Esztergom és Vidéke, 1897

1897-04-01 / 26.szám

gázt. Tényleg vannak ma már Amerikában, Franciaországban egész városokat világitó acetylen-gáztelepek, melyeket i—2 napszámos kezel, tart üzemben. Az acetylen-gáz lángja ió-szor erősebb fényű, mint a légszesz, 5-ször erősebb, mint az Auer-izzó fény, aránylag nagyobb fényerejű is, mint a villamos-fény, mellette olcsóbb, mint mindezek. Egy kgr. calcium-carbid ma 30 kr., vámmal és szállítással együtt (Franciaországból, Svájcból stb, hozatik meg, de mihelyt az országban is gyártatni fog, ára le fog szállani 15 krajcárra is) s ez ár mellett is elég olcsó az acetylen világítás. Egy kilogramm calcium-carbidból előállíthatni átlag 300 liter acetylengázt, egy rendes lángot szolgáltató acetylen égő konsumál óránkint 15—20 liter gázt, ugy hogy egy kb. 30 gyertyafény erejű acetylengázláng óránkint i

1

/

2

—krajcárba kerül, tehát kevesebbe, mint a sárga, homályos, nyugtalan légszesz. Ezzel szembe az acetylen-gázláng a volta-ivhez hasonló erősségű, de kellemesebb, csodálatosan nyugodtan égő, minden rezgés, mozgásnélküli fényt szolgáltat. A szem e fényt, dacára kiváló erősségének, káprázás nélkül eltűri. Kiváló előnye, hogy a legkisebb méretű láng is teljesen fényében ragyog, világitó ereje fojtott lángnál sem veszít. Mindezek azt hiszem eléggé igazolják az acetylen kiváló fölényét a többi eddigelé ismeretes világitó anyagok fölött s miután többi tulajdonságai is, pl. robbanó hatásában, mérgességében is kevésbé veszélyes, mint a légszesz, ugy azt hiszem joggal állitható, hogy az acetylen egyhamar kivívja magának nálunk is azt a helyet, melyre hivatva van: a nap fényét éjjel helyettesíteni.*) A Vármegyei Betegsegélyző Pénztár közgyűlése. Esztergom, március 31. Az „Esztergomvármegyei Betegsegélyző Pénztár" a vármegye nagy termében vasárnap délután tartotta meg harmadik évi közgyűlését, amely dr. Walther Gyula kanonok nagyhatású eszmékben és kifejezési szépségekben gazdag elnöki megnyitó beszédével kezdődött. A beszéd elhangzása után a jelenlevők hosszas, zajos ovációban részesítették szeretett elnöküket. A megnyitó beszéd befejeztével Eró's Soma pénztári titkár olvasta fel az igazgatóság jelentését, amelyből kitűnik, hogy a pénztár 1894. év január 1. napján az esztergomvármegyei ipariskola alapból kölcsön kapott 300 frttal kezdette meg működését s ma már 4426 frt 60 kr vagyon, illetve tartalékalap fölött rendelkezik, daczára annak, hogy a három év alatt tisztán táppénzsegélyekre 10777 frt 27 krt; — gyermekágyi segélyre 211 frt 35 krt; — kórházi ápolás és szállítási segélyre 4099 frt 37 kr; — gyógyászati segélyre 5965 frt 40 krt; — temetkezési segélyre 1375 frtot — és orvosi segélyre 8677 frt 89 krt, összesen tehát tisztán segélyezésre 31106 frt 28 krt fizetett ki. A lefolyt három év alatt a pénztárnak 15475 tagja volt, kik közül 9818 biztosított tag és 3306 ingyen kezelt családtag részesült orvosi segélyben, illetve táppénzben. Felemlíti, hogy bár a pénztár vagyonállapota ezideig eléggé kedvező, mégsem mondható arányosnak a tagsági szaporodással, amennyiben a kiadások összege évről-évre emelkedik. Ennek magyarázata egyrészt a családtagok ingyenes kezelésében és különféle segélyezésében, *) Bernedich úr érdekes cikkét a »Magyar Ipar« szerkesztőségének szivességéből közölhetjük. másrészt pedig a törvény azon intézkedésében rejlik, mely a betegsegélyző pénztárakra hárítja még a balesetek által okozott kezelési segélyek folyósítását is. Az elmúlt évben a pénztár 25 haláleset közül 6 esetben fizetett balesetből származó betegedési, illetve halálozási segélyt, még pedig 3 esetben lőporrobbanás, 3 esetben pedig földomlás volt okozója az eléggé nagy kiadásoknak. Az első évben 10842 frt 56 kr; — a második évben 17684 frt 