Esztergom és Vidéke, 1896
1896-12-13 / 100.szám
a bérlő szerződését nem újították meg, a legnagyobb zavarokra van kilátás. És mi lesz a következménye annak, ha például 1897. január i-én a virílísek lajstroma nem lesz a közgyűlés által acceptálva ? Uram, uram, Maiina polgármester uram, mit szól Ön mindezekhez ? Veridicus. Faragó József. Esztergom, december 12. A budapesti »Nemzeti Szállodádban tegnap érdekes rajzkiállitás nyilt meg, kétszeresen érdekes reánk, esztergomiakra nézve, amenyiben városunk kiváló művészfia: Faragó József, a >Borszem Jankó> nagyhirű rajzolója mutatja ott be 350 eredeti rajzát. Az országszerte nagy feltűnést keltett fiatal rajzolónak e karrikatura-kiállitás első nyilványos fellépése. Nincs benne kétség, hogy annak látogatottsága a jeles művész népszerűségével arányban fog állani. Mikor boldogult Jankó János betegeskedni kezdett, akkor került Budapestre Faragó s a közönség szinte meglepetve állott meg hóditó tehetsége előtt, bár egyszersmind némi idegenkedései is fogadta működését. Mert rabja volt Jankó iskolájának, Jankónak, aki a szerkesztőségtől kapott thémából mindég kedves, idilikus, hangulatos képet rajzolt, amelyen a politikai alakok a megszólalásig híven találva inkább intim, kibékitő hangulatot keltettek, mintsem komikusát. Faragó, a világlátott glóbtrotter ezt az irányt az élclapirodalomban nem tartotta jogosultnak, az levén nagyon helyes felfogása, hogy ha a rajznak neve karrikatura, akkor legyen is az mulatságos, nevetést provokáló torzkép, nem pedig tökéletes fotográfia. S az ő felfogása hamar meghódította a közönséget is, mely iskolájának genialitása előtt ma már teljesen meghajol. Városunk jeles fia még egészen fiatal ember, 1866-ban született. Már az elemi iskolában s az algimnáziumban megnyilatkozott művésztalentuma s tanárai szivese elnézték a mindenféle karikatúravázlatot tankönyvein, mert a kezdetleges vonásokban sok ügyességet és leleményességet fedeztek fel. Mikor a kereskedelmi akadémiára a fővárosba került, azonnal felkereste Agai Adolfot és bemutatta neki néhány rajzát. A viccek nagymestere nyomban felismerte veti a férfiakat és titkon megvallja magának, hogy nem élt idejével és kinnal törődik bele abba a gondolatba, hogy egymagában nézzen örömtelen aggkora elé. Dehogy válogatna már, csakhogy nincs már miből válogatnia ; nem maradt számára egyébb, mint egy elhibázott élet keserű önvádja. Harmincöt éves korában már beletörődött sorsába. Csak arra igyekszik, hogy lefejtse magáról az aggszüzesség töviseit, nem kivánja már, hogy szeressék, de nem akarja hogy féljenek tőle, A régi kacérság nálafeledkezett maradványa készti arra, hogy olyan társaságot gyűjtsön maga köré, melyben ő a legfiatalabb és kacérkodik elméjével és tehetségeivel, hogy feledtesse külső bájai hervatagságát. Negyven éves korában ime harmadszor is megifjuhodott. A külsejére roppant gondot fordit és ugy találja, hogy éppenséggel nem öreg még. Férjhez akkar menni. Édes istenem, miért ne ? Elvégre tudvalevő, hogy a szokás-, érdekházasságok többnyire a legboldogabbak — és azért idősebb, jó állásokban levő urak után veti ki a horgot, akik a mabennük az azokból kicsillogó őshumorl és bemutatta őt Jankónak, aki szintén azonnal pártfogásába vette. Tizenhét éves korában, mint gyakornok a Deutsch-cég irodájába került, ahol kiváló tehetségű főnöke is csakhamar észrevette, hogy a fiatal ember nem büróba született s husz éves korában Münchenbe küldötte őt, hogy/ ott