Esztergom és Vidéke, 1896

1896-03-29 / 26.szám

lüOíi m^luQ 99. ESZTERGOM és VIDÉKE. (26. szám.) 5 szer jó eredménnyel használtatott be-' dörzölésként az influenza ellen is és 40 kr., 70 kr., és 1 frt. üvegenkénti árban a legtöbb gyógyszertárban készletben van, hanem beváslás alkalmával mindig határozottan : mint BAchter-féle Horgony Pain-Expeller vagy „Bichter-féle Horgony-Liniment" kérendő és a „Horgony" védjegyre figyelendő. LinimenL Capsici eomp. Richter-féle Horgony-Pain-Expeller. Ezen elismert kitűnő, fájdalomcsillapító bedörzsölés bevásárlásánál, — mely minden gyógyszertárban készletben van, — mindig a „Horgony" jegyre kérünk nevelni. I R 0 D a 0 M. t A Kert, március 1-ki számának legérdekesebb czikje az, amely a királyunk kedvenc virágairól szól s amelyet legutóbbi számunkban mutattunk be az olvasóinknak. Kiemeljük még a gazdag és változatos tartalomból Lichbald Béni cikkét: „Mikor tavaszszal vetegetünk", Ivanesics István értekezését a paradicsom műveléséről, a hét szakszerű gyümölosészeti cikket és a tömérdek apróságot. A Kert előfizetési ára egész évre 4 frt, amely a kiadóhivatalba küldendő : Andrássy-ut 23. f Kéretem Énekek és Imák cz könyvem Ilik kiadása elfogyott. Mielőtt a ITI-ik kiadást öszeállitanám, kérem a m. t. érdeklődőket, hogy praktikus észrevételeikkel mielőbb hozájárulni szíveskedjenek. Ara félvászonba kötve, aranykereszttel 15 kr, vászonhuzattal 25 kr, Előleges rendelőimnek minden tizre egy ingyenpéldányt nyújtok. Megkeresések főtisztelendő Székesváry Imre plébános úrhoz, vagy alulirotthoz intézendők. Kiváló tisztelettel Köbölkút, Esztergemmegye, Stampay János, főtanitó. f Pályázat. A millenniumi kiállítás megnyitásával egyidejűleg »Magyar Karikatúrák « czimü, politikai és társadalmi színezetű, független irányú élclap indul meg a fővárosban. A lap szerkesztősége ezen alkalomra a következő pályázatot hirdeti : Pályázat. I. Egy rövid magyar humoros elbeszélésre. Jutalma : 60 korona. II. A legjobb és legújabb milléniumi viczre. Jutalma: egy szabad évadjegy a kiállítás területére, vagy 40 korona. III. Egy magyar adomára. Jutalma : 20 korona. IV. Egy magyar gyermek-vicre : Jutalma 10 korona. A pályamunkák, jeligével és a pályázók nevét tartalmazó zárt borítékkal ellátva a >Magyar Karikatúrák* szerkesztőségéhez : Budapest, ítottenbiller-utca 4/b. április hó 10-éig küldendők be. A pályázat eredménye a lapnak április hó 30-án megjelenő 1. számában tétetik közzé. f Iskolai színjáték. Országszerte ezredéves ünnepet ülnek az iskolák is. Eötvös Károly Lajos hajdumegyei tanfelügyelő évek előtt javaslatba hozta már ezt és a millenniumnak esztendőnként állandó ünneplését. E czélra számos eljárási mód közt sok iskola és tantestület kisérlettételével legalkalmasabbnak bizonyult az ezer éves mult megjelenítése: párbeszédes, színjátékszerű előadása történelmünk korszakalkotó eseményeinek, — mintegy életre varázslása nemzetünk nagy alakjainak. Eötvös K. L. „A honfoglalás ezer év előtt és ezer év multán" czimű dialógot irt, mely Méhner Vilmos kiadásában Budapesten, Egyetem-u. 4. jelent meg és 10 krért kapható. A czimből is következtethetően két külön képből áll a szinmüvecske. Egyik a munkácsi „Magnum áldomás" megjelenítése, másik az ezeréves múltnak emlékezetbe idézése. A két kép külön-külön, vagy egybefoglaltam színpadon, teremben, vagy szabadban (erdőben) adhat tó elő. Korhű öltözékek és maszkok nem szükségesek: „Nem az érzékeknek kell csalódásban ringaniok, hanem a képzelem és emlékezet kell, hogy életre keltse a fényes multat, melyen szinpadi hatás nélkül is lehet lelkesednünk." ^raijy porzó. Ha az ember elszokott az örömtől, nem zik utána, s ha zörget, remegve nyit ajtót hogy álruhába öltözött fájdalom. kivánkoneki, fél, A megbocsátás már szinte közöny. Ha szeretünk, nem bocsátunk meg. * Ne foszd meg hitétől se a szegényt, se a gyermeket, se az állatot. Ők védtelenek, reménytelenek és nem ismerik a holnapot. Nehéz búbánatban bezárkózunk, mint az osztriga. Ha erőszakkal hatolnának a szivünkbe, talán halálunk lenne. * A szerelem csak a jelent ismeri; a barátság szavajárása: »Tudod-e még ?« * A világot és a tengert csak viharaiban ismerjük meg. De a vén tengerész tekintetében megmarad valami a halál fönségéből, melylyel oly sokszor szembeszállt Carmen Sylva. apróságok. A nők korának kiszámítása, Az asszonyok, meg a lányok nem szívesen árulják el a korukat

