Esztergom és Vidéke, 1896

1896-02-13 / 13.szám

Úgy az X. Y. úr által óhajtoltakon, mint az itt kifejtett módokon kivül azonban volna e kérdésnek, habár nem egészen radikális megoldása — és ez az, hogy a vármegye az ő bérkocsi szabályrendeletét oda módosítaná, hogy az Esztergom avagy Párkány-muzslai út ne a rendes bérkocsi tarifa szerint számittassék, avagy e célból jogkereső közönség részére társaskocsik állhatnának rendelkezésre, melyek megfelelő olcsó díjért a mostani járásbiróságot jobban megközelíthetővé tennék. Ezen lehet kontemplálni, valamint afölött is, hogy a muzslai hatóságok Párkányba helyeztessenek át ;* — de Köbölkútra .... Ebből alig volna másnak haszna, mint — mint Köbölkútnak! A. B. A sertés-vágóhidL Esztergom február 12. Nem tartjuk felesleges dolognak a sertésvágóhíd ügyével bővebben is foglalkorni, mert egy lényeges újítással állunk szemben, amely nemcsak az érdekelt iparosokat érinti közelről, hanem az egész fogyasztó közönséget. * Legutóbbi számunkban közöltük már az esztergomi hentesiparosoknak a város képviselőtestületének 1895 december 31-iki közgyűlésén hozott s rájuk vonatkozó határozata ellen beadott fellebezését. Most erre a következőkben akarjuk megjegyzéseinket megtenni : A fellebbezés lényegét mi is acceptáljuk, habár az egyes felhozott érveket túlzottaknak találjuk. Alapjában teljesen igazuk van a fellebbezőknek, hogy a sertésvágóhíd és mellékhelyiségeinek felállítása szükségtelen és felesleges. Igazuk van pedig azért, mert erre sem a köztisztaság, sem a közegészség szempontjából absolute szükség nincs, hogy miért az elég bőven és szépen kivan fejtve a fellebbezésben. Igazuk van másodszor azért, mert az tényleg felesleges. — Felesleges mert szükségtelen, és felesleges mert nincs a városnak pénze az ily szükségtelen beruházásokra akkor, mikor adófizető polgárai a rengeteg terhek nyomása alatt a minden napi kenyérért nyögve küzdenek és ez a tulajdonképeni és fő ok, amiért mi is helytelennek tartjuk az újítást. Ha már pénzt akar kiadni a város, akkor adja ki azt más hasznosabb és sokkal is szükségesebb dologra, van ilyen elég, válogathatnak benne. Ami különben a sertésvágó felállítása elleni érveket illeti, talán felesleges is többet felhoznunk, van elég a fellebezésben magában is, sőt több is, mint amennyi szükséges. Hogy teljesen tárgyilagosak legyünk, röviden kiterjeszkedünk ezekre is : Azt mondja a fellebbezés egyik pontja, hogy a várostól három kilométernyire leállítandó sertésvágó a henteseket kocsi, ló beszerzésére és személyzet szaporításra kényszerítené, hogy mily hátrányokkal járna a leölendő sertéseknek kihajtása vagy szállítása, majd ismét a feldolgozandó anyagnak haza hozatala, mely természetesen nagyobb vesződség, nagyobb kiadással járna s ez ismét a hús és zsir megdrágulását vonná maga után. Nos ez nem egészen áll. Mert igaz ugyan, hogy a távol lévő vágó, a szállító eszköz, ló stb. beszerzését igényelné, de hiszen ez most is megvan majdnem minden nagyobb üzlettulajdonosnak s igy nem járna ujabb kiadásokkal. A sértések ölés céljáhóli kiszállítása, majd ismét a feldolgozandó anyag hazahozatala pedig felesleges,mert hiszen nagyobb üzlettulajdonosaink úgy is kész sertéseket vásárolnak, már most ezeket nem szükséges házukhoz szállitatni hanem direkte hajtathatják a vágóra, hol sertés szállásoknak okvetleu kell leniök, ott tarthatják a leölésig s ezután a húst feldolgozhatják szintén ott, mert erre szolgáló helyiségeknek ismét ott kell lenniök, s igy az ide-oda szállítással semmi • veszteség nem járna sem a hús mennyisége, sem minősége tekintetében, csupán annyiban különbözne ezen eljárás a most követettől, hogy a hentes-üzlet tulajdonosok műhelyeiket tennék át a vágóhidra. Feltételezve természetesen, hogy az ujjonnan létesítendő sertésvágó ily módon lenne felszerelve, tudniillik ezen mellékhelyiségekkel. Mert ezek nélkül még nagyobb abszurdum volna a felállítása. Ami a húsnak a szállítás alatti esetleges megromlását illeti, ez nem következhetik be kellő elővigyázat mellett, mert hiszen a mi henteseink nyáron úgy sem vágnak zsírsertéseket, télen pedig a szállítás semmi veszélylyel sem jár. Az ellenőrzés pedig tényleg könynyebb lenne ott künn együttesen, mint most az egyes szétszórt helyeken. Az is igaz, hogy a kisebb iparosok nem bírnák meg az újjitással járó költségeket, de ez már csakugyan a fogyasztó közönség előnye lenne, mert úgy a nagyobb üzletekből lenne kénytelen szükségteletét mindenki beszerezni, s igy nagyobb lenne a forgalom, mindég friss lenne az árú, s a nagy forgalom esetleg még az árt is lejebb szoríthatná, mert

