Esztergom és Vidéke, 1897

1897-04-25 / 33.szám

meg nagyobb számban s az ablakok felé eső sarkon az a néhány iparosképviselő nem hiányzott, akik hűségesen megjelennek és hűségesen hallgatnak minden közgyűlésen s véleményüket legfeljebb a szomszédjukkal közlik. A közgyűlés lefolyása higgadt, csöndes volt. Jeletéktelen kérdések voltak napirenden s a közgyűlési Polónyik és Kasics Péterek kimélték hangjukat. Legfeljebb a gazdasági tanácsos drukkolt kissé, mert kis hija volt, hogy az >uri legényemberek vezetője«-t hivatalos helyiségéből, amelyre pedig igen büszke, ki nem tették. A közgyűlés tudomásul vette, hogy a virilis szentgyörgymezői erdőbirtokosság képviseletével elnökét: ifjú Hegedűs Józsefet bizta meg. A »Tágén gyermekek* cimü alapítvány alapitóleveiét a minisztérium viszszaküldötte, mert az alapító intézkedé-. sétől eltérőleg az volt kontemplálva, hogy az alapítványi kamatokat ne a nagyváradi káptalan, hanem városi tanácsunk adományozza. Mivel a nagyváradi káptalan, dacára, hogy Ötven év óta e jogával nem élt, ragaszkodik az adományozásjogához, a közgyűlés elhatározta, hogy a minisztérium kívánsága szerint módosítja az alapítólevelet. Acceptálták a »Kisdedóvó alap* alapítólevelét is, amely szerint az alapítvány kamatait az Esztergomi Kisdedovó Társulat kapja, ha pedig ez megszűnnék, az összeg hasonló célra való fordítása iránt a tanács intézkedik. Következett a mult évben vágott fa leltározási eredményének bejelentése. A számbavétel szerint készletben van 785 db szálfa, 2089 köbméter első rendű hasáb, 2040 köbméter másodrendű dorong és 7344 köbméter harmadrendű süge. Gyéritési fa 50 köbméter és ágfa 230 köbméter. Az árak ugy állapíttattak meg, hogy az elsőrendű fa köbmétere 14, a másodrendűé 10 frt, a 25 cmnél vastagabb szálfáé pedig 25 frt legyen, A kiváltás tegnap kezdődött, a kijelölés hétfőn és a hordás kedden veszi kezdetét. A földműves képviselőknek e dátumok nem nagyon tetszettek, mert arra hivatkoztak, hogy alkalmatosságaikat még a tavaszi földmunkák veszik igénybe, mindA gróf rákönyökölve Voltaire mellszobrára, melynek gúnyos profilje mintha ingerkedett volna vele, elmerülten hallgatta a fájó, bánatos hangokat. Szivében megrendült az apai érzés s mig a lábas óra mellette, mint szú őrölt az idő vén törzsökén, emlékei visszaszárnyaltak messze, messze, egész a szülői házig, boldogult anyja ébenfarámás arcképéhez. Merengéséből ruhasúgás riasztotta fel. Mathilde lépett be tündöklő toilletteben. A kis leány felugrott a székről s mig a megütött húrok elhaló hangja végig kongott a termen, esdeklő hangon szólt: — Egy csókot, édes anyám ! — Hagyjon békében, szólt a szép asszony s menni akart. E pillanatban a homályból előlépett a gróf. Claudine meglepetve kiáltott fel, a szép asszony pedig megdöbbenve hátrált. A gróf szemébe egy könycsepp csillogott, arcvonásai búsak és komorak voltak. — Komoly beszédem van Önnel, szólt remegő hangon. Elérkezett az idő, hogy tisztába jöjjünk. Hét hosszú éve élünk viszályban egymással. On pazarolt, én is pazaroltam. Ma elvesztettem utolsó készpénzemet. A ház, melyben lakunk, a kocsi és lovak, melyeket ön használ, mind a hitelezőké lesz. Semmink sincs, de ha ön anyja lesz Claudinenek és hű, szerető nőm énnekem, még boldogok azáltal a tanács