Esztergom és Vidéke, 1897

1897-04-18 / 31.szám

kintetben jelentékeny haladást je­lent. E minőségben Esztergom földmi­velő közönsége sem zárkózhatik el ezen a vagyoni érdekeit támogatni hivatott iskola felkarolásától, azért hiszszük és reméljük, hogy saját ügyükért, gyermekeik jövőjeért Ők lesznek az elsők, akik az iskola lé­tesítésének mozgalmát megkezdik. Várakozni e kérdésben egy percig sem lehet, — mert minden halasz­tás Esztergom földmiveiő közönsé­gének kárával jár. Különben is az 1868. évi 28. t. c. 50. §-a alapján minden község köteles gazdasági ismétlő iskolát felállítani. Kedvező körülmény gyanánt szolgál ezen iskola felállításánál az, hogy ha a város ki tudja mutatni, hogy a népoktatási törvény 35. §-ában en­gedélyezett 5°/ 0-os iskolaadót már e célra kiaknázta, — (nálunk Esz­tergomba talán háromszoros arány­ban) akkor jogos igénye van a vá­rosnak az államsegélyre, A mi pe­dig az iskola céljaira szolgáló tan­eszközök beszerzési költségét illeti, arra nézve ismét az állami támo­gatást vehetjük igénybe. Külön is­kolahelyiségrŐl kevésbé kell gondos­kodni, mert a miniszteri utasítás szerint erre azon népiskolák szol­gálnak, melyek a földmivesek által lakott területhez legközelebb ál­lanak. Hogy ezen iskola létesítésében a kezdeményező lépést minél előbb kell megtenni, azt több körülmény teszi szükségszerűvé. Ha hoszsu ideig találnánk e tekintetben vára­kozni, akkor meglehet, hogy az ország más élelmesebb községei megelőzvén minket, a maguk ré­szére elkanalazzák előlünk a kilá­tásba helyezett államsegélyt, s ne­künk talán a morzsák maradnak. Darányi Ignác földmivelési minisz­ter iskolatársa és jó barátja polgár­mesterünknek, s ha a kérelmező de­putációt a polgármester idején eléje vezeti, több mint bizonyos, hogy gazdasági iskolánk létesítésének legeminensebb feltételét: az állam­segélyt jelentékeny összegben biz­ölében tudtam ilyen édesen pihenni. S most, amikor ezoket a sorokat irom, már nem kérdezem, hogy mi tette azt a pihenést olyan édessé ? Nem a fáradtság után érzett sóvárgása a nyugalomnak, hanem talán a vonzó­dás végcéljának a teljesülése, a második édesanyának, a földnek az ölére he­veredni s az a tudat, hogy ennek a vég­telen rengetegnek mindegyik faóriása testvérem, közös édes anyánk a föld iránt érzett gyermeki szeretetben, megvigasz­talt s megnyugtatott. Azt tudom, hogy nem aludtam, de lehet, hogy álmodtam. Oh gyakran ál­modom igy, pedig a szemem nyitva van: hallom a zajt, érzem az illatot, tapintom a körülöttem lévő tárgyakat és mégsem alszom. Igy lehetett most is. Egyszerre megnyíltak előttem a lom­bok ; a sötétség homályra vált. A ho­mály világosodott s visszajött a napfény. De nem a erdőt láttam többé, hanem a végtelen tengert s balra tőlem a füge­bokrokkal s pálmákkal sürün benőtt lan­kás dombon valami csarnokfélét. Most is előttem állanak ennek az épületnek a tökéletes formái. Ilyet manapság nem építenek, de nem is tudnának építeni. Micsoda gigászi arányok ! Minden húsz éves ember bámulja a szépet; én imádtam. Ha rajtam múlna, az emberiség csak két két felekezetből állana : művészekből és adófizetőkből. A tosithatjuk magunknak s igy a ta­nári létszám emelésében nem leszünk a felmerülő költségek miatt kor­látozva. Mert a népiskola