Esztergom és Vidéke, 1897
1897-05-27 / 42.szám
kórházi bizottság tagjait pedig arra kérjük, hogy részesítsék őszinte, meleg támogatásban a főorvost s ne engedjék magukat semmiféle melléktekintetek és preszsziók által befolyásoltatni. Ez esetben minden funerátorok és kerékkötők dacára mégis reményelhetjük, hogy meg lesz az eredménye azok nemes buzgalmának és fáradozásainak, akik annak idején az uj kórház eszméjét felszínre vetették és érdekében mindent elkövettek, amig a sok rosszakarat, indolencia kedvüket a további akciótól el nem vette. Veridicus. például Léva és Érsekújvár uj kórházai nem megvetendő jövedelmet hoznak. És eklatáns példa Nyitra városa, amely közkórházát nemrégen állami kölcsönből építette fel s jövedelmeiből a kölcsöntőkét és a kamatokat is nagyon szépen törleszti. S mint Nyitra városa kapott, kapna Esztergom is e célra állami kölcsönt, hanem persze ennek kissé utánnajárni kellene, mert az átkos kormány folytonos emlegetése nem elegendő e célra. Ötvenezer forintunk kölömben már (illetőleg »még«) van együtt a kórházépítés céljára s kissé számithatunk a közönség további áldozatkészségére is. Igy igen könnyen felépíthetnénk egy hatvan — hetven ágyas kórházat, amely — biztos tudomásunk szerint — legjobban megfelelne a minisztérium kívánságának. A kórháznak igen jó helye lenne a parlagon heverő Bisutti-telken, ahol próbafúrásokkal már az ivóvíz alkalmasságát is megállapították. A kórházat egyelőre szerényen lehetne építeni. Közepén egy emeletes részt a felvételi iroda, orvosi és gondnoki lakás részére s ezzel összefüggésben két földszintes szárnyat. A pavillonrendszer célszerűbb ugyan, de drága s a kisebb betegápoló személyzet nem képes hivatásának megfelelni ott, ahol a betegosztályok elszórtan vannak elhelyezve. Egy pavillon volna csak feltétlenül szükséges : a fertőző betegeké. Ezekben körülbelül elmondottuk azokat, amelyeket az uj kórház ügyében egyelőre elmondandóknak tartottunk s most még csak azzal a kéréssel fordulunk a törvényhatósághoz, hogy tanúsítson ez ügyben minnél kíméletlenebb erélyességet a városi ügyek intézőivel szemben. A Megye és város. O A lőrinc-utcai telkek. A lőrinc-utcai telkek értékének megállapítása céljából tegnap délután megtartott próbaárverés meglépő eredménynyel végződött. A telkek ára ugyanis az árverés folyamán 17,000 forintról 42,100 forintra szökött fel, amely összeget a három percellás árverésénél a Kereskedelem és Iparbank ajánlotta meg. Az elért magas ajánlat komoly gondolkozóba ejtett bennünket is, akik mindég a mellet harcoltunk, hogy a telkek kiépitését a város maga eszközölje. De tekintettel az árverés eredményére, a város zilált anyagi vissz onyaira s a város által eddig házilag készitett épületek tanulságaira, most már magunk is azt óhajtjuk, hogy az eladás eszméjével a legkomolyabban foglalkozzanak. Az eladás esetén mindesetre gondos szerződést kellene kötni a vevővel a kiépités idejére, minőségére vonatkozólag, nehogy egy ötven-hatvan esztendőre szánt gyönge, vagy a hatalmas fontot elcsufitó épitményt kapjunk. Sajnáljuk, hogy nem a takarékpénztár tartotta meg a a telkeket, ennek levén birtokában a Milanovics-féle szép saroktelek s igy az általa eszközölt építés mindenesetre egyöntetűbb, inpozánsabb lett volna. A telkek sorsának kérdésével legközelebb bővebben fogunk foglalkozni. Most még