Esztergom és Vidéke, 1896

1896-04-26 / 34.szám

Kruplanicz Kálmán főispán által kitűzött régészeti tételre egy pályamunka érkezett, amelynek elbírálásáról gondoskodni fognak. — Köszönetet szavaztak az Esztergomi Takarékpénztárnak és az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbanknak, amelyek alapító tagokul léptek az .egyesületbe. Rendes tagokká választattak: Fekete György, Gidró Bonifác, Török István pilismaróthi és Majer István leányvári plébános. Altalános tetszést aratott a buzgó titkár által bemutatott egyesületi pecsét, amelyet a városházán talált Xlll-ik századbeli motívumok után Cserna Károly festőművész készített. Dr. Walter Gyula felszólalásában azt ajánlotta, hogy az egyesület tegyen lépéseket az iránt, hogy a millénium alkalmából egyes rosszhangzásu utcánk nevét a városunkat érdeklő történelmi notabilitások nevével cseréljék fel. Igy például kellene lenni Katona István-utcának is, sőt Katona István szülőháza emléktáblával lenne megjelölendő. Szép volna továbbá, ha például az Iparbank épületén megörökítenék a Széchenyi-téren kiásott SzentLőrinc zárda rajzát. Az aktuális indítványt elfogaták. — Végül elhatározták, hogy a Szentkirály-földön megkezdett ásatásokat őszszel folytatni fogják s az eddigi ásatást addig is nyitva hagyják, hogy az érdeklődő közönség mindenkor megtekinthesse. Az ülés tagjai között nagy, általános, kellemes meglepetést okozott az egyesületi titkár által öszeállitott és bemutatott évkönyv, amely a fiatal egyesület létjogosultságának, életrevalóságának, buzgó munkálkodásának legékesszólóbb bizonyítéka. Gazdag tartalmából kiemeljük a szép és gondos titkári jelentést, melyet annak idején mi is közöltünk, „Esztergom monográfiájának programmjá"-t a kiváló tudóstól, Pór Antaltól, Némethy Lajos magvas értekezését az esztergomi határban a szentkirályi földeken eszközölt tudományos célú ásatásról, dr. Récsey Viktor szakavatott tanulmányát „Balassa Bálintnek Esztergom alá való készülte és eleste" és Brenner Ferenc kiválóan érdekes és uj adatokban gazdag cikkét, amelyet mai lapunk tárcájában mutatunk be olvasóinknak. Az évkönyv összeállitásáért a fáradhatlan titkár ép ugy megérdemelte a választmány lelkes köszönetnyilvánítását, amint a derék egyesület megérdemli, hogy a közönség minél nagyobb mértékben támogassa. — Madarász Elemér budapest-kerületi anyakönyvi főfelügyelő e héten városunkban időzött, s résztvett a jegyzői szigorlatokon s az anyakönyvvezetést illető kérdéseket ő adta fel a szigorlóknak. — Vizsgálatok sorrendje. Az esztergomi kir. érseki tanítóképző-intézetnél a f. tanév végén tartandó tanitóképesitőszigorlatok sorrendje a következő : Május hó 21, 22, 23-án Írásbeliek; június hó 1 és következő napjain tartatnak a szóbeliek. Az intézetnek képesítőre jogosított úgy rendes, mint magántanulói tartoznak az intézet igazgatóságánál május hó 15-ig irásbelileg, május 20-án személyesen jelentkezni. A kiknek megelőzőleg osztályvizsgálatot kell kiállaniok, május 17-én tartoznak személyesen jelentkezni, hogy a május hó 18—20 napjain tartandó magánvizsgálatokon részt vehessenek. — Közgyűlés. A Kereskedő Ifjak Önképző Kör-ének ma délután volt a rendes évi közgyűlése az egyesületi helyiségben. Az ülés lefolyásáról legközelebbi számunkban referálunk. — Szent György-napja. Tegnap és ma, akárcsak Budapesten május i-én, mindenütt bútorokkal megrakott szekerekkel, apró holmival tömött targoncákkal találkoztunk az utcákon. A sok mozgó szobaberendezés mind a szent Györgynapi hurcolkodást jelentette, ami az idén különösen nagy arányú volt városunkban. Ebből az alkalomból megemlítjük, hogy már igazán ideje volna a kanabokás szent György-, szent Anna- és szent Mihály napi terminusokat beszüntetni és a rákövetkező hó első napjával felcserélni legelső sorban már csak méltányossági szempontból is, mert a hó i-én minden házban inkább meg van a költözködéshez