Esztergom és Vidéke, 1897

1897-04-18 / 31.szám

kintetben jelentékeny haladást jelent. E minőségben Esztergom földmivelő közönsége sem zárkózhatik el ezen a vagyoni érdekeit támogatni hivatott iskola felkarolásától, azért hiszszük és reméljük, hogy saját ügyükért, gyermekeik jövőjeért Ők lesznek az elsők, akik az iskola létesítésének mozgalmát megkezdik. Várakozni e kérdésben egy percig sem lehet, — mert minden halasztás Esztergom földmiveiő közönségének kárával jár. Különben is az 1868. évi 28. t. c. 50. §-a alapján minden község köteles gazdasági ismétlő iskolát felállítani. Kedvező körülmény gyanánt szolgál ezen iskola felállításánál az, hogy ha a város ki tudja mutatni, hogy a népoktatási törvény 35. §-ában engedélyezett 5°/

0-os iskolaadót már e célra kiaknázta, — (nálunk Esztergomba talán háromszoros arányban) akkor jogos igénye van a városnak az államsegélyre, A mi pedig az iskola céljaira szolgáló taneszközök beszerzési költségét illeti, arra nézve ismét az állami támogatást vehetjük igénybe. Külön iskolahelyiségrŐl kevésbé kell gondoskodni, mert a miniszteri utasítás szerint erre azon népiskolák szolgálnak, melyek a földmivesek által lakott területhez legközelebb állanak. Hogy ezen iskola létesítésében a kezdeményező lépést minél előbb kell megtenni, azt több körülmény teszi szükségszerűvé. Ha hoszsu ideig találnánk e tekintetben várakozni, akkor meglehet, hogy az ország más élelmesebb községei megelőzvén minket, a maguk részére elkanalazzák előlünk a kilátásba helyezett államsegélyt, s nekünk talán a morzsák maradnak. Darányi Ignác földmivelési miniszter iskolatársa és jó barátja polgármesterünknek, s ha a kérelmező deputációt a polgármester idején eléje vezeti, több mint bizonyos, hogy gazdasági iskolánk létesítésének legeminensebb feltételét: az államsegélyt jelentékeny összegben bizölében tudtam ilyen édesen pihenni. S most, amikor ezoket a sorokat irom, már nem kérdezem, hogy mi tette azt a pihenést olyan édessé ? Nem a fáradtság után érzett sóvárgása a nyugalomnak, hanem talán a vonzódás végcéljának a teljesülése, a második édesanyának, a földnek az ölére heveredni s az a tudat, hogy ennek a végtelen rengetegnek mindegyik faóriása testvérem, közös édes anyánk a föld iránt érzett gyermeki szeretetben, megvigasztalt s megnyugtatott. Azt tudom, hogy nem aludtam, de lehet, hogy álmodtam. Oh gyakran álmodom igy, pedig a szemem nyitva van: hallom a zajt, érzem az illatot, tapintom a körülöttem lévő tárgyakat és mégsem alszom. Igy lehetett most is. Egyszerre megnyíltak előttem a lombok ; a sötétség homályra vált. A homály világosodott s visszajött a napfény. De nem a erdőt láttam többé, hanem a végtelen tengert s balra tőlem a fügebokrokkal s pálmákkal sürün benőtt lankás dombon valami csarnokfélét. Most is előttem állanak ennek az épületnek a tökéletes formái. Ilyet manapság nem építenek, de nem is tudnának építeni. Micsoda gigászi arányok ! Minden húsz éves ember bámulja a szépet; én imádtam. Ha rajtam múlna, az emberiség csak két két felekezetből állana : művészekből és adófizetőkből. A tosithatjuk magunknak s igy a tanári létszám emelésében nem leszünk a felmerülő költségek miatt korlátozva. Mert a népiskola falai közül kilépett földmives gyermekek száma 12—15 éves korig, mindkét nemből véve, túl jár a 600-on, természeten a számkeretből nem hiányoznak a csatlakozott városrészek földmivelőinek gyermekei sem. Más tekintetben is szükséges a sietség, mivel az összeírást már most kellene foganatosítani, nem pedig akkor, mikor a tanfolyam (november hó i-én) megnyílik. Továbbá a mezőgazdaság szemléleti oktatása céljából mintagazdaság és szőlőterületek kiszemelése tárgyában is kell előkészületeket tenni, — ezen kivül kijelölni egy alkalmas területet a kertészet és gyümölcsészet tudnivalóinak elsajátítása szempontjából. Oly akuttá vált már-ezen kérdés eldöntése, hogy bárha évekkel előbb megtörtént volna ! Kipusztult szőlőhegyeinek felújítása évek óta intenek és serkentenek a nagyobb szabású tevékenység megindítására. Eddigelé mindig azon panaszkodtak, hogy a szőlők regenerálására nincs elég előkészültség, mert a földmiveiő nép gyermekei nagyobbrészt járatlanok e dolgokban, habár a helybeli gazdasági egyesület dicséretre méltó buzgalommal megtette a magáét e