1 a forgalom nagyobbodásában elég kárpótlást nyerne az üzlettulajdonos az esetleges több költségei megtérítésére. A foglalkozást abban hagyni kénytelen lett kisebb hentesek pedig beállhatnának a nagyobb üzlettulajdonosok szolgálatába, kiknek az előre látható forgalom növekvés folytán úgy is szükségük lesz a személyzet szaporításra. Az itt felsoroltakkal nem akarjuk azonban a fellebbezés értékét kevesbíteni, csakis — mint fennebb is emlittük — a szigorú tárgyilagosság utján óhajtottunk a kérdéshez szóllalni. Reméljük, hogy a vármegye törvényhatósági bizottsága fontolóra veszi ezen fellebbezést és helyt fog adni neki. K GY. Megye és város. § Megyei közgyűlés. A vármegye elnapolt közgyűlését f. évi március hó 7-én tartja s az ezt megelőző I-ső szakosztály ülése 3-án lesz ; mig az állandó választmány 5-ikén tanácskozik. § Helyszini szemle. A nagy Dunahid feljáróihoz csatlakozó utak és a kis Duna hídjának helyszini szemléje Czekélius Aurél kereskedelmi miniszteri osztálytanácsos vezetése alatt február 15-én délelőtt tiz órakor kezdődik. § A közigazgatási bizottság ülése. A közigazgatási bizottság február havi ülése kedden délelőtt folyt le a vármegyeházán. Rövid ülés volt és meglehetősen érdektelen tárgyakkal foglalkozott. Újra szóba került a helyettes anyakönyvvezetők kérdése. A bizottság ugyanis annak idején több helyettes anyakönyvvezető kirieveztetését hozta javaslatba a miniszternek, többek közt felterjesztette Párkányba Boronkay és Bucsra M orva oltani segédjegyzők kineveztetését. Időközben azonban Boronkay meghalt és helyettesítésével Morvát bízták meg. Ezért a bizottság most arra fogja kérni a minisztert, hogy e két - kinevezést tartsa függőben addig, amig eldől, vájjon Morva Párkányban marad-e,vagy visszatér Buesra. — A tanfelügyelő javaslatára elhatározták, hogy azokat a községeket, amelyekben száznál több iskolaköteles van, felszólítják egy-egy osztály felállítására, Elrendelték továbbá a tankötelesek szokásos évi összeírását. Kisebb vitát provokált az az alispáni végzés, amely az esztergom-budai vasút engedni ényesinek és a TrifaeU-eégnek a doroghi hozzájáró ut ügyéban beadott fellebbezését elutasította. A bizottság az elutasító végzést — csekély módosítással — elfogadta. A tiszti főorvosi jelentésből megtudtuk, hogy a közegészség január havában az egész megyében kielégítő volt. § A város költségvetése. A városnak a tanács és a pénzügyi bizolság által már letárgyalt költségvetését az érdeklődök a városi kiadó hivatalban a hivatalos órák alatt február 16-ig megtekinthetik. § Az igazoló választmány a vármegynél f. hó 28-án határoz a Farnad-NagyÖlvedi megyebizotsági tagválasztás ügyében. Szilaveczky János farnadi plébános választása fámadtatott meg Luppa Lajos és társai által, azon okból, mivel két hasonnevű egyén közül az egyik 14, a másik pedig 66 szavazatot kapott s a választási elnök által, (mivel a beadott szavazat-lapon kivül 14 darabon az egyik választandó neve mellett a »farnadi« jelző szerepel, mig. a másik minden jelző nélkül kapta a szavazatokat) külön hagyattak. Ellenben, ha a választási elnök a két hasonló nevü s fellebbezésük által egy és ugyanazon személynek lenni állított egyén szavazatait egybe számította volna, akkor 72 szavazatot nyert Szilaveczky helyett Kis Ist van farnadi lakost kellett volna megválasztottnak kimondania. § A városi pénzügyi bizottság ma szerdán lután ülést tartott és három igen fontos kérdést tárgyalt és pediga gimnázium építést, a városház kibővítést és Lől'inc-utcai bazár dolgát. Határozatok a tanács és közgyűlés elé mennek. A t á r s a s á g b ó I. Farsangi krónika — Beszámoló. — Esztergom, február 12. Mához egy hétre megszólal a böjti harangszó s hull a szentelt hamu a farsangi vidámságoktól kábult