Esztergom és Vidéke, 1896

1896-05-14 / 39.szám

\ királyunk fenkölt fejére ugyanazon rend alapitója adta fel a koronát, melynek egyik tagját ma, a második ezredév vé­gén a primások székében látunk, mely­ben a véletlen találkozását látja. Ö Emi­nentiájára, a hercegprímásra emeli po­harát, ki egész nemzetének osztatlan tiszteletét, szeretetét vivta ki magának, ki nagy mindenben, de legnagyobb a hazaszeretetben. Mittelmann Bódog lelkes felköszöntő­ben éltette a kormány jelenlegi elnökét. Beszédének elejét azok felemlitésével kezdette, kik vért és életet áldoztak e nemzet szabadságáért, kik a haza oltá­rára tették le mindenüket. Mészáros Károly felköszöntőjét azon jeles egy háznagy ok felsorolásával kez­dette, kik életüket és vérüket áldozták hazájukért. Két érsek és hét püspök szentelte meg életével e haza földjét — úgymond — a gyászos- emlékű vész­nél, mely dicső elődök nyomdokán méltó utódok lépdelnek, mint Boltizár érseki helynök ur, akire ráillenek a szavak, miket egykor István nádorra mondottak, hogy „egy szabad nemzet eleven vér­pezsgésében nem keres rendbontó fék­telen séget." Dr. Waltér Gyula visszaidézte emlé­künkbe a honfoglalás harci riadóit, lel­kes énekét, melyek hangjai buzdították a harcra honfoglaló őseinket. Vérükkel és fegyverük erényeivel szerezték meg — foly tata — őseink e hazát, melyet fenntartani a polgáriaso­dás fegyverével leszünk kénytelenek. Poharát a vitéz hadseregre emelte, igy végezvén szavait: „duíce et decorum est, pro patria mori!" Maiina Lajos az első várispánok méltó és dicső utódját, a főispánt éltette, ki -első, mint esztergomi születésű, az esz­tergomi főispánok között. Vojnics Döme gymn. igazgató szép beszédét igy kezdette: Sokat emleget­ték az ősök dicsőségét, mi kétélű fegy­ver, s örömmel emliti fel, hogy Eszter­gom vármegyének nincs, mit el kellene palástolnia, mert a délelőtti ünnepély tanúsága a megye hazaszeretetének. Poharát a mindnyájunk által szeretett és tisztelt főispánra, igazságkedvelő al­ispánunkra, az ünnepély fáradhatlan rendezőjére Szabó Mihály főjegyzőre (fokozódó éljen és taps) és az egész tisz­tikarra emelte. Wimmer Imre utal a nemzet eré­nyeire, és a gondviselés iránti bizodal­mára, melyek a nemzetet fenntartották. Poharát a királyra és az önfentartás ősi erényeit ápoló nemzetre ürítette. Berzeviczy József Reviczky Károlyt, Kobek Istvánt és Frey Ferenczet, a há­rom képviselő éltette. Varga Dezső a magyar népre mondott toasztot, amely­ről véleménye szerint mindenki megfe­ledkezett, éltetve azt, mint a nemzet munkás kezét. B. Szabó Mihály azzal kezdette, hogy szivének épp oly mélyéből élteti a népet, mint előtte szóllő, de nem fo­gadja el beszédének azon szavait, me­lyek szerint ünnepi frázisokról és cifra ruhákról tesz említést. Némelyek az eke szarva mellett, mások törvénykönyvvel szolgálják a hazát, s bár ő is az eke szarvát foghatná, ugy nem volna arca oly halvány, hanem oly piros, mint a főtisztelendő uré. Talpraesett repliká­ját, hatalmas taps vihar követte. Andrássy János alispán vonatkozással Varga beszédére, nem látja szükségét és helyességét a beszédében felemiitett kasztok osztályozásának, mert olyanok nincsenek, s ha volnának is, ma nem kasztok, hanem az egész nemzet ül örömünnepet. A hercegprímás táviratát kritizálni pedig ildomtalan. A plébános be­szédét részben bírálat tárgyává teszi, mint :a megye első tisztviselője, melyre Warga Dezső kijelentette, hogy szavainak nem volt az a tendentiája, melyet azoknak az alispán és főjegyző tulajdonított, mit az alispán csak örömmel vett tudomásul. Az eszmék tisztázása után a bankett ünnepélyes és zavartalan volta ismét visszatért régi medrébe. este. A borongós hűvös idő, az erős szél nagyon megrontotta az esti ünnepségeket. Sőt hat óra