Esztergom és Vidéke, 1896

1896-07-26 / 60.szám

Esztergom, XVIII. évfolyam. 60. szám. Vasárnap, 1896. július 26. ESZTERGOM es VIDÉKE Megjelenik hetenkint kétszer: § csütörtökön és vasárnap. —®— | ELŐFIZETÉSI Ár\: 5 | Egész évre 6 frt — kr. | | Fél évre 3 » — » | | Negyed évre I » 50 » $ I Egy hónapra — » 50 » | Egyes szám ára — » 7 » ^ 8 g VÁROSI ES MEGYEI ERDEKEINK KÖZLÖNYE. Szerkesztőség: Bottyán János-utcza, Spanraft-féle ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Hivatalos órák : d. e. 9—ll-ig, d. u. 3—5-Ifl. Kiadóhivatal: Bottyán János-utcza, Spanraft-féle ház. hová a hivatalos és magánhirdetések, nyiltterek, előfizetési pénzek és reklamálások is küldendők. —= TELEFON 59. SZÁM. =— Egyes számok kaphatók a kiadóhivatalban, Sziklay Nándor, Tábor Adolf papir­kereskedésében, a Wallfisch- és HaugÜ-féle dohánytőzsdékben. Hirdetések a kiadóhivatalban és Tábor Adolf könyv­kereskedésében vétetnek fel. Minden egyes hirdetés után 30 kr. kincstári bélyegilleték fizetendő. ' • Nyilttér ára soronkint 20 kr. Tanítónőink férjhezmeneteléhez*) Esztergom, július 25. Nem szándékunk Gosztayer Berta esztergomi tanítónő férjhezmenetelé­ből származó felebbezéssel foglalkozni, hanem a város iskolaszékének e tárgy­ban hozott határozatát inditó okaiban mérlegeljük. Alig hihető, hogy a többszörösen szóbanforgó iskolaszéki határozat azért került volna felszínre, mert talán sze­mélyi motívumok lappangtak a hát­térben. Az iskolaszék elvi alapon áll, t. i. abban, hogy a város anyagi érdeke e téren csorbítatlan maradjon az iskola érdekével egyetemben. A működésben levő hét tanítónő bár­melyike tette volna meg a lépést, hogy állásának megtartásával férjhez menjen, az említett elvi álláspont ha­sonló határozatot vont volna maga után. Mert ha elismerjük is azt, hogy a jogi szempontok a jelenlegi tanító­nők férjhezmenetelét lehetővé teszik, mindazonáltal két sarkalatos elv a mellett szól, hogy az iskolaszék hatá­rozatának adjunk igazat. Esztergom ugyanis most van a fejlődés legfőbb stádiumában, egy *) Bár e kérdésben álláspontunkat már több íz­ben kifejtettük tárgyilagos érveinél fogva közöljük e cikket is, amelyet városunk egyik előkelő pol­gárától vettünk. 'A szerkesztő. Iz .Esztergom és lile" tárcája, EN. Keresem magamat . . . Nyugtalan életem legelején Egy szomorú fiu tűnik elém, Ki magára maradt. Magára maradt, vigasztalanul, Meghalni szeretne — s élni tanul. Van szárnya repülni, de csúsznia kell, Kincs fekszik előtte s nem érheti el. Mert éjszaka néha egy tüneményt lát És lelke repül az egek egén át, Es szeme kigyúl, a mikor odavet A papirra ezerszer egy női nevet. Ez a név! . . Ez az irás ! . . Ez az arcz az enyém! S ez nem vagyok én. Keresem magamat . . . Es látok egy ifjút, bolyongni vidáman, Oldalán egy habarczu leány van: Útitársa az Alpok alatt. Ismeri rég. Ugyané tünemény Kereste föl valaha éj idején ... Lett volna csak az ! A múzsa a mennyből ! Ha ittasult volna e szűz szerelemtől, Nem kellene most siratnia mását : Szép, habarczu, kaczér útitársát. Nem hullana ki kezéből a toll, S nem hullana könye, ha róla dalol — Ez a köny! . . Ez a dal . . Ez a toll az enyém! S ez nem vagyok én. lélegzetvételre erejét túlhaladó al­kotáshoz fogott, mely munka egy emberöltőre terjedhetőnek vehető s mégis hozzálátott