Esztergom és Vidéke, 1896

1896-12-13 / 100.szám

a bérlő szerződését nem újították meg, a legnagyobb zavarokra van kilátás. És mi lesz a következménye an­nak, ha például 1897. január i-én a virílísek lajstroma nem lesz a köz­gyűlés által acceptálva ? Uram, uram, Maiina polgármester uram, mit szól Ön mindezekhez ? Veridicus. Faragó József. Esztergom, december 12. A budapesti »Nemzeti Szállodádban tegnap érdekes rajzkiállitás nyilt meg, kétszeresen érdekes reánk, esztergomi­akra nézve, amenyiben városunk kiváló művészfia: Faragó József, a >Borszem Jankó> nagyhirű rajzolója mutatja ott be 350 eredeti rajzát. Az országszerte nagy feltűnést keltett fiatal rajzolónak e kar­rikatura-kiállitás első nyilványos fellépése. Nincs benne kétség, hogy annak látoga­tottsága a jeles művész népszerűségével arányban fog állani. Mikor boldogult Jankó János beteges­kedni kezdett, akkor került Budapestre Faragó s a közönség szinte meglepetve állott meg hóditó tehetsége előtt, bár egyszersmind némi idegenkedései is fo­gadta működését. Mert rabja volt Jankó iskolájának, Jankónak, aki a szerkesztő­ségtől kapott thémából mindég kedves, idilikus, hangulatos képet rajzolt, amelyen a politikai alakok a megszólalásig hí­ven találva inkább intim, kibékitő hangu­latot keltettek, mintsem komikusát. Fa­ragó, a világlátott glóbtrotter ezt az irányt az élclapirodalomban nem tartotta jogo­sultnak, az levén nagyon helyes felfogása, hogy ha a rajznak neve karrikatura, akkor legyen is az mulatságos, nevetést provokáló torzkép, nem pedig tökéletes fotográfia. S az ő felfogása hamar meg­hódította a közönséget is, mely iskolájá­nak genialitása előtt ma már teljesen meghajol. Városunk jeles fia még egészen fiatal ember, 1866-ban született. Már az elemi iskolában s az algimnáziumban megnyi­latkozott művésztalentuma s tanárai szi­vese elnézték a mindenféle karikatúra­vázlatot tankönyvein, mert a kezdetleges vonásokban sok ügyességet és lelemé­nyességet fedeztek fel. Mikor a kereskedelmi akadémiára a fővárosba került, azonnal felkereste Agai Adolfot és bemutatta neki néhány rajzát. A viccek nagymestere nyomban felismerte veti a férfiakat és titkon megvallja ma­gának, hogy nem élt idejével és kinnal törődik bele abba a gondolatba, hogy egymagában nézzen örömtelen aggkora elé. Dehogy válogatna már, csakhogy nincs már miből válogatnia ; nem maradt számára egyébb, mint egy elhibázott élet keserű önvádja. Harmincöt éves korában már beletö­rődött sorsába. Csak arra igyekszik, hogy lefejtse magáról az aggszüzesség töviseit, nem kivánja már, hogy szeres­sék, de nem akarja hogy féljenek tőle, A régi kacérság nálafeledkezett marad­ványa készti arra, hogy olyan társasá­got gyűjtsön maga köré, melyben ő a legfiatalabb és kacérkodik elméjével és tehetségeivel, hogy feledtesse külső bájai hervatagságát. Negyven éves korában ime harmad­szor is megifjuhodott. A külsejére rop­pant gondot fordit és ugy találja, hogy éppenséggel nem öreg még. Férjhez ak­kar menni. Édes istenem, miért ne ? El­végre tudvalevő, hogy a szokás-, érdek­házasságok többnyire a legboldogabbak — és azért idősebb, jó állásokban levő urak után veti ki a horgot, akik a ma­bennük az azokból kicsillogó őshumorl és bemutatta őt Jankónak, aki szintén azonnal pártfogásába vette. Tizenhét éves korában, mint gyakor­nok a Deutsch-cég irodájába került, ahol kiváló tehetségű főnöke is csakhamar észrevette, hogy a fiatal ember nem bü­róba született s husz éves korában Mün­chenbe küldötte őt, hogy/ ott az