Esztergom és Vidéke, 1896
1896-04-05 / 28.szám
7- §• A törzskönyv. A rendőri őrség létszámáról a főkapitány által törzskönyv vezetettik. Ezen törzskönyvbe a netaláni változások, valamint dicséretek és büntetések is bevezetendők. 8. §. Rangfokozat. Esztergom sz. kir. város rendőrszemélyzetének rangfokozatai a következők: 1. 2 rendőr-biztos, 2. 3 rendőr-tizedes, 3. 8 első osztályú közrendőr, 4. 12 másodosztályú közrendőr. A hivatalszolgák nem tartoznak ugyan a szoros értelembe vett rendőrök közé, de ugyanazon fegyelmi szabályok alatt állanak, mint a rendőrök, s ezen szabályok általános intézkedései rájuk is kötelezők. 9. §. A rendőrbiztosok rangját az egyenruha gallérján egy arany-rózsa, a rendőrtizedesekét 2 posztó-rózsa jelzi. 10. §. Előléptetés. A rendőrök előléptetésére a rendőrfőkapitány illetékes. Az előléptetés függ a'szolgáláti idő tar^ tárnától, a képességtől, józan magaviselettől, a buzgó és eredményes szolgálat által kivivott érdemektől, (Befejező közlemény következik.) O A városi tisztújítás. Aki a városi hivatalokra hirdetett pályázat iránt érdeklődik, fáradjon el a városházára, ott megtalálja a kifüggesztett hirdetményt. Érthetetlen takarékoskodásnak tartjuk a tanácstól, hogy e közérdekű és fontos hirdetmény hirlapi közzétételét fölöslegesnek tartotta. Pályázat van külömben hirdetve 1. polgármesteri, 2. egy gazdasági tanácsosi, egy mérnöki, egy erdőmesteri, 3. városi ügyészi, 4. egy számvevői, egy házi pénztári pénztárnoki, 5. egy adópénztári pénztárnoki, 6. egy levéltárnoki, egy házi pénztári s egy adópénztári ellenőri, 7. egy közgyámi s kórházbiztosi,8. egy I. osztályú számtiszti, 9. egy kataszteri nyilvántartói, egy rendőrfogalmazói s egy I. osztályú végrehajtói, végül 10. egy rendőrirnoki és egy levéltári segdéi állásra. Az uj szervezési szabályok értelmében a törvényes kvalifikáció mindenkitől megköveteltetik. O Az uj kórházi főorvos. Andrdssy -János alispán Lipthay János megyei főorvos ajánlatára a legtöbb kvalifikáció alapján kórházi főorvossá dr. Gönczy Bélát nevezte ki. O A banderiális bizottságnak tegnap ülése volt, amelyen Reusz József takarékpénztári igazgató bejelentette, hogy nagy elfoglaltsága miatt a diszbandériumban nem vehet részt. O A villamos világítás. A villamosan világitott városokban járt tanulmányozó bizottság előadója már elkészítette terjedelmes és beható jelentését s jelenleg a bizottság tagjai között hozzászólás céljából körözteti. Legközelebbi számunkban módunkban lesz az érdekes jelentést bőven ismertetni. Q Feloldott zárlat. A földmivelésügyi miniszter tudatta a megyei törvényhatósággal, hogy az osztrák kormány a ragadós száj- és körömfájás miatt Magyarország egyes törvényhatóságai, illetve az egész Magyarország ellen fentartott forgalmi korlátozásokat, illetve kiviteli tilalmakat hatályon kivül helyezte. Egyidejűleg azonban a hasított körmű állatoknak (szarvasmarhák, juhok, kecskék, sertések) egész Ausztria területére való bevitelét Árva, Baranya, Békés, Gömör-Kishont, Hont, Nógrád, PestPilis-Solt-Kjskun, Pozsony, Vas és Zalamegyék és Sopron és Újvidék városok területéről megtiltotta. Q Elmarasztalt iskolaszék. A kultuszminiszter a nyergesujfalusi katolikus iskola iskolaszékét az általa megrendelt iskolaépitési tervek költségeiben harmadfokulag elmarasztalta. — Semmi; pakoltam. Nagyon dlnnyeszagu már a város, utálom a