Esztergom és Vidéke, 1896

1896-11-01 / 88.szám

— Még . . . még . . . De törődik is a lány azzal, amelyik kitart néma, gyáva szenvedésben. A másik két szem, a pajkos, nevető, incselkedő és hűtlen az, a mi vonzza. Felugrott egy kőrakásra, mely véletlenül éppen ott volt és kihajolt a sok tarka tölcsérvirág közöl. A fiu sápadtan nézett fel rá. Ingadozva, félősen állott s a kezével beárnyalta a szemeit. Fejét sárga sugarakkal vitágitotta meg a nap. Csodálatos kis arcza volt. Tisztára kerek rajta minden, az arczának formája, két nagy barna szeme. Ha nevetett, a szája is kerekre nyilott s hozzá félkörben emelkedtek fel a szemöld jei. Egy furcsa kis csöpp barna lencse volt balról az orra mellett, mely olyan tömpe, hogy majdnem belevész a két piros arcza lágy vonalaiba. György ugy álmodta, hogy a szemét szereti, Gábor nyiltan kimondta, hogy a száját s azt a hamis kis barna lencsét. Ezért Boriska mindig nagyon haragudott. Még a kezére is ütött Gábornak, ha tehette. S milyen közel hajolt hozzá, hogy tehese! A György néma vallomását egy kis sóhajjal fogadta, mert hogy az ő szája mindig olyan furcsán kerekre nyilott, egy kis jóakarattal ásitás számba is mehetett, Boriska egj/ideig még nézett a távolba, melyben elveszett a két villogó fekete szem és a nevetés. Aztán visszacsapta szemeiről a sok apró hajat, melyet borzasán fujt előre a szél, lekönyökölt a tölcsérvirágok közzé, Kezére támasztotta az állát és leszólt: — Nos? — Elmegyek. Boriska. Talán holnap, talán azután, de elindulok. A lány nyugodtan nézett rá. Nem kérdezte: hová, merre. Azt sem, vissza jön-e valamikor. Mindennél sokkal életrevalóbb dolog jutott az eszébe. — Mit hoz nekem ? — Dicsőséget. — Sokat ? — kérdezte, csak ugy hogy mondjon valamit. Megint a távolba nézett. — Amenyit csak adnak az életemért, ifjúságomért. A menyit csak meg lehet fizetni szenvedéssel. — És? —kérdezte tétovázva a lány. Egy kis zöld levelet tartott a szájához. Harapdált belőle, azután szélnek eresztette az eltépett rostokat. — És . . . miben lesz az a dicsőség ? Határozottan praktikus leány volt. A kézzel fogható dolgok iránt érdeklődött. — Dalokban — mondta a fiu és a többi, amit még elakart mondani, torkán akadt. Hogy azok szép, szomorú dalok lesznek. Hogy akik majd hallják, sirva fakadnak és a szivük fájdalmas dobbanásokkal lüktet a ritmus dobbanásai után. Mert azok a dalok,igazán zokogni fognak, olyan melegen, olyan fájón, mint a szerelmes szivek. Ilyenfélyéket akart még mondani és több más hiábavalóságot, amit elszokott az ember mondani egy kerek kis fejnek mely virágok közöl néz le és szőke haját borzolgatta a szél. De az a kis fej már nem volt ott s a fiu szemébe csak egy csomó összetépett zöld levelet dobott a szél. Másnap elment és ime, ma este visszatért. A dicsőség előre szállt, megkopogtatta az ablakokat, kinyitogatta az ajtókat, a sziveket és azt a szemet, azt a két sugaras, kerek, imádnivaló szemet, melyet ő szeretett. Igy gondolta, mikor viszatért és fehér akác virágok hulltak a fejére. Mikor édes a levegő ettől a virágtól és puha, nesz. telén az ut a sötétzöld ablakokig. Pedig odabenn régen nem lakott már senki, nem várta, hogy a dicsőség megkopogtassa ablakát és kinyissa a szemét. Boriska régen elment a másik fiu után, kinek a kezére ütött, ki nem bajlódott a