ő költ­ségén kiképeze magát. Alig lakott egy évig az Isarparti At­hene-ben, a világhirü »Fliegende Blátter* már közölte rajtáit, melyek mindenütt tetszést arattak. Különösen >Patzura« ciklusa keltett nagy feltűnést amelyben a modern festőirányzatokat szati­rizálta remek humorral. E képekre jegyezte meg a világhirü Oberlánder : — Eindich wieder Einer, der die Kar­rikaturen so auffaszt, wie man sie auf­fássen soll! Müncheimből Parisba utazott, ahol ko­moly tanulmányoknak élt. 1890-ben újra visszakerült Münchenbe, amig 1891 őszén a legtekintélyesebb newyorki élclapnak ; a »Puck>-nek egyik tulajdonosa odaérke­zett és lapja számára rajzolót keresett. Megtekintvén Faragó rajzait, magával vitte őt az újvilágba, ahol két évi műkö­dése alatt szintén sok elismerést ara­tott. Mikor Jankó betegeskedni kezdett, Agai hazahivta őt s Faragó készségesen engedett első protektora felszólitásának s ma már teljesen pótolja legelső előla­punknál a kidőlt oszlop helyét. Fiatal ember, Isten kegyelméből való tehetség, akire bizonynyára még szép és nagy jövő vár. S midőn a nyilvánosság előtt ünnepiesen először mutatkozik be, kedves koteleségünknek tartjuk, hogy elért sikereihez kegőszintébben első sorban mi gratuláljunk s a jövőhöz minden jót kívánjunk neki. — y­Iparunk és kereskedelmünk. - 1895. ­Esztergom, december 12. Vaskos füzetben jelent meg a győri kereskedelmi Iparkamara jelentése kerü­letének 1895 évi közgazdasági viszonyai­ról, amelyek néhány érdekes adata bi­zonyára érdekelni fogja olvasóinkat is. A füzet statisztikája szerint vármegyénk nek népsége a következő elemekre osz­lik : Értelmüség 2291 (2-92%), őstermelő 48020 (6i-27°/ 0 ). bányász, iparos, keres­kedő 18925 (24*15), járadékosok 1414 (i*8o%) napszámosok 5773 (7*37%)- Ön­álló kereskedő volt vármegyénkben 1895-ben 488, önálló iparos 1345, vagyis az guk részéreről szintén nem rajonganak a fiatal lányokért. De kisérletei balul üt­nek ki és negyvenöt éves korában her­vadt matróna-alakká válik. Most már az élettel leszámolt és sem­mit tőle többé nem követel; örül, ha ismerősei sorában egy családra akad, mely szivesen látja; egész világ nénje, aki szomorúan nézi a gyermekeket, akik­nek boldog élete, üde érzése neki min­denkorra idegen mnrad. Elhagyatott ma­gánosságában mindjobban vonzódik az embereknez és ötven éves korában ő az a jó Öreg néni. akit mindenütt ujjongva fogadnak, akinek megjelenése csupa derű s akinek annyi fáradság és csalódás ut­ján végre meg állapodott lénye harmo­kus, teljes akkordban csendül. De ha nem vált ilyen jó öreg nénévé, ha nem tud filozofálva gondolni a vi­lágra és az emberekre : a lelke dishar­moniája mind szomorúbban rezeg to­vább ; nem rejtheti, nemlep lezheti és még abban a szomorú csöpp örömben sincs része, hogy megszerezze magának a gon­datlan boldogok szánalmas szeretetét. , Dóry. összes népesség 5­66°/ 0-a. Ebből esik Esztergom városára 149 kereskedő és 518 iparos. Az 1895 évben megyénkben a kereskedők szama 75-el, az iparosoké pedik 41-cl növekedett. Esztergommegyében termett az 1895 évben : őszi és tavaszi buza 208*551, őszi és tavaszi rozs 81690,őszi és tavaszi árpa 116813, zab és tönköly 28647, kukorica 120643, őszi és tavaszi repce 2541, cukor­répa 87725, takarmányrépa 398438, lu­cerna, lóhere 23906, bükköny, muhar 51,065, természetes kaszáló 96198, kender 3085 métermázsa. Nevezetesebb, külföldre is exportáló cé­geink voltak 1895-ben : Magyary László (agyagipar), Oltósi Pál (esztergályosipar) Eggenhoffer József (faáru) Franki fiai Pár­kány (keményitőipar), Kitczinger József (méz és viasz), Heischmann Ferenc (szap­pany) és Krausz Izidor (szesz). Bor és must az esztergomi hajó- és vonatállomásokon 1895-ben feladatott 641, leadatott 3784 métermázsa. Vásárra került 1895-ben Esztergomvár­megyében 813 ló és 2596 szarvasmarha. Az ipari termés volt: A Kőszénbánya és Téglagyár Társulat termelt .1.531.300 mm. barnaszenet 436670 frt. pénzérték­ben. A Trifaeli Köszénbánya Társaság 1.143.637 mm. barnaszenet. 