tájban olyan sötét felhők gomolyogtak az égen, hogy az illetékes körök már a fáklyásmenet elhalasztására gondoltak s talán csak az estefelé meg­jelenő hatalmas szivárvány tartotta visz­sza őket szándékuk megvalósításától. A kivilágítás külömben kissé sablonos volt, még a nyilványos épületek közül is csak a Városháza tett ki magáért s szép volt a Megyeháza lángguirlandj a is. A városházán ezer lángból állították össze az ország cimerét, sok száz apró lámpás mutatta a jelentős két dátumot: 896—1896. A magánházak i ablakaiban legfeljebb virágokat s a királyi pár arczképét láttuk. Feltűnt Fleischmann Ignác kereskedő kirakata Árpád szépen megvilágított impozáns képével. Ugyan­ilyen képet láttunk Tábor Adolf és Leitgeb kirakataiban. Sok izlófesel volt diszitve a Hivatalnoki Kör s Paulovits Géza és Vörös József kirakata, egyáltalán a kereskedők leginkább kitettek ma­gukért. A Buda-utcai kaszárnya fénye­sen ki volt világítva. A fáklyavivők nyolc órakor a Széche­nyi-téren gyülekeztek, számszerint öt százan. Festői csoportot képeztek a ka­tonai egyenruhás, fehér tollas bányá­szok, akik azonban teljes számban több tárna elöntése miatt nem jelenhettek meg. Félkilenc órakor indult meg a menet a városi rendőrkapitány vezetése mel­lett a főispán lakása felé. A fáklyák lebegő fénye, mint cik-cakos piros tűz­vonal fúródott be a fekete éjszakába. A nagy közönség a katonai zenekar lel­kesítő hangjaira hiven gyalogolt mel­lette. A főispán előtt Reviczky Győző fő­szolgabíró nagyon szép, tartalmas beszé­det mondott, amelyet jövő számunkban egész terjedelmében közlünk. A főispán az üdvözlő szónoknak vá­laszolva különösen hangsúlyozta, hogy ugyanabban a házban született hatvanöt évvel ezelőtt, ahol ma ünneplik, szem­ben azzal az orommal, ahol az első ma­gyar királyt megkeresztelték. Szavait hosszasan megélj enezték. .Mikor a fáklyások a Vármegyeháza elé visszaérkeztek, az erkély előtt a katonai zenekar még egyszer elhiízta a Rákóczy ­indulót. Azután a zenehangok elhaltak, a fák­lyák kialudtak, szétoszlott a fáradt kö­zönség. De aki a mai napot látta, min­dég büszkén tud visszaemlékezni arra, hogyan tud ünnepelni a. kis, de hazafias, derék, lelkes Esztergom vármegye. Ez a visszaemlékezés legyen a mai ünnep­ségek fáradhatatlan rendezőinek csekély, de nagyon kiérdemlett jutalma. A fáklyásmenet a legnagyobb rend­ben folyt le. Csak egy kis baleset tör­tént. A nagy fénytől Maszlaghy Ferenc kanonok lovai megijedtek, hátraugrottak, ugy hogy a kocsis és az inas vissza­buktak a kocsi belsejébe, de a körülállók még idején megkapták a kantárokat. Menve és a város. O Iskolavlzsgálat. Andrássy János al­ispán a királyi tanfelügyelő kíséretében tegnap a hutai iskolát vizsgálta meg és a taneredményt kielégítőnek találta. Az iskolavizsgálatok legközelebb már befe­jeződnek. O Tanácsülés volt kedden a város­házán, amelyen több építészeti enge­délyt adtak ki. Ugyanazon a napon a városi iskolaszék is ülésezett. O A városi tisztújítás. A megürese­dett és az esetleg megüresedő városi tisztviselői állásokra ujabban a követke­zők adták be pályakérvényüket: Czerny Mátyás járásbirósági aljegyző a főjegyzői, Boniferth Alajos a levéltári segédi, Sstaniek József adótárnok az adópénz­tárnoki, Salamon Gyula nyug. számtiszt az Összes megüresedett és megüresendő, Gottmann István az esetlog megüresendő II. számtiszti, Zsákovecz József adópénz­tári ellenőri, Unger Hugó az alkapi­tányi és Osvátk Andor az alkapitányi aclópénztári ellenőri és II. számtiszti és rendőrfogalmazói állásra. O Dr. Feichtinger Sándor városi fő­orvos szabadságidejének meghosszabbí­tásáért folyamodott, hogy a milléniumi kiállításra küldött növénygyűjteménye ismertetése céljából hosszabb időt a fő­városban tölthessen. O A közigazgatási