szükséges aprópénz, mint a hó utolsó napjaiban. — Halálozások. Kun Mihály esztergomi polgár hetvenhároméves korában april 21-én meghalt. Csütörtökön temették a városi temetőbe. — Férfikora legszebb évében halt mrg e hó 24-én ifjabb Tölgyessy László kéményseprőmester, városi képviselő. A 38 éves előkelő iparost holnap délután temetik a vízivárosi sírkertbe. Kiterjedt, nagy rokonság gyászolja. — A tokodi tárnaégés. Az ó-tokodi Vilmos-tárnában kiütött tüz ügyében a hivatalos vizsgálatot már befejezték. E vizsgálat kinyomozta, hogy a veszedelem véletlenségből keletkezett. Nem kőszéngáz égett, hanem az egyik munkásnak lámpája az éjjeli és nappali munkások változtatása alkalmával véletlenül meggyújtotta az ácsolatot, anélkül, hogy az illető munkás észrevette volna. A tüz keletkezése idején háromszáz ember volt a tárnában. A veszedelmet a tűz-őr vette észre. A tüz 80 méter hosszúságban 19 szinten lokalizáltatott. Az ácsolat a 8-ik szinten 70 méter hosszúságban elégett. A tüz lokalizálása már f. hó 22-én délután 3 órakor megtörtént. A munkások közül ekkor csak hárman hiányoztak, akiknek felkutatását f. hó 23-án délután 2 órakor kezdették meg és sikerült is Weisz Alajos 49 éves vájár és Lobenxvein András 26 éves csillér holttestét, ez utóbbiét egészen megszenesedve feltalálni. A harmadik munkás : Makker István holtteste ez ideig elő nem került. Nagyon valószínű, hogy a beomlott ácsolat maga alá temette őt. A kutatási munkálatot tegnap abba kellett hagyni, amennyiben a külső levegő hirtelen változása a bánya légáramlatára is nagy hatással volt, amennyiben a hirtelen lehűlt küllég, a viharszerü szél a légáramlatokat teljesen megváltoztatta, ugy hogy az ácsolat elégése folytán keletkezett manoxyd-gázak a a tárnába visszaverődtek. A felnyitott tömedékeket ismét be kellett zárni, mert külömben a kutató bányamunkások élete veszélyeztetve lett volna. Az eljáró főszolgabíró : Reviczky Győző és Stampel Gyula bányabiztos meghagyták a bányafelügyelőségnek és aművezetőségnek, hogy mihelyt a tömedékeket a bányászok veszélyeztetése nélkül felnyitni lehet, Makker holttestének felkutatását folytassák, kutatásuk eredményét táviratban jelentsék be. A hivatalos vizsgálat f. hó 24-én éjjeli egy órakor fejeződött be. Reviczky Győző főszolgabíró negyvennyolc, a bányabiztos huszonnégy órán át ellenőrizte a kutató munkálatokat. Minden elismerés illeti a bányafelügyelőséget, a müvezetőséget és a munkásokat, akik önfeláldozó buzgalommal dolgoztak és igy az ó-tárnát a teljes elpusztulástól megmentették. A veszedelem alatt robbanás nem történt, szén el nem égett. — A csecsemők érdekében- A vér alkalicitásánál fogva, az emberi szervezetben a többi elválasztott nedvek is alcalikusokká lesznek. Ebből érthető tehát, hogy a nátron tartalmú vizek a szoptatós asszonyoknál s igy közvetve a csecsemőre nézve hasznos szolgálatot tesznek, mert a nátron megakadályozza a tej elsavanyodását. Erre a célra pedig legcélszerűbb a szolyvai, vagy polenai víz, amiről különben dr. Fodor József 1894-ben a higiénikus kongresszuson felolvasást is tartott. Ugy a szolyvai, mint a polenai viz Esztergomban Schönbeck Imfe ur füszerkereskedésében kapható. — Az elcsúfított sziget. Javában folyik a munka a szigeti kertekben, sőt az építkezés is. Ezekben az építkezésekben azonban nagyon kevés öröme telik a jóizlésü ember szemének. Ormótlan kulyibák, lehetetlen stylü pavillonok emelkednek egymásután, hozzá nem értő, kontár kezektől egybetapasztva. Amig a magas kertpalánkok elfeledték a sziget belsejét, tehetett minden kerttulajdonos, amihez kedve volt, de most, hogy a töltésről átlátható az egész sziget, még sem volna szabad engedni e szép terület elcsufitását. Nem tudjuk, az építészeti bizottságnak van-e tudomása a jelenlegi szigeti építkezésekről, de alig hisszük és éppen azért becses figyelmébe ajánljuk a szigeti terrénumot is addig, mig azt egészen