Esztergom és Vidéke, 1896

1896-06-21 / 50.szám

— Tüzek a vidéken. Már szinte örültünk, hogy június hónapja elmúlik anélkül, hogy tűzveszedelem szomorú krónikásainak kellett volna lennünk. De korán örültünk. Ameddig gondatlan szülők vannak, a tüzek sem fognak elmaradni. Magukra hagyott gyermekek okozták f. hó i8-án reggel Nagysápon Balogh Mihály szérűjének elpusztulását is. Gyufával játszottak, amig a szérűben felhalmozott széna meg nem gyulladt. A kár szerencsére nem nagy. De nagyobb veszedelem támadhatott volna, ha Balogh háza nem áll izoláltan és a lakosság nincs teljes számban odahaza. — Szintén gondatlanul magárahagyott gyermek okozott nagyobb tűzvészt a napokban Páld községben. Egy hat éves leányka felmászott a tűzhelyre, ott gyújtókat talált s azokat elpattantva, meggyújtotta a fából készült edényeket. Elégett a ház s tizennégy ház a szomszédságban. Egy csecsemőt az égő zsarátnok alul csak nagy nehezen tudtak kimenteni. — Beküldetett. Tisztelt szerkesztő ur ! Becses lapjában azt olvasom, hogy boldogult IVaisz Endre nagysápi jegyző temetésén a városi tisztikar, élén a polgármesterrel, testületileg megjelent. Ez a hir téves értesülésen alapszik. A polgármester ur nem volt a temetésen s a városi tisztikarból is csak néhányan, mert a többiek nem jöhettek el. A temetés kezdete ugyanis még összeesvén a délutáni hivatalos órákkal, nem kaptak engedélyt a Városházáról való távozásra. Kiváló tisztelettel egy jelenvolt. -re- Nehéz operáció. Sikerült, nehéz operációt végzett szerdán délután dr. Gönczy Béla városi kórházi főorvos. Egy kéméndi kovácslegény kizárt sérvét operálta dr. Horacsek Gyula, dr. Vándor Ödön és dr. Boros fővárosi mütőnövendék asszisztálása mellett. A műtét teljesen sikerült, a nagy beteg ma már egészen jól erezi magát. — A Kereskedelmi Társulat június 25-ére hirdetett közgyűlését a diákmajális miatt július 2-ára halasztotta. — A kath. legényegylet június hó 28-án tervezett nyári mulatsága bizonytalan időre elhalasztatott. — Botrány az Árpád-kertben. Az Árpádkerti botrányról szóló tudósításunkban szereplő megyei hivatalnok annak kijelentésére kért fel, hogy ő az illető nőt, akit külömben nem is ismert, csak azért vette védelmébe és kisérte haza, mert látta, hogy több részeg ember is inzultálni akarja őt. — Kibékülés. A kártyázás közben egy szállodánkban összeszóllalkozott két előkelő iparos ma a Katolikus Legényegyletben kibékült. — A Torna Egyesületből, Naprólnapra elevenebb, mozgalmasabb az élet a Torna Egyesület szép, árnyas kertjében s az estéli órákban odasiető klub-tagok érdeklődése világos tanúbizonysága annak, hogy e helyiségre valóban nagy szüksége van városunknak, ahol kivüle igazán nincs semmi alkalmas helyiség a testedző sportgyakorlatokra. Különösen nagy volt a sürgés-forgás a kertben csütörtökön este, amikor küzdelmes Krigs-parthie-k megvívása közben azt a hordó sört fogyasztották el, amelyet az egyesület a poena-pénzen vásárolt be. Büntetendő dobók még mindég akadnak s igy az egyesületnek még sok hasonló vidám estére van kilátása a nyári saisonban. — A Dvihaly-féle házban történt betörés nagyságáról még mindig nem lehet biztos tájékozást szerezni, mert a háztulajdonosnők nem érkeztek meg s mivel Esztergomat végleg elhagyták, nem is szándékoznak visszatérni. A kár megállapítására megbízottat kértek fel. — Záróvizsgálatok. A következő sorok közlésére kérettünk fel : »Az esztergomi kereskedelmi ismétlő iskolában a vizsgálatok f. évi június hó 28-án délután két órakor fognak megtartatni, mire a t. főnök urak tisztelettel meghivatnak. Az igazgató.