97 kr, ez utolsó évben pedig már 17631 frt 31 kr kiadása volt a pénztárnak. Kórházban ápoltatott 78 tag 1694 napon keresztül 1154 frt 32 kr költséggel. Majd a felügyelő-bizottság jelentése olvastatott fel, mire elnök a nagy gonddal és fáradsággal Összeállított alapszabályokat kéri elfogadni és megengedni egyben, hogy azok a kereskedelmi miniszterhez jóváhagyás czéljáből felterjesztethessenek. Következett a sorsolás utján kilépett igazgatósági és más bizottsági tagok helyeinek betöltése. A közgyűlés ajánlattételre egy bizottságot küldött ki, melynek tagjául Brutsy János, Nagy Pál, Paulovits Géza, Brukner József, Fuchs Ármin és Pollák igazgatósági tagokat jelölte. Megválasztattak: igazgatósági rendes tagokká a munkaadók sorából : dr. Walther Gyula és Scheiber Rezső — az alkalmazottak sorából: Scholcz Tamás, Turányi György, ifj. Brenner József és Laendler László. Igazgatósági póttagokká az alkalmazottak sorából: Krausz Samu, Hadra Ferencz, Gratzer János és Zeke József. A felügyelő bizottságba a munkaadók sorából Zsiga Zsigmond — az alkalmazottak sorából Scholcz Gyula és Knappé Károly. Választott bírósági póttagnak a munkaadók közül Sternfeld Rezső — az alkalmazottak közül Grósz József. Indítvány a pénztár „Ügyviteliszabályzata" 27. §-a értelmében nem tétetvén, elnök a közgyűlést lelkes éljenzés között berekesztette. Nem mulaszthatjuk el részünkről is felhivni ugy az illetékes hatóságok, valamint az érdekelt munkaadók figyelmét e nemes és emberbaráti intézmény lelkes pártolására, mert csakis a szigorú és pontos bejelentések által lehet ez intézménynek sikert elérni és hivatásának magaslatára emelkednie. Sokan vannak még most is a három év letelte után, akik minden utat és módot felhasználnak arra, hogy az 1891. évi XIV. t. cz. §§-ait kijátszhassak. De ha a hatóságok még nagyobb figyelmükre fogják méltatni ez intézményt, ugy ezek a bajok lassan-lassan önmaguktól elmúlnak és akkor segítve lesz a szegény és nyomorúságában mindenkitől elhagyatott munkásnépen — miáltal sok társadalmi baj még csirájában teljesen elfőj tatnék. Megye és város. O Nemzeti távbeszélő városunkon át. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter értesiti a rendőrhatóságot, hogy a budapest-berlini és a budapest-esztergomi távbeszélő összeköttetés céljaira Esztergom város és Párkány község területén építendő uj távbeszélő vonal iránynyomának megállapítása céljából szükséges közigazgatási bejárást elrendelte s annak vezetésével Hollós József kir. főmérnököt bizta meg. A bejárás megkezdésének idejéül f. évi április hó 24-én d. e. 9 óráját, összejöveteli helyül pedig Esztergom sz. kir. város tanácstermét tűzte ki. O A hegyközség talán mégis megalakul városunkban, leglelkesebb barátai pártfogásának dacára. A szőlőtulajdonosok félre nem vezetett része ugyanis magától megindította a mozgalmat érdekében, amelynek vezetését a Borászati Egylet igazgatósága vállalta magára. Hogy az üdvös eszmének propagandát csináljanak és azokkal a szőlőtulajdonosokkal is, akik a hegyközség intézményének előnyeit nem ismerik, ezeket megismertessék, április hó 3-án szombaton délután hat órakor a Fürdő vendéglő nagytermében értekezletet tartanak, amelyen a rendezők felkérésére Bernhard Rezső kir. szőlőszeti felügyelő ur is részt fog venni s elmondja tapasztalatait és propozicíóit a szőlőmüvelés iránt érdeklődő közönségnek. Nem kételkedünk, hogy a gyűlés látogatott és eredményes lesz. O Deputáció az alispánnál. Kobek István országgyűlési képviselő ma több bátorkeszi lakosból álló küldöttséget vezetett Andássy János alispánhoz azzal a kérelemmel, hogy a bátorkesz-dunamocsi vicinális ut vármegyei kezelésbe vétessék. Az alispán nem adhatott kedvező választ a küldöttség tagjainak, mert a megyei útadó alap ez