dinnyeszagot. Ismeretlen arcokra, más levegőre vágyom. Elmegyek valahová nyaralni, menj te is pihenni, édes . . . II. És Tarnay Béla elment, mert az aszszony ugy parancsolta. A hipnózis erős volt és tartós. A vasúti pénz tár szűk vaskó rlátai között szorongva egy különös, ismeretlen helynév csendült meg a fülében. Nem gondolkozott sokáig, oda váltott jegyet. Csak a mikor huszonhat órai út után az utolsó állomáson elővette a sárga jegyeket, rezzent össze. — Az édes anyám van ott! Az édes anyja, aki négy hónap óta most jutott először az eszébe. Az ezüsthajú, szelíd arcú matróna sirva ölelte magához. — Jó fiú vagy. hogy eljöttél . . . Milyen sápadt vagy, fiam! A tékozló fiú megadásával alázatosan csókolgatta az anyja ráncos, öreg kezét. — Hamar megpirulok meletted anyám. És a gázlángok sárgaságában meghalványult, elfonnyadt arca pirulni kezdett hamarosan. Csodálatos változás állott be a lelkében. Már az első héten az egyenes, egyszerű lelkű, fekete* főkötős úriasszony mellett végtelen undorodás fogta el önmaga, múltja ellen. Mint a részeg dobzódása éjjelére, bosszús szégyenkezésA társaságból. * A Kaszinó rendkívül érdekesnek Ígérkező húsvéthétfői előadására: a Papageno-ra, már szétküldötték a meghívókat, amelyekben a kis mükedvelőcsapat következőképpen búcsúzik a közönségtől : Mélyen tisztelt közönség! Midőn jelen előadással az évadot befejezzük, el nem mulaszthatjuk azon szép pártolásért, mélyben vállalkozásunkat részesítették — forró köszönetünket kifejeznünk. Igyekezetünk a jövőben is oda fog irányulni, hogy ami kedves közönségünknek minél többször szerezzünk élvezetes estélyeket! A viszontlátásra ! * Dr. Strössner Ödön fővárosi orvos, Marosi Lujza kisasszony vőlegénye, a Vígszínházhoz orvosssá neveztetett ki. Őszinte szívből gratulálunk. * Hárfamüvésznők Esztergomban. Érdekes hangverseny lesz április 14-én a Pürdő-venáéglő nagytermében. A két hires bécsi hárfamüvésznő: a Karmienszkanővérek ugyanis, akik két évvel ezelőtt háziezredünk egyik hangversenyén már tömérdek tapsot kaptak városunk zeneértő közönségétől, hossabb magyarországi hangverseny-tourneéra indultak s városunkat is útba ejtik. Azt hisszük. nem szükséges külön felhívnunk a közönség figyelmét e ritka műélvezetre. Jegyek az estélyre már most is előjegyezhetők Brutsy Gyula ur díszműáruüzletében. sel gondolt vissza a boszorkány-barlang bűnös homályára. A nyolcadik napon tiszta, egészséges fejjel ébredt fel. És ettől a naptól fogva kellemes, teljes tétlenségben töltötte minden idejét. Órákig sétálgatott a szikrázóan fehér parti homokban és mint gyermekkorában a kagyló bugását, gyönyörrel hallgatta a hullámok ritmikus muzsikáját, A sárga verőfény üdítette, mint valami erősítő langyos fürdő. Érezte, mint bizsereg végig megrokkant, elpuhult testén a tisztulás hatalmas processzusa. Felgombolta kabátját, hadd járja jobban át a hősöket és szenteket nevelő nyers, erős tengeri levegő. Örült minden habgyürünek, amely a sziklás partról megpuhulva hempergőzött vissza. — Visszamegy, ahonnan jött. Ugy tesz mint én . . . A régi, lapdát kergető gyermeknek érezte újra magát. Olyan volt az egész napja, mint az a ritka, felejthetetlen perc, a melyikben az ember elhiteti magával, hogy nem gondolkozik semmiről és nem történik az egész világon semmi. Harmadik hete időzött már a kis német fürdőcskében, a mikor egy este megállott a