Esztergom és Vidéke, 1896

1896-09-13 / 74.szám

a szóban forgó épületeket minél ma­gasabb bérösszeg mellett értékesítse, ezt pedig csak ugy érheti el, ha azok közelében forgalom gócpontot létesít. Nem vonjuk kétségbe, hogy a Csillagutca, meg környékének lako­saira nézve bizony hátrányos lesz, ha a sertéspiacot áthelyezik, ámde az egyesítés után, midőn nem a városrészek, de az egyesitett város érdeke kell hogy figyelembe vétes­sék, — ezt az áldozatot meg kell hozni a közérdek javára. Censor. Hegyközségek és szövetkezetek kölcsönei*) Esztergom, szeptember 12. A filoxeratörvény végrehajtására kibocsájtandó rendelet tervezete a hegyközségek és szövetkezetek köl­csönei iránt a következőképpen in­tézkedik : A törvény 7. §-ában a jogala­nyok vannak meghatározva, amelyek kölcsönben részesülhetnek. A kölcsönök adhatók : 1. erre a célra társuló több egyén­nek együttesen (törvény 7. §-ának a) és b) pontja ; 2. egyes szőlőbirtokosoknak egyé­nenként. A fenti 1. pont alá tartoznak a kölcsönfelvételre hegyközségi köte­lékben alakuló érdekcsoportok. Ezek alakulásának kelléke, hogy a hegyközség, amelynek kötelékébe tartoznak, az 1894: XII. t.-c. intéz­kedései alapján és értelmében ala­kult legyen meg, s hogy a kölcsön legalább oly összegben vétessék fel, amely 30 kat. hold szőlőterület fel­újítására van szánva. *) Hegyközségünk megalakulásának küszöbén e kölcsönökre vonatkozólag több olvasónk tudakozó­dott nálunk. Itt megadjuk a választ valamennyinek. A szerkesztő. . . . S mint valami nagy, elérhetetlen boldogság után, élt lelkében a vágy : — Ha csak egyszer egy gyüszüvel ihat­nék friss vizet a patakból! A törékeny, sápadt, vértelen leányka csillogó börtönében mégis felcseperedett s a jó öregek rettenetesen meg voltak ijedve, amikor egy napon a varrónő ki­jelentette, hogy megcsinálja az első hosszú ruhát. Klárika a tizenhatéves leány boldog gyönyörűségével nézte a hosszú ruhától megnyújtott karcsú termetét a nagy firenzei tükörben, s csak akkor halt el mosolygása, amikor az anyja szemé­ben egy könyet látott. — Ezentúl már nem lesz egészen a mienk Klári, súgtak össze fájdalmasan az öregek. Mit tegyünk ? Mégis csak be kell vezetnünk a társaságba őt. Ezt a szegény, gyönge, félénk, anyás gyer­meket . . . Farsangra be is vezették. Hogy ne fo­gadták volna mindenütt mosolyogva leg­ifjabb leányát az Ederics-dinasztiának, amelynek háromszázados cimerpajzsában olyan találó embléma az aranynyal teli bőségszaru. A kemény diófaajtók, a leg­büszkébb szárnyas ajtók készségesen fel­pattantak előtte. Mindenki érdeklődött a kis edericsi remete iránt, akinek vissza­vonultságáról már egész legendák kép­ződtek. Látták, hogy nem púpos, nem halálfejü, még csak néma sem, de filig­rán, szép, fiatal s lassan mégis magára hagyták őt mindenütt a parfümös szalo-J nokban. Az ily alapon és alakban nyer­hető kölcsön felvételét azonban a hegyközség önkormányzatilag nem határozhatja el sem közgyűlésen, sem más módon, vagyis a hegyközség­nek egyik tagja sem kötelezhető arra a többség akarata által, hogy az ily kölcsön felvételében saját egyéni akarata ellenére részes le­gyen, hanem ehhez az illető hegy­községi tagoknak kizárólag szabad elhatározásukból s egyéni akaratuk­ból származó külön társulása s en­nek egyénileg való nyilvánítása szük­séges. Azt a hegyközségi tagot, aki az ily társulásban részt venni nem ki­van, az együttesen felveendő köl­csönből származó kötelezettségek nem terhelik. Ellenben azok a hegy­községi tagok, akik ily kölcsön fel­vételére társultak, a törvény 14. §-ában körülirt korlátolt egyetemle­gességi kötelékbe lépnek. Minthogy azonban a kölcsönök azokat a szőlőterületeket terhelik, a melyek felújítására felvétettek, az ily korlátolt egyetemlegességi köte­lezettséggel felvett kölcsönöknél is kimutatandók egyenként a tulajdono­sok névsorával együtt azon birtok­részletek, amelyek terhére a köl­csön kéretik s az egyetemlegesség korlátozottságának érvényesithetése végett kimutatandó az az arány is, amely szerint a kölcsön az egyes birtokrészletekre, illetőleg azok tu­lajdonosaira feloszlik. A fenti 1. pont alá tartoznak to­vábbá