Esztergom és Vidéke, 1896

1896-10-01 / 79.szám

nek terén kifejtett munkásságát, tettei igazolják. Egyik foérdeme a betegsegélyző pénztár szervezése, melynek 1894 január i-től buzgó elnöke, de nemkevésbbé felemlitésre méltó azon tevékenysége, melyet, mint a kereskedő ifjak egyesületének 4 éven át volt elnöke, a kereskedő ifjúság művelődésének, kiképzésének, s igy tekintélye emelésének terén kifejtett. A katholikus körnek eleinte titkára volt, majd folyó év elején alelnökévé választatott, meg. Ezenkívül igazgatósági tagja a takarékpénztárnak, a kereskedelmi banknak, és a párkányi takarékpénztárnak. Ünnepélyes beiktatása, miként értesülünk, október első felében lesz. * A hivatalos lap, minden valószínűség szerint, a fenti két kinevezéssel egyidejűleg fogja hozni dr. Halmos Ignácnak, a helybeli papnövelde nagyérdemű aligazgatójának címzetes esztergomi kanonokká való kineveztetését. E kitüntetés méltón sorakozik a fentiek mellé, egy nagytudományu kiváló képzettségű lelkes tanférfm nem közönséges érdemeinek elismerése lévén. Megye és város. Megyénk őszi közgyűlése. Esztergom, szeptember 30. Esztergom vármegye őszi, rendes közgyűlését f. hó 29-én tartotta meg, mely dacára a többé-kevésbé fontos és hatalmas tárgysorozatnak, nem örvendett nagy látogatottságnak. A hatalmas tárgysorozat 168 pontból állónak volt jelezve, amelyen kívül még mintegy 40 ügy, melyek időközben beérkeztek és sürgős természetűek voltak, lett előadva s letárgyalva. Hogy az ilyen mostrum számba menő ügyhalmaz két és fél óra alatt mindamellett letárgyaltatott, az egyedül az előadók lelkiismeretes ügyismeretének volt köszönhető. A közgyűlés lefolyásáról olvasóinknak következőkben számolunk be : Pontban 10 órakor nyitotta meg Kruplanicz Kálmán megyénk főispánja az ülést, s miután a jelenlévőket üdvözölte, röviden visszapillantott az elmúlt év politikai, közgazdasági és társadalmi viszonyaira, mozzanataira. Lelkes és elismerő szavakkal emlékezett meg a megye községeiben lefolyt millenáris ünnepségekről, melyek között különösen Nyerges-Uifalu és Bátorkesz tűntek ki. Majd felemlítette a megyénk által kiállított diszbandériu mot, a fővárosban lefolyt millenáris diszfelvonulás alkalmából. Büszkeséggel emlékezett meg a diszbandérium tagjairól, kik vármegyénknek nemcsak az ország szine, hanem az egész külföld előtt is dicsőséget szereztek. Végül köszönetet mondott a rendező-bizottságnak, mely fáradhatlanul munkálkodott s amelynek legszebb jutalma: a fényes siker. Örömmel emlékezett meg közéletünk egyik veterán tagjáról, Héya Tivadarról, kit a királyi kegy, a közügyek terén szerzett hosszú évi munkálkodásának jutalmazásául a királyi tanácsosi címmel tüntetett ki. Közgazdasági viszonyaink rosszabbodását a nyár folyamán, az országban folyton pusztitott nagy viharok, jégeső s egyéb elemi csapásokban látja. A tárgyak nagy részének kevésbbé fontos volta, felment bennünket az alól, hogy azokról részletesen beszámoljunk, miért a fontosabbakat és jelentősebb mozzanatokat ismertetjük olvasóinkkal. Egyik főbb csoportja a tárgysorozatnak, több rendbeli felsőbb rendelet felolvasása és ismertetése volt, melyek közül felemlitjUk ő felségének köszönetnyilvánítását, a vármegyei milléniumi díszközgyűlésből hozzá intézett hódoló táviratra vonatkozólag. A vallás- és közoktatásügyi miniszter intézvénye a »magyar * nyelv-alapítványt alapitó levele tárgyában. Ezen alapítványnak célja a magyar nyelv terjesztése azáltal, hogy, az a kerül érdemeket szerzett tanitók és tanítványok jutalomban részesüljenek. Kimondotta egyúttal a közgyűlés, hogy az idegen ajkú községek lelkészeit megkeresi avégből, hogy amenynyire a