Esztergom és Vidéke, 1897

1897-05-13 / 38.szám

A lorinc-ufcai tervek. (Építészeti bizottsági ülés.) Esztergom, május 12. Két évi hosszú vajúdás után, ugylátszik a lőrinc-utcai telek érté­kesítésének kérdése végre dűlőre jut. Két év óta hever parlagon, s nem hoz jövedelmet egy egész ut­casor. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy városi intéző-köreink annak tudatára ébredtek, hogy tenni valamit kell. A, bár késői ébredés eredményekép áll előttünk az a tizenegy terv, melyek fölött az építészeti bizottság hétfőn véleményt mondott. Mint tanúi a lefolyt, ülésnek, leg­első sorban is kell, hogy elisme­réssel emlékezzünk meg az előadó­ról, Tiefenthal Gyula városi mér­nökről, akinek lelkiismereteséggel párosult szakavatottsága és dicsé­retre méltó szorgalma tette lehe­tővé azt, hogy a neki 5—6 nappal előbb kiosztott tervek felett a bi­zottság véleményt adhatott. Mielőtt a bizottság a részletes bírálatba bocsájtkozott volna, min­denekelőtt kimondotta azt, hogy elve a gyakorlatiasság, mire az előadó mérnök is kijelentette, mi­miszerint őt is a gyakorlati alap­rajz elhelyezés és az ezzel szoros kapcsolatban álló aránylagos jöve­delmezőség vezérelte, kellő tekin­tettel természetesen a külsőre is. Előadmányában a jó, lokozatos lépcsőjén haladt. A pályamüvek egyik közös jellemző vonása, hogy a Dunafelöl mind vendéglői helyi­séget tervez, s hogy a nagy épület udvara egybefut még ason terven is, melyen 3 külön ház építése ter­veztetik. 1. ) Elsőnek ugyanis a >¥ó* jeli­géjű pályázati mü került birálat alá, mely után jöttek a jobbak. A bizottság hamarosan rájött annak tudatára, hogy a »jó«-nál jobb is van. A primitív tervszettel csak in­kább curio sumkép foglalkozott, melynek műszaki ismertetése mu­latságos és mosolyra gerjesztő ta­nácsokat ad a városnak, hogy mi­kép gazdálkodjék s mit tegyen. Az építési költséget tervező 61659 frtra teszi, mig a remélhető minimális évi bérjövedelmet 6650 frtra. Meg­jegyzi azonban, hogy ezen minimá­lis bérjövedelem csak az első évek­ben lesz, amidőn tervező tanácsolja miként adjon a város egy két bol­tot ingyen ? át. (Köszönjük a jó tanácsot!) 2. ) > Győzzön a jobb.*- jeligéjű pályamű jeligéjét, mint alább lát­szik, tényleg alkalmazta a bizottság. Fő hibája a tervezetnek, hogy a rendelkezésre álló hely, nincs eléggé értékesitve. A földszinten üzletihe­lyiségek, mig az emeleten lakosz­tályok vannak, melyek beosztása, ama hiányban szenved, hogy az előszobák, éléstár és konyhák, az utcára nyílnak, holott az, mint szoba sokkal inkább lenne értékesíthető. Ezektől eltekintve, többi beosztása ugy a világítás elég jó. A külső homlokzat a rizalitok dacára, mo­noton. A tervezethez részletes költ­ségjegyzék van csatolva, mely szerint az építési költségek 110.465 frt 97 krt, mig a remélhető bérjövedelem­hez 10.680 frtot tesznek ki. 3. ) A négy levelű lóherét ábrázoló jeligéjű pályamű kétféle változatot tüntet fel. Az egyik szerint végig egy emeletes házsor elején és vé­gén kis toronnyal, majd közepén fényképészeti műteremmel. Homlok­zata nagyon nyomott, főpárkány­zata elenyésző s belső lakásai ala­csonyak. Egyik fő hibája, hogy a Széchenyi-téren levő sarokra szobá­kat s nem boltokat tervez. Építési költsége 116.000 frt, mig jövedel­mezősége feltüntetve nincs. A má sik változat részben emeletes épüle­tet tüntet fel, melynek sem építési költsége, sem remélhető jövedelme kimutatva nincs. 4. A *Lőríncz-utcza* alapelrende­zése már a jobbak közé tartozik. A földszinten elég mély boltokkal, meg a mindvégig emeletes lakások­kal, itt-ott erkéllyel. Hátránya, hogy az előszobák, konyhák az utczára nyílnak. Homlokzata nyers téglafa­lazat, három tetőoromzattal, melynek dacára monoton. Építési költsége 89.463 frt, mig jövedelmezősége 12,600 frttal van előirányozva. Meg­jegyezvén, hogy mig a tervek kö­zül kettő, t. i. a »Lőrinc-utca« és a kör két vörös mezővel jeligéjű kivételével az értékesítésnél a talaj értékét számításba nem veszik, ad­dig ezen tervezet, a jövedelem ki­számításánál a telket 22,000 frttal veszi fel. 5. A »Három ház*, kívülről há­rom külön épületnek látszó három házat tervez, de belülről egy­nek építve össze. Tervező, bár nem egészen szerencsés beosztással, de jól kihasználta a rendelkezésére álló talajt, eltekintve attól, hogy he­lyenként egyes helyiségek kicsinyek. A földszinten üzleti helyiségek so­rakoznak egymás mellé, mig az emeleten lakások vannak, a köze­pén egy photographus műteremmel. Külseje, melyen 7 tornyocska, orom­disz és tetőfelfalazás váltakoznak, kellemes benyomást tesz a szemlé­lőre. A tervezet kidolgozása, szak­értők véleménye szerént, ritka prae­cisitással van keresztülvive. Költség­előirányzata : 112,500 frt, mig a remélhető jövedelem feltüntetve nincs. 