Esztergom és Vidéke, 1896

1896-04-26 / 34.szám

Esztergom, XVIII. évfolyam. 34. szám Vasárnap, 1896. április 26. ESZTERGOM es TIME % Megjelenik hetenkint kétszer : ^ csütörtökön és vasárnap. I ~*— | | ELŐFIZETÉSI Ár\: * | ^ Egész évic 6 frt — kr. ^ | Fél évre 3 » — » ^ § Negyed évre i » 50 » N ^ Egy hónapra — » 50 » ^ Egyes szám ára — » 7 » ^ VÁROSI ES MEGYEI ERDEKEINK KÖZLÖNYE. Szerkesztőség: Bottyán János-utcza, Spanraft-féle ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Hivatalos órák : d. e. 9—H-ig, d. u. 3—5-ig. Kiadóhivatal: Bottyán János-utcza, Spanraft-féle ház. hová a hivatalos és magánhirdetések, nyiltterek, előfizetési pénzek és reklamálások is küldendők. —= TELEFON 59. SZÁM. =— Egyes számok kaphatók a kiadóhivatalban, Sziklay Nándor, Tábor Adolf papirkereskedésében, a Wallftscll- és Hangh-féle dohánytőzsdékben. Hirdetések a kiadóhivatalban és Tábor Adolf könyvkereskedésében vétetnek fel. Minden egyes hirdetés után 30 kr. kincstári bélyegilleték fizetendő. Nyilttér ára soronkint 20 kr, Villamos világítás. Esztergom, ápril 25. II. Mindenekelőtt feltételezzük, hogy a város nem házilag fog hozzá a dologhoz, de bizonyos évkor és fokozatosan érvényesítendő előnyök kikötésével vállalkozóra bizza a villamvilágitás besendezését és üzemét. Ehhez szükséges egy központi gyártelep, mely Egerben a fölszereléssel, tiszti lakásokkal stb. a Ganz-gyárnak mintegy 250,000 forintjába került. S.-A.-Ujhelyen a Kremenetzky és társa bécsi cég rendezte be concessio alapján s most helyi részvénytársaságot alakit, amelyben 5O°/

0 részvénynyel részt vesz. M.-Szigeten helyi részvénytársaság birja s a 3-ik évi üzem után már osztalékot fog fizetni. Ha rendes közvilágítást akar Esztergom, ugy nemcsak a villámra kell áttérnie, de a lámpák számát is szükséges szaporítani. Már most is a petróleum lámpákat szaporitanók, ha az átalakítás kérdése előtt nem állanánk. Ma van Esztergomban 210 petroleum-lámpa, a villamos berendezésnél a kiküldöttek jelentése 300 izzó-lámpát és 15 ivlámpát javasol. Az bizonyos, hogy az ivlámpákra kell nagy súlyt fektetni, mert ezek fényhatása nagyszerű, a várost szerfelett emeli. Ha sikerül 15 iv-lámpát állítani, ugy ez a Prímástértől a főúton és a Budai uton végig rendkívül hatásosan lesz alkalmazható. A bizottság jelentéséhez csatolt térképen az ív-lámpák igy vannak elhelyezve : A csillag-utca előtti téren i\ a Buda-utcán: szél-utcával szemben 1, Sissai-utcával szemben 1, Városházközzel szemben 1, Lőrinc-utca benyílójához 1, Kis-piacon 1, Fürdő és Eckstein-ház között 1, Szent Istvántéren 1, Prímás terén 1, Dvihali-ház előtt, a maróthi országút benyilásába 1, szentgyörgymezői Templom terén 1, Szenttamás tetején az árbocnál 1, a Széchenyi-téren a Bottyán és Duna-utca benyílója irányában 1 — 1, végül a Lőrinc-utcai hídfeljáróhoz 1, összesen 15 darab. Az izzó-lámpák 40—50 méter távolságban a falakon és a célszerűség szerint oszlopokon lennének vegyesen elhelyezve. Az iv-lámpák adják meg a világítás igazi erejét s az egyes városok, különösen S.-A.