Esztergom és Vidéke, 1896

1896-09-27 / 78.szám

ELÖPEBTE8I ÁRAK: £fést ém 14 frt—fcr. flém 7 „ - í, Negyedem ... 3 „ 50 „ E« Wr» 1 „ 20 „ Egyes szám... Vidéken 4 kr. «. ... 5 kr. I^s^éiAete^ évfolyam. PEST IMPLO É&EBKESZT08B6: VI., Teréz-kÖrutai. .«k, Ildik emelet. ! KIADÓHIVATAL: VI., Teréi-körut 33, sa Megjelenik minden nap, ünnep és vasárnap után is. Felelős szerkesztő: HEVESI JÓZSEF. Negyvenhét esztendő után. 1350. március 9.' Ezen a napon jelent meg a Pesti Napló első száma. Negyvenhét esztendő zajlott le azóta, küzdelmes ós nehéz esztendő, de a Pesti Napló a küzdelmek során mindenkor megtalálta az utat, amelyen a magyarság érdekében haladnia kell. Pártok ós áramlatok elhatalmasodhattak ebben az országban, de valamint ez az újság meg nem ingott a legkeservesebb Bach-korszak idejében, azonképpen meg volt az iránytűje később is, mindenkor. Mindig ott ragyogott előtte az a mondás, amelylyel Deák Ferenc szabta meg a Pesti Napló feladatát: — fflsQ sorban az a feladata, hogy a nemzetben ébrentartsa az alkotmányos szabadságért való érzéket és lelkesedést . . . És ott ragyogott előtte Deák Ferenc mondásán kivül Deák Ferenc minden célja és törekvése. Az idők során, amikor a nemzetben az alkotmányos szabadságért való eleven érzék nem szorult mindennapos ébresztgetésre, de másfajta kontroverziák másfajta kötelességeket róttak az államférfiakra és a sajtóra: a Pesti Napló is csak azt tekinthette feladatának, amire Deák Ferenc törekedett — a kontroverziák eloszlatását, magyar és magyar között a békességes egyetértés megteremtését. Igy udta meg hires húsvéti cikkelyével az első lökést a kiegyezésre, igy fáradt a nemzet és a korona kibékitósén, igy iparkodott egymáshoz közelebb hozni a küzdelemben egymástól elidegenedett magyarságot s igy kereste mindig és mindig a kiegyeztető, az érintkezési pontokat. Hagyományaitól szentesitett feladata tolt ez a Pesti Naplónak. S hogy hiven és jól teljesítette, bizonyítja az a körülmény, hogy amikor 1875-ben megülte alapításának negyedszázados évjordulóját, az ünnepi banketten Tisza Kálmán akkori belügyminiszter lelkes szavakhan méltatta a Pesti Napló sokoldalú, hazafias érdemeit. De ezzel magához is hódította mindazokat, akikben megvolt a tehetség és a jóakarat a nemzet céljainak előmozdítására. S nagyon kevés az utolsó századiéi jeleseinek száma, akik nem a Pesti Napló utján igyekeztek a nemzethez szólani. A sorozat végtelenül hosszura nyúlnék, ha nevüket mind felsorolnék. A későbbi miniszterek, titkos tanácsosok, akadémiai elnökök és tago)c, a Kisfaludy-Társaság jelesei, egyetemi tanárok, parlamenti kitűnőségek, tudósok, főurak, poéták és nemzetgazdák, szóval, akik számbavehető szerepet játszottak vagy később szereztek országos hírnevet, meglepően csekély kivétellel mind a Pesti Napló köré sorakoztak s olyan nimbust kölcsönöztek neki, aminővel újság még alig rendelkezett. Itt jelent meg a holtbeteg Vörösmarty Mihály hattyúdala, a remek Vén cigány (Huzd rá cigány, megittad az árát...), amelyet Gyulai Pál, a lap akkori belmunkatársa hozott el a beteg költőtől, itt jelent meg Jókai Mór számos remeke, amint azt a koszorús iró csak a minap mondotta el maga a Pesti Naplób&n, itt vált az ország egyik legkedveltebb írójává Falk Miksa, itt szerezték hírlapírói aranysarkantyuikat Gyulai Pál, Salamon Ferenc, Greguss Ágost, nem is szólva a politikusok ama fényes hadáról, akik Deák Ferenc bölcs vezetése alatt a politikai irányt megszabták, akik jogai visszaszerzésében a nemzet nagy többségét vezették s a győzelem után a legfőbb tisztségekre emelkedtek. Az Eötvösök, Csengeryek, Trefortok, Lónyayak, Lukács Móricok, Gorovék, Korizmicsok s annyi sok más jeles nevéből fonhatni hervadhatatlan koszorút a Pesti Napló köré, nem is szólva a miniszterelnökökről, az elsőtől, gróf Andrássy Gyulától, aki nemzete megbízásából felséges királya fejére tette a koronát, egészen Wekerle Sándorig . . . S valamennyien egy célt szolgáltak, egy törekvésben buzgólkodtak, ami a Pesti Napló negyvenhét esztendős életének vezérlő gondolata is volt: a magyarság kiegyeztetése, a magyarság legszentebb életérdekeire. S ha percre-pillanatra egy-egy indulatosabb áramlat vagy egy-egy indulatosabb temperamentum meg is próbálta, hogy a Pesti Naplót kizökkentse hagyományaiban megrajzolt útjából: a Pesti Napló csakhamar megérezte tévedését és ma büszke