az ő költségén kiképeze magát. Alig lakott egy évig az Isarparti Athene-ben, a világhirü »Fliegende Blátter* már közölte rajtáit, melyek mindenütt tetszést arattak. Különösen >Patzura« ciklusa keltett nagy feltűnést amelyben a modern festőirányzatokat szatirizálta remek humorral. E képekre jegyezte meg a világhirü Oberlánder : — Eindich wieder Einer, der die Karrikaturen so auffaszt, wie man sie auffássen soll! Müncheimből Parisba utazott, ahol komoly tanulmányoknak élt. 1890-ben újra visszakerült Münchenbe, amig 1891 őszén a legtekintélyesebb newyorki élclapnak ; a »Puck>-nek egyik tulajdonosa odaérkezett és lapja számára rajzolót keresett. Megtekintvén Faragó rajzait, magával vitte őt az újvilágba, ahol két évi működése alatt szintén sok elismerést aratott. Mikor Jankó betegeskedni kezdett, Agai hazahivta őt s Faragó készségesen engedett első protektora felszólitásának s ma már teljesen pótolja legelső előlapunknál a kidőlt oszlop helyét. Fiatal ember, Isten kegyelméből való tehetség, akire bizonynyára még szép és nagy jövő vár. S midőn a nyilvánosság előtt ünnepiesen először mutatkozik be, kedves koteleségünknek tartjuk, hogy elért sikereihez kegőszintébben első sorban mi gratuláljunk s a jövőhöz minden jót kívánjunk neki. — yIparunk és kereskedelmünk. - 1895. Esztergom, december 12. Vaskos füzetben jelent meg a győri kereskedelmi Iparkamara jelentése kerületének 1895 évi közgazdasági viszonyairól, amelyek néhány érdekes adata bizonyára érdekelni fogja olvasóinkat is. A füzet statisztikája szerint vármegyénk nek népsége a következő elemekre oszlik : Értelmüség 2291 (2-92%), őstermelő 48020 (6i-27°/ 0 ). bányász, iparos, kereskedő 18925 (24*15), járadékosok 1414 (i*8o%) napszámosok 5773 (7*37%)- Önálló kereskedő volt vármegyénkben 1895-ben 488, önálló iparos 1345, vagyis az guk részéreről szintén nem rajonganak a fiatal lányokért. De kisérletei balul ütnek ki és negyvenöt éves korában hervadt matróna-alakká válik. Most már az élettel leszámolt és semmit tőle többé nem követel; örül, ha ismerősei sorában egy családra akad, mely szivesen látja; egész világ nénje, aki szomorúan nézi a gyermekeket, akiknek boldog élete, üde érzése neki mindenkorra idegen mnrad. Elhagyatott magánosságában mindjobban vonzódik az embereknez és ötven éves korában ő az a jó Öreg néni. akit mindenütt ujjongva fogadnak, akinek megjelenése csupa derű s akinek annyi fáradság és csalódás utján végre meg állapodott lénye harmokus, teljes akkordban csendül. De ha nem vált ilyen jó öreg nénévé, ha nem tud filozofálva gondolni a világra és az emberekre : a lelke disharmoniája mind szomorúbban rezeg tovább ; nem rejtheti, nemlep lezheti és még abban a szomorú csöpp örömben sincs része, hogy megszerezze magának a gondatlan boldogok szánalmas szeretetét. , Dóry. összes népesség 566°/ 0-a. Ebből esik Esztergom városára 149 kereskedő és 518 iparos. Az 1895 évben megyénkben a kereskedők szama 75-el, az iparosoké pedik 41-cl növekedett. Esztergommegyében termett az 1895 évben : őszi és tavaszi buza 208*551, őszi és tavaszi rozs 81690,őszi és tavaszi árpa 116813, zab és tönköly 28647, kukorica 120643, őszi és tavaszi repce 2541, cukorrépa 87725, takarmányrépa 398438, lucerna, lóhere 23906, bükköny, muhar 51,065, természetes kaszáló 96198, kender 3085 métermázsa. Nevezetesebb, külföldre is exportáló cégeink voltak 1895-ben : Magyary László (agyagipar), Oltósi Pál (esztergályosipar) Eggenhoffer József (faáru) Franki fiai Párkány (keményitőipar), Kitczinger József (méz és viasz), Heischmann Ferenc (szappany) és Krausz Izidor (szesz). Bor és must az esztergomi hajó- és vonatállomásokon 1895-ben feladatott 641, leadatott 3784 métermázsa. Vásárra került 1895-ben Esztergomvármegyében 813 ló és 2596 szarvasmarha. Az ipari termés volt: A Kőszénbánya és Téglagyár Társulat termelt .1.531.300 mm. barnaszenet 436670 frt. pénzértékben. A Trifaeli Köszénbánya Társaság 1.143.637 mm. barnaszenet. 