az oly kölcsönök is, amelye­ket az elpusztultuk szőlők felújítá­sára a kereskedelmi törvény értel­mében alakult szövetkezetek vesz­nek fel. Az ily szövetkezetek vagy korlát­lan felelősséggel, vagy az üzletré­szeknek legalább ötszöröséig terjedő felelősséggel kell, hogy alakuljanak előbbi esetben egy üzletrész egy kat. hold felújítandó terület után legalább 20 forint, utóbbi esetben 30 frt kell, hogy legyen, ha a szö­vetkezeti tagok tulajdonában levő A szülők kínos, szorongó figyelemmel kisérték mineen lépését, minden mosoly­gását, minden szemlibbenését. He többet beszélt egy leánypajtássál, ha elmosolyo­dott valamelyik fiatalember bókján, meg­hökkentek és hozzásiettek. Minden leányt könnyüvérűnek. üresnek, kacérnak talál­tak, minden fiatal embert léhának, műve­letlennek, szerencsevadásznak, ugy, hogy a folytonosan rendszabályozott s termé­szeténél fogva ugy is bizalmatlan, tartóz­kodó leányka lassan elnémult egészen. Akkor aztán elfordultak tőle, akik meg nem értették. A leányok büszkének, kiállhatat­lanak mondották, a férfiak együgyűnek s keresték a kevésbé szépeket, a kevésbé gazdagokat, kevésbé előkelőket, mert ele­venek voltak, mert kacagtak, mert sze­münk visszavágott a pillantásra . . . Egy mulatságon történt, hogy a leány, anyja kívánságára minden harmadik jelent­kező táneost visszautasított. Hiszen foly­ton azt hallotta: — Fel vagy hevülve, tönkre teszed magadat Klári! Nem fogod táncolni ezt a tourt! A tour végén már egyáltalán nem tán­colt, mert nem volt kivel. És akkor a szegény kis Hamupipőke égő arccal, vé­resre szívott ajakkal vonta ki a ruhatár­ba anyját. Reszkető kézzel kapta ma­gára a vastag, meleg gyapjubelépőt, ame­lyet anyja mindég utána hordott: — Menjünk haza anyám, s ne jöjjünk vissza többet ide ! Nincs itt nekünk semmi keresni valónk! felújítandó egész terűlet nem kisebb háromszáz kat. holdnál. Ha az egész terület ennél kisebb, megfe­lelően nagyobb üzletrészek állapitan­dók meg. Az alapszabályokban kikötendő lesz, hogy az üzletrész a megalaku­láskor, illetőleg a szövetkezetbe belépéskor azonnal teljes összegé­ben készpénzben befizetendő, to­vábbá, hogy ha a szövetkezeti tag szőlőjének a művelési terv szerint való megmunkálását elhanyagolja, a szövetkezetnek jogában legyen az elmulasztott munkát az illető tag terhére végrehajtani, s ha szövet­kezeti tag ismételten követne el ily mulasztást vagy hanyagságot, a mely miatt ellene a törvény n-ik| §-ának rendelkezései alkalmaztathat­nának, a szövetkezetnek jogában legyen, a szőlőt az ily tagtól annak j számlájára (terhére és javára) való kezelés végett átvenni s azt mind­addig szövetkezeti kezelésben tar­tani, mig az azt a szőlőt terhelő kölcsön törlesztve lesz. A szövetke­zet tagjai az alapszabályoknál fogva kötelezendők lesznek arra, hogy a szövetkezet fenti jogának telekjegy­zőkönyvileg való biztosítása érdeké­ben szükséges okiratot a megalaku­láskor illetőleg, a szövetkezetbe való belépéskor állítsák ki. A kölcsönben részesülő szövetke­zeti tagok névsora, a részesedési arány s azok a birtokrészletek, a melyek felújítására a kölcsön felvé­tetik, a szövetkezeti kölcsönöknél is éppúgy kimutatandók, mint azoknál a kölcsönöknél, amelyek a hegyköz­ségi kötelékben alakult érdekcso­portok által egyetemleges kötelezett­séggel vétetnek fel. A fennebbi 2. pont alatt említett egyéni kölcsönök adását az nem akadályozza meg, hogy az egyéni kölcsönért folyamodó szőlőbirtokos oly hegyközség kötelékébe tartozik, amelynek kebelében egyetemleges­ségi kötelezettségében álló érdek­csoport már kapott, vagy kap köl­csönt, o. Megye és a város. Az anya megelégedetten bujtatta kilenc takaróba a remegő gyermeket: — Amint te akarod, édesem ! S hozattak neki drága ruhákat, mo­gyorónyi solitaireket s minden egyéb nagy babának való játékszert és ő hálá­san kezet csókolt mindenért. A harminc szobában, a parki tisztáson töltötte újra napjait, S az üvegházba zárt bimbó egy nagyon illatos tavaszon mégis felpattant. A mesebeli herceg az edericsi remete­ségbe is eljutott. Daliás, hatalmas, ko­moly férfi volt, csupa erő és gyengéd­ség, csupa szellem és