viszonyok engedik, hassanak oda, miszerint a magyar nyelv a templomba is behozassák. Majd ezeken kivül számos községnek számadása hagyatott helyben s különféle szabályrendeletek jóváhagyása, majd módosítása mondatott ki. Jóváhagyatott ezeken kivül számos alapítványi számadás. Felemlitésre méltó a belügyminiszter 53183. sz. körrendelete, melyben a kisebb községek szükségleteire alkalmas községi kórházak felállítása tárgyában felhívja azok figyelmét az ezredévi kiállításon bemutatott jutányos és célszerű kórházakra. Egy másik nagyobb csoportja volt a tárgysorozatnak a számos és különféle jelentés, nagyobbrészt a közigazgatás menetéről. Felemiitjük az ezredéves ünnepségeket rendező bizottság végjelentését és az állandó választmánynak véleményét, mely szerint a ruhák és lószerszámok nem lennének elárverezve, hanem a diszbandériumban résztvett uraknak emlékül ajándékba adatnának. Egyhangúlag fogadta el a megye közönsége Luczenbacher István megyebizottsági tagnak azon indítványát, mely szerint a milléniumi év, a megye összes alkalmazottainak nyugdíjazásánál három évnek fog számíttatni, valamint hogy azok, kik 1867-től szolgálják a megyét, tekintet nélkül a később keletkezett nyugdíjtörvényre, nyugdija 1867-től számitassék. Sümegi István és Katona Ferenc ellen, Mihályi Imre bajóthi jegyző által folyamatba tett — állítólagos — sikkasztási és hűtlen kezelési ügyben, kimondotta a közgyűlés, miszerint tekintettel arra, hogy panaszlottak közvagyont nem is kezeltek, hanem az úrbéresek magánvagyonát, de tekintettel arra, hogy panaszlottak, az általuk kezelt magánvagyonról,' megbizóiknak pontosan elszámoltak, mit az iratoknál eredetben fekvő és az úrbéresek által kiállított okmány igazol, az ügynek tárgyalásába nem is bocsátkozik, hanem felterjeszti azt a minisztériumhoz azzal, hogy a folyamatba tett eljárást, mint alap- és tárgytalant szüntesse meg. Az ügy állását és a feljelentés mibenlétét ismerve, csak csodálkozásunknak adunk kifejezést a felett, hogy a miniszter az ilyen lappáliákba bele megy, melyeknek nincs egyéb célja, mint Bajóth község kedélyeinek tovább izgatása és panaszlottak zaklatása. Ezzel kapcsolatban felemiitjük, miszerint ugyanezen ügyben, Mihályi Imre bajóthi jegyző által beadott beadványban foglalt és a megyei tisztviselőkre vonatkozó sértő kifejezések megtorlásáért, a közgyűlés Mihályi ellen elrendelte a fegyelmi eljárást. Esztergom sz. kir. város tanácsának a járásbíróság részére felajánlandó telek vételárához való hozzájárulása ügyében beadott kérvényére a megye, mint sejtettük, azzal felelt, kogy nincs e célra pénze. Dr. Foldváry István városi tiszti ügyész megköszönte a megye szellemi támogatását és azon jóindulatú kijelentését, hogy adna, ha tudna. Nézete szerint a megyei építészeti alap lenne e célra részben felhasználható. Andrássy János alispán rámutatott azon áldozatra, melyeket a megye a város érdekében már hozott, s ismételte, hogy készséggel járulna a megye hozzá a telek vétel költségeihez, mert hisz a városnak, mint a megye székhelye- és szivének emelése, gyarapításával nyerne a megye is. Az építészeti alap e célra fel nem használható, mert arra a megyének székháza restaulásánál szüksége van. Részünkről, csak annyit jegyzünk meg, hogy ha a megye azon helyzetben van, hogy a mintegy 16 ezer forintot tevő építészeti alapját más céloknak kölcsönadhatja, úgy 8—10 ezer forinttal még mindég hozzájárulhatna a város kérvényének támogatásához, mert székháza tatarozására a fennmaradó tőke kamatai nagyon is elegendő fedezetet adnának. Majd következett a különféle bizottságok kiegészítése. Koditek Gyula, Vass Béla és Mechler János választott