6. A >Mimicipium* jeligéjű, egy emeletes háztömböt tár elénk, hat tetőorom és dísszel, közepén kupo­lával. Daczára a monotonnak tetsző egyformaságnak, az épület homlok­zata jó benyomást gyakorol. A föld­szinten üzletek, mig az emeleten lakosztályok vannak, hova 3 lépcső­ház vezet, melyek közül ugyan kettő sötét. Szobái az emeleten kissé ki­csinyek. Építési költsége 138,000 frt, mig jövedelme 16,840 frtra van elő­irányozva. Előnye, hogy részleges költségvetéssel bir, miből a számí­tás alaposságára lehet következtetni, ámbátor a jövedelem kiszámításának magas házbér van alapul véve. 7. A *Kör két vörös mezővel* jeligés terv nézete a legszebb, me­lyet 5 torony és két kupola tesz változatossá, melynek belseje fény­irdának megfelelő padláslakást áb­rázol. A földszinten boltok, az eme­leten lakosztályokkal. Föhibája a Széchenyi téri sarok beosztása, mely már a földszinttől tornyot ábrázol, s igy belső kerek formája a helyi­ségnek célszerűen fel nem használ­ható. Szobái kicsinyek. Építési költ­sége 110.645 ft, mig jövedelme 10.840 frtot tüntet fel, a 30.000 ftr. talaj értékét is véve számításba. Hátránya, hogy részlegtes költség­vetés hiányában, számításai általá­nosak, nem positivek. 8) » Világosság* Ezen jeligés terv szerzőjének főcélja volt világos helyiségeket nyerni, aminek folytán bőkezűen bánt a hellyel, s ez oka a célszerűtlen beosztásnak* A Széc­henyi-téren, bolt helyett kapu be­járatot tervez. A terv részben eme­letes épületet ábrázol. Elején, vé­gén és közepén két-két torony dísszel ellátott emeletes részlet emel­kedik ki, a bazárszerü fölszinti bol­tok közül, melyeket tervező kes­kenyekre vett. A beosztás egyébb helyiségeknél is szenved e hiány­ban, igy a Duna felöli sarokra ter­vezett vendéglő konyhája 2.30 mé­ter szélesre van tervezve. Egyik nagy hátránya, hogy a bazárok fe­lett fa cement tetőt tervez, mi egy­részt drága, másrészt nem tartós, gyakori javításnak van kitéve. Épí­tési költsége 67000 frt. jövedelmi kimutatás hiányzik. 9) A > Viktória* jeligéjű terv ó-német sajátszerű stíljével emelke­dik ki a többi tervek közül, nyers tégla kiképzéssel, itt-ott erkélyekkel. Elején és végén emeletes épületek­kel, ugy a középen is, mely fény­képészeti műteremnek van szánva, de vérmes reményekkel a lakás be­osztás tekintetében. Építési költ­sége 106.000 frtban van előirányozva, mig a jövedelem kimutatás hiány­zik. A terv egy másik alternatívát is tüntet fel, t. i. végig emeletes kiképzéssel. A rendelkezésre álló helyet elég jól kiaknázza, mi által helyiségei néhol sötétek. — A földszinten elég mély boltok so­rakoznak, melyek megett raktárok vannak. Udvari helyisége nagyon kevés. Lépcsőházai sötétek. A la­kások berendezése kielégítő. A szo­bák elég tágasak, s a lakások a kellő mellékhelyiségekkel és fürdő szobákkal vannak ellátva. Ezen ter­vezet költsége: 128.000 frt., jöve­delem —* kimutatás hiányzik. 10. >Szép csak a célszerű* jel­igéjű terv részben és pedig az épü­let két végén és közepén emeletes részletet tüntet fel, közöttük fa cement tetővel burkolt bazárokat. Külseje igen díszes, aquarell-szerü. Alaprajzi elhelyezése és általában a terület kihasználása célszerűen van kombinálva. A földszinten 21 bolt­helyiség van, a Duna-felőli sarok pedig vendéglőnek van tervezve. Az emeleti 7 lakás elhelyezése már nem oly célszerű, melyeken kivül egy fényképészeti műterem van. Építési költsége 94.255 frt. évi jöve­delme pedig 10.960 ftban van fel­véve, magas lakásegységárral. 