ujabb megterheltetést meg nem birja. O Vármegyénk Pozsonyban. Pozsony város közönsége meghívta vármegyénket az ottani koronázási emlékszobor május 16-iki leleplezési ünnepére, amely nagyszabású lesz s amelyen a király, a kormány és a hercegprímás is megjelenik. Értesülésünk szerint vármegyénk három taggal s nem kételkedünk, régi fényéhez s nagy tradícióihoz méltóan lesz a szép ünnepségen képviselve. O A vágóhíd ügye. Dr. Földváry István városi ügyész hivatalos minőségben megfellebbezte a 100,000 frtos vágóhíd ügyében hozott legutóbbi közgyűlési határozatot nem szakszempontból, hanem csupán a költségek tekintetéből. Abban a véleményben van ugyanis, hogy városunk nincs oly anyagi helyzetben, miszerint a vágóhíd céljára ily nagy összegett áldozzon, mikor nagyobb és gazdagabb városok fele áron épitettek maguknak teljesen megfelelő vágóhidat. A fellebbezés külömben nem akasztja meg az ügyet, mert a közgyűlési határozat úgyis felterjesztendő volt a minisztériumhoz, ahol most az a fellebbezéssel egyidejűleg lesz elbírálható. •Est mWZ ZErS ZEEH ZE^Z Esztergom, március 31. — Lapunk szerkesztőségébe és kiadóhivatalába f. hó 3-tól a Spanraft-ház városházközi kapuján juthatni be. — Személyi hir. Andrássy János alispán holnap reggel Budapestre utazik. — Palkovics Károly emléke. Boldodogult Palkovics Károlynak emléke megörökítése tárgyában hozott cikkünket az egész város közönsége meleg lelkesedéssel fogadta s az adakozásokat azonnal megkezdették. Többek kérdezősködésére megjegyezzük, hogy az adományok akár postán, akár küldönccel legcélszerűbben egyenesen az Esztergomi Takarékpénztárba küldendők, ahol mint betétek kezeltetnek s igy azonnal kamatozni fognak. Lapunk az adományok kimutatását vasárnaponkint fogja hozni. — A Városi Villamos vasút előmunkálatait már megkezdették s a vállalkozó serényen eszközli az útvonal kijelölését. — Kinevezés. Legény Iván okleveles gazdász, városunk fia, gróf Serényi Béla országgyűlési képviselő, gömörmegyei nagybirtokos putnoki uradalmába gazdasági segéddé neveztetett ki. O lesz az illető uradalomban a második esztergomi születésű gazdatiszt, amennyiben a rendelkező tiszttartó ugyanott Keményffy János, a boldogult gazdasági tanácsos fia. — A második járásbiró. Mint biztos forrásból értesülünk, Szabó Gyula szegszárdi törvényszéki biró a helybeli második járásbirói állásra nem reflektál. — A Takarékpénztár története. Az Esztergomi Takarékpénztár ötvenesztendős jubileuma alkalmával elhatározta, hogy a nagy évforduló emlékére megíratja félszázados történetét. A nagy munka megalkotására a fáradhatatlan Reusz József igazgató vállalkozott és sok kutatás, tanulmányozás, nehéz adatgyűjtés után már el is készült vele ugy, hogy az emlékmű kézirata ma már sajtó alatt van. A könyv kiállítása az intézethez méltóan rendkívüli diszes, vonatkozó illusztrációkban gazdag lesz. A város közönsége első pénzintézetének szakszerű tollal megirt történetét immár kíváncsian várja. — A Tornaegyesület szigeti kertje nemsokára ismét élénk lesz. A tennis és tekepályát a legközelebbi napokban helyreállítják, úgyszintén a tornaszereket is. Május és június hóban Fodor Károly ismert budapesti vívómester vivótanfolyamot rendez mérsékelt dij mellett. Az aláírási ivet a napokban bocsátja ki az egyesület. — Gyárnyitás. A Grünvald-testvérek cége a szentgyörgy mezei téglagyárat legközelebb újból üzembe helyezi. — A Kereskedelmi és Iparbank, a részvényesek nagy érdeklődése mellett, f. hó 28-án délelőtt tartotta meg 22-ik rendes közgyűlését, amelyen Kaán János igazgató jelentését nagy figyelemmel és nagy tetszéssel hallgatták végig s a tetszés önként érthető volt, amennyiben a számbeli adatok a derék intézet egyre növekvő felvirágzásának kétségbevonhatlan tanujelei voltak. A jelentésből felemiitjük. hogy a három tárczában (kötvény, váltó, zálog) a tényleges emelkedés 56,813 frt 39 krt tesz ki. A betétszámla 74,666 frt 34 kr emelkedést mutat fel. A maradvány 1896. év deczember 31-én 1.895,919 frt 37 kr volt. Az igazgatóság intézkedését a csendőrlaktanya felépítésére tetszéssel acceptáltak. Az épületet 40,000 frt áron Pfalfz József építőmester f. évi szept. 