379,924 frt. pénzértékben. Szénmedencék évi termése tehát összesen 2.584.937 mm. volt, 282.860 mmval több, mint a megelőző évben. A bányákban alkalmazva volt : 2049 férfi, 84 nő és 150 gyermek. Süttő és Piszke határában körülbelül két millió métermázsa márványt és kö­vet fejtettek. Piszkén és Lábatlanon 1.250.000, amig Bajót és Mogyorós köz­ségek határában 150.000 mm. mészkö­vet. Beutum és társa nyergesujfalusi tég­lagyára mult évben 3 x / 2 millió téglát, az Emmele-féle lábatlani cementgyár 200.000 mm. román és 30,000 mm. portland, amig az ugyanottani Wendland­féle gyár ^00,000 mmán és 100,000 mm. portland cementet gyártott. » Krausz Izidor kenyérmezei ipari szesz­gyára mult évi szesztermelése 619,792 s nevezett mezőgazdasági szeszgyárának termelése 143.399, Kobek István bátor­keszi ipari szeszgyárának termelése 741,768 s mezőgazdasági szeszgyárának termelése 153,721 hektóliterfokot tett ki. Schrank Salamon (Párkány) 2000 hek­tóliter 9"5% ecetsavat tartalmazó ecetet állitott elő és 100 liter tiszta alkoholból 950 liter ecetet készitett. Franki fiai (Párkány) gyárunkban 10,000 mm. keményítőt, keményitőlisztet és csiriszt termelt, amelyből 8000 mm.-t Auszriába, Franciaországba és Svájcba exportált. 1895-ben Esztergomban épült 7 föld­szintes ház, átalakítás, toldalékos-ipitke­zés 13 esetben történt. Esztergommegye 31 postahivatalába 1895-ben érkezett: közönséges levél 553,100, levelezőlap 273940,nyomtatvány és áruminta 230160, portó mentes levél 153040, ajánlott levél 120600, csomag 62620, pénzes levél 7380, utánvét 3220. Az utalványok összege kitesz 1184,004 forintot. Távirat feladatott 18935. Posta­karékpénztári forgalom volt, befizetés 2,505.370, kifizetés 362981 forint. A táv­beszélőn 1895-ben 56833, átlag naponkint 156, előfizetőnkint 3 beszélgetést váltot­tak. A vármegyében a budapest-bécsi ál­lami közút fentartására és helyreálitására 15690 frt. 32 krt. fordítottak. Riporter. Megye és város. O Egyesülő vasutak. Ismeretes, hogy az almásfüzitői és a buda-esztergomi va­sutak fuzionálni óhajtanak s célból leg­közelebb rendkívüli közgyűlést hivnak össze. Vármegyénk hétfői közgyűlésén fogják tárgyalni azt az előadói javasla­tot, mely szerint a vármegye száz törzs­részvénye után megillető száz szavazatá­val a közgyűlésen az egyesülés mellett foglalna állást. O Törvényszéki palota. Nemrégen ir­tuk meg, hogy mozgalom indult meg arra nézve, hogy Bartha Ármin Széc­henyi-tériháza vásárolt asék meg az iskola­épület számára. Mint értesülünk, e moz­galomak eredménye alig lesz, amenyiben felsőbb helyről az az óhajtás nyilvánult, hogy a szép és alkalmas helyen fekvő telek a járásbíróság számára szerezte­sék meg. O A postapalota. Kereskedőink és iparosaink mozgalmat indítottak, hogy a minisztériumból a postapalota mielőbbi létesítését kérelmezzék, mert a jelenlegi postaépület céljának és forgalmának meg nem felelhet. Továbbá azt is kérni fog­ják, hogy az utalványok csak esti öt óráig legyenek feladhatók, mert a mos­tani rendszer mellett, — hogy