bizottsági tagok helyének betöltése végett, a választások f. évi október 27-ének reggel 9 órájára tűzettek ki.' A Hí. v. kerületnek, melyhez, Táth, Tokod és Csolnok tartozik, elnöke: Gotthard Ede. A VII. v. kerületnek, melyhez Nyerges-Újfalu, Bajót, Mogyorós, Süttő, Piszke és Lábatlan tartozik, elnöke : Dr. Hnlényi Győző. S végre a VIII. v. kerületnek, melyhez Muzsla, Karva és Béla tartozik, elnökévé Luczenbacher István neveztetett ki. A közigazgatási bizottságba, megválasztattak ; Niedermann Pál 51, Reviczky Károly 50, Luczenbacher István 51, dr. Komlóssy Ferenc 41 és Vimmer Imre 47 szavazattal. Igazoló választmányba: Palkovich Károly. Luczenbacher István, Mészáros Károly, Dr. Hulényi Győző, és Etter Gyula egyhangúlag választattak meg, majd ugyanebbe kineveztetett elnökül: Niedermann Pál, s tagokul Dr, Foldváry István, Frey Ferenc és Mattyasovszky Kálmán. Á központi választmányból kilépett Wimmer Ferenc helyébe dr. Prokopp Gyula választatott meg 27 szavattal, Wimmer Imre 20 szavazata ellenében. A lóavató bizottságba, és pedig az esztergomi járásba elnökül: Gangéi János, becsüsőkül: Reviczky Károly, Gotthard Ede és Etter Gyula, mig orvosul : Fleischmann Samu neveztettek ki. A párkányi járásba, elnökül: Vantsó Gyula ; becsüsőkül: Vimmer Imre, Geiger Ferenc és Hartmann Márton, orvosul: Simoncsics Dezső. A közigazgatási bizottságba, tiszti ügyész helyettesül: Pongrácz Zzigmond. A hitelesítő közgyűlés napjául, október 2-ika tüzetett ki. A megyei tisztviselőknek adandó drágasági pótlék céljára kért 2°/

0 pótadót a megejtett névszerinti szavazás folytán 25 szavazattal, 13 ellenében elfogadta a közgyűlés. Bauer Ferenc és társainak fellebbezését, melyben a városi tanitók, és tanítónők fizetésének emelése ügyében hozott városi közgyűlési határozat megváltoztatását kérték, elvetették. Ugyanily sorsbán részesült a reáliskolai tandíj emelése ügyében hozott városi közgyűlési határozat ellen, több párkányi lakos által beadott fellebbezés, melyet azon indokolással vetett vissza a közgyűlés, hogy jogosult a reáliskolai tandíj emelése a párkányiakkal szemben, kik semmiféle városi közteherhez hozzá nem járulnak. A városi költségvetés kiadási tételéből többet részben törülni, részben mérsékelni véleményezett az előadói tervezet a megyei főszámvevőség nehezményezése alapján, melyek több ezer forintot tesznek ki. Dr. Foldváry István ellenezte a 200.000 frtos kölcsön 1896. évi kamatainak törlését, mert habár a kölcsön még felvéve nincs, ugy, szólló szerint a kisajátított házak vételárai után a késedelmi kamatot a szerződés értelmében köteles a város fizetni. E részben csak annyit jegyzünk meg, miszerint tudomásunk szerint nem az egész kétszázezer forint fordittatik a kisajátításra, hanem annak körülbelül csak fele, s igy a második százezer forint kamatai törlesztésére felvett összeg, a költségvetésben indokolatlan tétel. A városi tiszti ügyész felszóllalása folytán ezen, valamint azon részét is az előadói tervezetnek, mely szerént több hivatal dotálására felvett, s az állások be nem, vagy későbbi betöltése folytán az összeg annak megfelelőleg helyesbbitetett, — törülték. Ugyancsak törülték dr. Prokopp Gyula felszóllalása folytán azon részét, mely az esztergomi torna-egyesületnek, a város által adott évi 30 frt torna helyiség bérletét törlésbe hozni javasolta. Majd végül elfogadta a közgyűlés Berényi József jegyző azon indítványát, mely szerint a községi jegyzők által a nyugdijalapba be nem fizetett dijakért, a község, mint erkölcsi testület felelős, majd azon indítványát, mely szerént a milléniumi év, a jegyzők nyugdíjazásánál három évnek számíttassák. —a. O A