Esztergom és Vidéke, 1897

1897-05-20 / 40.szám

védekezés céljából szükséges gépeket a hegyközség tezületének megfelelő számban és a szükséges védekezési anyagot megfelelő menynyiségben beszerezzék és készletben tartsák. Senex. (Folytatjuk.) Építkezéseink. Nyerges-Újfalu, május 12. — Vége. — III. A román cement gyártása. Az előbb mondottak igazságát belátjuk, ka az alábbi táblázatban felsorolt néhány román cement vegyi összetételét hasonlítjuk össze. Elösmert jó minőségek, pedig Összetételük nagyon eltér egymástól; tehát csakis a nyers anyag kellő kezeléséből magyarázható ki ezen eredmény : A román cement égetése a márga agyagtartalmának természete szerint módosul és rendszerint ugy nevezett aknakemencékben, vagy körkemencében történik. Tüzelő anyag a barnaszén. A jól kiégett anyagot a kevésbé, vagy — Jó napot Valentin ! — Nem lennél oly szives nekem egy pár facipőhöz mértéket venni ? A legény elhűlt. Elhalványulva sütötte le szemét és vissza gondolt a régi dolgokra, amelyek emlékezténél szive erősebben dobogott. Miért tért vissza Emmi ? . . . Bizonyosan azért, hogy őt bolonditsa. Újra szenvedni akarta őt látni. Azon ponton állott, hogy azt mondja neki : — Emmi, te kíméletlen vagy ! De már nem volt képes szólni, mert e pillanatban egy pici fehér lábat látott a facipőból kibukkanni, egy szép nagyon formás meztelen lábat. Ez a láb odalépett Valentin elé a patak legtisztább homokjára, mig Emmi két kezecskéjével kecsesen kissé felemelé piros szoknyáját. Valentin nem birt mozdulni. E látvány megzavarta a szegény fejét. Kezei remegtek. — Hát nem akarsz mértéket venni ? — türelmetlenkedett Emmi. A legény gépiesen vágott le egy gyenge ágat almafájáról, letérdelt a leány elé és szokás szerint kezdte a mértéket venni. Mikor keze a meleg kis lábbal érintkezésbe jött, ugy remegett, hogy szégyenlette magát. Ekkor már alig birt magával. — Bocsács meg Emmi! — tört ki — bocsáss meg! Az Isten áldjon meg, túlégettből gondosan ki kell válogatni és ezután megőrölni, Az őrlés rendesen malomköveken történik, a honnan a megőrölt anyag szitákba jut és innen kihullva zsákokba vagy hordókba elcsomagoltatik és áruba bocsáttatik. A román cement elrakásánál arra kell a legnagyobb gondot fordítani, hogy a raktár helyiség teljesen száraz legyen, mert a román cement is fölveszi a levegő viz — és szénsav tartalmának bizonyos részét, miáltal kötőerejéből vészit, ha még esetleg nedves helyen raktároznék el, akkor teljesen mégis keményedik s haszálhatatlanná válik. Legcélszerűbb azért mindig friss árut kérni és elfogadni. A jó román cement vizzel sürü péppé keverve 5—20 perc alatt köt, azaz anynyira megdermed, hogy az ujj gyenge nyomásának ellenállani képes. Ezen kötés közben egy némelyike megmelegszik, másika nem. A megmelegedés, különösen mészdus márgákból erősen égetett cementeknél gyakran oly nagyfokú, hogy a hozzákevert viznek egy része elpárolog, azaz gőzzé válik (beocsini), az illyen cementet tehát már a hydr. mészhez kell sorolnunk. A megnem melegedő cementek az illyen fölösleges vizet magukból kiküszöbölik a kötés közben, mintegy elválnak tőle. Ezért emezk sűrűbbek, tömöttebbek, amazok szerkezete ellenben likacsosabb hézagosabb, minek következtében a keményedés végeredménye is, szilárdságban kifejezve, a hydr. mésznél midig kisebb, mint a román cementnél. A megmelegedés ezenkívül még gyors kötéssel is jár: azaz olyan cementek, amelyek vizzel keverve megmelegednek, egyszersmind gyorsan is dermednek meg; ez a gyors megdermedés pedig fordított arányban van a szilárdsággal; a mi természetes is, mert a kötés közben fejlődő vizgőzök a már elért szerkezetet okvetlenül meglazítják. Azért óvakodjunk a megmelegedő és gyorsan kötő cementektől! Mindamellett a vevők a gyárostól rendesen gyorsan kötő cementet kivannak, aminek a gyáros meg is felelhet, természetesen tekintet nélkül a cement jó voltára. mondd, mit kell tenni, hogy