* — Felvétel a kisdedóvónö-képzöbe. A helybeli érseki kisdedóvónő-képző intézetbe a jövő tanévre való felvételre vonatkozó kérvények augusztus hó 15-ig nyújtandók be az intézeti igazgatóhoz. A felveendők minden további felszólitás nélkül aug. 31-én személyesen kötelesek megjelenni az intézetben. A tanfolyam két évig tart, tandíj nincs, beiratási díj két forint. A felvételi vizsgák augusztus 31-én délután és szeptember i-én délelőtt tartatnak meg. A részletes pályázati feltételek betekinthetők az intézeti igazgatónál. — Kovácsi-patak. Városunk e kedves uj kiránduló helye, amint az igazgatóság jelenti, készen van és holnap adatik át a közönségnek. Az ünnepélyes megnyitás jövő hó elején lesz, A társaság egész palotát rendezett be, mely beillenék a legelőkelőb helyre is. A felséges erdei levegő, a szép kilátás és a kényelmes utak e völgyet klimatikus gyógyhellyé avatják melynek nagy jövője van. A közönség kényelmére újból behozták a füzetjegyeket, — csupán azon korlátozással, hogy személyre szólnak. Füzetek a régi hidpénztárnál bárki által válthatók. Oda és vissza 16 kr, ami valóban amerikai olcsóság. = Fölhívjuk a nagy közönség figyelmét Weisz Mihály helybeli kályliagyáros igen szép kivitelű és jó minőségű cserépkályháira, melyek válogatott szij nekben és mindenféle nagyságban dús választékú raktárából mindenkor megrendelhetők jutányos árakon. — Közzététel. A m. kir. III. számú csendőr kerületi parancsnokság a m. kir. csendőrség ruházati, szerelvényi, lószerelvényi, stb. szükségletének biztosítása tárgyában pályázatot hirdet. A m. kir. államvasutak igazgatósága talpfák szállítására, ngyszintén a m. v. gépgyárának igazgatósága kenő és égő repceolaj szállítására pályázati hirdetményt bocsájtottak ki. Ezen pályázatokra vonatkozó részletes feltételek a kamara irodájában megtudhatók. Győr, 1896. június 12, A keresk, és iparkamara, = Töröksorsjegy birtokosok figyelmébe. Olvsóink töröksorsjegyeiket teljes bizalommal küldhetik tovább eladás végett „Boskovits Miksa úrhoz Budapest. VII., nyár utca 7 sz,"kíegy előkelő párisi bankintézet megbízottja. = A törlesztéses kölcsönök ma már igen fontos tényezői közgazdasági életünknek a melynek, kivált a mezőgazdaságban nagyon fontos szerep jutott osztályrészül. Fontos szerepüket azonban csak ugy tölthetik be áldásosán, ha ilyenek felvételét a viszonyok ,és körülmények kellőképen igazolják, továbbá, ha megszerzésüknél a szükséges gondossággal és elővigyázattal járnak el. Az „Ingatlan- és Jelzálog Forg almi-Intézet" Budapesten, Váczikörut 39. sz. egyike azon vállalatoknak, mely a viszonyokhoz mérten a legszélesebb alapokon dolgozva és kiterjedt összeköttetésekkel rendelkezve, ingatlanokra ilyen törlesztéses kölcsönök kieszközlését ^legmegbízhatóbb és, legelőnyösebb módon képes foganatosítani, már annyival inkább, mivel üzletköre kizárólag az ilyen tarnzakeziókra van berendezve. = Felhívjuk az érdekelt közönség figyelmét a komáromi katonai élelmezési raktárnak mai számunkban közölt hirdetményére. = Budapesti napilap most annyi van hogy a vidéki ember szinte zavarba jön, melyiket járassa tulajdonképpen. A legtöbb azonban pártpolitikát üz és a választás a lapok között éppen nem nehéz ha egy független s minden izében demokrata napilapot akarunk járatni. A „Magyar Hirlap" ama kevés lap közül való, mely semmiféle pártérdeknek nem áll szolgálatában. A kormánnyal szemben éppoly független, mint az ellenzéki pártokkal szemben és nincs más meggyőződése, mint a saját meggyőződése, nincs más érdeke, mint az ország érdeke. Főszerkesztője Horváth Gyula pártonkívüli országgyűlési képviselő Fenyő Sándor felelős szerkesztővel egyetemben