részben, mert amerikai szőlőtelepén Burány József szakszerű oktatása mellet évenkint tartottak szőlőojtási tanfolyamot, s vannak az ifjú földmiveiő generációból többen, akik Burány József oktatásának gyümölcseit haszonnal élvezik. Ámde nem levén a tanfolyam kötelező, sőt az oktatási terem is csak egy szük hajlékban összepontosul, — nem lehet várni, hogy a földmiveiő fiuk zöme elsajátíthassa a szükséges ismereteket. Kezdetben 100-an felül voltak jelentkezők, de mikor a szerzett ismeretekről szóló okmány kiállítására került a sor, már abban kevesen gyönyörködhettek, mert a fiuk önszántára lévén hagyva a látogatás, nem voltak kitartók s évenkint alig 1

/^-dc jutott az okmányhoz. Ha majdan rendszeres gazdasági ismétlő iskolánk leszen, melyre az élet mintegy kényszerit minket, a menyiben azt nemzetgazdasági és szociális szempontok is kívánják, — később fogjuk csak tapasztalni és kellemesen érezni, hogy azon iskola a gyakorlati életben mily nyomós szerepet tölt be, — azért ismételten ajánljuk, hogy minél előbb létesítsük a gazdasági ismétlő iskolát. Gyarmathy József. II Párkányi Takarékpénztár közgyűlése. Esztergom, április 17. A Párkányi Takarékpénztár f. hó i-én tartotta 25-ik rendes évi közgyűlését. A közgyűlésen harminc részvényes jelent meg s Kruplanicz Kálmán főispán elnökölt, aki megnyitó beszédében megemlékezett az intézet negyedszázados múltjáról, nagyobb vonásokban vázolva az intézet történetét az alapítástól egész a mai napig. Haudinger Ignác és Rogrün Ede igazgatók jelentését Hamar Árpád int. jegyző olvasta fel. Az igazgatóság is az intézet múltjával foglalkozott, megemlítvén, hogy a takarékpénztár 1872-ben alakult 30 frtos részvényekkel 30,000 frt alaptőkével, a későbbi évek folyamán a 30 frtos részvények 50 frtos részvényekkel cseréltettek ki, olykép, hogy a tartaléktökéből 20,000 frtot az alaptőkéhez csatoltak, ugyané módon 1892-ben az 50 forintos részvények helyett 100 frtos részvényeket adtak ki. E művelet után az intézeti, alaptőke 100,000 frtra növekedett. Említést tétetett az intézet alapját ért két rendbeli nagyobb vesztességrŐl is, megnyugtatván a részvényeseket, hogy e veszteségek már mind leírattak, sőt azóta az intézet magának 24084 frtnyi tartalék tőkét és 12730 frtnyi nyugdijalapot teremtett. A jelen évi mérlegre áttérvén, jelentették, hogy az éy folyamán minden üzletágban örvendetes és jelentékeny szaporodás mutatkozik. Igy a betétek az 1896. év folyamán 8956-48 frttal, a váltótárca 48882 15 frttal, a jelz. kölcsönök 79498-27 frttal, az értékpapir előleg, üzletág 2339 frttal növekedtek. Végül a 15675.06 frt nyereség miként való felosztására tettek javaslatot. A felügyelő bizottsági jelentés is felolvastatván, a közgyűlés azt elfogadta és úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő bizottságnak a felmentvényt megadta. utóbbiak verejtékes filléreit és istenítő bámulatát nagyúri leereszkedéssel fogadnák a előbiek. Alkotnának, kőkénének; közben ennék az osztrigát s innának hozzá Chablist, Ez volna a igazi Eldorádó ! De hogy folytassam édes látományomat, — egyszerre a ködön keresztül, mely elmémre tódult s amely minden idegszálamat jótékony zsibbadásba hozta, éreztem, hogy valaki kezét a fejemre teszi. Mit beszélek, dehogy kéz volt az, picike kacsó volt, éreztem jól, amikor a kezemmel kíváncsian megtapintottam. Kacsó ? — Ah micsoda banális szó ? Valami rózsalevelekből alkotott édes melegségü apróság volt; fehér, mint az alabástrom s lágy, mint az éneklőmadár fészkének a pelyhe. Akartam s nem birtam visszafordítani a fejemet. Pedig mögöttem állott valaki, külömben nem érezném kicsi kezén át az élet melegét. Végre megszóllitottam : — Te vagy az, aki olyan szép vagy, mint legédesebb álom ? — Én vagyok ! — Lépj tehát elém, vagy engedd, hogy arcodat feléd fordithasam ! — Nincs hatalmamban óhajtásodat teljesíteni! — Körülötted minden virul, éled, illatozik ; miért rejted előlem arcod s kétségkívül nemes termeted bájait ? — Már ez az én végzetem : ahol én vagyok, ott rögtön észrevesznek; de az alakomat nem látják soha. — De hát mi a neved te édesképü égi lény, hol s kitől születtél, ha ugyan nem maga Afrodité vagy, a szépséggel megáldott ? — Apám sohasem volt, csak anyám. Anyámat > szép t-nek hivták. Parisban születtem, francia volt a