megelégedéssel nézhet vissza megfutott útjára, amely egyenes, mint a becsületes szándék és tiszta, mint a becsületes karakter. Pártokkal juthatott olykor összeütközésbe, bár pártoktól független volt mindenha, de a magyarság érdekeivel sohasem keveredett harcba, mert a magyarság érdekeitől nem volt és nem is akart független lenni sohasem. Pártoktól független a Pesti Napló ma is. • A küzdő pártokban is megbecsüli mindazt, ami legalább magyar szándék. Erejét csak ott viszi harcba, ahol a magyarság érdekeit látja kockáztatva. Szabadelvű, mert ezt látja a magyarság érdekében állónak és mert a szabadelvüsóget parancsolja rá múltja is. De szenvedelem nélkül bírálja még azokat is, akik nem szabadelvűek, valameddig csak ezek a más meggyőződésen levők a magyarság ellenségeiben nem keresnek támaszt a maguk céljainak megvalósítására. Az ellenséggel paktáló magyarságban azonban már ellenséget lát és egész erejével, lelkesedésének melegével, minden képességével száll sorompóba ellenük. Mert aki nem szabadelvű, azt még meggyőzheti az idő, meggyőzheti saját becsületes érzése, de akit vaksága arra visz, hogy az ellenséggel is paktáljon: az rossz magyar, az nem is magyar. S a Pesti Napló velük szemben mindig kezében tartja az ostort, amelyet negyvenhét esztendő óta a magyarság annyi ellensége fölött diadalmasan megsuhogtatott. Független és szabadelvű volt és marad tehát a Pesti Napló a jövendőben is. Vezércikkeiben pártoktól és kormánytól függetlenül, tárgyiasan fogja kimondani meggyőződésót s ha néha élesen is, de sohasem az ildomosság rovására. Az elkövetkezendő nehéz napok készen fogják a Pesti Naplót találni s a politikai és gazdasági tusában keresni fogja a kiegyeztetóst, de kerülni fogja a megalkuvást. Ehhez képest sokszor élesebb hangot is fog használni, de nem fogja elfeledni sohasem, hogy magyarnak nem áll érdekében a magyart sérteni. A Pesti Napló a maga fegyvereit az ellenséggel szemben rezerválja s kötelességének fogja ismerni, hogy a hazafias közönséget fölvilágosítsa, ki a barátja ós ki az ellensége. Erre a célra Bélföld rovatában széleskörű politikai összeköttetéseiből szolgálni fog azokkal az információkkal, amelyekre a nemzetnek szüksége van, hogy a bekövetkező harcok, vagy politikai harclópések irányát ós természetét megismerje. Könnyelmű információktól tartózkodni fog, szenzáció-hajhászatból híreket nem fog az országba dobni, de aminek ismeretére a nemzeti erő ébrentartása szempontjából szükség van, azt ebben a rovatban mindenkor meg fogja találni az olvasó. Parlamenti rovatában a Pesti Napló hü maradt ahhoz a formához, amelyet a magyar közönség annyira megkedvelt, A száraz tudósítások helyett, amelyek — hogy ugy mondjuk — nehezen olvastatják magukat, ezentúl is teljes, áttekinthető képet nyújt majd az országgyűlés két Házának tanácskozásairól s ezekből a képekből ki fog tűnni a tanácskozások minden fázisa — a parlamenti folyosók intimebb megbeszélésétől a végleges döntésig. De a Pesti Napló parlamenti tudósításai sohasem fogják kétségben hagyni az olvasót, hogy információiban mennyi az azt mondják és mennyi a száraz valóság. Csak árnyalni fogja az előbbivel az utóbbit, hogy igy az olvasó kedve szerint beláthasson a parlamenti tanácskozások egész műhelyébe. Külföld rovatában a Pesti Napló hü képét fogja adni az egész forrongó világ mozgalmainak és ha miben a magyarság számára valamelyes tanulság rejlik, azt esetről-esetre vezércikkeiben is bővebben fogja méltatni. Igy akarja a külföld eseményeivel a kíváncsiságot a tanulékonysággal együtt kielégíteni. Megyék és városok rovatában be fog számolni Magyarország háziéletének minden olyan momentumáról, amelyben az egyik megye vagy város valami tanulságost mutathat a másiknak. Nem puszta hírrovat lesz ez, hanem gyűjteménye az apró adatoknak, amelyekből az egész országra nézve fontos tanulságok vonhatók le. Széleskörű összeköttetéseink és levelezőink nagy tábora ezt a minuciózus, de nemzeti fontosságú munkát nekünk ezután is könnyűvé fogja tenni. Hírrovatunk, amelyet városszerte jól szervezett levelező-tábor lát el a szükséges anyaggal, mindenkinek élvezetes formában ós a legnagyobb gyorsasággal viszi majd szét a náp legérdekesebb eseményeit. Mint eddig, ezentúl is hivek maradunk ahhoz a szokásunkhoz, hogy az érdekesebb és szokatlanabb eseményekről külön cikke1 lyekben számolunk be, valahányszor csak