bizottság kedden rövid ülést tartott. Utána, mint II. fokú erdei kihágási bizottság tárgyalta Tóth Lajos (Cserepes veje) kihágási ügyét és elfogadta a komáromi királyi ügyészség véleményét. O A városi villamos világítás tarvei nek elkészítésére Retjei Sándor buda­pesti gépészmérnök ajánlatot adott be a városhoz. O Értesítés. A városi pénztárnok"^ következő értesítést teszi közzé : „Tekin­tattel arra, hogy a II. negyedi adó má­jus ij-ig fizetendő, a közbeeső ünnep mj?.tt ugy intézkedtem, hogy a pénztár májú? 12., 13. és 15-én d. e. 8 órától déli 1% délután pea% Hérától 4-ig a a közönség kényelmére nyitva álljon. Szabó József, pénztárnok" O Adókivető tárgyalás. Az adókivető­bizottság Heya Tivadar elnöklete alatt hétfőn kezdette meg s kedden folytatta tárgyalásait s letárgyalta Barth, Bény, Dömös, Béla, Libád, Bucs, KesztÖlcz, Csév és Szentlélek községeket. A szer­dai tárgyalás a milléniumi ünnepségre való tekintettel elmaradt s az e napra kitűzött községeket (Csolnok, Dágh, Dorogh, Leányvár, Ebed) jnnius 1-én tárgyalják. A többi tárgyalási határna­pok változatlanul maradtak. A kincstár képviselője Dorabay Lajos eleinte tilta­kozott az elhalasztás ellen sárra utalt, hogy a tárgyalási napok határidejét a bizottság elnökével egyetértőleg állapí­totta meg, de később belenyugodott a méltányos óhajtásba, bár a bizottság elnöke még akkor is tiltakozott az el­napolás ellen. Millenium. * * Emléküunep. A Szentgyörgy mezei Polgári Olvacókor május 17-én diszgyű­léssel összekötött milléniumi ünnepet rendez. Az egyesület tagjai délellőtt 9 órakor a szentgyörgymezei plébánia templomban szetmisét és szentbeszédet hallgatnak, azután a kör diszgyülésére vonulnak, a melynek tárgysorozata a követhező lesz : I Hymnusz. Éneklik a kör tagjai. 2. Ezer év ünnepén. Kemenes F.-től. Szavalja Mitter József t. ur. 3. Emlékbeszéd. Mondja : késmárki Frey Ferencz országgyűlési képviselő, diszel­nök ur. 4. A hazához. Jozgits J-tól. Sza­valja : Simon Miklós t. ur. 5. Jelen, múlt, jóvo, Előadja : dr. Okányik Lajos elnök űr. 6. Ezer év. Inczédi L-tól: Sza­valja : Szalay István t. ur. 7. Őseink. Előadja : Gabanicz Ferencz alelnök ur. 8. A hazáról. Petőfi S.-tól. Szavalja : Bartus József t. ur. 9. Emlékversek. Irta s előadja ; Szalay István t. ur. 10. Szó­zat. Éneklik : a kor fagjai. Délután pe­dig résztvesznek a kör hályiségében lé­tesített népkönyvtár gyarapítására a ma­jális-kutnál rendezendő majálison amely­nek belépődija 30 krajcár lesz. Ugyanez alkalommal eszközük a szentgyögymezei közbirtokosság képviselői beszédek és szavalatok kíséretében az ünneplés fa­ültetést, amelyet ezzel be is fejeznek, amenyiben eddig már harmincezer fát ültettek. Kedvezőtlen idő esetén az egész ünnepélyt a kör helyiségében tartják me?. — Búcsújárás Esztergomba. A pün­kösdi ünnepek alkalmából május 25-én, pünkösd hétfőjén búcsújárás indul a fő­városi belvárosi főplébánia-templomból városunkba. A bucsujáratban résztvevők áldozó pap vezetése mellett külön hajón teszik meg az utat. — Eljegyzés. Miedler Rezső eljegyezte Gosztayer Berta kisasszonyt, városi taní­tónőt — Hirek a garnizonból. Schütz kapi­tány és Rodossy főhadnagy legközelebb elhagyják városunkat, hogy uj állo­máshelyüket Dalmáciában : Castel­nuvuoban elfoglalják. VValdkirch had­nagy pedig ugyanonnan visszatér közénk. Oltósy Pálné, váro­sunk tavaly elhunyt — Gyilkosság Párkányban. Szomorú* eset történt vasárnap éjszaka Párkány­ben Verseghy Ferenc kocsmájában. Ott mulattak a legismertebb párkányi legé­nyek s ugyancsak jó kedvük támadt amikor két óra tájban a korcsmáros még tíz liter sört ajánlott fel nekik. A helyi­ségben volt Nemes József párkányi ille­tőségű napszámos is, aki már tiz év óta a fővárosban tartózkodik s most is csak azért jött haza. mert