szemeivel és csak azt szerette rajta, ami csókolni való, a furcsa kis barna lencsét. Szabóné Nogáll Janka. IRODALOM. Az „Athenaeum" Olvasótára. — Eredeti s fordított regények és novellák. — Régóta készülök irni az „Athenaeum Olvasótárá"-ról, a válogatott jó magyar és külföldi regényeknek e gazdag gyűjteményéről, ám a sok készülődésben telt, mult az idő, kötet után kötet jelent meg, sürü egymásutánban s ma már, ha tisztemnek teljesen eleget akarnék tenni, körülbelől száz regény- és novella kötetről kellene beszámolnom. Azok közé tartozom, kik a fővárosban alig olvasnak regényt, hanem szép esöndesen összegyűjtik a nevesebb, vagy oly névtelen irók munkáit, melyekre figyelmüket felhivják, aztán várjuk a nyári pihenőt, mikor meghúzódva az árnyékos lugasban, zavartalanul engedhetjük át magunkat az olvasás isteni gyönyörűségeinek. Az Athenaeum Olvasótárá-nak, — néhány kötet kivételével — jóformán csak ízléses kötési tábláit ismertem eddig ; a falu csöndes, nyugalmas élete kellett hozzá, hogy egyenként megismerkedjem nevezetesebb köteteivel. Oly rég nem olvastam regényeket! Oly kevés regényt olvastam a boldog diákkor óta, hogy most egyszerre visszaképzeltem magamat a diák vakációk gondtalan napjaiba, mikor válogatás nélkül olvastunk össze minden regényt, a mit kezünhöz kaphattunk. Mily nagyot változott az óta a világ ! A szépirodalom az utolsó husz esztendőnek a leforgásán óriási haladást tett. A régi irók ritkuló seregéhez, a fiatal irók egy roppant nagy gárdája szegődött, alig múlik el nap uj könyv nélkül, a regény- és novella köteteknek szere száma sincs, van miben válogatnunk, csak értsük a válogatáshoz. Ara éppen ez, a mihez legkevesebben értenek. S mert ez igy van, az Athenaeum Olvasótárá-nak előttem nem az a legnagyobb érdeme, hogy egy kötetét 50 krajcárral lehet megszerezni, hanem az, hogy minden kötete irodalmi becsű munka s a mi nagyfontosságú dolog, a szülő nyugodtan adhatja felserdült gyermekeinek kezébe e könyveket, nem kell rejtegetni előlük. Az Athenaeum Olvasótárá-ban előkelő magyar és francia irók dominálnak. Jókai Mór nyitja meg a sort s végig oly magyar a színvonal, hogy Íróinkra csak tisztesség lehet, ha ebbe a társaságba bejutnak. Jókainak két novellás kötete mellett nem egy irónk szerepel több kötettel, nevezetesen : Vértesi Arnold (Fürdőn, Mézeshetek, Mindhiába); Tolnai Lajos (Csak egy asszony, Az urak, Dániel pap lesz); iíj. Ábrányi Kornél (Az élet tarkaságaiból. Régi és uj nemesek) ; Beniczkyré Bajza Lenke (Két sziv harca, Itt és a jövő életben) s a fiatalabb irók közül Abonyi Árpád egymaga hét kötet regénynyel és novellával, melyek közül főként a Bosnyák képek méltó feltűnést keltettek. És itt vannak a társaságban még: Bartók Lajos, Degré Alajos, Ambrus Zoltán, Justh Zsigmond, Kóbor Tamás, Gaál Mózes, Malonyay Dezső, Tóth Béla, Sebők Zsigmond. Margitay Dezső, Prém József, Rákosi Viktor, Vértesi Gyula, Szabóné Nogáll Janka, Márkus József, Kabos Ede, Thury Zoltán, Sziklay János, Gyarmathy Zsigáné, Bródy Sándor, Kozma Andor, Pékár Gyula, Kazár Emil stb. A magyar irók mellet a franciák vannak nagyobb számmal s ezek között főként Bsurg reggényeire kell felhivnom, a figyelmet, melyeket nem kisebb iró mint Tóth Béla ültetett át magyarba, az ő páratlanul korrekt magyarságával, mely minduntalan