Esztergom és Vidéke, 1896
1896-04-02 / 27.szám
Esztergom, XVIII. évfolyam. 27. szám. Csütörtök, 1896. április 2. ESZTERGOM és VIDÉKE i/Apnci re MPfíYFI FRflFKFINK KÍÍ7I ÖNYF IW.\VsVSX\X\^\V\X\X\X\V»V\V\V^^ W iTw I • W Vj I Ll\# 111 La vl I L. I La I 1 Lf La l\ La I I ¥ l\ l\UaLiLlUI« I L» • SNX<X\VNV\VXVCSNVN\í>NVsX\>N^ ^ Megjelenik hetenkint kétszer : ^ ^ Hirdetések ^ csütörtökön és vasárnap. | ^kw^:jto^JW^»ai^^l^ | a Wiad(5hívatalban és Tábor Adolf könyv- | § w i hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. 2 , , V, , , _ , 3 \ . 1 Hivatalos órák: d. e. 9-ii-i B , d. u. 3-5-i B . | kereskedéseben vétetnek fel. j | ELŐFIZETÉSI AH: | Kiadóhivatal: Bottyán János-utcza, Spanraft-féle ház. | , ,. , . . .. S Egész évre 6 fit — kr. i , , , . , , J , , . X Minden egyes hirdetés utan 30 kr. kincstári § í F?I Ávr P -y ss » 1 hova a hivatalos és mag-anhirdetések, nyütterek, elohzetési S °í ,, ... a ' .„ \ * el evre 3 » — » $ , , , 7f. ... , .• ' .„ ' s bélyegilleték fizetendő. § | Negyed évre i » 50 » $ pénzek es reklamálások is küldendők. J fa | Egy hónapra - , 50 * § == TELEFON 59. SZÁM. £=3— | M .,; A , , . , . I Egyes szám ára — » 7 » | Kgyes szálUük kaphatók a kiadóhivatalban, Sziklay .Nándor, Tábor Adolf papír- | JNyilttér ara soronkint 20 kr, k w«ívVXsVsVsVsVsvxsVsV^^ kereskedésében, a Wallííscll- ós II a n gll - fé 1 e doháuytözsdékben. s«wN!í»»évVfc*í<&v^ A víztorony. Esztergom, ápr. 1. Két éve annak, hogy városunk a rohamos fejlődés terére lépett, s hódit magának napról-napra, mindig nagyobb és nagyobb tért. Szinte kábul bele a fejünk, ha látjuk, hogy már nem is százezreket, hanem milliókat tesz ki az az összeg, melyet áldozatul hozunk. A sok mindenféle alkotás között, van sok jó, helyes és célszerű, de ha valamely létesítésről lehet helyeslőleg megemlékezni, ugy bizonyára a víztorony kérdése az. Igaz, hogy van városunknak egy jól szervezett, önfeláldozóan működő tözoltóegyesülete, de mit használ mindez, ha évek tapasztalata igazolja azt, hogy a vész első pillanataiban, ritkán rendelkeztünk a kellő vízmennyiséggel. S ez komolyan fontolóra veendő dolog, főleg, ha elgondoljuk azt, hogy a tüzesetek leggyakrabban a szegényebb néposztálynál fordulnak elő. A legutóbb tartott városi közgyűlés elhatározta, hogy egy ily víztornyot fog felállítani, mi nagyon is helyeselhető, csak az indító okkal nem vagyunk egy nézeten. A felszólalásokból ugyanis az tünt ki, hogy a főinditó ok, a közegészségügyi szempont, az utcák öntözése volt. Kétségkívül tartjuk egy város közegészségügyét oly fontosnak, mely egy ily alkotás létesítését megkövetelheti, főleg pedig napjainkban, midőn a sok mindenféle ragályos, fertőző betegségek már köznapiakká váltak, s amelyek egyik leghathatósabb ellenszere a köztisztaság, mindamellett jelen esetben, midőn még a víztorony helye eldöntve nincs, egyedül a vagyonbiz tonság lebeghet szemeink előtt. Ha a hely megválasztásánál egyedül a közegészségügy az irányadó, ugy megvagyunk győződve, hogy a vélemények többsége, a csendőr laktanya mellett kiszemelt hely mellett foglal állást, mint központ mellett. S e körülmény készt, hogy felszóllaljunk, s az illetékes tényezők figyelmét e körülményre felhívjuk, mert a hely kérdésének ily megoldása határozottan csak kárhoztatható lenne, ha figyelembe vesszük azt, hogy ott tér nincs, csak egy