lisztszinü, morzsaszemü tengeri fövényen: — De ma történni fog valami! És mint a leselkedő vadász, óvatosan körülnézett. Ötven lépésnyi távolságban fiatal leány álott a digue-n. Gyönge, töOlvasóinkhoz. Mai számunk az utolsó, amelyet még mutatyányszámképen küldünk szét. A következő, április g-iki szám elfogagadása, mint azt már előre is jelentettük, kötelezővé teszi az előfizetést. Egyúttal felkérjük vidéki előfizetőinket, hogy előfizetésük megújítása iránt minél előbb intézkedni szíveskedjenek, nehogy a lap küldése fenakadást szenvedjen. Tisztelettel. A kiadóhivatal. — Húsvét. Csöndesen, eseménytelenül, mint az ájtatosságok időszakai rendesen, folyt le a nagy hét városunkban. Imádkozással, templombajárással teltek el a napok s a hátralevő időt családja körében töltötte mindenki. A családi körben, amely e napokban majdnem minden házban megnövekedett az ünnepekre hazaszállingózott tagokkal. Különösen nagy közönsége volt a belvárosi plébániatemplomban tartott nagypénteki lamentációnak, amelyen a Katholikus Kör dalárdája énekelte a Miserere-t. A szólókat Czenczik János, Eitner Elemér és Feigler Károly urak adták valóságos művészettel elő. A mai feltámadáson legtöbben voltak a plébániatemplomban, ahol a városi tisztikar, és a Bazilikában, ahol a katonaság jelent meg hivatalosan. — A primási udvar tagjai a húsvéti ünnepekre a fővárosba utaztak. — A nagycsütörtöki lábmosás. A budavári Mátyás-templomban Vaszary Kolos hercegprímás végezte a lábmosást. A főpap az „Ecce sacerdos magnus" hangjainál vonult a szentélybe s erre megkezdődött a mise, amelyen a hercegprímás pontifikált. A segédlet tagjai voltak : dr. Kohl Medárd primási titkár, Bogisich Mihály esperes-prépost, Kanovich Béla apátplébános, Klinda Teofil főszentszéki jegyző, dr. Waltér Gyula és báró Gudenus udvari papok, Krizsán papnöveldéi aligazgató, dr. Nemes Antal és több káplán. Mise után következett a lábmosás szertartása. A szentélyben uj ruhában öltözötten ült tizenkét aggastyán. A hercegprímás mind a tizeukettőuek megmosta a lábát. A szertartás után mindegyik &gy-^gy tizkoronát rékeny, szürkeruhás leányka. A tengert nézte a messzeségbe vesző hosszú, "vágya kozó tekintettel. Nem volt szép, sovány volt, a haja bágyadt homokszínű. De a szeme becsületes, hű kutyaszem, a keskeny, beszívott ajka, kicsi, édes leánysz'áj, a milyenen nem férhet ki gonosz szó. Sokáig nézte őt. És egyre élénkebben érezte, hogy ezt az egész jelenetet valamikor réges-régen látta, vagy álmodta már. A langyos augusztusi estét, az elpihent fehér tengert, a szürkeruhás leányt, mindent, mindent . . . — Ilyen piros napernyő volt a kezében ! — ismételgette magában, majd hozzá tette — Ö is vár valakit! Ü És egyszerre nevetséges, "örvendő határozottsággal konstatálta: — Engemet vár. Másnap már ismerősök voltak. Budapesti leány volt, egy ügyvéd leánya. Hámor Ágnesnek hívták. Ágnesnek, mint a keresztény legenda szüzfehér hősnőjét. Átlátszó, fehér lélek volt ő is, akinek arca hű, igaz reflexe minden goudolatának. Az ideális, hatalmas ellentét mélyen megkapta gyógyuló, üres lelkét. Mitikus tisztelettel bámulta a leányt, aki örülni tud egy pajkos mókusnak, egy piros szalagcsokornak és aki minden este imádkozik. És amióta 1 ködös, erősen feltárt barna szemébe egyezer hosszasan belenézett, egész lénye jbeleszakadt annak titkos mélységébe. Augusztus utolsó napjaiban