által javasolt határnapokon nem változtattak, miután Nozdroviczky Miklós erdőmester a törvényből mutatta ki, hogy a fakihordással tovább késni nem lehet, úgyis a város akkor hordatja a fát, amikor a szomszédos földbirtokosok, uradalmak ezt már régen megcselekedték s ez az erdő fejlődésének nagy hátrányára van. A deputátumfa köbméterének szállítási diját a tanács az eddigi 3 írttal szemben 2 frt 50 krban, amig a különvéleményező főjegyző 2 frt 80 krban kérte megállapítani. A tarifaleszállitásnak azonban nagy ellenzéke támadt s amikor dr. Rosszival István városi képviselő Ís meggyőzően fejtegette, hogy mivel erdei ölről s a mi gazdáink javáról van szó, a kontemplált dij csakugyan kevés, meghagyták az eddig szokásos három forintot, annál is inkább, mert Tátus János kiargumentálta, hogy a »haladás korszakában* >a kor igényeit tekintve* »a nagyszerű adók mellett* módot kell nyújtani a földművesnek, hogy éljen. Nyújtottak módot. A határozat kimondása után Brutsy János még a kis káté kíváncsiságához illő kérdéseket tett. Az erdő kultusza ugy-e bár kényes ? (Igen.) Bajunk van ugy-e bár miatta? Hol itt a hiba? Késünk nemde a kihordással? A kérdések megtétele után pedig azt a propoziciót tette, hogy a fa minden esztendőben május 15-ig hordassák ki az erdőből. Megnyugtatták, hogy e tekintetben a törvény világosan intézkedik. Nem teljesítették Grantner Károly rendőrbiztosnak azt a kérelmét, hogy 80 frt lakbére 100 frtra emeltessék. Következett az egyetlen nagyobb vitát keltő tárgy: a tanácsi javaslat az anyakönyvi hivatal részére bérelt helyiségre vonatkozólag. A polgármester előadta, hogy a közigazgatási bizottság záros határidő alatt meghagyta, neki, hogy az anyakönyvi hivatal részére alkalmas helyiséget béreljen, különben a város költségére ő bérel. Mikor a határidő letelt, a vármegyei főjegyző végrehajtani akarta a fenyegetést, miért is sürgősen intézkedni kellett. A gazdasági tanácsos két helyet talált alkalmasnak : a Müller-házat és a Viola-házat. Az előbbinél nem lehetünk. Akar-e, tud-e ön e feladatra vállalkozni ? A szép asszony szemében egy muló pillanatra kihalt a fény. Ujjai idegesen tépdesték a csipkés zsebkendőt, majd hirtelen felkacagott: — A farsang véget ért. Komédiákat, vagy tragédiát csak a Francaisban szoktam hallgatni. Isten önnel! A függöny kétszer is meglebbent utána. A gróf mereven tekintett az utcára, hol a következő percben egy hintó lámpái vetettek világot a szomszédos házfalra. Ekkor odalépett a kis leányhoz s magához ölelte. Hosszasan beletekintett az ártatlan szemekbe, melyeket elhomályosított a kitörő köny zápora s megcsókolta, hosszan, szenvedélyesen. Egy negyed óra múlva az inasok rémült arccal rohantak a grófné után s tudatták vele, hogy a gróf holtan fekszik a dolgozó szobájában. Főbe lőtte magát. Mathilde nyugodtan táncolt a kis vicomttal reggelig. * # # Hangverseny volt, huszadik talán már ebben a saisonban s fülem elfásult a sok fugától, symfóniától, meg a rokkant énekesek áriáitól. A teremben csak néhány ásitó vén papot, néhány zenedühöngőt s öngyilkos hangulatú kritikust találtam. A márfányfalakra még a légszeszlángok is bágyadtan, unalmasan vetették oda a csillárok silhuettjcit. voltak acceptálhatók a bérleti feltételek, igy a tanács kibérelte