az egész vonalon azért, hogy a multak mulasztásait pótolja. Nem akarjuk reprodukálni az alkotások halmazát, csupán arra mutatunk, hogy adósulyunk rendkí­vül nagy, mondhatni elviselhetlen leszen. Ezzel a körülménynyel tehát számolnia kellett a városi képviselő testület kebeléből alakult iskolaszék­nek is. Amellett, hogy a városi tisz­tikar jelentékeny szaporításával azok fizetését több mint egyharmaddal emelte, ezen áldozatkészség folytatólagos ki­egészítését a városi összes tanerőkkel szemben is gyakorolta, midőn a reál­tanárok fizetését 200 frttal, férfitani­tókét 200 frttal, a tanítónőkét pedig 300 frttal toldotta meg. Minthogy köztudomású dolog, min­den a városi költségvteésbe beállított közel 500 frt, 1%-os pótadó többle­tet eredményez, azért a tanítónők javára eső 2100 frt, a hozzászámí­tandó öt éves korpótlékokkal együt­tesen 5°/ 0-os pótadó kivetését tette szükségessé. Ez igazi jótékonyság a város közönségétől annál is inkább, mert ha tisztán felekezeti jellegű a népoktatási intézet, hát akkor a meg­lévő iskolaadón felül nincs törvény, Keresem magamat , , . . Mikor a várost nyakamba veszem, Egy testtelen árny jő szembe velem. Ha kergetem is, nyomba' marad . Roskadt inakon jár, arca fehér — Karon ragad gyorsan és haza kisér. Nincs szava hozzám. Néma kisértet, Több mint a halál és mégse az élet. Nem jár, csak a földön. Nem él csak a percnek. Almai még a sirba' se lesznek. Ha ő a halál, vigyen el. Mire vár még ? Vagy ha nem az, mit akar ez az árnyék ? Kopott külseje . . arca nem az enyém — S ez én vagyok, én ! Makai Emil, mely ezen uj adóztatást az illető felekezet terhére megengedte volna, amennyiben a legmagasabb iskolai adószázalék csak 5% ott, ahol ez még semmi arányban sem volt igénybe véve. Megtette e város egyetemes közön­sége ezen áldozatot azon czélzatból kiindulva, hogy a gyöngébb női szer­vezet hamarább megtörik az iskolai terhek alatt, tehát illő, hogy mint magánszemély, mielőtt a nyugdíjba vonulás időszaka elkövetkeznék, a jobb fizetés élvezetében részesüljön, s ne legyen kénytelen iskolai gondjai közé anyagiakat vegyíteni. De hát ezen czélzatos nemeslelkű intézkedés megállja-e helyét azzal a tanítónővel szemben, aki az iskola gondjait férj­hezmenetelével járó körülményekkel tetézi •? Ugyanitt helyénvalónak talál­juk felemlíteni azon lehető állapotot, melyben a férjes tanítónő huzamosb ideig otthon maradni kénytelen. Az ál­lam, egyes gavallér gazdag városok megengedhetik ezt a luxust a positiv taneredmény rovására is, mert kise­gítő tanerőket alkalmazhatnak, habár ezen kisegítő tanmódszer paedagógiai értékét még sehonnét sem hallottuk dicsérni, — de Esztergom, ahol túl magas pótadón kivül még minden ételt és italt külön megadóztatni szán­Crassus. — Az »Esztergom és Vidéke* eredeti tárcája. — Azt mondják, hogy a szomszédom, Crassus doktor, bölcs bclátásu és józan értelmű férfiú. Orvos volna az isten ke­gyelméből, mert reggel nyolckor el­suhan az ablakom előtt szikár, fekete alakja s a késő dél veti vissza kiterjedt prakszisából. Bizonyos, hogy ritkán láttam olyan csudálatos embert, mint a doktor. Állan­dóan magas köcsögkalapot viselt, ahhoz egy fantasztikus fekete kabátot, amilyet egész Budapesten csak rajta látni. A tar­tása arra vall, hogy sose volt katona, a két szürke szeme