Esztergom és Vidéke, 1896

1896-10-04 / 80.szám

resztülment. S midőn az erre vonatkozó előterjesztés hatá'rozottá emeltetett, egyúttal felmerült az az indítvány is az állandó választmány részéről, mely a fizetésemeléssel járó költségtöbblet ellensulyozása­, «ként elrendeli, hogy a város cseré­ben törölje az ipariskolai oktatásért fizetett dijakat. A takarékoskodásnak ez a módja egyesek szemében lehet célravezető, de igazságosnak és méltányosnak semmiesetre sem tartjuk, s meg va­gyunk győződve róla, hogy a ké­sőbbi határozatok igazolni fogják azt, hogy véletlen tévedés, egy kis botlás volt az egész. Több mint bizonyos, hogy Bartal Rezső kir. tanfelügyelő megkér­deztetése nélkül került papírra a fenforgó indítvány, vagy határozat — mert a tanfelügyelő ur alaposan ismeri az ügy állását és feltétlenül tiltakozik minden ilynemű takaré­kosság ellen, főleg akkor, midőn a törvény rendelkezése az ő részén van. Jó tudni egyelőre azt, hogy az ipariskolák oktatásának ellátása első­sorban a polgári iskolák tanítóinak van törvény szerint biztosítva, s ha ilyenek nincsenek, csak akkor száll a tanítási jog a néptanítókra. Ebből kiviláglik, hogy az ipariskolai okta­tás nem kötelező a tanítókra nézve, annyira nem, hogy Magyarországban egyetlen ipariskola sincs, a hol díj­talanul végeznék a tanítók az ok­tatást. Nem kevéssé érdekes a takaré­koskodásnak a föntemlitett módja azon okból is, hogy nyolc tényleg működő ipariskolai tanerő szenvedje a sérelmet tizenkilenc fizetésemelés­ben részesülő tanitó helyett akkor, midőn a munkafelosztás elvét sem lehetne gyakorlatilag megoldani, mert az ipariskola jelen helyzete több tanerő működtetését fölösle­gessé teszi, másrészt meg azért sem, mivel a tizenkilenc tanerő között hét tanítónő is van, akik nőiségüknél fogva a nyersebb nevelésű iparos­tanulók oktatására sikerrel nem is szoríthatók. Tehát nyolc ipariskolai tanitó nyújtson kárpótlást a műkö­désben nem levő négy férfitanitó 200—200 írtjáért és a hét tanítónő 300—300 frtos ^fizetésemeléséért? Éppen ezért különösnek Véljük azt, hogy mikor szőnyegre kerülj ez a kérdés, nem akadt egy megyei képviselő sem az Esztergom vár siak sorából, a ki hozzászólott volna és kellő felvilágosítással szolgált volna arra nézve, hogy az érdekelt tanítóság járandósága talán még sem olyan jószág, melyet kényre­kedvre megnyirbálni, jelen esetben megszüntetni — minden alapos és törvényes indok nélkül — lehessen. Mert felszólalásuknak bizonyosan lett volna eredménye, mint volt ered­ménye annak a felszólalásnak, ame­lyet a Tornakert javára előirt, de bizottságilag törölt 30 frtnál, melyet a várostól a tornázó ifjúság hasz­nálata fejében évenkint élvezett, tettek meg. Visszaállították észrevé­tel nélkül a tételt, mert beigazolták, hogyha a tornázó ifjúság a gya­korli vízállások miatt nem is használja a Tornakertet, de télen, midőn korcsolya-pályának van beren­dezve, ugyanazon ifjúság jóval olcsób­ban van a térre bebocsátva, mint mások. Jellemző, hogy az elemi iskolai ifjúság rendszeres testnevelésének rovására is meggazdálkodtak 200 forintot azzal a intencióval, hogy a fizetésjavitásban részesülő osztályta­nítók maguk lássák el a tornát. Ez a városi iskolaszék egyes tagjainak volt a visszafejlődésre irányuló ha­tározata, s most a több munkával terhelt tanítókat azzal vigasztalják meg, hogy fizetésjavitásuk címén mondjanak le nyolcan évi 150 fo­rintos ipariskolai járandóságaikról, az igazgatójuk pedig 140 forintos igaz­gatói díjról. Erre is el lehetne mon­dani a közmondást: — Adtál uram esőt, de vajmi kevés köszönet van benne ! Tisztelettel Több tanügybarát. Megye és város. O A mi postapalotánk ügye egy