az almafám bőven teremjen ? Hangos nevetés volt a válasz. A leány megszökött. ^Messziről visszafordulva gúnyosan kiáltott : — Hát rájöttél arra, hogy mégis üdvös hinni az ilyen ostobaságokat ? Most — most már én nem adok rá semmit, nem hiszem a babonát! És nevetve eltűnt. III. Néhány hét múlva egy meleg júniusi éjszakán Valentin a bácsija alacsony szobájában aludt, melynek nyitott ablakából épen az ő almafájára lehetett látni. Valentin felébredt. Mintha valami neszt hallott volna, elfojtott lélegzettel hallgatódzott. — Nagy Isten! lopják az almáimat? Felkelt és lábhegyen kiment. S valóban . . . valaki felmászott az almafára. Viradni kezdett, de még nem lehetett tisztán megkülömböztetni a tárgyakat. Fogta a pisztolyát, melyet régen a vásárról hazajövet talált. A tolvaj még mindig mászott. — Megállj ! kiáltott Valentin. Célzott és lőtt. Éles sikoltás hangzott, — a tolvaj leesett. Biztos lövése által felbátorodva Valentin két ugrással a fa alatt termett. .. íme a tolvaj — egy nő ! . . Lehajolva megismerte Emmit. — Te vagy az? kérdezte "meglepetve. A jó román cementek kemény edése gyors és ámbár soha sem éri el a portland cementek szilárdságát, igen tetemes. Igy nekünk 25 évi tapasztalatunk alatt alkalmunk volt ollyan román cementtel is foglalkozni, amelynek szakítás elleni szilárdsága 1 cm.

2-ként 35—50 kg. között változott. Ekkor a cement tisztán volt használva, és a próbák 8—10 évesek voltak. A megfelelő homokos próbák, amelyek 3 rész szabványos homokból és 1 rész román cementből készültek, ugyanoly korban, 30—40 kg. között szakadtak meg. De ez természetesen csak kivételes eredmény. A román cementet a gyakorlatban tiszta állapotban csak igen ritkán használják, leginkább 1, 2, 3 egész 4 rész homokkal habarcsnak, s ha ehhez még 3—6 rész kavicsot is keverünk, mint betont használjuk. — Kötő ereje a jó román cementnek nagy ugy hogy 10—14 rész idegen anyagot is képes összeragasztani s dacára ennek tetemes szilárdságot elérni. A nyergesujfalusi cementgyárban magunk készítettünk, 1874-ben olyan betontömböket, amelyeknél a következő keverési arányt használtuk: 1 rész román cement, 2 rész homok, 3 rész Dunakavics és 8 rész kőtörmelék. Ezek a tömbök megkeményedésük után pillérekül lettek elhasználva és még ma is sértetlenek és teljesen épek. — Az ilyen cement csak lassan kötött, megnem melegedett, készítése után 24 órával viz alá téve egyáltalán nem változott, repedéseket nem kapott, hanem egyenletesen és folyton keményedett. Ellenben volt dolgunk olyan cementtel is, amely nagy melegedés közben oly gyorsan kötött, hogy csak némi gyakorlat után lehetett belőle kísérleti próbákat készítenünk, amelyek azonban a vizalatt rendesen elmálottak, szétestek. A román cement megbirálása nem tartozik azok közé a feladatok közé, amellyeket bármely laicus is megoldhatna és a tudományos készültség mellé még finom és nem épen olcsó eszközözöket is igényel. A vevő tehát némileg arra van utalva, hogy a gyár hírnevének higyjen és ezt fogadja el mintegy A leány ijedtében még jobban kiabált, de nem volt megsebezve. — Hát te loptad az almáimat ?! — Nem tagadhatod, megcsíptelek ! Hány van a zsebedben ? Ide velük ! — Nézz fel a fára ; mind ott van — zokogta Emmi. — A virradó fényben Valentin mind a harminckilenc almát ott látta csüggni a fán. Hirtelen, szenvedélyes mozdulattal átkarolta Emmi a legény nyakát: — Ugye, nem fogsz kigúnyolni, mint mikor gyermek voltam ? Nem ? — ígérd meg! Esküdjél! Ma van Szent János napja — és hogy almafád bőven teremjen, napkelet előtt egy nagy követ helyeztem az ágai közé. Nézz oda! Valentin csakugyan egy nagy követ látott a fának szétnyúló ágai közt, és midőn zavartan köszönni akart a leánynak, — az oly édesen mosolygott reá — mint hajdanában, haragjuk előtt. Azután az almafának egy gallyacskájával bele irta a homokba, mint annak idején Valentin : — Én csak szőke legény felesége