nem tartoznak semmiféle politikai vagy társadalmi klikkhez és ez a „Magyar Hírlapnak"-nak könnyűvé teszi a bátor szókimondást és nyilt állásfoglalást szemben mindazzal, ami Magyarország magyarságának, függetlenségének és liberalizmusának kárára válik. A „Magyar Hirlap" ennek is köszönheti politikai súlyát és nagy népszerűségét, olvasottságát. Zzurnalisztikailag a „Magyar Hirlap" magasan felette áll a legtöbb napilapnak. Tárczái szellemesek és szórakoztatók. „Társaság" rovata a humornak van szentelve, „Kiállítási mesék" czimen naponkint közöl érdekes és mulattató dolgokat. Újdonságai bővek és frissek, hírszolgálata egyáltalán a legtökéletesebb. Nagy súlyt fektet a közgazdaságra és különösen a vidék érdekeire. E mellett számos értékes kedvezményben részesiti előfizető közönségégét. Regényeit könyvalakban adja közre, a „Kis Világ" cz. képes gyermeklapot ingyen küldi, csak szállítási költség fejében számit negyedévenkint 50 krt. A milléniumi albumot (100 oldalas nagy kötet) ugyancsak dijjalánul küldi a negyedéves előfizetőknek; az „Évszak" cz. illusztrált divatlapot féláron negyedévenkint 65 krért kapják meg azok, a kik reflektálnak reá és a Milléniumi tájékoztatót, mely útbaigazítja a vidéki embert Budapesten, 20 kr, beküldése mellett kaphatj a az, a ki előfizet a „Magyar Hirlap"-ra, mely különben is készségesen és örömmel ad választ minden felmerülő esetben a „Szerkesztői üzenetek" rovatban. Mindé kedvezmények mellett a legolcsóbb napilap a „Magyar Hirlap", (negyedévre 3 frt 50, egy hónapra 1 frt 20). Mindezek megmagyarázzák, miért ajánljuk olvasóinknak, hogy a „Magyar Hirlap"-ra fizessenek elő. Az előfizetési összegek legcélszerűbben postautalványon küldhetők Budapestre, a Honvéd-utca 4. sz. uj ságházhoz. Rablelkek. — Az 2Esztergom és Vidéke« eredeti tárcája. — I. A férfit Kovacsek Jánosnak hivták. A Kárpátok alján, sziklába tapadt, koldusszegény, tót falucskában született, ahol a hajdina soha sem termett magot és a krumpli virágja minden tavasszal elfagyott. Fekete retek volt mindennapi ebédje s a fekete kenyér ünnepi lakomája. Gyermekkorából jóformán csak zsíros, nehéz darócszürére emlékezett vissza, amely csupa lyuk volt és csupa folt, meg az otromba, csoszogó bocskora, amelynek leszakadt szíjját cukorzsineggel pótolta időnkint, ha ugyan adott zsineget a vöröshaju faluvégi szatócs. Egy kissé arra is emlékezett, hogy az apja mindennap elküldötte a korcsmába, hogy pálinkát hozzon hitelbe. A korcsmáros természetesen mindennap kilökte az utcára. Az apja előbb megverte, aztán mégis adott pénzt a rettenetes szagú borovicskára. Azután a plébánoshoz került. Azt módos embernek mondották, egy völgyecskében kukoricája is termett, meg volt két öreg, gondolkozva poroszkáló öszvére. Ezeket a békés állatokat kefélgette, ösztökélte a fiu két esztendeig. Ha pedig tehette, beszökött a gazdája pipázójába és csodálkozva, szinte kábultan forgatta a barna bőrbe kötött régi missálék vörös betűs, szines iniciáléktól tarka lapjait. Egyszer meglepte a plébános a latin szövegű könyv mellett. A fiu sokáig nem értette meg, hogy ura és parancsolója miért nem verte őt meg akkor. Nem verte meg, csak kíváncsian a szemébe nézett: — Szeretnél olvasni tudni, ugy-e kölyök ? — Nagyon szeretnék, felelte vacogó fogakkal, de csillogó szemmel. Néhány nap múlva elbúcsúzott pókoslábu, kopott öszvéreitől. A plébános ambiciózus ember volt, de valamikor teológus korában nem csókolgatta eléggé alázatosan a lila taláros perfektusának a kezét. Azért került oda a tót Bergengóbiába, amely a deficenciás papok Szent Ilona szigete szokott lenni. A