mint tartalé­kost behívták. Harmadmagával távozott s valami megjegyzése nem tetszett az egyik mulatozó legénynek : Kunyik Ist­vánnak, mert az utánna lopódzott s az éj sötétjében megverte, azután visszatért pajtásai közé. De visszatért Nemes is s miután néhány haragos szót váltott megtáraadójával, nekiugrott s a bicská­ját felső mellkasába szúrta. Azután leült a szomszéd szobában, amig áldo­zata elhagyta a kocsmahelyiséget. Kö­rülbelül hatvan lépésnyire mehetett s akkor Összeesett. A kés fő viszerét vágta ketté, úgy hogy hamar elvérzett. Mula­tozó társai, akik utánna mentek, talál­ták meg három óra tájban halva. A gyilkost a csendörök még azon éjjel el­fogták. Az áldozatot a muzslai járási orvos tegnapelőtt bonczolta tel a ható­sági kiküldöttek jelenlétében. Temetése kedden volt nagy részvét mellett; mint tűzoltónak gyászszertartására a tűzoltó­ság is kivonult. Özvegy édes anyja egyetlen gyámoli tóját siratja benne. A gyilkost már elszállították a muzslai járásbíróság börtönébe. — Halálozás. Pápes Józsefné, Pápes József néhai szenttamási biró Özvegye hosszas szenvedés után hetvenkéteszter­dős korában elhunyt. Tegnap temették nagy részvét mellett. — Orvosaink az orvosi kongresszuson. Az Esztergomi orvos és gyógyszerész Egyesületnek tegnap este a FűrdS ven­déglő kis termében összejövetele volt, amelyen elhatározták, hogy a nyár fo­lyamán tartandó kongresszuson, mint egyesület részt fognak venni. — Betörés Pilis-WJaróthon. Május 5-én éjjel Pilis-Maróthon feltörték Steiner Márk ottani lakos udvarának kapuját s a nyitott kamarából egy zsák lisztet, két zsák kukoricát, a jégveremből pedig egy hordó sort s két kilo marhahúst elloptak. A gyanú mindjárt Péntek Lö­i rincz rovott előéletű maróthi lakos ellcis irányult, akit a súlyos gyanuokok alap­ján le is tartóztattak. A gyanúsított még mindég tagad, bár azóta Versényi András és Szőr János- ugyancsak ma­róthi lakosok a földje közelében a bok­rok közé rejtve a lopott holmiból fel zsák lisztet és két fél zsák kukoriczát megtaláltak. A lakásán megejtett nyo­mozás alkalmával pedig egy pár csizmát találtak, amelyek tökéletesen beleillenek a tolvajnak a kárvallott udvarán fel­talált lábnyomaiba. A nyomozást foly­tatják. — Tandem aliquando. Örömtől túl­áradó szívvel adjuk tudtára mindenki­nek, akit illet, hogy millenáris május hónapjának maradandó emléke gyanánt elvégre megkezdették a Lőrinc-utca i Hutt- és Feichtinger-féle házak előtt (a Wasmuth-cég nagy szomorúságára) a rettenetes gyalogjáró újból való lera­kását. — A Duna áradása. Mint felülről je­lentik, a Duna vize mindenütt jelentéke­nyen apad. Igy a zöld ár veszedelmes jellegét immár elveszítette, de a szigeti kertekben igy is sok kárt okozott. A gonddal kiültetett palánták, virágágyak sokfelé viz alatt állanak s a mélyebben fekvő kertekben akár csónakozni lehetne. A Torna Egyesület tennispályája is valóságos árterület s igy az esztergomi fiatalság legkedveltebb sportját az idén megint jó későn kezdheti meg. Oltósy Pálné f derék általánosan tisztelt egyik legelőke­lőbb polgárának özvegye hetvenhat éves korában május n-én meghalt. Holnap telnetik délután négy órakor. Az általá­nos részvét enyhítse a családja nagy fáj­dalmát. — Tartalékosok bevonulása. Körül­belül négyszáz tartalékos vonult be tegnap házi ezredünkhöz tizennégynapi fegyvergyakorlatra. Részben a kaszár­nyákban, részben magánházakban, szál­lásoltattak el. Linimnt. Capswi űopiij} Richter-felB Horpny-Pain-Expeliír. Ezen elismert kitűnő, fájdalomcsüla­"""1 pitó bedörzsöles bevásárlásánál, — mely minden gyógyszertár­ban készletben van, — mindig a „Horgony" jegyre kérünk íiíívelni. Felelős a szerkesztésért: MUNKÁCSY KÁLMÁN. Laptulajdonos-kiadókért: Dr. PROKOPP GYULA.

Next

/
Thumbnails
Contents