15-ére teljesen készen tartozik átadni. A honvédelmi miniszterrel a haszonbéri szerződést tiz évre, évi 2500 frt haszonbér mellett kötötték meg. Az intézet tiszta jövedelme a lefolyt üzleti évben 25,041 frt 19 kr volt, ebből tiz százalék a rendes tartalékalapba, 2160 frt a különleges tartalékalapba vitetik át. Jótékonycélra megy 472 frt 35 kr. Osztalékra kifizettetik 18,000 frt vagyis részvényenkint 9 frt. A két tartalékalap mai állása 87,586 frt 43 kr. A közgyűlésen az igazgatóság és a választmány kilépő tagjait közfelkiáltással újból megválasztották. — i\ ásodik Orvosi állást rendszeresített az Ipartestületi Betegsegélyző Pénztár legutóbbi közgyűlése s ez intézkedését a tagok erősen megszaporodott számával indokolta. Az állásra dr. Vándor Ödön jeles fiatal orvosunkat választották meg, aki e minőségben lakásán reggel 7 órától 8 ig, délután i órától 2-ig fog ordinálni. — A Katholikus Legényegylet vasárnapi estélye, mint ez egyesület társas összejöveteli rendesen, szépen sikerült. Csupa hazafias költemény volt a műsoron és a szavalók igaz hazafias lelkesedésselmeleg érzésselinterpretálták azokat. Zajos tapsokat aratott Borovicska Adolf és Zsakovecz Nándor urak művészi hegedű duója. Sokat nevettek a Szablár Ferenc által jól előadott humoros monológon s figyelemmel hallgatták. Wanitsek Rezső alelnöknek az iparososztály életéből vett felolvasását. A műsor befejezése után a közönség társasvacsorá| hoz ült s 92 teritéket foglalt le. Itt emiitjük meg, hogy az egyesület által kiadott keresztény röpiratok elseje: Kinek higyjen a munkás ? cimen megjelent. Még fogunk foglalkozni vele. — Árverés. A főkáptalan tulajdonát képező Dvihaly- és Korencsi-házakat, amelyek még elég jó karban voltak, illetőleg azok építési anyagát tegnap délután árverezték el. A kikiáltási ár 1600 frt volt, mig a legtöbbet ígérő Pfalcz József építőmester 400 frtot adott érettük. E két ház helyén fog felépülni, mint ismerétes, a két uj kanonoki ház. — Városi közgyűlés. A ma délutáni városi közgyűlést hétfőn délután érdekes tanácsülés előzte meg. Már a meghívója is oly érdekes, hogy fogalmazója megérdemli, miszerint stilusi művészetével a nagy közönség is megismerkedjék, A mélyértelmü szövegezésű meghívó ugyanis következőképpen hangzott: Meghivő. . . . pénzügyi, építészeti és tanácsülésre Tárgy ; »A gimnázium, a tüzőrlaktanya részére felépítendő fehérló és kórház építési ügyében.* A tanácsülés minden ok nélkül való kiterjesztésének következménye volt, hogy a polgármester, aki egy kis bizottságot sem tud vezetni, az egygyéolvasztott három bizottságban éppen úgy elvesztette a fejét a mint a közgyűléseken szokta s igy természetesen a tanácskozás vezetésről szó sem lehetett s nem is határoztak semmit. Mikor többen bizonyítgatták, hogy az uj intézkedés célra nem vezető, azzal mentegetődzött: »hiszen csak azt akartam, hogy beszélgessenek az urak!« Beszélgettek is esti hét óráig sok feleslegest, igy például Dóczy Ferenc a központi tűzoltólaktanyáról, amely egyáltalán nem volt napirenden. Ellenben a kórház ügyére, amelyet a meghívóban ravaszul utolsó helyre tettek, természetesen nem maradt idő s a polgármester mégis védekezhetik azzal, hogy »hiszen ő akart foglalkozni vele.< Maiina úr különben állítólag azt akarta elérni a bizottságok fúzióval, hogy ha már ütik, üsse három bizottság egyszere, ne pedig valamenynyi