keskeny utvo[ nals, melyből a víztorony felállítása által egy-két méter még el is vétetnék. Tüz esetén, bármilyen legyen is a fegyelem, a rendfenntartás, a kedélyek izgatottak, s ki vállalna felelősséget a vagyon és személybiztonság tekintetében. Mert, hogy a szűk városház —• közön, avagy az uj híd feljáróinak lejtőin száguldó lajtok mennyi balesetnek lennének kútfejei, azt a tapasztalat igazolhatná csak. A víztorony helye, még ha egy állíttatik is fel, egyedül a sörház előtti térség lehet, hol tűzvész esetén szabadon közlekedhetnek a lajj tok, s ahonnét az utcák öntözésére j szükséglendő vízmennyiség a legtá| volabbi helyekre is elszállítható, j mert inkább tegyen a vizes lajt — rendes körülmények között '•— nagyobb utat meg, mintsem hogy tűzvész esetén forgalmi akadályokkal küzdjön, mi feltétlenül be fog állani akkor, ha a víztorony a csendőrlaktanya előtt fog felépülni. A tüzesetek leggyakrabban a Tabánban, a város délnyugati oldalán, közel a földekhez lakó földműveseinknél fordulnak elő, mi egy oly indok a hely megválasztásánál, melyet mellőzni, bizonyos tekintetben felelősséggel jár. De ettől eltekintve, megvagyunk győződve, hogy rövid idő alatt a másik víztoronynak felállítását is elfogja határozni a város, mert bármint határozott is most, a tapasztalat fogja az ellenkezőről meggyőzni. Jól fontoljuk meg tehát a hely kérdését, legyünk körültekintők, s ne csak a jelennek, de a jövőnek is éljünk. Egy-két éve csak annak, hogy százakat öltünk a Széchenyitéri közkutba, s most betemettük, mert hát gondoltunk egyet, s ha igaz, talán jobbat. De hát miért nem gondolkodunk először, s aztán cselekszünk ? J p-— gy — Az ülés lefolyásáról az alábbiakban adjuk meg tudósításunkat s nem mulaszthatjuk el, hogy az egyes helyeken észrevételeinket hozzá ne fűzzük. A napirend előtt Niedermann Jó zsef főkapitány szólalt fel a piac rendezés ügyében, utalva arra, hogy a Lörinc-utca megnyitása folytán, ezen kérdésnek megoldása elodázVárosi közgyűlés. Esztergom, április 1. Városunk képviselőtestülete március 30-án ülést tartott, mely ülés ugyancsak egyike volt azoknak, melyeken a sok mindenféle nézet és indítvány közül nehezen tud a határozat kibontakozni. hatlanná vált. Dóczy Ferenc, mielőtt a piac rendezésnek kérdése megoldható lenne, szükségesnek és első lépésnek tartja azt, hogy az esztergomi főkáptalan vám- és helypénzszedési joga váltassék meg. Tudvalevőleg ugyanis Szenttamás területén a vám- és helypénzszedési jog az esztergomi főkáptalan tulajdona, mery azt a régi királyi privilégium alapján ma is gyakorolja. Brucsi János és Pach Antal helyesléssel vették tudomásul a főkapitány indítványát, mig dr. Földváry István tiszti főügyész j"Dóczy Ferenc indítványát tette magáévá, mely szerint első sorban a főkáptalan vám- és helypénzszedési joga volna megváltandó. A közgyűlés ezen két kapcsolatos kérdés együttes megoldására a főkapitány elnöklete alatt az alábbi bizottságot küldötte ki, melynek hivatása lesz egy kész tervezetet terjeszteni a pénzügyi bizottság és tanács elé. Tagjai a bizottságnak : Bajer Ágost, Brenner József, Bedő József, Brucsy János, dr. Csernock János, Dóczy Ferenc, Etter Gyula, Eggenhoffer József, dr. Földváry István, Frey Ferenc, Kaán József, Lindtner János, Marosy József, Mattyasóvszky Kálmán, Nagy Pál, Oltósy Ferenc, Paulovics Géza, Rudolf