lé­péssel újra előbbre haladt. Tegnap vá­rosunkban jártak Pál Imre posta- és táviróigazgatósági tanácsos és Sckaderti főmérnök s Walter Károly póstafelügyelő kalauzolása mellett megtekintették azokat a házakat és háztelepeket, amelyek az uj palota céljainak legmegfelelőbbek vol­nának s adatokkal gazdagon felszerelve tértek vissza a fővárosba. O A vármegye őszi közgyűlésének jegyzőkönyvét f. hó 2-án hitelesitették. O Negyedévi kimutatás. A mutatvány­és zeneengedélyekért ez év Ill-ik negye­dében 27 forint 40 kr. folyt be a kapi­tányi hivatalba. O Hivatalvizsgálatok. A rendes hiva­talvizsgálatok a főispán elnöklete alatt f. hó 7., 8., 9. és 10-ik napjain tartatnak meg a megyei, városi és járási hivata­lokban. O Az ellenőrző szemlék a vármegye­ház udvarán tegnap kezdődtek meg, egy­előre a népfölkelőké, tartott s tart hol­nap egész nap. Nyergesujfalun f. hó 6-án folytatódik. A hoíivédségi ellenőrző szem­lék városunkban október 10-én és 11-én, Nyergesujfalun 8-án tartatnak meg. A honvédséget hivatalosan Zubcsek János főhadnagy képviseli. O Határmegállapitás. A pilismaróthi és szentgyörgymezei vitás határt f. hó 5-én vegyes bizottság fogja a helyszínén megállapitani. O A káptalantéri kut beboltozásával Waldvogel asztalosmester már elkészült. Hogy az esőviz a kutüregbe be ne ha­tolhasson, a kutkeritő márványnégyszög aféle fából készült magas Pierrot-sapkát kapott, amely ma büszkén fehérít a fe­kete vasoszlopok között. A sipka csinos­ságáról és célszerűségéről a gazdasági tanácsos a helyszínén győződött meg. O Lejárt pályázatok. A városi villa­mos világítás berendezésére mindössze két pályázat érkezett: a Ganz és Társa és a Hitelbanktól, amelyről már megem lékeztünk és a bécsi Kremenetzky és Mayer-cégtől. A város lejtmérezése- és tér­képezésére ajánlatokat adtak be : Radnai József, Králik Pál (Gyoma), Kalmár és Társa, Visnovszky Sándor és Berger Mór. A zárt ajánlatokat a holnapdélelőtti tanács­ben bontják fel. A társaságból. * SzllQÍelÖadás. Az esztergomi Katoli­kus Legén7^y esü let műkedvelő tagjai f. hó n-én vasárTTSÜji közkívánatra másod­szor adják elő Cse^^S 1 Ferenc vígjáté­kát: »Magyar fiuk }|Pécsbcn> — leszál­lított helyárákkal. —Ni** említjük fel, hogy a következő sorok*!Í£° zlésére kére " tünk fel: »A Legényegyfilfc vasárna P i szinelőadásán felülfizetek : Ven!^ el Anta1 ' Pelét József, Mattyasovszky Lajo^>~ 5 frt Reményfi Dániel és Magurányi jSfe , ?' Lukács László, Graefel Antal, lf ehé r r Gyula 2—2 f, N. N., Számord Ignác i^ 1 { ' Szabó Szilveszter, ükányik Lajos, C czik János, Phlip N. 80—80 kr, Rothd gel László, Drexler Sándor, Vihor Jó 50—50 kr. Hofbauer Tivadar, Frey János, N. N. Khol János, Sághy József, Kiirin­ger József, Stancsics Gyula, Krechnyák Ferenc, Brucsy János, Draxler Alajos, Várady István, Hoffman József, N. N! 40—40. kr. Fogadják a nemes szivü ada­kozók egyesületünk hálás köszönetét, Pelczmann László, háznagy.« * A Kovácsi-patak bizonyosan tekintet­ben már csendes, nagyon csendes, más-.? részt pedig olyan zajos, amilyen az egész nyár folyamán nem volt. A csendet az egyre kisebb számban jelentkező kirán­dulók okozzák, a zajt a kőfejtők, akik néhány nap óta az ottani kőbányában dolgoznak. A kies hely külömben most teljes őszi pompájában díszlik. A jövő esztendőben mindenesetre hosszabb sai­sonja lesz, mert a tervezett villatelep részben már feltétlenül állani fog. Az első építkező : L. fővárosi vasúti felügyelő, aki ugyancsak türelmetlenül várja, hogy a városi mérnök elkészüljön a villatelkek parcellázásával, amikor is haladéktalanul megkezdeti az építkezést. * Költözködés. Vándormadarak bucsu­zása idején városunkban is megkezdődött