11. Sorrendben az utolsónak, a vörös kör kék háromszöggel jel­igéjű terv következett. A tervezet három változást tüntet fel. Az első szerint az épület két végén és közepén kiemelkedő emelettel, me­lyek manzárd tetővel vannak fedve. A földszinten bazárok, az emeleten lakásokkal. Homlokzata elég csinos, melyet több erkély, kupola, majd tetőorom diszit. Építési költsége 95.610 frt, jövedelme 10.200 frttal van feltüntetve. A másik változat végig emeletes épületet tüntet fel, az elsőtől eltérő alaprajzzal. A földszinten elég tágas üzlethelyiségekkel, melyek raktárral vannak ellátva. Az emeleti lakások­hoz 3 fő és több mellék lépcsőház vezet. Építési költsége 117.320 frt, jövedelme 15.350 frt, kissé magas bérszámitási alapon. A harmadik alternatíva azon esetre van, ha a Duna felöli rész üz­leti helyiségeknek nem volna meg­felelő, úgy oda lakásokat tervez. Leghelyesebb és legcélszerűbb alaprajzi beosztással és talajértéke­/ sitéssel kétségtelenül ezen tervezet bir, melynek megfelelő a homlok­zat is, s így a bizottság egyhangú­lag véleményezte az első : 400 frtos pályadijat a vörös kör kék három­szöggel jeligés terv készítőjének kiadni. A második, 200 frtos pá­lyadíjra két terv concurrált, a *Municipium* (6-ik számú) és a kör kék-vörös mezővel (7-ík számú) jeligéjű, melyek közül, az előadó véleményének újbóli meghalgatása, és egyébb szakértők hozzászóllása után, a »municipium< lett ajánlásra elfogadva. Az első pályadíjjal díjazandó terv elfogadása nem jelenti ugyan azt, hogy az változatlanul elfogadható, mert kisebb célszerűségi módosí­tásoknak az is kell, hogy alávet­tessék, mig a második terv elfoga­dásával az ideát akarta a bizott­ság honorálni, mely az első terv kivitelénél bizonyos tekintetekben alkalmazható. A tervek között van még egy­kettő, mely nem ugyan első tervnek, de jó gondolatnak egy-más tekin­tetben nagyon is beválik, s igy véleményünk szerint helyesen cse­lekednék a város, ha második dijjal a jobb tervek közül még egyet jutalmazna, mihez természetesen a pályázó bele­egyezése kellene. Igy aztán a város rendelkezésére állana célszerű alap­rajzi elhelyezés tekintetében a jel­zett első terv, mely mintegy magva lenne az egésznek, melynek részle­ges kivitelénél aztán, a rendelke­zésre álló másik két tervből (me­lyekben szintén vannak gyakorlati eszmék) egy-egy jó és praktikus eszmét át lehetne plántálni. —P­Menye és város. O Iskolalátogatások. Andrássy János alispán, Bartal Rezső tanfelügyelő tár­saságában már befejezte a megyében a szokásos tavaszi iskolalátogatásokat és általában meg volt elégedve az elért eredmcnynyel. A sárga csikók a megér­demlőknek ezúttal is kijártak. A magyar nyelv Sárisápon, Süttön és Kesztölcön nagyon örvendetesen terjedt, csak Csé­ven szomorú még mindig az állapot e tekintetben. O Alispáni felhívás. Az. alispán iga­zolásra szólitotta fel a városi hatóságot amiért a városi apaállatok szemléjét még mindég nem tartották meg, sem azokat tenyésztési igazolványnyal élnem, látták. íme, ez is csinos bizonyítéka a mi mintagazdálkodásunknak ! O A kir. mérnök megfeddése. Meleg napja volt Csaby Andor kir. mérnöknek a közigazgatási bizottság tegnapi ülésén s az őt ért elnöki megfeddésnek, amelyre különben nagyon rászolgált, még komo­lyabb következményei is lehetnek. Az eset története a következő: A közigaz­gatási bizottság annak idején kimondotta, hogy a doroghi-uthoz szükséges kő szál­lítására — a használhatatlan strázsahegyi kő kizárásával — pályázat hirdetendő. A hirdetésre két pályázó jelentkezett. A bizottság márciusi ülésén Csaby Andor kir. főmérnök a pályázati föltételekkel ellentétben Stern Márk strázsahegyi kő­bányabérlővel javasolta a szerződést meg­kötni, amit a bizottság természetesen nem acceptált, hanem kimondotta, hogy a szerződés a másik pályázóval: Eggenhof­fer Ernővel doroghi kőre kötendő meg. A főmérnök természetesen megnyugo­dott, elkészítette a szerződést és a ka­vicsbeosztási kimutatást s azzal terjesz­tette aláírás végett a főispán elé, hogy azok a közig, bizottság határozata értel­mében fogalmazvák. Szólott pedig a szer­ződés Stern Márkkal strázsahegyi kőről, A megtévesztési furfangot azonban még idejében észrevették és igy a referens ma a mérnöki szerződést megsemmisí­tendőnek javasolta azzal, hogy a mérnök­től eljárása igazolására tizenöt napon belül jelentés követelendő. A főispán igen

Next

/
Thumbnails
Contents