volna vele. A jelentés nagyon bőbeszédű ott, ahol a mozgalom kezdetéről annak első, tevékeny korszakáról beszél s nagyon szófukar, ahol a legutóbbi két év jön szóba. Csak úgy átsiklik ez áldatlan, meddő korszakon, elismervén hogy az ügyben stagnácio állott be, amelyet bővebben nem körvonalazott „természeti okokkal" próbál magyarázni. Alt alános derültséget keltett a jelentés befejező része, amely a tudomásulvételt kéri azzal az Ígérettel, hogy „legfőbb törekvése leend a jelentéstevőnek az ügy előmozdítása." A bizottság elhatározta, hogy a jelentést felterjeszti a belügyminiszterhez. Ezenkívül az ügy állására vonatkozólag különböző kérdőpontokat ad a polgármester, ezekre csak egyenes válasz adható mely harmincz nap alatt adandó meg. Szóba került a fegyelmi vizsgálat is, de azt ezúttal — hivatkozva arra, hogy csak meghosszabitaná az ügyet — nem rendelték el. — A kórházi szabályrendelet benyújtására a polgármester által kért három havi halasztást megadták. — Tudomásul vették a belügyminiszter abbeli rendeletét, hogy mezörendőri kihágási ügyekben első fokulag nem a rendőrkapitány, hanem a polgármester ítél s igy végre az eddigi törvény ellenes eljárás meg fog szűnni. — Derültséget okozott, amikor Vajda Géza a kir főmérnök helyettese havi jelentésében konstatálta, hogy közutaink „kitűnő állapotban vannak." — Ezután a rud még egyszer reájárt az érdemes városra. Elhatározták, hogy Vajda Gézát mint szakelőadót a város költségére kiküldik, hogy az a vám- és helypénzszedésre már X-szer bekivánt és megsürgetett adatokat beszerezze. Végül Mattyasóvszky Kálmán Írásbeli indítvány tett, hogy kérvényezzenek a jog kereső közönség érdekében az igazságügyminiszternél, miszerint az hasson oda a közlekedési miniszternél, aki a megye közönségének ez irány ban ismételten tett kérését nem vette figyelembe, hogy reggel hét órakor egy személyvonat induljon Almás-füzitő felé és egy kis tárgyalás miatt az ügyvéd, peres fél ne legyen kénytelen két napját feláldozni. Az indítványt, amelyet beható indokolás kisért, egyhangúlag elfogadták. Az ülés tizenegy óra előtt véget ért. O A párkányi körorvost választók küldöttségét most választják a túlsó járásban, még pedig községenkint. Tegnap választották a tiz párkányi megbízottat. Anélkül, hogy a párkányiak igen érdemes jelöltjének személyét legkevésbbé is érinteni akarnánk, nem hallgathatjuk el rosszalásunkat a fölött, hogy a tegnapi gyűlésen akadtak felszólalók, akik becsületszóval akarták kötelezni a tiz kiküldöttet arra, hogy az ő jelöltjükre szavaz. Ilyen presszióval senkinek az érdekeben sem szabad élni. O Fellebbezés. Bártfay Géza nyugalmazott városi közgyám megfellebbezte a közigazgatási bírósághoz azt a másodfokú vézgést, amelyet a közigazgatási bizottság nyugdija ügyében hozott.