falai közül ki­lépett földmives gyermekek száma 12—15 éves korig, mindkét nemből véve, túl jár a 600-on, természeten a számkeretből nem hiányoznak a csat­lakozott városrészek földmivelőinek gyermekei sem. Más tekintetben is szükséges a sietség, mivel az összeírást már most kellene foganatosítani, nem pedig akkor, mikor a tanfo­lyam (november hó i-én) megnyí­lik. Továbbá a mezőgazdaság szem­léleti oktatása céljából mintagazda­ság és szőlőterületek kiszemelése tárgyában is kell előkészületeket tenni, — ezen kivül kijelölni egy alkalmas területet a kertészet és gyümölcsészet tudnivalóinak elsajá­títása szempontjából. Oly akuttá vált már-ezen kérdés eldöntése, hogy bárha évekkel előbb megtörtént volna ! Kipusztult szőlő­hegyeinek felújítása évek óta inte­nek és serkentenek a nagyobb szabású tevékenység megindítására. Eddigelé mindig azon panaszkodtak, hogy a szőlők regenerálására nincs elég előkészültség, mert a földmi­veiő nép gyermekei nagyobbrészt járatlanok e dolgokban, habár a helybeli gazdasági egyesület di­cséretre méltó buzgalommal meg­tette a magáét e részben, mert amerikai szőlőtelepén Bu­rány József szakszerű oktatása mellet évenkint tartottak szőlőojtási tanfolyamot, s vannak az ifjú föld­miveiő generációból többen, akik Burány József oktatásának gyümöl­cseit haszonnal élvezik. Ámde nem levén a tanfolyam kötelező, sőt az oktatási terem is csak egy szük hajlékban összepontosul, — nem lehet várni, hogy a földmiveiő fiuk zöme elsajátíthassa a szükséges ismereteket. Kezdetben 100-an fe­lül voltak jelentkezők, de mikor a szerzett ismeretekről szóló okmány kiállítására került a sor, már abban kevesen gyönyörködhettek, mert a fiuk önszántára lévén hagyva a lá­togatás, nem voltak kitartók s éven­kint alig 1 /^-dc jutott az okmányhoz. Ha majdan rendszeres gazdasági ismétlő iskolánk leszen, melyre az élet mintegy kényszerit minket, a menyiben azt nemzetgazdasági és szociális szempontok is kívánják, — később fogjuk csak tapasztalni és kellemesen érezni, hogy azon is­kola a gyakorlati életben mily nyo­mós szerepet tölt be, — azért is­mételten ajánljuk, hogy minél előbb létesítsük a gazdasági ismétlő iskolát. Gyarmathy József. II Párkányi Takarékpénztár közgyűlése. Esztergom, április 17. A Párkányi Takarékpénztár f. hó i-én tartotta 25-ik rendes évi közgyűlését. A közgyűlésen harminc részvényes jelent meg s Kruplanicz Kálmán főispán elnö­költ, aki megnyitó beszédében megem­lékezett az intézet negyedszázados múltjáról, nagyobb vonásokban vá­zolva az intézet történetét az alapí­tástól egész a mai napig. Haudinger Ignác és Rogrün Ede igaz­gatók jelentését Hamar Árpád int. jegyző olvasta fel. Az igazgatóság is az inté­zet múltjával foglalkozott, megemlítvén, hogy a takarékpénztár 1872-ben alakult 30 frtos részvényekkel 30,000 frt alap­tőkével, a későbbi évek folyamán a 30 frtos részvények 50 frtos részvényekkel cseréltettek ki, olykép, hogy a tartalék­tökéből 20,000 frtot az alaptőkéhez csatoltak, ugyané módon 1892-ben az 50 forintos részvények helyett 100 frtos részvényeket adtak ki. E művelet után az in­tézeti, alaptőke 100,000 frtra növekedett. Említést tétetett az intézet alapját ért két rendbeli nagyobb vesztességrŐl is, meg­nyugtatván a részvényeseket, hogy e