nevJődajkám. Barátom minden müveit férfi és nő, kik bár sohasem látták arcomat, soha nem érintették testemet, mindannyian ismernek s tudják ha körülöttük vagyok. — Hát az én szép hazámat, Magyarországot ismered-e ? — Oh igen, Budapesten már voltam ! — Hát Esztergomban ? Gyöngéd rángást éreztem a fejemre tett kicsi kezecskén: de az én Istennőm nem sokáig maradt adós a felelettel. Szinte hallani véltem, amint az ajkait bigyesztette: — Ugyan kérlek mit keresnék én Esztergomban ? — De hát mi a neved, bájos láthatatlan ? — kérdeztem felizgatva a kíváncsiságtól. — Jó izlés! — felelt az édes és eltűnt. B. Szabó Mihály. Miután az Összes tisztviselők mandátuma lejárt, következett ezeknek újonnan való megválasztása. Elnöknek vezérigazgató- és igazgatónak az eddigiek egyhangúlag nagy lelkesedéssel újból megválasztattak. Az igazgatósági tagok szintén egyhangúlag újból megválasztattak, a megszűnt tagok helyébe (Szekér József, és Hulényi Győző) Hiya Tivadar és Putz Ármin párkányi gabonakereskedő lettek megválasztva. A felügyelő bizottsági tagok újból megválasztattak, a felügy. biz. póttagokkal egyetemben. Cégjegyzéssel Schrank Salamon és Putz Ármin lettek megbízva. Intézeti ügyészül Héya Tivadar szintén megválasztatott, ki azonban öreg korára való hivatkozással az állást el nem fogadta. Helyébe dr. Hulényi Győzőt választották meg szintén egyhangúlag s nagy lelkesedéssel. Az elnök erre köszönetet mondott Héya Tivadar kir. tanácsosnak az intézet volt ügyészének eddigi buzgó fáradozásáért és indítványozta, hogy érdemei elismeréséül az intézet ne csak morálisan, de anyagilag is honorálja őt. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta és az ügyet az igazgató választmányra bízta elintézés céljából. Jegyzőül Hamar Árpádot újból megválasztották. Az ujonann megválasztottak megköszönték a közgyűlés bizalmát, mire bejelentett indítványok nem lévén, az elnök a gyűlést berekesztette. —ér. Menve és város. O Adókivetési munkák. A megváltozott III. osztályú kereseti adók megállapítását Heya Tivadar elnöklete alatt f. hó 24-én kezdi meg a bizottság a Vármegyeháza nagy termében. S 26-án és 27-én folytatja. A pénzügyigazgatóságot Bombay Lajos titkár fogja képviselni. O A mezőgazdasági bizottság, mint halljuk, az állami állatorvos erélyes sürgetésére nem sokára a városházán is megalakul, aminek itt a legfőbb ideje mert a jelenlegi „gazdasági bizottság" a mezörendőri törvény követelményeinek semmi tekintetben meg nem felel. O Országos állatvásár lesz f. hó 21-én Párkányban, mely előreláthatólag látogatott ós mozgalmas leend. O Allatviszgálat. Az esztergomi járás apaállatainak vizsgálatát Takács József központi t. főszolgabiró f. hó 24-én kezdi meg s mint halljuk, nagyon szigorúan szándékozik eljárni, amit csak helyeselhetünk. Tudomásunk szerint ugyanis ezek az apaállatok két-három község kivételével mindenütt roszszak s kiselejtezendők. Itt volna az ideje, reászoritani a községeket a mezőjj'ondőri törvény által előirt alkalmas pirostarka apaállatok beszerzésére. O A csoinoki zavargás. Ismeretes, hogy a tavaszi állatszemle alkalmával néhány csoinoki lakos ellenszegült a hatósági közegeknek és kisebb mérvű lázongást provokált. Mint értesülünk, ezek ellen a hivatalos vizsgálaton elrendelték sf. hó 22-én tartják meg. Esztergom, április l7. — A nagy hót a mai nappal befejeződött. Esős, szomorú, hideg volt az idő s éppen ezért az ájtatoskodók sem szorongtak oly nagy számban a templomokban, mint más években, enyhe verőfényben. Pénteken este a lamentáció alkalmával mégis zsúfolásig megtelt a királyi városi plébániatemplom. Az ájtatosság alatt a kóruson a Katolikus Kör férfikara igen szépen énekelt. A magánénekszámokat Czencik József, Eitner Elemér és Feigler Károly urak adták elő Klinda Rezső, Bellovics Ferenc és Kersch Ferenc harmóniumkisérete mellett. A csepegős, hideg időjárás a feltámadási körmeneteket is megzavarta. A Széchenyi-téren a pár nappal ezelőt odadobált agyagos föld sártengeré varozott, Szenttamáson meg szerencse, hogy elmaradt a körmenet, mert nem lett volna nagyon lélekemelő látvány, ha az oltáriszentséget egy ringilspil körül viszik körül. Már pedig e ringilspil nagypénteken délután elfoglalta azt a helyet, amelyen a baldachinos menet rendesen megfordulni szokott. — A két ünnepre