leszek. Valentin megérthette, kinek szól ez a biztatás, mivel a többi legény mind barna volt. A bearniak állítása szerint a vén Szent János almafa következő évben rendkívül bő termést hozott. Franciából forditotta: Inconnu. garanciául arra nézve, hogy a kivánt anyagot meg is kapja. — Mindamellett az alábbiakban egy olyan módszert fogunk megismertetni, amely szerint közelitőleg összehasonlíthatjuk a különféle cementeket, s a nyert eredményekután ítélve megtalálhatjuk a jobbat. /. A szitapróba. Egy lemért, pl. 100 gr. menyiségü cementet átszitálunk, és a szitán maradt részt újból megmérjük. Amely cement kevesebb darát tartalmaz, tehát amelyből kevesebb suly marad a szitán, az valószínűleg jobb lesz. Azért mondjuk valószínűleg, mért ez a próba csak akkor mérvadó, ha egy ugyanazon cementről van szó. Az egy és ugyanazon cement közül az lesz a jobb, amely finomabbra van őrölve. 2. A kötési próba. Ugyancsak 100 gr. cementet összekeverünk circa 40—50 gr. vizzel sűrű péppé. Ezt a pépet egy megnedvesített, jobban vizzel itatott, de ezután ismit letörült cserépre öntjük oly formán, hogy belőle rázás által egy körülbelül 1 cm. vastag lepény formálódjék és most megvigyázzuk, hogy ez a lepény hány perc alatt dermed meg (a lepény fényes felülete ebben a pillanatban elhomályosul), azaz hány perc alatt köt a lassú kötés — ha nem származik a rossz, vagy huzamosabb elraktározástól, jobb eredményre enged következtetni (Rossz, vagy huzamosb elraktározás, hát ezt, hogy lehet megtudni ? Ugy, ha a cement egy késhegynyijét valamely savval leöntjük, ha nagyon felpezseg, akkor már régi a gyártmány.) — Ez alkalommal a melegedés is megfigyelhető. A párolgó, füstölgő próba bizonyosan hamarább fog megdermedni. Azt ekként készített lepényt most elteszük és 24 óra múlva viz alá merítjük. A jó cement huzamosabb idő alatt (14—30 nap) sem változik, együtt marad és folyton keményedik, a gyengébb megreped, a lepény széle felhasadozik és már néhány nap múlva gyakran egészen leválik a cserépről és ujjunkkal könnyen elkenhető. 3. A golyó próba. — Ha a kísérlet alá vett cementek az előb irt két próbát megállották, akkor összehasonlításul elkészíthetjük a golyópróbát. Az egyes cementfajokból lemérünk egyenként 30 grmot. ezt ugyananyi homokkal szárazon jól összekeverjük és ezután vízzel annyira megnedvesítjük folytonos gyors kavarás közben, mígnem az egész a nyirkos homok külső kinézését mutatja. Ekkor kezünkben, ugy mintha hólapdát készítenénk, golyót formálunk belőle. Ha sok vizet vettünk, akkor a golyókészités nem sikerül, mert a fogása nagyon sáros és oda tapad kezünkhez. Legjobb a nyirkos homok állaga, ekkor a kezünkben gyenge nyomás mellett forgatott golyó összeáll. A kész golyót félre tesszük és a többi megvizsgálandó cementhajókból amennyire lehet egyforma eljárással hasonló golyókat készítünk. Jellel ellátjuk őket, hogy megkülönböztethessük és 24 órán át levegőn hagyva, viz alá merítjük. Igy készítünk továbbá 1 súly rész cementből és 2, 3, 4, 5 etc. sulyrész homokból külön-külön golyókat és ezekkel hasonlóképen járunk el, mint az imént emiitettük. Munka közben a következőket fogjuk tapasztalni: Az egyik cementfaj már kevesebb homokkal keverve sem képez golyókat, hanem szétesik, — el vele ! A másik, harmadik stb. jósága szerint, több és több homokkal keverve, még mindég „összeáll", mig végre olyan keverékhez jutunk, ahol a cement kötőereje a homok által paralizálva van, azaz ebből a keverékből golyót formálni már a készlékenység teljes hiánya miatt nem J.ehet. PIQJ^ÍJL AESUAO}[ 23.00 7.001 12.00 55.00 — — — 21.82 8.88 12.47 55.69 1.12 — — 23.67 8.83 5.92 58.80 0.73 1.22 — 26.80 10.30 1.90 59.80 0.30 0.70 — 30.-6 7.59 5.50 39.06 2.40 1.88 10.30 28.85 78

° 5-45, 5°-75 nvom- 2-°3 5-oo 28.50 5-7o 59-5° 3-3° 3-oo gj*^ Sheppey . . . Vassy .... Perlmoos . Kufstein . . . Lábatlan . . . Nyergesujfalu . Mogyoróska . A román cement neve