veszteségek már mind leírattak, sőt azóta az intézet magának 24084 frtnyi tartalék tőkét és 12730 frtnyi nyugdij­alapot teremtett. A jelen évi mérlegre áttérvén, jelentették, hogy az éy folya­mán minden üzletágban örvendetes és jelentékeny szaporodás mutatkozik. Igy a betétek az 1896. év folyamán 8956-48 frttal, a váltótárca 48882 15 frttal, a jelz. kölcsönök 79498-27 frttal, az értékpapir előleg, üzletág 2339 frttal növekedtek. Végül a 15675.06 frt nyereség miként való felosztására tettek javaslatot. A felügyelő bizottsági jelentés is fel­olvastatván, a közgyűlés azt elfogadta és úgy az igazgatóságnak, mint a felü­gyelő bizottságnak a felmentvényt meg­adta. utóbbiak verejtékes filléreit és istenítő bámulatát nagyúri leereszkedéssel fo­gadnák a előbiek. Alkotnának, kőkénének; közben ennék az osztrigát s innának hozzá Chablist, Ez volna a igazi El­dorádó ! De hogy folytassam édes látományomat, — egyszerre a ködön keresztül, mely el­mémre tódult s amely minden idegszá­lamat jótékony zsibbadásba hozta, érez­tem, hogy valaki kezét a fejemre teszi. Mit beszélek, dehogy kéz volt az, picike kacsó volt, éreztem jól, amikor a kezem­mel kíváncsian megtapintottam. Kacsó ? — Ah micsoda banális szó ? Valami ró­zsalevelekből alkotott édes melegségü apróság volt; fehér, mint az alabástrom s lágy, mint az éneklőmadár fészkének a pelyhe. Akartam s nem birtam visszafordí­tani a fejemet. Pedig mögöttem állott valaki, külömben nem érezném kicsi ke­zén át az élet melegét. Végre megszól­litottam : — Te vagy az, aki olyan szép vagy, mint legédesebb álom ? — Én vagyok ! — Lépj tehát elém, vagy engedd, hogy arcodat feléd fordithasam ! — Nincs hatalmamban óhajtásodat teljesíteni! — Körülötted minden virul, éled, illa­tozik ; miért rejted előlem arcod s két­ségkívül nemes termeted bájait ? — Már ez az én végzetem : ahol én va­gyok, ott rögtön észrevesznek; de az alakomat nem látják soha. — De hát mi a neved te édesképü égi lény, hol s kitől születtél, ha ugyan nem maga Afrodité vagy, a szépséggel megáldott ? — Apám sohasem volt, csak anyám. Anyámat > szép t-nek hivták. Parisban születtem, francia volt a nevJődajkám. Barátom minden müveit férfi és nő, kik bár sohasem látták arcomat, soha nem érintették testemet, mindannyian ismer­nek s tudják ha körülöttük vagyok. — Hát az én szép hazámat, Magyar­országot ismered-e ? — Oh igen, Budapesten már vol­tam ! — Hát Esztergomban ? Gyöngéd rángást éreztem a fejemre tett kicsi kezecskén: de az én Istennőm nem sokáig maradt adós a felelettel. Szinte hallani véltem, amint az ajkait bigyesztette: — Ugyan kérlek mit keresnék én Esztergomban ? — De hát mi a neved, bájos látha­tatlan ? — kérdeztem felizgatva a kíván­csiságtól. — Jó izlés! — felelt az édes és eltűnt. B. Szabó Mihály. Miután az Összes tisztviselők mandá­tuma lejárt, következett ezeknek újon­nan való megválasztása. Elnöknek ve­zérigazgató- és igazgatónak az eddigiek egyhangúlag nagy lelkesedéssel újból meg­választattak. Az igazgatósági tagok szin­tén egyhangúlag újból megválasztattak, a megszűnt tagok helyébe (Szekér József, és Hulényi Győző) Hiya Tivadar és Putz Ármin párkányi gabonakereskedő lettek megválasztva. A felügyelő bizottsági ta­gok újból megválasztattak, a felügy. biz. póttagokkal