pedig ezt telefonálja : »Meg fogsz halni, édes barátom, t Kezé­ben ezüst íejü fekete pálca, egész alakja pedig hasonló azokhoz a rouékhoz, amilyeneket a mulatóhelyek reklámjain látni. Mikor elment hazulról (csoszogva és folyton szivarozva), a takarítónője rendbe szedi a lakását. Ilyenkor egyet-mást lá­tok a tanyájából. Pálmarostba kötött könyveket, lávából faragott szobrokat, egy elefántcsont sakktáblát, szudáni gyé­kényeket és egy piros frakkot, arany gombokkal. Ki tudja, hol szerezte csu­dálatos gyűjteményét, melyből minden héten más eredetiséget vet a folyosóra a takarítás hulláma. A cipész, aki a szögleten kopácsol naphosszat, elhallgat, mikor Crassus dok­tor cipője egyet nyikorog az ajtajában és rémülten menekülnek a gyerekek, szivar­jának ha kacskaringós füstje végig kigyó­zik a vas-folyosón. Beszélni senkise hal­lotta, azt mondják olyan a hangja, mint a csimpolya. Im, ezeket mondja a világ, bölcs be­látásu és józan értelmű embereknek. Télen messziről vetődtem haza és meghűltem a vasúton. Fél óra múlva végig perzselt a láz, azután örvénye­ket hallottam zurbékolni a kandalló­ban, a falakon villámok cikáztak végig. dékolnak, hogy az óriási költségve­tési terheket valahogy kiegyenlíthes­sék, hogy a tanítónők férjhezmene­teli privát passziójáért uj adó árán legalábó is két tanítónőt, vesztegállo­mányba való helyezés czéljából, meg­válaszszon, az túlhajtása volna az adózó polgárok türelmének és a tő­lük várt humanisztikus tekinteteknek. Mert csak a jelen, eddigelé fenn­álló helyzetet kell szemügyre venni, midőn — értesülésünk szerint — a segédkántor kisegítő rendszerét mér­legeljük. A férfitanitók által történt igény­bevevés a 6 osztálytanitónőével szem­ben ugy aránylik mint 20: 2-höz, vagyis: ha 2 órát helyettesit a férfi­tanitóknál, akkor a nőkére 10 esik, pedig 8 osztálytanító áll, 6 osztály­tanítónővel szemben. Mi lesz akkor, ha tanítónőink eset­leg sorra férjhez mennek ? Nemde két kisegítő tanítónő is kevésnek fog bizonyulni ? Ez aztán a tiszta anyagi tekintet, amelyért az ismere­tes iskolaszéki határozat meghozatott, amelyet a teherviselésben kevésbé osztozó közigazgatási bizottság, a miniszter, jogi alapon állva, meg­dönthet ugyan, de a város közgaz­dasági helyzete fogja leginkább meg­sinyleni. Áthivattam szomszédomat, de mikor Crassus becsoszogott a szobába, már csak két óriás zöld szemet láttam belőle, alakjának többi része elolvadt a sötét­ségben. A két zöld szem egy ideig fel és alá sétált a szobában, foszfor szinekben játszott, majd megvakult és ujra felcsil­lámlott. — Rosszul vagyok, szóltam kishitüen, láz kinoz. Messziről, mint a tenger fenekéről, pe­dig csak az Íróasztalomtól jött egy hang, válaszolt: — Hol szerezte ezt a kis oroszlánt a papirjaira ? Nem feleltem. — Lássa ez egy kincs, no legalább annak, aki érti. On persze nem tudja megbecsülni, mert fiatal és könnyelmű. Ilyenek maguk mind. Minek tart ilyes­mit ; vak embernek minek a szép fele­ség ? Ezt Leoni Leó csinálta, ha leveszi a táblát, elolvashatja az oroszlán talpán. Fecit 1580. A két szem irigykedve, mint a topáz, ragyogott. — Önnek adom, nyögtem keservesen, de segitsen rajtam. Azt mondják, ön jó orvos, teljes bizalommal vagyok. Pokol ég a torkomban. A két szem felém közeledett. Azután

Next

/
Thumbnails
Contents