csak azt emiitjük meg, hogy összesen három árverező volt: a Takarékpénztár, az Iparbank és Szilágyi Rezső, aki az első, az összes telkekre szóló árverésnél 34,000 forintig licitált. Az első árverést Kollár Káros gazd. tanácsos, mint a licitáció elnöke, 42,001 forinton a Takarékpénztár javára ütötte le. A percellás árverésnél a Takarékpénztár nem licitált s igy a telkeket 42.100 forinton az egyedüli ajánlattevő Iparbank számára ütötték le. O A hegyközség érdekében. A szentgyörgymezei Olvasókörben vasárnap délután megtartott s a létesitendő kisebb hegyközség érdekében összehivott értekezlet igen népes volt. Ugy az uri osztályhoz tartozó, mint a földműves szőlőbirtokosok nagy számban jelentek meg s általános figyelem között hallgatták Bleszl Ferencnek, a hegyközség legbuzgóbb apostolának magvas, szakszerű előadását, amely néhányat a makacs hegyközségellenző földművesek közül is meggyőzött, ugy hogy az első esztergomi hegyközség megalakítása ma már biztosítva van. Az értekezleten nem láttuk »a hegyközség leglelkesebb barátját*, az értekezleti meghívók egyik aláíróját: Maiina Lajos polgármestert. O Az iskolaszék, hétfői ülésén, a gazdasági ismétlő iskolák felállításának kérdésével foglalkozott. Az iskola tanítói a rendes tanítók közül valók lesznek, akik ezért előlegesen egy tanfolyamban vesznek részt. Az iskola faiskolatelepét és konyhakertét egy-egy hold földben kontemplálják. — Javaslani fogják a szenttamási iskola kibővítését és ennek következtében egy uj tanítói állás kreálását. Az uj tanterem felépítésére az épület udvari részét ajánlják. Hogy mely osztályok választassanak el egymástól, a jövő tanévi behatás után határozzák el. — Felkérendőnek ajánlják a hercegprímást arra nézve, hogy szigeti zöldséges kertjéből engedjen át egy részt a gyermekjátszótér céljára. Végül az elemi iskolák évzáró vizsgáinak határnapjait állapították meg. O Gyanús álatbetegség. Kesztölcön f. hó 25-én négy sertéstulajdonos sertése betegedett meg a sertésvész tünetei között s egy el is huilott közülök. A főszolgabíró kiküldötte a járási helyettes állatorvost a helyszíni vizsgálat megejtésére. rátörő emberek, akik a sorscsapásokért a fejedelmet tették felelőssé és ellene bujtogatták a nyomorgó népet. A jámbor király szelid lélekkel türt, és imával kérte Istent, világosítsa meg a nép szivét. Ez alatt az izgatók egyre tüzelték az elégedetleneket. Akadt hamis próféta, aki a rajongók élére állt. Az uralom, a trón vágya hevítette szivét. Pénzt és fegyvereket osztatott ki és dacos lélekkel felkent királya ellen vezette gyülevész hadát. Hű tanácsosai kérték a királyt, állítsa fegyverbe hadát és veresse porba a lázongókat. Mutasson nekik példát és szegje útját a fölkelésnek. Az elégületlenség pedig nőttön nőtt. A lázadás a palota kapui előtt tombolt. Az elvakított tömeg gyalázó szavakkal becsmérelte a király felséges személyét — ő pedig Istenfélelemtől és emberszeretettőí sugárzó arccal válaszolta tanácsosainak : — Elmegyek hozzájuk, de nem fegyveres hadak élén. Saját népen ellen nem emelek gyilkos eszközt soha. Adjátok vállamra királyi palástomat, tegyétek fejemre koronámat. Senki ne kisérjen — erős oltalmazom nekem az Isten. Senki sem merte marasztalni. Megnyil tak a palota kapui és kilépett rajta a király. Napfényben csillogott fején a korona és vállain a palást. Meglepetten