buta, piszkos, pálinkától inficiált nép között nagyon kevés öröme volt abban, hogy eredetiből olvasta a talmudot és hogy hogy hajdanában szanszkrit verseket komponált. Lassan belefásult mégis a sorsába és idők multán már csak arra vágyott, hogy legalább egy okos ember kerüljön ki falujából. S mert nem jött olyan, maga akart nevelni egyet. Jelöltje az okosszemü félénk öszvérpásztor volt. A tót fiu az ő költségén iskolázott, első eminens volt mindég. A negyedik osztály után ráadták a kispapok kék reverendáját. Nem jól érezte magát a búzavirágszínű posztóban, égette, mint a csaláning, gyomra égett a tömjénszagtól, utálta a matutinák és veszpérák képmutató, hazug mormolását. De négy évig mormolta azokat. Akkor, egy nagyon illatos májusi reggelen mert először az életében valamit akarni és cselekedni ; talán először és utoljára. Ledobta a fekete cingulumot és egy fűszeres gyermekei mellé szegődött nevelőnek. Ette újra a fekete kenyeret, amig a diplomáját megszerezte. Beleőszült fiatalon a sok nyomorúságba, eltaplósodott lelke nem reagált már semmire. Amikor megkínálták tanári álással egy nyomorúságos felsővidéki városkában, amelynek összes lakossága a minden intézetből kicsapott diákokból és a másutt nem használható tanárokból állt, egy peréig sem habozott, hanem elment az ismeretlen Krumpliországba. És élt ott fásultan, tervek, illúziók, vágyak nélkül tiz esztendeig. Nem tudott a világról semmit; az újságok negyednapra jöttek meg oda, akkor sem bontotta fel senki. A leány neve Haraszti Katica volt, de ezt a nevet három hosszú predikátum előzte meg. A haraszti kastély nagytermében négy sorban egymás fölött függtek az ősök képei. Mosolygó, szeretetreméltó, asszonykisértő lovagok. Ilyennek mondották az apját is azok, akik odahaza nem ismerték. A leány csak akkor ismerte meg, amikor levetette a fekete pöttyös fehér zárdaruhát, amelybe annyja halála után sietve bebujtatták. Tizenötéves volt, hát nem viselhette tovább a perkáluniformist. És hogy megismerte az apját, mogorva, ideges, rideg embernek ismerte meg, akinek nem tehetett a kedvére senki sem, s akinek örökösen szemrehányó tekintetéből biztosan kiolvashatta : — Hiszen vannak pompás telivéreim, ügyes kopófalkám, féltucat szeretőm, mi szükségem van erre a sáppadt gyermekre ! • A sápadt gyermek is sokat gondolkozott ezen és visszahúzódott a haragos embertől. Bebujt a szobájába, ott morzsolta le a napokat, a hónapokat, az éveket. Visszavágyott egy ideig a szürke nénék csendes kolostorába, ahol, mint boldogan emlékezett reá, még nevetett is néha. Később már nem vágyott semmire sem. A selyemtapétákkal bélelt szomorú magányosságában egymásután fakult meg lelkében a sok szines, fiatalos illúzió. Csak fogyott, emésztődött csöndesen. Megjött az az idő is, hogy bántotta szemét a napfény, mert fényes, mert meleg. Azóta nem nyitotta fel többé az ablakredoket. Egy nap azután összeesett. Akkor mondotta a klubban a háziorvos, a minden dzsentripárbaj orvosa az apának : — Veszedelmesen vérszegény a leányod. Alig van annyi vére, mint egy madárnak. Fürdőbe kell menned véle ! Tapintatlan ember volt, hogy a klubban mondotta ; sokan hallották. Hát meg kellett tenni, amit mondott. A nagy ur egy hétig halálra kínozta minden cselédjét, azután elutazott a leányával . . . Én nem tudom, miért kellett e két szomorú emberfiának találkoznia egymással ! . . , II. Pedig találkoztak. Kovács János (akkor már ugy hivták) a salzburgi pályaház éttermében nézte meg zöld jegyfüzetét. Már csak a hazautazásra való néhány ticket volt meg benne. Elmosolyodott: e négy hét alatt az uton ez már többször megtörtént vele.