egyetemben. Cégjegyzéssel Schrank Salamon és Putz Ármin lettek megbízva. Intézeti ügyészül Héya Tivadar szintén megválasztatott, ki azonban öreg korára való hivatkozással az állást el nem fo­gadta. Helyébe dr. Hulényi Győzőt vá­lasztották meg szintén egyhangúlag s nagy lelkesedéssel. Az elnök erre köszö­netet mondott Héya Tivadar kir. taná­csosnak az intézet volt ügyészének ed­digi buzgó fáradozásáért és indítványozta, hogy érdemei elismeréséül az intézet ne csak morálisan, de anyagilag is hono­rálja őt. A közgyűlés az indítványt egy­hangúlag elfogadta és az ügyet az igaz­gató választmányra bízta elintézés céljá­ból. Jegyzőül Hamar Árpádot újból meg­választották. Az ujonann megválasztottak megkö­szönték a közgyűlés bizalmát, mire bejelentett indítványok nem lévén, az el­nök a gyűlést berekesztette. —ér. Menve és város. O Adókivetési munkák. A megválto­zott III. osztályú kereseti adók meg­állapítását Heya Tivadar elnöklete alatt f. hó 24-én kezdi meg a bizottság a Vármegyeháza nagy termében. S 26-án és 27-én folytatja. A pénzügyigazgató­ságot Bombay Lajos titkár fogja kép­viselni. O A mezőgazdasági bizottság, mint halljuk, az állami állatorvos erélyes sürgetésére nem sokára a városházán is megalakul, aminek itt a legfőbb ideje mert a jelenlegi „gazdasági bizottság" a mezörendőri törvény követelményei­nek semmi tekintetben meg nem felel. O Országos állatvásár lesz f. hó 21-én Párkányban, mely előreláthatólag lá­togatott ós mozgalmas leend. O Allatviszgálat. Az esztergomi já­rás apaállatainak vizsgálatát Takács József központi t. főszolgabiró f. hó 24-én kezdi meg s mint halljuk, nagyon szigorúan szándékozik eljárni, amit csak helyeselhetünk. Tudomásunk sze­rint ugyanis ezek az apaállatok két-há­rom község kivételével mindenütt rosz­szak s kiselejtezendők. Itt volna az ideje, reászoritani a községeket a mező­jj'ondőri törvény által előirt alkalmas pi­rostarka apaállatok beszerzésére. O A csoinoki zavargás. Ismeretes, hogy a tavaszi állatszemle alkalmával néhány csoinoki lakos ellenszegült a hatósági közegeknek és kisebb mérvű lázongást provokált. Mint értesülünk, ezek ellen a hivatalos vizsgálaton elren­delték sf. hó 22-én tartják meg. Esztergom, április l7. — A nagy hót a mai nappal befejező­dött. Esős, szomorú, hideg volt az idő s éppen ezért az ájtatoskodók sem szorongtak oly nagy számban a templomok­ban, mint más években, enyhe verőfény­ben. Pénteken este a lamentáció alkal­mával mégis zsúfolásig megtelt a királyi városi plébániatemplom. Az ájtatos­ság alatt a kóruson a Katolikus Kör férfikara igen szépen énekelt. A magán­énekszámokat Czencik József, Eitner Ele­mér és Feigler Károly urak adták elő Klinda Rezső, Bellovics Ferenc és Kersch Ferenc harmóniumkisérete mellett. A csepegős, hideg időjárás a feltámadási körmeneteket is megzavarta. A Széc­henyi-téren a pár nappal ezelőt odado­bált agyagos föld sártengeré varozott, Szenttamáson meg szerencse, hogy el­maradt a körmenet, mert nem lett volna nagyon lélekemelő látvány, ha az oltári­szentséget egy ringilspil körül viszik kö­rül. Már pedig e ringilspil nagypénte­ken délután elfoglalta azt a helyet, amelyen a baldachinos menet rendesen megfordulni szokott. — A két ünnepre

Next

/
Thumbnails
Contents