az utóbbi helyen a két utcai, három udvari szobából és mellékhelyiségekből álló emeleti lakást évi 632 forinért azzal az intencióval, hogy a fölös három szobában városi hivatalokat helyeznek el. A lakásbér egy éven belül nem emelhető. Pach Antal azthiszi, hogy 150—180 frtért is lehetett volna alkalmas helyiséget találni. Csernoch János a törvényből magyarázza hogy abban az esetben, ha a miniszter nem köztisztviselőt nevez ki anyakönyvvezetővé, az anyakönyvi hivatal dologi kiadásai is a minisztériumot terhelik s igy annak kellene nálunk is az anyakönyvi hivatal lakbérét fizetni. De mivel e tekintetben a miniszter lenne a legfelsőbb biró, nem tartja érdemesnek a fellebbezést. De igen is tiltakozik az ellen, hogy a város köteles legyen az anyakönyvezetőknek külötnb helyiséget adni, mint amilyet tiszviselŐinek adhat. Hiszen igy megeshetik, hogy a kerületi felügyelőnek a Viola-ház sem tetszik s öt szobát, palotát kivan. A költség különben nem 600 frt. hanem legalább is 1200 frt. lenne. Mert a helyiséget fűteni, villágitani kell, ott szolga is szükséges. A mi rengeteg pótadónk mellett ily költekezésbe nem bocsátkozhatunk. Indítványozta, hogy a lakás kibérlésének tervét ejtsék el s a közigazgatási bizottságnak magyarázzák meg, hogy senki sem adhat többet, mint amennyije van. Kollár Károly azt erősítgeti, hogy itt a diszkusszió felesleges. A közigazgatási bizottság rendeletét visszadobni, vagy ad acta tenni nem lehet. Azt teljesíteni kell. Hangok: Hogy szól az a rendelet? A referens, a polgármester keresi az aktát, de szokásszerint nem találja. Kollár Károly biztosítja, hogy »meg van akár itt, akár másutt.* Maiina Lajos kijelenti, hogy ő személyesen lett felelőssé téve a bizottsági rendelkezésért s igy egyebet nem tehetett. Ez befejezett tény. Csernoch János : Hát akkor miért kérdeznek minket ? Pach Antal a polgári esketések legszebb, legmegfelelőbb helyének a tanácsAz unalom tetőpontját érte el, mig végre a nagy függöny mögül egy kövér hölgy s egy gyermekleányka lépett elő. A rizsporozott hervadt arcú nőről tekintetem átsiklott a kis lányra. Hófehér ruhácskáján nemzeti szalag volt átkötve s hajában nagy thearózsa illatozott, Megismertem. Claudine volt, a kis szőke angyal, ki a Bois de Boulogne árnyas utain megállásra kényszeritett minden járókelőt szépségével. Akkor csak hét éves volt, mosr tizenkettő. Finom vonásaira mély bánat rajzolt el nem muló jeleket s mosolyában, melylyel a közönséget üdvözlé, volt valami a lemondás, a fájdalom szivreható jeléből. Elfogultság nélkül ült a nagy Bösendorfer zongora elé s szabatosan játszott népdalokat és koncert-piéceket. Tapsoltam neki szívből, lelkesülten. Kedvéért végighallgattam édes anyja énekét, mely roszszabb volt az utolsó cafe chantantbeli demimonde énekénél. írtam róla másnap jóakarón, kissé túlozva is. A véletlen azonban ugy hozta távoznom kellett a fővárosból, Mire visszatértem, már eltűntek. Hiröket nem hallottam egész tegnapig. Bár ne is hallottam volna, Egy vidéki lap hasábjain olvastam a következőket: »Sz. Mathilde grófnőt, ki tizenkét éves leányával, Claudineval hangversenyezni szokott, a rendőrség kiutasította városunkból, mert szélhámoskodott.