szeretet. Edericsné egyik unokaöcscse. Két hétre jött s két hónapig maradt s amikor elment, magá­val vitte a kis leány nagy, túláradt szi­vét. Mikor a porfelhő elfedte az eltávo­zott lovagot, Klári sápadt ajkához szo­rította a fehér rózsát, nmelyet még a távozó tűzött keblére s az anyja ölébe roskadt. — O elment és én meghalok . . . Az öreg házaspár nagy ijedelmében mindenbe beleegyezett. Egy hónap múlva arnnykarika csillogott Klári vékony, át­látszó kezén. A leány mosolygott ismét, a két öreg meg fogyott, összeesett. — Amig a kelengye készült, olyan komor, sötét, csendes volt a hangulat a házban, mintha a tizenkét varrónő csupa szem­födőn dolgoznék. Egyszer azután Hamu­pipőke szeme is felnyílt, elsápadt és nem örült és nem mosolygott többé. Mikor már négy héten át hallotta, hogy a szomszédos szobában szü­Helypénz az országos vásárokon. Esztergom, szeptember 13. A tervezett uj díjjegyzék szerint a helypénz a helybeli országos vásárokon a következő lesz : I. Posztó-, rőfös-, kelme, vagy nagyobb gyolcskereskedők fedett bódé vagy sátor után •-méterenként fizetnek 8 krt. — 2. Szabók, szűrösök és kalaposok finomabb árukkal, edény- és déligyümölcs kereske­dők, szappanyosok, bádogosok, ötvösök, kolomposok, késesek, tímárok fedett bódé vagy sátor után Q-méterenkint 8 krt. 3. Egyébb késmüvesek, ugyszinte kisebb tárgyak árulói, amennyiben ezekért külön dijak nem fizetendők, fedett bódé vagy sátor után Q-méterenkint 4 krt. 4. Ab­roncs- és kádárfaárulók, ugyszinte na­gyobb faárukkal kereskedők 18 krt. 5. Fazekasok, kályhákkal és finomabb edé­nyekkel, úgynevezett pozsonyi árukkal kereskedők és bohócok 45 krt. 6. Fazekasok közönséges árukkal 15 krt. 7. Bábsütők 10 krt. 8. Egy nagy hajóért 45 krt. 9. Egy közép hajóért 30 krt. 10. Egy kis hajóért, egy dereglyéért vagy egy talpért 15 krt. II. Egy darab befogott, hajtott, veze­tett lótól, vagy szarvasmarhától 15 krt. 12. Egy kostól, egy be nem fogott, tehát hajtott szamártól, vagy csikótól 10 krt. 13. Egy darab sertéstől, malactól, borju­tói, kecskétől, juhtól, birkától, báránytól, egy gödölyétől földön árulva 3 krt. — Ugyanezek, ha kocsin áruitatnak és rajta Öt darabnál nincs több, a kocsitól 5 krt. Ha azonban a kocsin öt darabnál több van, minden darab után 3 krt. 14. Vad­nyúltól, ludtól, pulykától, libától dara­bonkint 3 krt. 15. Tyúktól, csibétől, kacsától, házi­nyúltól darabonkint 2 krt. 16. Köszörű­sök 20 krt. 17. Komédiások, kötéltánco­sok, testgyakorlók, mutatványosok és látványosságok után Q-méterenkint 10 krajcárt. O Maiina Lajos tegnap délben írásban lemondott takarékpénztári ügyészi állá­sáról. Az intézet igazgatótanácsa már tegnap délutáni ülésén foglalkozott le­mondásával. O Sárisápi jegyzővé a csütörtöki vá­lasztáson, amelyen Takács József tb. főszolgabíró elnökölt, Dogossy Lajos unyi körjegyzőt választották meg. lei egész éjjel sóhajtoznak, álmatlanul hánykolódnak ágyukban, suttogó, titkos, lázas szavakat váltanak egymással, végre fuldokló zokogással rohant át hozzájuk. Az anyja párnáira esett. — Én nem szeretek senkit kívületek, én nem megyek el tőletek soha . . . És maradt. Jöttek a drága ruhák s mogyorónyi solitairek újra, ő meg csak járt a harminc szobában, a park homá­lyos fasoraiban, halotti pusztasággal lel­kében, gondolat, vágy, remény nélkül. És mosolygott, hogy az a két jó öreg is mosolyoghasson. Gyöngült, fogyott, hervadt a sok mosolygásban és tavaszra, mire kinyíltak a fehér Bourbon-rózsák a terrászon, elfogyott egészen . . . S hogy a két öreg visszatért a szo­morú szertartásból, összegörnyedve, ösz­szefogódzva mentek végig a néma kas­télyon, egyenesen az ő szobájába, hogy összecsókoljanak, összecirógassanak min­dent, amit egykor az ő keze érintett, az ő szeme látott. S mikor már órákig ültek nagy, olajfestésü képe alatt teljes mozdulatlanságban, megszólalt az apa : — Legyen meg az Isten szent akarata! Olyan gyönge, olyan törékeny volt az az édes gyermek, hogy bizonyosan elve­szett volna, ha mi elmúlunk. Nem volt ő e világra való . . . A gyászruhás asszony némán bóloga­tott a fejével minden szavára. Munkácsy Kálmán.

Next

/
Thumbnails
Contents