a költözködés. Jönnek, mennek a hatal­mas szállítókocsik, régi lakosok távoznak, [hogy ujaknak adjanak helyet. Wimmer Imre ur beköltözködéséről már megemlé­keztünk, a legközelebbi napokban közöt­tünk lesz dr. Gönczy Béla kórházi főorvos ur édes atyja is, aki Budapestről teszi át hozzánk otthonát. A távozók között van Schvimmer alezredes családja és Krotky Vince nyugalmazott katonai gyógyszerész, szintén családostól. Az előbbi Bécsbe, az utóbbi Újpestre költö­zött. A közel jövőben újra egy előkelő család távozik városunkból: özv. Ztina Henriimé családja, amely Bécsben fog tartózkodni addig, amig Zuna főhadnagy ott a hadiskolát hallgatja. * A nyergesujfalusi bucsu szent Mihály napján, a kedvezőtlen idő dacára, pompá­san sikerült, a vendégek az egész vár­megye területéről találkát adtak egymás­nak Zsitvay bácsi vendéglőjében. Különö­sen sok volt a süttői, lábatlani és esztergomi. A tánc a Kaszinó-ban természetesen regge­lig tartott. HIRE K. Hetirend. Esztergom, október 3. Október 4. A király ö felsége nevenapja. Október 8. Tanácsülés a városházán. Október 8. A népfelkelők ellenőrző szemléjének zárnapja. Október 5. Határmegállapitás Szentgyörgymező és Pilismaróul között. Október 7—10. Hivatalvizsgálat a megyei, járási és városi hivatalokban. Október 8. A városi tanítói állásra hirdetett pá­lyázat lejárta. Október 9. A katonai lőporraktár épitési pályáza­tának lejárta. Október 11. Az uj Mária mise a katolikus temp­lomokban. — A király születésnapja. A király holnapi születésnapján a budavári szék­esegyházban az ünnepi istentiszteleten nagy segédlettel Vaszary Kolos hercegprímás fog pontifikálni. — Személyi hír. Wezinger apát, bu­davári prépostplébános e héten városunk­ban időzött. — Egyházi kinevezés. Mint a buda­pesti lapok irják, kiváló kitüntetésben lesz része legközelebb gróf Majláth Gusz­táv komáromi helyettes plébánosnak. Felszentelik püspüké s sub jure succes­sionis Lönhard Ferenc gyulafehérvári püspök mellé osztják be, Hasonló mó­don lett gyulafehérvári püspökké annak idején Haynald Lajos, a néhai kalocsai érsek is. — Uj gazdasági Írnokok. Az eszter­gomi főkáptalan szerdai konzisztóriamá­ban Pöschl és Stefanits okleveles gazdá­szokat gazdasági Írnokokká nevezte ki. — Kinevezés. A belügyminiszter Vas Béla volt tokodi jegyzőtnagyszebeni állami anyakönyvvezetővé nevezte ki. — Szentségimádás. Az esztergomi Oltáregylet nagyérdemű tagjai buzgó és épületes ájtatoskodásukat a vízivárosi zárdatemplomban a jövő vasárnap, azaz: folyó hó 11-én fogják megtartani, kapcso­latban a római pápa által »Magyarok Nagyasszonya* czimen újonnan engedé­lyezett ünnep megtartásával. Csendes piise lesz: fél 7 és 9 órakor. Dél­ptán 5 órakor szt. beszéd és litánia Szent­égbetétellel. — A bényi templom restaurálása. Az jSsrégi bényi katolikus templomot Mórász f\ntal kéméndi alesperes a templom-alap­f ól harmincezer forintos költségvetéssel estauráitatja. Érdekes, hogy e templom . török hódoltság alatt istálló volt s nost hogy az épitővállalkozók az alapo­at megvizsgálták, konstatálták, hogy a adlózat alatt körülbelül másfélméteres | B-éteg a néhai istálló maradványa. — | ~Andrássy Ilonka. | Tegnap reggel ki­szenvedett . . . Liliom hullása hosszú volt és nagyon fájdalmas. A gyermekkor ró­zsaszínű, gondtalan, boldog éveit nem ismerte s abban az időben, amikor társ­női szivét sebesebb dobogásba hozta egy-egy pillangó kergetése, az ő beteg, kis szivének minden dobbanása csak ag­godalmat keltett benne és szerető szülei­ben. Nagyon sokat szenvedett egy fel­nőtt türelmével, csodálatos megadással, megható béketűréssel és sokat szenved­tek mindazok, akik ismerték, akik szeret­ték, akik