a fürdőigazgatóság éjjeli ünnepet rendezett. A fáradt mamák a terraszon maradtak, ők meg karonfogva lassan, édes bágyadtsággal sétálgattak az olasz lampionok misztikus zöld pislogásával bevilágított sűrűségben. A leány lehunyta szemét. — Annyi gyönyörűséget találok ebben az éjszakában, hogy szinte bűnnek érzem ... . Tarnay hozzá simult. *— Lássa, ez a sok ember itt mind unatkozik körülöttünk. Az éjszaka csak nekünk ilyen csodálatosan szép . . . A leányka bájos, ravasz kíváncsisággal kérdezte : — Miért Béla? És felnyitotta a szemét, hogy a kísérője bele nézhessen. — Mert szeretjük egymást! '. . . Ágnes mosolygott és intett pici fejével. Diadalmas, kitörő örömmel súgta : — Azért ! Éjszaka volt, már a mikor a Hotel du Nord társalgójába visszatértek. Tarnayné tréfás pirongatással fogadta fiát : — Hol kószáltatok ilyen sokáig ? . . Azt hittem, már elvesztél az éjszakában. Béla magához húzta a piruló leánykát. — Nem vesztem el, sőt találtam valakit mama. Egy leányt — neked. III. A dinnyeszezón elmúlt, szőlőérés ideje következett. A Stefánia-ut poros, szürke tartalmazó erszényt kapott s délben a plébánián megvendégelték őket. A nagypénteki istentiszteleten ismét a hercegprímás pontifikált. — Szent István. Negyvenötezer iskolában fogják a milléniumi ünnepségek alkalmából dr. F'óldváry István városi főügyésznek, lapunk kitűnő munkatársának Szent István czimü gyönyörű versét elszavalni, amelyet mai tárcánkban mutatunk be olvasóinknak. A kultuszminiszter ugyanis az ország összes iskoláiban május 9-én tartandó milléniumi ünnepség programmjába e költemény szavalását is felvette. A jelestollu munkatársunkat ért kitüntetéshez természetesen mi gratulálunk, első sorban legőszintébben és legmelegebben. — Ájtatosság. Az esztergomi Oltáregylet jövő vasárnap, f. hó 12-én tartja nyilvános istenitiszteletét a vízivárosi zárdatemplomban. Szent mise van : 7, 8, 9 10 órakor és d. u. 5 órakor szent beszed és litánia. — Kinevezés. A pénzügyminiszter az esztergomi adóhivatalhoz ideiglenes minőségű adótisztté Gyurtsy Sándort nevezte ki. — Az esztergomi villamos vasút. Megírtuk annak idején, hogy Szegedy Sándor párkányi földbirtokos egy az esztergomi vasúti állomástól a párkánynánai vasúti állomásig vezetendő villamos vasútra engedélyt kért a közlekedésügyi minisztertől. Mint most értesülünk, a miniszter az engedélyt megtagadta azzal a megokolással, hogy az uj híd nem elég széles ilyen célra. — A kiállításból. Az ezredéves ünnepség alkalmából rendezendő székesfővárosi tanügyi-kiállitás rendezésével városunk jeles fiát: Walter Károlyt bízta meg a székesfővárosi tanács VII. (tanügyi) osztálya. — Orvos ós bányamester. A mult héten járt városunkban egy ismeretlen uri ember, aki magát orvosnak mondotta, felkereste legtöbb „kollégá"-ját s mindenféle mesével pénzt csalt ki valamennyitől s amikor a viharos felhők nagyon tornyosulni kezdettek a feje fölött, odébb állott. Akkor nem tudták merre vette útját, azóta azonban kiderült, hogy legelőször Süttőre látogatott el, ahol természetesen szintén mindjárt kollégáját kereste fel: dr. Deutsch Ármin orvost. Ott dr. Kohl-n&k mondotta magát, elmesélte, hogy tiz évig volt katonaorvos Olaszországban, de hazavágyott. Dr. Dfutsch egy forintot adott neki s szállást és vacsorát rendelt számára a Holdampf-féle korcsmában. A jövevény ott feladott egy sürgönyt Navratil