fejekre. Érzi ezt a közönség s azért ugyancsak iparkodik kihasználni az utolsó napokat, amiről legékesszólóbban tanúskodik ez a kis krónikánk: Zenekari altisztek bálja. A helyben állomásozó gyalogezred altiszti kara szombaton este az ünnepiesen feldíszített Porges-féle vendéglőben rendezte rendes farsangi mulatságát. Az est pompásan sikerült s tetszett nagyon Görz Arthur . ezredesnek is, aki tiz óra előtt jelent meg a bálban s csak tizenegy órakor távozott. A négyeseket harminc pár táncolta. A szünőra alatt a katonai zenekar és cígánybandája játszott. Résztvettek a mulatságban : Arnstein Mórné, Ásványi Gizella, (Kenyérmező.) Böhm Pálné és Gizella (Budapest), Bundiné Evilla, Csáka Fanny, Drechsler Sándorné, Dama Jánosné, Eötvös Emma, Foith Jánosné özvegy Hirschler Ferenczné és Jetti, Hadel Adolf né, Kubista Venczelné és Róza (Kenyérmező). Lemmerhofer Ferenczné, Menrath Antalné és Róza, (Arad), Mányóki Lujza, Nagy Nándorné, Ohnmacht Frigyesné, Pawlik Vilmos né, Schvach Amália, Schönválder Kálmánné, Süveges Edéné, Tóth Mihály né, Wagner Mariska és Zákovec Nándorné. Bányászok estélye. »Bányász jelmez-estélyt« rendeztek az esztergom-vidéki bányatisztek a doroghi nagyvendéglő termében szombaton folyó hó 8-án. Ez a jól sikerült vállalkozás is mutatja, hogy milyen kincskeresés folyik a közvetlen közelünkben, ha a bányásztisztek száma annyira megszaporodott, hogy a saját gárdájukból összeállított jelmezestély rendezésére is elég erő és egyén találkozik. Nem is igen látszunk ez erősen szaporodó intelligens osztály erejéről tudomást szerezni, hát ők sem a tág közönségnek, hanem a legszűkebb bányászkörnek rendezték a jelmezes estélyt. De a hogy megtudják fékezni a bányák rémséges lakóit, a sok ellenséges manót lenn a sötétben, épen úgy bebizonyult, hogy a fényesre világított bálteremben nem tudják a jó kedv manóit békóhan tartani De nem is akarták, — gondolom. A zajosan folyó mulatság végét még meglephet!e az ébredő hajnal és örömmel konstatálta, hogy a mi ügyes bányászaink nemcsak a töld mélyébe szállanak, hanem a női szivek aknáiban is megtalálják a gyémántot. — A bicskei cigány muzsikája mellett egyforma kitartással járták a csárdást meg a keringőket : Benedek Józsefné, Dózsa Arpádné Eichl Adolf né, (rózsa) Eggenhofer Albertné, Eggenhofer Ernőné (ősz) Eggenhofer Anna (tavasz) Feaer Adolf né, Fáy Andor ne és nővére (magyar népviselet) Gotthard Káiolyné, Grosz Ida, (biharmegyei népviselet) Dr. Hüke Kálmánné, tiaala Józsefné, Dr. Hulényi Győző né, Kubias Jánosné, Mittelmann Bódogné, (csanádmegyei menyecske) Meitner Lajosné (magyar népviselet) Ranzinger Vincéné (steyer népviselet) Steiner Józsefné (magyar népviselet) Schleinba,ch Jánosné, Setét Antalné. Ternegg Jánosné és Wriessnigg Jánosné. A sok jelmezes férfi túlnyomó része a magyar betyár és csikós kostámét választotta, de mindnyájuk közt legjobban festett Mittelmann Bódog ur lobogó fekete ingujjában. Egyedül a tér szük volta okozta, hogy a cotillion nem sikerült olyan mértékben, mint azt a jó bányászok előre kitervelték. Bál a Magyar Királyban. Mintha,a régi jó idők kedélye próbálkozott volna meg a mai koruppciós világ erejével, s vissza akarta volna foglalni elveszett terrenum-át, olyan fesztelenül őszinte hangulat uralkodott hétfőn este a Magyar Király felső termében, ahol egy pár ismerős család került össze kedélyes vacsorára. Az igaz, hogy a kedélyes vacsorából az utóbbi rövid szerepet játszott, de a kedélyesség aztán uralkodó maradt a hajnal pirkadásáig és Jónás Pali alig győzte húzni a ropogóst és az andalító hallgatókat. Annyira nem győzte, hogy a mi áltanosan kedvelt Bokrosunk is segítségére sietett, s bizony fülbemászó nótáival olyan népszerűségre tett szert hogy tán sok is volt a dicsőség- meg a tapsból — jó magának is. Az sem ártott a murinak, hogy névtelen volt és semmiféle hivatalos rendezőség jogcímén nem zavarták a vig kompánia kedvtelését. Igy hát sem a rendezőséget nem dicsérhetem, sem a háziasszony szeretetreméltóságát nem emelhetem ki ; azt kell konstatálnom, hogy mindenki jól érezte magát és kitűnően mulatott. Notabilitások neveit sem sorolhatom fel, mert akik ott voltak, azok is otthon hagyták a