tönkre nem teszik az esztergomi pagodákkal és nyári vigadókkal. — Térzene. A szerda délutáni térzene, ahogy legutóbbi számunkban mi is kívánatosnak jeleztük, ezentúl nem ötödfél, hanem hatodfél órakor fog kezdődni a Széchenyi-téren. A közönség tömeges látogatásával mindenesetre be fogja bizonyítani az újítás célszerűségét. — Csendélet Pilismaróthon. Ma délelőtt valóságos kisebb zendülés támadt Pilismaróik község lakosai között az elöljáróság ellen a községi közmunka leszolgálása miatt. Mint értesülünk a közmunkára kirendelt kötelezetteket Papp János h. biró és Herédi János községi esküdt biztatták fel arra, hogy munkájokat abban hagyják és a további kirendelésnek ellentálljanak. Minthogy attól lehet tartani, hogy a dologból tettlegesség támadhat, Fischer Dezső közs. jegyző karhatalom kirendelése iránt a járási szolgaairói hivatalhoz jelentést tett, melynek eredménye esetleg a mulasztással vádolt elöljárók ellen fegyelmi vizsgálat leend. — A póttartalékosok, akik tizennégy napig tartózkodtak városunkban, immár szerteoszlottak, hogy helyet adjanak a tartalékosoknak, akik, számszerint négyszázan, május 31-én vonulnak be két heti fegyvergyakorlatra házi ezredünkhez. — Köszönetnyilvánítás A köbölkuti orgona javára legújabban az esztergommegyei Párkányi Takarékpénztár adományozott 10 forintot. Ezen kegyes adományért fogadja a nagyérdemű igazgatóság ez uton is a község hálás köszönetét. — Vasúti menetrend. A buda-esztergomi vonalon a vonatok május 1-től nem Buda-Pálffy-térről, hanem a nyaraló közönség igényeire való tekintettel BudaGyártelep kitérő állomásról indulnak. Az uj menetrend a következő : A vonatok indulnak Budapestről reggel 6 ó. 40 p., d. u. 3 ó. és este 7 ó. 10 perckor, Esztergomba érkeznek reggel 9 ó. 4 p., délután 5 ó. 22 p. és este 10 ó. 10' perekor. Esztergomból indulnak reggel 5 ó. 8 p., délben 1 ó. 40 p, és este 7 órakor, Budapestre érkeznek reggel 7 ó. 30 p., d. u, 4 ó. 41 p. és este 9 ó. 22 perckor. Valamennyi vonat feltételesen megáll a Piliscsaba-tábor állomáson. — A győri iparkamara közgyűlése. A győri Kereskedelmi és Iparkamara april 28-án délután három órakor hivatalos helyiségének tanácstermében rendes közgyűlést tart. A napirend tizennyolc pontból áll, közte van a kamara 1895-ik évi zárszámadásáról szóló számvizsgáló bizottsági jelentés és a nyugdijbizottság jelentése a nyugdij-alap 1895-ik évi zárszámadásáról. Szóba fog kerülni a kisipari hitelügy országos szervezéséhek fontos kérdése s a katonai szállításoknak a kisiparosok részére való biztosítása tárgyában készült javaslat. — Közzététet. A varasdi m. kir. pénzügyigazgatóság az ottani pénzügyőri állomás részére szükségelt 239 drb. ágylepedő, 17 vánkosfedö, 40 téli- és 51 nyári takaró, és 30 drb. szalmazsák szállítására pályázatott hirdet. Az ajánlatok f. é. ápril hó 20-ig nyújtandók be. A m. kir. államvasutak igazgatósága a vonalai részére szükséges 10000 darab szurkos fenyő talpfa szállítására pályázatot hirdet. Az ajánlatok f. é. május 14-ig nyújtandók be. E pályázatokra vonatkozó feltételek a kamara irodájában megtudhatók. — A győri kir. Ítélőtáblai kapus nyári diszegyenruházata szállításának biztosítása czéljából pályázatot hirdet. Az ajánlatok f. évi május 9-éig nyújtandók be. — A győr-sopron-ébenfurti vasút üzemvezetősége 15 ezer darab I. rangú tölgy talpfa szállításra hirdet pályázatot. Az erre vonatkozó egységárak a nevezett üzletvezetőséggel f. év ápril hó végéig közlendők. Győr, 1896. ápril 18, A keresk. és iparkamara. = A Kathreiner-féle Kneipp-malátakávé használata mindinkább általánossá válik, főleg mint a babkávé pótléka és örömmel konstatálható, hogy ez az egészséges hazai termék napról-napra jobban tért hódit a családok rendes szükségletei közt. Sőt a Katreiner-kávét már tisztán, tehát babkávé nélkül is használják, ami ugy az egészségnek, mint a háztartás költségeinek javára szolgál. Ha igaz