379,924 frt. pénzértékben. Szénmedencék évi termése tehát összesen 2.584.937 mm. volt, 282.860 mmval több, mint a megelőző évben. A bányákban alkalmazva volt : 2049 férfi, 84 nő és 150 gyermek. Süttő és Piszke határában körülbelül két millió métermázsa márványt és követ fejtettek. Piszkén és Lábatlanon 1.250.000, amig Bajót és Mogyorós községek határában 150.000 mm. mészkövet. Beutum és társa nyergesujfalusi téglagyára mult évben 3 x / 2 millió téglát, az Emmele-féle lábatlani cementgyár 200.000 mm. román és 30,000 mm. portland, amig az ugyanottani Wendlandféle gyár ^00,000 mmán és 100,000 mm. portland cementet gyártott. » Krausz Izidor kenyérmezei ipari szeszgyára mult évi szesztermelése 619,792 s nevezett mezőgazdasági szeszgyárának termelése 143.399, Kobek István bátorkeszi ipari szeszgyárának termelése 741,768 s mezőgazdasági szeszgyárának termelése 153,721 hektóliterfokot tett ki. Schrank Salamon (Párkány) 2000 hektóliter 9"5% ecetsavat tartalmazó ecetet állitott elő és 100 liter tiszta alkoholból 950 liter ecetet készitett. Franki fiai (Párkány) gyárunkban 10,000 mm. keményítőt, keményitőlisztet és csiriszt termelt, amelyből 8000 mm.-t Auszriába, Franciaországba és Svájcba exportált. 1895-ben Esztergomban épült 7 földszintes ház, átalakítás, toldalékos-ipitkezés 13 esetben történt. Esztergommegye 31 postahivatalába 1895-ben érkezett: közönséges levél 553,100, levelezőlap 273940,nyomtatvány és áruminta 230160, portó mentes levél 153040, ajánlott levél 120600, csomag 62620, pénzes levél 7380, utánvét 3220. Az utalványok összege kitesz 1184,004 forintot. Távirat feladatott 18935. Postakarékpénztári forgalom volt, befizetés 2,505.370, kifizetés 362981 forint. A távbeszélőn 1895-ben 56833, átlag naponkint 156, előfizetőnkint 3 beszélgetést váltottak. A vármegyében a budapest-bécsi állami közút fentartására és helyreálitására 15690 frt. 32 krt. fordítottak. Riporter. Megye és város. O Egyesülő vasutak. Ismeretes, hogy az almásfüzitői és a buda-esztergomi vasutak fuzionálni óhajtanak s célból legközelebb rendkívüli közgyűlést hivnak össze. Vármegyénk hétfői közgyűlésén fogják tárgyalni azt az előadói javaslatot, mely szerint a vármegye száz törzsrészvénye után megillető száz szavazatával a közgyűlésen az egyesülés mellett foglalna állást. O Törvényszéki palota. Nemrégen irtuk meg, hogy mozgalom indult meg arra nézve, hogy Bartha Ármin Széchenyi-tériháza vásárolt asék meg az iskolaépület számára. Mint értesülünk, e mozgalomak eredménye alig lesz, amenyiben felsőbb helyről az az óhajtás nyilvánult, hogy a szép és alkalmas helyen fekvő telek a járásbíróság számára szereztesék meg. O A postapalota. Kereskedőink és iparosaink mozgalmat indítottak, hogy a minisztériumból a postapalota mielőbbi létesítését kérelmezzék, mert a jelenlegi postaépület céljának és forgalmának meg nem felelhet. Továbbá azt is kérni fogják, hogy az utalványok csak esti öt óráig legyenek feladhatók, mert a mostani rendszer