Mihály, Wimmer Ferenc, Zwíllinger Hermann, Szóda Mihály, Reusz József, Bádi András, Tátus János, Schiller Mihály és Liszkay Alajos. A tárgysorozat első pontja a po zsonyi cs. és kir. katonai parancsnokság megkeresése volt, a kenderföldi laktanyának ujabbi 5 évre leendő kibérlése tárgyában, illetve az erre vonatkozó tanácsi javaslat, melyet a közgyűlés tudomásul vett. Másfél óráig tartó hosszadalmas, részben meddő vitát idézett elő a tervbe vett víztorony (viz-reservoir) ügye. A város ugyanis részint közegészségügyi tekintetekből, hogy t. i. utcái öntözésére és tisztántartására elegendő mennyiségű vizzel rendelkezzék, részint pedig vagyonbiztonsági szempontokból, hogy t. i. tűzvész esetén, az év bármely szakában és mindenkor álljon rendelkezésére viz, elhatározta, miszerint egy víztornyot fog építtetni. A tanács két ily víztornyot hozott javaslatba. Egy a régi sörház előtt, a másik pedig a Vízivárosban, az úgynevezett »mángoló« mellett lenne a kis Duna partján felállítva. Tiefenthal Gyula városi mérnök ismertette röviden a víztornyot, mely egy falazott, egy emeletes ház magasságú toronyszerő épületből, alatta egy 16 négyszögméter belvilágosságu kútból áll. A torony felsőrészében helyeztetik el a 180 hektoliter nagyságú, vaslemezből készült viztartány, melybe, a torony belsejébe elhelyezett, két lóerejü petróleom motor segélyével tolatjiék fel a viz a kútból. E mellett a torony alsó részén egy kifolyó csap lenne, melyből a nagyközönség ingyen láthatná el magát a házi szükségletére megkívántató vizzel. Emellett az utcaburkolatán, távolabb a kúttól lenne egy második kifolyó csap, s igy a medenczéből egyszerre két helyen lenne a viz levezethető. Tüz esetén a gép a vizet, egyéne- . sen a lajtokba szivattyúzná. A szerkezete a gépezetnek olyan, mely romlásnak kevésbbé van kitéve, s egy-két óra alatt annak kezelése bárki által elsajátítható. A gép 2—3 perez alatt hozható működésbe. Egy ily víztorony felállítása, megközelítőleg 5000 frtba kerülne. Brucsi János a víztorony felállítása ellen szólalt fel és papírra vetett számadatokkal bizonyítgatta annak felette költséges voltát, és ugyancsak számadatokkal kísérelte igazolni azt, hogy hydrophor segítségével, mennnyivel jutányosabban nyerhetne a város vizet a Dunából. Dr. Földváry István és Niedermann József kimutatták, hogy mily alaposan téves a számítás, és hogy ellenkezőleg 1 a víztorony felállításánál érhető el megtakarítás, nem említve e mellett annak nagy előnyét tűzvész esetén. Dóczy Ferencz tűzoltó főparancsnok a víztorony felállítását főleg közegészségügyi, utca-öntözési szembontból látja szükségesnek s igy pártolja a pénzügyi bizottság javaslatát, mely csak egynek felállítását tervezi és pedig lehetőleg a csendőrlaktanya kis Dunai oldalán. Dr. Földváry István a tanács véleménye mellett foglalt állást, mely szerint két víztorony lenne felállítandó, de mindamellett egyelőre csak a sörház előtti és annak felállítása után szerzett tapasztalatok alapján a második. A tanács véleménye mellett szólalt fel Niedermann József, mig a pénzügyi bizottság javaslata mellett Farkas Tivadar, dr. Fehér Gyula és Sinka Ferencz, utóbbi azon módosítással, hogy ne a csendőr laktanya hanem a sörház mellett állitassék fel. Némethy Lajos vízivárosi 'plébános a káptalan téren levő kutat vélné e czélra felhasználni. Nozdrovicky Mik-