sajnálták. A fehér Tanathos va­lóságos megváltó angyala volt s a részt­vevő szivek szomorú, de természetes megnyugvást találnak abban a gondo­latban, hogy betegágyát olyan pihenő­helylyel váltotta fel, ahol nem fáj a sziv, nem fáj a lélek, ahol nem fáj semmi sem. A ravatala fölé bevetődő sárga őszi j napsugarak egy megdicsőült kis mártír feje fölött szűrődtek össze gloriolába. Nyugodjék békében ! . . . . A szeretett alispánunkat ért családi gyász hire tegnap korán reggel terjedt el a városban s mielőtt felhúzták volna a fekete lobogót a Vármegyeházára, már tömegesen siettek a kondoleálók, hogy néhány vigasztaló szót mondjanak a mé­lyen lesújtott szülőknek és testvéreknek s valamennyien őszinte meghatottsággal látták a vármegye házának kapuján a kék drapériákat, a kék drapériákon fe­hér virágok között az angyalkás gyász­jelentést. Ma reggel a belvárosi plébánia­templomban tartott csöndes rekviemen a megyei tisztikar a főispán vezetése alatt testületileg s igen nagy közönség imád­kozott a kis halottért. A temetés délután négy órakor kez­dődött. A végtisztességen majdnem az egész város közönsége megjelent. Ott voltak testületileg a főispánnal élükön a megyei tisztviselők, Maiina Lajos pol­gármester vezetése mellett a városi ma­gisztrátus, dr. Csernoch János és dr. Walther Gyula kanonokok a káptalan kép­viseletében, Magos Sándor kir. táblai bíró a bíróság tagjaival, Frey Ferenc és Kobek István országgyűlési képviselők, a a bencés székház, a közös hadsereg és a csendőrség küldöttsége stb. stb A kis ha­halott koporsója mellett a helybeli előkelő fiatalság nőtelen tagjai tartottak fáklyát s ők is emelték a koporsót a fekete kocsira. A kocsi előtt három fiatal ur haladt dísz­magyarban, kivont kardjára tűzött cit­rommal. A fehér virág-koszorut selyem párnán ifjabb Reviczky Gábor vitte szin­tén diszmagyarban. A halottas kocsi két oldalán mentek a diszbeöltözött megyei hajdúk, a kocsi előtt egy másik, koszo­rúkkal elhalmozott kocsi. . . . Es kiértek az utolsó állomáshelyre és lebocsátották a halottat a szűk, fe­kete sírgödörbe : temetőjébe minden bol­dogságnak, de minden szenvedésnek is. Es mi ma egy fiatal, szép leánylélekkel szegényebbek vagyunk, a temető egy sírral gazdagabb, egy sírral, melyen nem férne el annyi virág, amennyi köny ma körülötte fakadt. Legyenek e könyek vigasztalói a mé­lyen sújtott családnak, amelynek gyásza azokat fakasztotta ! .. . — Házi ezredünkből, Leidenberger fő­hadnagy, aki két évet Kismartonban töl­tött, mint az ottani katonai intézet ta­nára, visszaérkezett városunkba s közöt­tünk marad, amig a pozsonyi főhadnagyi kurzusra nem vonul be. — Esztergomi kongreszszisták. A nem­zetközi műtíérténeti kongreszuson részt vett Maszlaghy Ferenc kanonok is. — A vendéglősök országos kongresszusán egyhangúlag elfogadták Bokros Károly­nak azt az indítványát, hogy országos vendéglős-szövetkezetet és nyugdijintéz­tet létesítsenek. — Az Esztergomi Takarékpénztár vá­lasztmánya ma , délután öt órakor ülést tartott, amelyen bemutatták a félévi for­galmi kimutatást s elhatározták, hogy a Maiina Lajos lemondása által megürese­dett ügyészi állásra azonnal kiírják a pályázatot. — Eltűnt zsebóra. Beránek Ferenc héreghi lakos a Nedeczky-féle piszkei kő­bányában dolgozik s többi társaival egy fabódéban van elszállásolva. E bódéból m. hó 28-án eltűnt ezüst zsebórája és óra­lánca, amely tizennégy forintot ért Gya­núja mindjárt a vele dolgozó Sárközy János cigányra esett, mert abban az idő­ben, amikor a lopás történt, kivüle senki sem járt a bódéban. A cigány persze azért cigány, hogy tagadjon, a csendőrök mindazáltal letartóztatták.

Next

/
Thumbnails
Contents