elfeledteti velünk, hogy idegen müvet olvasunk. Bourget-n kivül Feuillet Oktáv, Daudet Alfonz, Coppée, Catulle Mendés, Prévost Marcel, Theuriet, Halévy nevével találkozunk s még több világhírű névvel a világirodalom köréből: Björnson Björnstjerne, Serao Matild, Verga Giovanni, Sand George, Thackeray, Dosztojevszki stb. nevével. Ez a két fontos körülmény tette könynyüvé nekem, hogy a nagyközönségnek jó lélekkel ajánljam az Athenaeum ulvasótárát. Benedek Elek. Szerkesztői üzenetek. Revanche. Hetfön kerül ki a sajtó alul a leszavazott választók pártok szerint összeállított lajstroma. Szívesen szolgálunk egy példánynyal. Katolikus kör. A panasznak semmi alapja sincs, amit annál bizonyosbban állithatunk, mert magunk is szemtanúi voltunk az egész jelenetnek. Az illető nőnek megvolt többször mondva, hogy a kaput zárva kell tartani, ezt megígérte s mégis folyton fogatta a kjlincset, hogy némelyeknek utat adjon. A katonasággal nem jő kikezdeni, mert ismeretes dolog, hogy még a káplárok sem viselnek glaszékeztyüt. — Aranka. Tiztességes űri nőket lehurrogni megabcugolni nem nagy virtus, különösen ha a lehurrogókon még az illető nők hozzátartozói sem vehetnek elégtételt. — Egy szülő. Biztos értesülésünk szerint az illető úr ellen a figyelmi vizsgálat már a legközelebbi napokban el lesz rendelve, amiben különben egy percig sem kételkedtünk. Felelős a szerkesztésért: MUNKÁCSY KÁLMÁN. Laptulajdonos-kiadókért: Dr. PROKOPP GYULA. Eladó vagy bérbeadó ház. Párkányban, a Duna-hid lejárónál egy újonnan épült ház eladó, esetleg bérbeadó ; tartalmaz : három szobát, egy fürdőszobát, egy hold kert-helyiséget. E ház üzlet, esetleg nyaralónak is igen alkalmas. Tudakozódhatni Bérczy Pál tulajdonosnál. I Mindenütt kapható - K kiló 25kr. \ilódi egészségi és családi kávé, mely i Kathreiner gyártási módja által a ked\^ veit valódi kávé izét nyeri. Eltekintve egyéb előnyeitől, már ez okból különbözik ezen maláta-kávé minden más hasonló gyártmánytól. A Kathreiner-féle kávé a legízletesebb, legegészségesebb és legolcsóbb pótkávé. Természetes tiszta gyártmány egész szemekben, miért is felette előnyösen használható, as őrölt s ez okból > a vevő közönség által nem ellenőrizhető --^ • pótkávéval szemben, melyek hatósági vizsgálatok tanúsága szerint gyakorta idegen anyagokkal hamisitvák. Eleinte csak harmadrészben, később felében adhatjuk a Kathreiner-kávét a valódi kávéhoz, s igy az egészségre megbecsülhetetlen hatása mellett minden háztartásban jelentékeny megtakarítást eszközölhetünk. A Kathreiner-féle kávét a legelső orvosok ajánlják, s az ugy nyilvános intézetekben, mint családok ezrei körében naponta jónak bizonyul. Söt magában, azaz valódi kávé hozzáadása nélkül használva, a Kathreiner-féle kávé a legjobb erősítő szer és a legegészségesebb, legkönnyebben megemészthető és egyszersmind a legízletesebb ital. Lelkiismeretes gazdasszony vagy anya általában kávéivó, egészsége érdekében perczig se habozzon Kaihreiner-fé'i. Kneipp-malátakávét használni. Az értéktelen hamisítványokkal szemben, melyekkel ma is csalják a közönséget, a vételnél vigyázni kell a fehér eredeti csomagokon látható névre: Kathreiner! Vigyázzanak! Saját érdékükben ne engedjék magukat rábeszélni! A valódi „Kathreinert" sohasem szabad más csornagUsban, vagy nyitott árúként eladni.