némult el néhány pillanatra a tömeg, csak maga a lázadás konok feje, — nem ZTai nLüi aXn HLB W ^ZZd ZHÜ^Zl m Esztergom, május 26. — Személyi hirek. Kruplanicz Kálmán főispán négy napi tartózkodásra Budapestre utazott. — Véghelyi Ödön várérdemli meg, hogy nevét feljegyezze a történelem — ő tört szentségtelen kézzel, emelt kardal fejedelme ellen, És a király széthúzta mellén a palástot. — Ide döfj ! Az elvakult ember döfött. De íme, a mint a király testét érné a kard, a penge egyszerre megolvad és hajlékonynyá, puhává válik, mint a viasz ; — a merénylő pedig halottsápadtan omlik felséges ura lábai elé. Mire fölemelték, szemei zavarosan forogtak, ajkai szögletéből hab ömlött, imént még fekete haja megőszült teljesen. — Megtébolyodott. A lázadásnak egy pillanat alatt vége volt. A nép hódolva borult királya elé, majd a templomokba sietett. És hogy elült a lázadás moraja, — megnyíltak az ég csatornái, a szárazság megszűnt, megteltek a folyók medrei, a kutak mélységei. Kihajtott a lomb a fü és áldás szállt a földre.* A professzor fehér arcát halvány pír futotta át, mig a gyermekkirály aranyos szőke feje álmosan hanyatlott alá. Finom, kicsiny állát olykor megremegtette az elfojtott ásítás. Á szentéletü király történetét bizonyosan nagyon sokszor hallotta már és alkalmasint sokkal szivesebben futkározott volna zöld hálóval kezében pillét űzve odakünn a parkban. (Vége köv.) megyei főszámvevő jó sikerrel tette le az első jogi alapvizsgát a pozsonyi jogakadémián. — Nyugdíjaztatás. A főkáptalan Matytyasóvszky Sándor bozóki uradalmi ispánt, saját kérelmére nyugdíjba helyezte. — Születésnap. Sok szívélyes és őszinte ovációban volt része Meszéna Ferenc vármegyei árvaszéki nyilvántartónak, városunk ez érdemes veterán polgárának f. hó 24-én, amikor nyolcvanegyedik születésnapját ünnepelte. A gratulánsok, a tisztelgők örvendve látták, mily ifjúi erőnek örvend a magas életkorú aggastyán s kifejezték óhajtásukat, hogy erejét, egészségét még sokáig megtarthassa. — Előzékenység. Házi ezredünk parancsnoka tegnap tudatta a Pjopeller Társulat igazgatóságával, hogy az ezred zenekarát minden második szerdán délután szívesen és ingyen rendelkezésükre bocsátja, hogy az a Kovács-pataknál térzenét adjon. Minden második szerdán, mert a zenekar a közbeeső szerdákon a városban játszik. Az ezredes ur e nagy figyelméről, amelyet különben minden téren tapasztalunk, csak a legmelegebb elismeréssel és őszinte köszönettel emlékezhetünk meg. — Bölcsészeti vita. A helybeli papnevelő-intézet növendékei dr. Anháupel György szaktanár elnöklete alatt az intézeti elöljáróság jelenlétében vasárnap tartották meg ez évi filozófiai disputájukat. A tétel a következő volt: *De spiritualitate, simplicitate et immotalitate animae.« A tétel védője Berkes Pál II. éves theologus volt, mint vitatkozók Aubermann Miklós Ill-ad, Sindelár Kázmér Il-od éves növendékek és az elöljáróság tagjai szerepeltek. Ez alkalommal lett ünnepiesen kiosztva a sok irodalmi és szónoklati pályadíj. — A Kajláth-alapitvány. A Ludovika Akadémiánál gróf Majláth György volt főispánunk által alapított helyre csupán néhai Niedermann Endre városi pénztáros fia adta be pályakérvényét. — Tennispálya a Primáskertben. A helybeli gyalogezred parancsnoksága megkereste a Szépitő Társulat igazgatóságát az iránt, vájjon hajlandó-e a társulat a gondjaira bízott Primáskert egy részét az ezred tisztikarának egy tennispálya felállítására átengedni. A társulat választmányi ülésében e megkeresésre azzal válaszolt, hogy mivel neki a nagy közönség irányában is szabatosan és szerződésileg körvonalazott köteleségei vannak, a tisztikar kérelmét csak a következő feltételek mellett engedélyezheti : 1. A pálya helye csak a választmány részéről erre felkért Hübschl Alajos v. t. közbenjárásával lesz kijelölhető. 