az a régi mondás, hogy ami jó, az minden előítélet és minden elfogultság dacára is utat tör magának, ugy az most ismét fényesen bebizonyult. Hogy azonban ez a malátakávé oly gyorsan és oly általánosan elterjedt ugy a családoknál, mint a legtöbb nyilvános intézetben, az bizonyára nagyban köszönhető azoknak a íelvilágositásoksak is, amelyeket tekintélyes és tapasztalt orvosok éppen az utóbbi időkben nyújtottak a babkévé ártalmas hatásáról- Az az általános tapasztalat, hogy az egészségre nézve oly gyakran hátrányos hatást Kathreinerkávé hozzátétele által meg lehet akadályozni, anélkül, hogy a megszokott és kedvelt kávéiz szenvedne, megkönnyítette a mindennapi kávé készítésében ezt a ! változást, ami hazai iparunk és mezőgazdaságunk szempontjából is igen örvendetesnek mondható. — Érdekes látványosság. Budapestről irják lapunknak : Az ezredéves országos kiállítás szivet szemet gyönyörködtető csarnokai — eltekintve egyes apróbb díszítésektől — teljesen készen várják megnyitásukat. Ezen monumentális épületek között egy kisebbszerü pavillon húzódik meg szerényen, mely a maga keresetlen egyszerűségével, ízléses, tetszetős külsejével a szemlélő figyelmét magára vonja. Ez nem más, mint a magyar osztály-sorsjáték pavillonja, melyben a kiállítást látogató közönség részére fognak az osztálysorsjegyek elárusittatni. — Az alig féléve életbeléptetett osztálysorsjáték ugyanis oly kedveltségnek és nép-szerüségnek örvend a nép minden rétegében, hogy az előjelekből ítélve, a Heintze Károly központi főgyüjtődéje (Szervitatér 3.) szűknek bizonyulna a kiállítás alatt odaözönlő népáradattal szemben. Még az ünnepségek meg sem kezdődtek és máris oly nagy a kereslet a sorsjegyek iránt, oly nagy a tolongás a szervita-téri üzletben és oly nagy számmal érkeznek naprólnapra a vidéki megrendelések, hogy a közönség igényeit csak a legnagyobb erőmegfeszítéssel lehet kielégíteni. Elképzelhető tehát, mily ostromnak lesz kitéve az emiitett kis pavillon, midőn nemcsak a normális viszonyokkal, de a kiállítást látogató egész bel- és külföld igényeivel kell számolnia. Minél inkább közeledik a májusi utolsó főhuzás ideje, annál nagyobb az általános vételkedv és Így tartani lehet attól, hogy mihamarább a sorsjegyeknek teljes darusítását kell jeleznünk. Éppen azért nem tudjuk elégszer és eléggé ajánlani, hogy siessen kiki szükségletét beszerezni, mert könnyen megeshetik, hogy a sorsjáték nagyszerű esélyeitől, melyekben oly csekély rizikó mellett részt vehet, — meg lesz fosztva. Éj. — Te?myspn. — Már alszik a fehér s piros szirom, Nem ring a czyprus kastély fasorán; Porphyr-medence arany-hala nyugszik, Virraszt a fény-bogár — virraszsz velem... Az ezüst fácán csillog, mint egy szellem, És, mint egy szellem, csillogsz te felém. Csillagos ég alatt, mint Danaé, Fekszik a föld s nyitva szived nekem. Hull néma meteor, nyomába fény esik, Mint nyomot hagynak szavaid szivemben.. S a liliom kitárja édességét, Alámerülve a tó kebelébe — Oh tárd ki, édes, magadat s merülj Keblembe, olvadj át belém . . . Szász Béla. Excelsior. v. Az u. n. állócsillagok mibenlétét, sajátságai különféleségét, fényét kipuhatolni még a legnagyobb csillagászoknak sem sikerült. Ez irányban tisztán a hipotézisekre kell szorítkoznunk s ama következtetésekre, melyek az általunk leginkább ismert, mert hozzánk legközelebb eső állócsiyagoknak, a napnak ismeretéből folynak. A csillagászok imént emiitett hipotéziseinek felsorolása könyveket tenne ki; ép ezért nem bocsátkozhatom azok részletes megismertetésébe se. Elég lesz, ha a majd sorra kerülő Nap leírásából kiki levonja a maga következtetéseit a többi Nap-ok, az állócsillagokra. Mindenesetre csodás alkotásai lehetnek a nagy mindenségnek a kék, zafirszinü, narancsárga stb. színű- állócsillagok ; a mily csodaszerü a mi „Föld"-ünkÖn is egy-egy táj más és más világítással. A fény színének a tájakra, a helyekre való