-Ujhely, amelynek hosszú széles föutja van, valóban meglepő hatást gyakorolnak. A költségtöbblet tekintetében, mint már előzőleg kiemeltük, sok gondolkozásra nincsen ok. Ez aránylag nem drága, ha azon előnyöket figyelembe vesszük, melyek a rendszeres és pontosan ellenőrizhető közvilágítással járnak. Tájékozóul szolgálhat az a hozzávetőleges szá mitás, amelyet a kiküldöttek felállítanak, u. m.: A jelenleg létező >»— de ritkán égő — 210 petróleum lámpa (régi város 120, Szenttamás 30, Viziváros 30, Szentgyörgymező 30), világításáért fizet a város évenként, a szomszéd városi magasabb egységárak betudásával átlag á 13 forintot, vagyis évi 2730 forintot. Hozzáadva a városház kapuja alatt égő s a Lőrincutcai hidon és feljárón most gazolinnal égő lámpákat, a közvilágítás költségét minden túlzás nélkül évi 3000 forintra tehetjük. A Ganz-gyár 250 utcai 16-os izzó és 6 db. 12 ampéres iv-lámpa világítására ajánlatot tett 1500 égési óra maximumot feltételezve, évi 4500 forinttal. Eszerint kerülne egy izzó i*2 krba óránként, vagyis évi 18 forintba, feltéve mindig, hogy lámpánként 1500 égési órával ki lehet jönni. A S.-A.-Újhelyi szerződés szerint egy közúti izzó egy órai égése 0*9 krba kerül s igy 200 db izzó és 9 (bár csak 6 ampéres) iv-lámpa évi 2700 forintba kerül, vagyis nem többe, mint a fenn kimutatott jelenlegi rossz petróleum világítás. Minthogy azonban nálunk 200 izzó elég nem lenne s ha már a város uj berendezésbe kezd, ugy csinálja azt alaposan és rendesen és készíttesse el a tervben feltüntetett 300 izzó és 15 iv-lámpát. Ha S.-A.Ujhelyen 200 lámpa mellett a vállalkozó 9 iv-lámpát világit díjtalanul, talán 300 izzó után 13—14 iv-lámpát el lehetne érni. Az iv-lámpák ellátása egyébként elég drága circa 70 forint évenként. A 300 izzó és 15 díjtalan iv-lámpa az ajánlat átszáíz „Esztergom es fiié" t»ía, E^ep év.*) Föl Pest-Budára mind, aki magyar ! A nemzet üli örömünnepét. A hon szive most gyorsabban dobog, Hogy elmnlott egy hosszú ezredév. A büszkeségbe' hogy kigyúl a szem, Kebel emelkedik és megfeszül a kar: Nagyon tudá szeretni a hazát, Ezért élt ezredévet a magyar. Beszállja ezt az ezredévet most, Mint büszke sas, az emlékezet, A nagy előd sírból kijö és nyújt A kései utódnak szent kezet. Árpád apánk, István és nagy Lajos, Kit századok mohos köve takar; Nagyon tudá szeretni a hazát, Ezért élt ezredévet a magyar. Szelid folyó a sorsunk nem vala, Virágos partok közt mely hömpölyög, De bérc hatalmas zuhatagja, mely Sziklák között csattogva eldörög; Török s a német hej megérezé, E nép itt élni s halni itt akar: Nagyon tudá szeretni a hazát, Ezért élt ezredévet a magyar. Kétszer volt úgy, hogy e maroknyi nép Hatalma félvilágra szólt, Hogy Európa népe szolgaként Lajosnak és Corvinnak meghajolt. *) Nógrádi Jenő urnák, a sümegi reáliskola tanárának ezt a szép versét egyik tanítványa fogja szavalni az intézet május 9-iki milléniumi ünnepén. És jött idő, maga is majdnem szolga lett . . . Bilincseit lerázta nagyhamar : Nagyon tudá szeretni a hazát, Ezért élt ezredévet a magyar. S nem is oly rég esett, hogy bősz vihar Száguldta át a négy folyó hónát. Es szebb jövő derült, midőn király Fejére tettük a szent koronát. Kibékült nemzetével ... jól tudá, Nem vért kivan, szabadságot akar; Nagyon tudá szeretni a hazát, Ezért élt ezredévet a magyar. Korunk