szabadelvű párt. A szabadelvű párt vidéki tagjai tagjai, mint a hétfői lapokban olvashattuk, vasárnap az ország hatvannégy kerületében tartottak értekezletet. Esztergom, tudtunkkal, nincs e hatvannégy hely között. O Személyi hir. Grantner Károly, második rendőrbiztos uj állását már elfoglalta. O Tanácsülés volt ma a városházán, amelyen elfogadták az építészeti bizottságnak a gimnázium felépítésére beérkezett tervek ügyében hozott határozati javaslatát s kimondották, hogy a terveket rövid uton adják vissza az úgyis ismert vállalkozóknak. Dr. Gönczy Béla kórházi főorvos négy heti szabadságidő engedélyezése iránt benyújtott kérvényét pártolólag terjesztik a közgyűlés elé. O A városi mérnök helyisége. Megírtuk annak idején, hogy Tiefenthal Gyula városi mérnök rendes hivatalos helyiségért folyamodott a város tanácsához, amely a rendőrkapitányság épületében jelölt ki számára irodát. Most Niedermami József rendőrkapitány felkérte Kollár Károly gazdasági tanácsost és a kérvényező mérnököt, hogy tekintsék meg a rendőrkapitánysági épületben elfoglalható udvari szobát, vájjon megfelel-e az a kitűzött célnak. O A vízivárosi hid. Szó volt már róla lapunkban, hogy a kereskedelmi miniszter a rozzant vizivárosi fahídon a közlekedés betiltását rendelte el. A város ekkor felirt a miniszterhez és a rendelet visszavonását kérelmezte. Most érkezett le a miniszter válasza, amely a kérelmet elutasítja s igy a hid legközelebb elzáratik, a ami mindenesetre nagy akadályára lesz a fogalomnak, O Csendőrkerületi parancsnokság. Mint a legilletékesebb forrásból értesülünk, a honvédelmi minisztérium elhatározta a csendőrkerületi parancsnokságok szaporítását és az uj állomáshelyek közé Győr és Esztergom városát is felvette ugy természetesen, hogy azért a szányparancsnokság is megmaradna. Hogy Győr boldog városa megkapja a kerületi parancsnokságot, abban bizonyosak vagyunk, valamint abban is, hogy mi nem kapjuk meg, nem lévén ez az intézmény párja a mesebeli sült galambnak, amelynek tudvalevőleg oly tulajdonságai voltak, amelyek nem Eledorado, hanem egyenesen Esztergom városa számára praedesztinálták. O Az unyi sertéSOrbánC, mint hivatalosan konstatálták, immár megszűnt s az elrendelt zárlatot legközelebb feloldják. O Mütanrendőri bejárás volt ma Doroghon. Azt a létesítendő szárnyvonalat járta be a hivatalos bizottság, amelyet a vasúti állomástól a Drasche-féle gyártelepig terveznek. A bizottság B. Szabó Mihály főjegyző elnöklete alatt Csaby Andor kir. főmérnökből, Mattyasovszky Vilmos tiszti ügyészből, Hamar Árpád t. főjegyzőből és Reviczky Győző járási főszolgabíróból állott. O Lejáró pályázatok. Holnap jár le a város villamos világítására s a térképezés- és lejtmérezésre kitűzött pályázatok határideje. A villamos világításra eddig csak egy közös pályázat érkezett : a Ganz és Társa és a Hitelbanktól, amig a másik pályázatra négy: Visnovszky, Hevesi, Radnai és Bayer mérnököktől. Ezek mindegyike elfogadás esetén körülbelül húszezer forintba kerülne, vagyis éppen tízezer forinttal többe, mint amenynyit reá szántak. Valószínűleg holnapig egy ötödik pályázó is jelentkezik: A Pompéry-féle budapesti szabadalmi iroda. A társaságból. A Katholikus Legényegylet házavatása. Esztergom, szeptember 30. »Az én házam az én váram», vasárnap óta büszkén mondhatják a Katholikus Legényegyesület tagjai is. Több mint két évtizedes hányattatás után, amely idő alatt — talán éppen az alkalmatlan bérhelyiségek miatt — nagyon nehéz napokat is átéltek, vasárnap végre, sikerükre méltán büszkén, a maguk házára tűzhették ki a háromszínű lobogókat. A jelentős nap millieuje szürke volt, rideg, esős, valóságos novem-