2. A pálya olykép készítendő, hogy semmi értékesebb gyümölcs- vagy diszfa és cserje áldozatául ne essék. 3. A kert nyilványos jellege az uj létesítmény által csorbát nem szenvedhet s ezért a kert látogatóit sétáiban háborgatni, vagy ha azok a játékosokat bizonyos kimérendő távolságról szemlélni akarják, eltávolítani nem szabad. 4. Ha a tisztikar a pályát, melyet saját költségén épit és tart fenn, beszüntetni akarja s azt az egylet átvállalni nem hajlandó, tartozik az elfoglalt térséget ismét úgy átadni, amint azt átvette. Mindezek a kikötések rendes szerződésben biztositandók. — PÜkÖSCÍi kirándulók. Pünkösd hétfőjén, mint minden esztendőben, az idén is külön hajó hozza a fővárosból a bucsusokat városunkba— A vármegye pöre. Dr. Burián János t. megyei főügyész megfellebbezte azt a járásbirósági ítéletet, amely a vármegyét marasztalta el a Nagy Pál vállalkozó által indított és az ismert kavicsszállitásból kifolyó perben. — Halálozás. Tegnap délután helyezték örök nyugalomra Hofbauer Tivadar borbély-mestert, aki hosszas szenvedés után, élete harminckettedik évében, elhunyt. Nagyon rokonszenves, törekvő, művelt iparos volt s kora halála osztatlan részvétet keltett ismerősei körében. — Színészet Esztergomban. A hét első napjaiban városunkban járt Csóka Sándor kitűnően szervezett, nagy színtársulatának titkára, hogy a társulat számára a talajt előkészítse, de eredménytelenül távozott, miután alkalmas helyiséget nem talált. Igy a társulat június hó elején Pápáról Esztergom helyett minden valószínűség szerint Érsekújvárba megy. ____ __ , selymes pillák lassan-lassan csukódnak egyre lejebb. Doktor Pliníus tovább magyarázott. — Isten megtartotta és megoltalmazta az Ollenburgok királyi székét, mert ennek a trónnak alapja az igazságosság, a nemes gondolkozás, a jámborság és az emberszeretet volt. Igen, felség, az emberszeretet. Az emberszeretet, amely elnézésre és türelemre készt a halandó eraemberek gyöngeségei, botlásai és tévedései iránt. A megbocsátás isteni erény, az elnézés az uralkodónak, az erősnek, a hatalmasnak éke. Gyöngédség disziti az erőt. A kit Isten kegyelme milliók urául rendelt, azt nemcsak urukká, de gondviselőjükké is tevé. A szeretet minden igaz bölcseség alapja, és van, ami mindennél erősebb, hatalmasabb, a sziv A sziv mindenkor nevezetes szerepet játszott felséged dicső családjának történetében és azok a lapok, amelyek a sziv által sugalmzott tettek emlékét őrzik, az Ollenburg-dinasztia és hazánk évkönyveiben a történelem legfényesebb lapjai közé tartoznak. Hogy példákat említsek, ott van felséged nagy ősének, II. Keresztélynek esete. Vallásosságáról, jámborságáról és Istenfélelméről számtalan legendát jegyeztek fel a magasztaló krónikák. Történt egyszer, hogy a természet csapásai alatt ingerültté vált nép, lelketlen bujtogatok álta fanatizálva, lázongani kezdett. Akadtak feketelelkü, nagy-