* Szegény Claudine ! termet tartja. Van elég hely a városházán az anyakönyvi hivatal számára is. Fehér Gyula a sérelmet a vármegye eljárásában találja, amely már többizben hasonlóan praeptens volt. Ez ellen kell jogorvoslást keresni, A helyiséget már kifogadták, azért azt proponálja, hogy most ne hagyják cserben a tanácsot. Fogadják el a javaslatát azzal, hogy a drága helyiség azonnal felmondandó és a vármegyének a várossal szemben tanúsított magatartása ellen orvoslás keresendő egész a közigazgatási bíróságig. Brutsy János szerint e vármegye a város autonomikus jogait sérti azzal, hogy ily preszsziót gyakorol. De hibás a polgármester, amiért a felsőbb nyomának szótalanul enged. Ne engedjen ? Az elnök visszautasítja Brutsy szavait. Csernoch János kijelenti, hogy e kérdésben nem mint pap, hanem mint városi képviselő beszél. O minden szentesitett törvényt tisztel és megtart. Pénzügyi szempontból ellenzi a nagy költséget. Meg van róla győződve, hogy senkinek nem volna kifogása az ellen, ha az anyakönyvi hivatalnak átadnák a gazdasági tanácsos szobáját s az esketésekre átengednék a tanácstermet. (Dr. Földváry : Én is azt mondottam !) A gazdasági tanácsosban kell lenni annyi patriotizmusnak, hogy ideiglenesen kisebb szobával is beérje. Kollár Károly : De hova menjek ? Csernoch János : Abba, amely helyiséj get a közgyűlés kijelöl. Dr. Földváry István elvileg acceptálja Csernoch indítványát, de nem tartja méltányosnak, hogy a polgármestert, akit ez ügyben a felelősség egyedül terhel, ilyen bajban hagyják. Ideiglenesen most már meg kell tartani a kibérelt helyiséget. Abban pedig nincs igaza Brutsy Jánosnak, hogy az autonomikus jogok megsértéséről beszél. A közigazgatási bizottság ismételten igen ildomos felhívásokat és sürgetéseket küldött a polgármesternek s csak akkor lépett fel erélyesebben, amikor felhívásai eredménytelenek maradtak. Abban meg mindenkinek egyet kell érteni, hogy az anyakönyvi hivatal jelenlegi helyisége nem méltó Esztergomhoz. Azt hiszi azonban, hogy az a városházán is elhelyezhető lenne annál is inkább, mert az esketéseknek legmegfelelőbb helye mindenesetre a tanácsterem. Kerestek többfelé, de nem találtak alkalmas helyet. Szó volt a szenttamási volt községházról, de talán még sem illett volna a násznépeket oda vezetni, ahol toloncokkal, gyülevész néppel találkozhatik. A vízivárosi volt községházból nem lehetett kidobni a lakókat, de az az épület különben is félreesik, bár tudomása szerint a vármegye készségesen acceptálta volna azt. O is azt indítványozza, hogy a kibérelt helyiséget mondják fel s amig a bérlet lejár, gondoskodjanak róla, hogy az anyakönyvi hivatal a városházán helyeztessék el. Maiina Lajos a gazdasági tanács szobáját nem adhatja oda. A tanácsterem szűk s ezért a közgyűléseken arra is szükség van. De meg ebben tartják a tanácskozásokat s nem kívánatos, hogy azokat idegenek is meghallják. A közgyűlés Fehér Gyula indítványát fogadja el. Számord Ignác javadalmas lelkésznek azt a kérvényét, hogy a pótadó fizetése alól felmentessék, a törvény paragrafusaira való hivatkozással elvetették. Végül elfogadták a főügyésznek két törlési indítványát két félnek a kölcsönalapnál fennálló s behajthatlan tartozására vonatkozólag. Itt felszóllalt dr. Csertioch János s kérdést tett, miért oly rengeteg ez alapnál a hátralék. Hisz 80,000 frt . . .