t. i. fél hat óráig fogadnak el utalványokat — a postatisztek legnagyobb igyekezete da­cára is az esti posta akárhányszor le­késik. O A banderlsták felszerelése. A be­lügyminiszter megengedte, hogy a vár­megye a június 8-iki hódoló menetben résztvett bandéristáknak diszfelszerelé­süket emlékül adja. O A nyugtázott aranyak. A városi köz­ponti válatmány keddi ülésén nagyon bőkezű volt. Egy tisztviselőnek s két városi dijnoknak, akiknek szintén volt valami hivatalos elfoglaltságuk a képvi­selőválasztás alkalmával a szavazó te­remben, jutalmul azért, hogy kötelessé­güket teljesítették, egy-egy darab ara­nyat szavazott meg. A tisztelt bizottság azonban, úgy látszik érezte, hogy kissé kényes dolgot cselekedett, mert az ara­nyak kifizetésére nem a házi pénztárt, amely nyilványos elszámolásra köteles, hanem a fogyasztási adóhivatalt jelölte ki. Az aranykiutalványozó végzés ha­mar elkészült s Maiina elnök és Kollár jegyző aláírásával már szerdán kézbesitve is lett a fogyasztási adó hivatal elnöké­nek, aki tudvalevőleg — az intézmény szervezési szabályai szerint — autommikus teljhatalommal intézkedik. De ekkor a végzésre már három nyugta is volt reávezetve, amelyekben a megaranyozott városi urak elismerik az egy-egy darab arany átvételét. A nyugtázott arany azonban még mindezideig nem vándo­rolt a zsebükbe. A fogyasztási adóhiva­tal elnöke ugyanis — teljesen jogosan és helyesen — egyszerűen visszautasí­totta a végzést és igy a felváltásra szánt sárga csikók továbbra is is vígan nyerí­tenek a fogyasztási adóhivatal Wertheim­szekrényében. O A rangidős orvos. Dr. Haugh Lambert városi orvos mcgfelebbezte azt a városi közgyűlési határozatot, amely szerint a tanácsba, mint rangidős : dr, Al­dory Mór hivatott be. A hétfői megyei közgyűlés elé oly javaslat fog terjesz­tetni, hogy a felebbezés elátasitandó, mert dr. Aldory Mór behivatása a szervezési szabályrendelet értelmében helyesen és jogosan történt. O A Vágóhíd ügyében kiküldütt bizott­ságnak ma délután ülése volt, amelyen a városi mérnök által készitett új tervet vették módosítás alá. O Bérkocsi szabályrendelet. Az új városi és megyei bérkocsirendelet, amely a hétfői ülésén kerül tárgyalásra, a két­fogatú bérkocsikra a következő főbb díjtételeket tartalmazza: Az első negyed 30, félóra 40, 3 / 4 óra 60, egy óra 80 kr. min­den további negyedóra 20 kr. Egész napra a város területén 4, a megyében 5 frt: fél napra a városban 2, a városon kivül 2 frt, 50 kr. Bérkocsi a párkánynánai ál lomásra Esztergomból nappal (hidvám­mal) 1 frt 10 kr. Párkányból 10 kr. Éjjel Esztergomból 1 frt. 40 kr. Párkányból 90 kr. Az esztergomi vasúti állomásra nappal 50 kr, éjjel 80 kr. a hajóállomásra nap­pal 30, éjjel 40 kr. E szerint az új ta­rifa tetemesen mérsékelt, volna amilyenre már igazán nagy szükség volt. ••El MUZ •Hü •EÜTw •BEIIIBI! —tw^awM Esztergom, december 12. Hetirend. December 13. Az »01táregylet« miséi. December 13. Felolvasó estély e »Szentgyörgy­mezei 01vasókör«-ben. December 14. Megyei közgyűlés. December 15. A megyei központi választmány ülése. A kórházi alorvosi állásra hirdetett pályázat lejárta. — Érdekes hangverseny. Az Esztergomi Régészeti és Történelmi Társulat f. hó 20-án délután hat órakor a Fürdő ven­déglő nagy termében érdekes felolvasó estélyt és hangversenyt rendez, amely az egyesület nemes törekvéseit és a műsor érdekességét tekintve bizonyára erősen látogatott lesz. A műsor következő : I. Honi hangok. Nyitány. Seyler Károlytól.

Next

/
Thumbnails
Contents