hogy a hazát nem ismeri, Hagyjátok el a régi nagy panaszt; Ha kell, szivünk legtitkosb rejtekén Egy szent erő mindég felgyújtja azt. Tusa elül; sírunk, ha sír hazánk, Ha örül, örülünk mindannyian: Nagyon tudá szftretni a hazát, Ezért élt ezredévet a magyar. Magyarok Istenét imádva hát Boruljunk arcra most az ünnepen; S a mult ezernek búja s öröme Az uj ezerre oktatás legyen. Hazát, királyt, ha szűnkbe foglalunk, Mindent elér e nép, amit akar . . . Nagyon tudá szeretni a hazát, Ezért élt ezredévet a magyar. Nógrádi Jenő. Árpádkori temető Esztergomban. — Az »Esztergom és Vidéke* eredeti tárcája. — Azok, a kik az Esztergom-füzitői vaspályán utaznak tovább, s a vonat elindulását várva a várakozás unalmas perceit a pályaház előtt és a pályaháztól a raktárak felé nyúló pályatesten mintegy tiz ölnyi távolságig való sétával ipakodnak rövidebbé tenni, azok nem is gondolnak arra, hogy ők tulajdonképen egy Arpádkori ősmagyar temető fölött sétálnak. 1891. év tavaszán, midőn a vasúti töltést építeni kezdték, a kubikosok, kik a földet a töltéskészítéshez ásták, munkájuk küzben igen sok csontot s a csontok mellett több mindenféle apróságot u. m. érméket, cserépdarabokat, vasdarabokat stb. találtak. Ezen leletek által figyelmessé téve mihely csak időm engedte, kimentem a helyszínére, s ott iparkodtam a talált tárgyakat a elkallódástól megmenteni. Sajnos azonban, hogy a kubikosok, kiknek nem a régiségkeresés, hanem az volt a főczéljuk, hogy minél több földet a töltésre felhordhassanak, nem igen nagy gondot fordítottak a talált tárgyak megőrzésére; arra nézve pedig, hogy hol s miképen találtak valamely tárgyat, az volt a válaszuk: itt találtuk a csontok között a földben, s egy nagy csomó Összehalmozott csontra mutattak. Sok utánjárás és kérdezősködéssel elértem azt, hogy az egyik kubikos, egy igen tisztességes csanádi ember figyelmeztetett, hogy másnap azon helyen fognak ásni, a hol már eddig is sok csontvázat találtak, azért ha érdekel s jelen akarok lenni, szívesen látnak, sőt amenynyire tőlük telik, fognak alkalmazkodni utasításomhoz ; s igy történt, hogy másnap, a mint jelenlétemben azon a részen a földet fejteni kezdették, egymás mellett teljesen sértetlen állapotban levő nyolcz-kilencz sírra bukkantak. Azon szerencsés helyzetben voltam tehát, hogy ezen sírokat a bennök lelt apróságokkal együtt leírhattam. Azonban ezen örömöm még sem volt teljes ; mivel az egymás mellett fekvő sirok nagyon közel esvén a töltéstesthez, az azokban fekvő csontvázak fele része benyúlt a töltés alapját képező földrészbe, s csakis a másik fele, s épen a felső része maradt azon földrészben, melyet átkutatni czélunk volt. A csontvázak mint már emlitém, félig a pályatest alatt voltak s igy sajnos azoknak hosszúságát nem volt alkalmam meghatározhatni. A csontváz felső részét azonban, mely az alsó résztől épen derékban lett ketté metszve, a menyire a körülmények engedték leírhattam. A sirok leírása a következő : A első sirban talált csontváznak felső része teljesen ép volt, mellette találtatott két ezüst halántékfüggő *) és egy ezüst haj*) Halántékfüggők alatt — tudvalevőleg — oly arany, ezüst vagy bronzból készitett karikákat értünk