mellett, — hogy t. i. fél hat óráig fogadnak el utalványokat — a postatisztek legnagyobb igyekezete dacára is az esti posta akárhányszor lekésik. O A banderlsták felszerelése. A belügyminiszter megengedte, hogy a vármegye a június 8-iki hódoló menetben résztvett bandéristáknak diszfelszerelésüket emlékül adja. O A nyugtázott aranyak. A városi központi válatmány keddi ülésén nagyon bőkezű volt. Egy tisztviselőnek s két városi dijnoknak, akiknek szintén volt valami hivatalos elfoglaltságuk a képviselőválasztás alkalmával a szavazó teremben, jutalmul azért, hogy kötelességüket teljesítették, egy-egy darab aranyat szavazott meg. A tisztelt bizottság azonban, úgy látszik érezte, hogy kissé kényes dolgot cselekedett, mert az aranyak kifizetésére nem a házi pénztárt, amely nyilványos elszámolásra köteles, hanem a fogyasztási adóhivatalt jelölte ki. Az aranykiutalványozó végzés hamar elkészült s Maiina elnök és Kollár jegyző aláírásával már szerdán kézbesitve is lett a fogyasztási adó hivatal elnökének, aki tudvalevőleg — az intézmény szervezési szabályai szerint — autommikus teljhatalommal intézkedik. De ekkor a végzésre már három nyugta is volt reávezetve, amelyekben a megaranyozott városi urak elismerik az egy-egy darab arany átvételét. A nyugtázott arany azonban még mindezideig nem vándorolt a zsebükbe. A fogyasztási adóhivatal elnöke ugyanis — teljesen jogosan és helyesen — egyszerűen visszautasította a végzést és igy a felváltásra szánt sárga csikók továbbra is is vígan nyerítenek a fogyasztási adóhivatal Wertheimszekrényében. O A rangidős orvos. Dr. Haugh Lambert városi orvos mcgfelebbezte azt a városi közgyűlési határozatot, amely szerint a tanácsba, mint rangidős : dr, Aldory Mór hivatott be. A hétfői megyei közgyűlés elé oly javaslat fog terjesztetni, hogy a felebbezés elátasitandó, mert dr. Aldory Mór behivatása a szervezési szabályrendelet értelmében helyesen és jogosan történt. O A Vágóhíd ügyében kiküldütt bizottságnak ma délután ülése volt, amelyen a városi mérnök által készitett új tervet vették módosítás alá. O Bérkocsi szabályrendelet. Az új városi és megyei bérkocsirendelet, amely a hétfői ülésén kerül tárgyalásra, a kétfogatú bérkocsikra a következő főbb díjtételeket tartalmazza: Az első negyed 30, félóra 40, 3 / 4 óra 60, egy óra 80 kr. minden további negyedóra 20 kr. Egész napra a város területén 4, a megyében 5 frt: fél napra a városban 2, a városon kivül 2 frt, 50 kr. Bérkocsi a párkánynánai ál lomásra Esztergomból nappal (hidvámmal) 1 frt 10 kr. Párkányból 10 kr. Éjjel Esztergomból 1 frt. 40 kr. Párkányból 90 kr. Az esztergomi vasúti állomásra nappal 50 kr, éjjel 80 kr. a hajóállomásra nappal 30, éjjel 40 kr. E szerint az új tarifa tetemesen mérsékelt, volna amilyenre már igazán nagy szükség volt. ••El MUZ •Hü •EÜTw •BEIIIBI! —tw^awM Esztergom, december 12. Hetirend. December 13. Az »01táregylet« miséi. December 13. Felolvasó estély e »Szentgyörgymezei 01vasókör«-ben. December 14. Megyei közgyűlés. December 15. A megyei központi választmány ülése. A kórházi alorvosi állásra hirdetett pályázat lejárta. — Érdekes hangverseny. Az Esztergomi Régészeti és Történelmi Társulat f. hó 20-án délután hat órakor a Fürdő vendéglő nagy termében érdekes felolvasó estélyt és hangversenyt rendez, amely az egyesület nemes törekvéseit és a műsor érdekességét tekintve bizonyára erősen látogatott lesz. A műsor következő : I. Honi hangok. Nyitány. Seyler Károlytól.