T de rá lehet jönni. Meg kell kérdezni az illető asszonytól, leánytól, hogy melyik hónap, melyik napján született. A két dátum számát szorozni kell egymással, azután hozzá kell adni 5-öt, azután szorozni 50nel, ehhez a számhoz a nő hozzáadja a maga korát, az egész számból levon 365-öt, azután hozzáad 115-öt és megmondja, mi az eredmény. A két jobbra eső szám adja a kort, a balra eső szám a születés hónapját, Ha például az eredmény 822, akkor az illető asszony, leány augusztus hónapban született és huszonkét éves. Az arcMr tisztítása. Nagyon jó szert kapunk, ha egy fél liter esővízbe benzin-tinkturát Öntünk. Ezt a keveréken naponkint többször lehet használni. Gyönyörű fehér és tiszta lesz tőle a bőr. Igen sok asszony panaszkodik azon, hogy fénylik a bőre. Es hogy eltakarják, arcport használnak. De ezt fölöslegesséteszi a következő eljárás: meg kel nedvesíteni az arcot borax és vizoldattal, ha az oldat megszárad, azután lemossuk vizzel. Lassan-lassan a kellemetlen fény eltűnik. (Annyi boraxot kell a vizbe tenni, amennyit a viz fel tud oldani.) A szeplő eltávolítására nagyon alkalmas, majdnem hogy biztos szer egy nagyon egyszerű keverék, amely boraxból s rózsavízből áll. Napjában ötször-hatszor kell használni. A tej eltartása. Van egy kitűnő módja a tej eltartásának, amely például utazás alkalmával megbecsülhetetlen a családnak, ha gyermeket visz magával. A tejet üvegbe kell állítani, hideg vizzel telt serpenyőbe, amelyben gyönge tüz mellett addig fő, amig forrásba jut. Azután az üveget kiveszik a serpenőből és légmenta sen lezárják, végre lehűtik ugyanabban a vizben, amelyben felfort. A tej azután elállt egy félesztendeig is. II-lk Hans Sacfys. — Az „Esztergom és Vidéke" eredeti közleménye. — Parisban rövid idő óta egy második Hans Sachs van. laques Le Lorrain cipész és költő, épen mint a nagy nürnbergi poéta, Hans Sachs volt. Kettőjük között csak az a különbség, hogy mig Hans Sachs előbb volt cipész, azután költő, addig Le Lorrain a ki most 38 éves, előbb volt költő, regényíró, dramaturg és most telepedett le a Quartier Latin Bue de Sommerard nevű utcájában, mint cipőfőfoltozó. Hogy mi az oka ezen elhatározásának, azt nagyon könnyű kitalálni. Azonban szükségtelen találgatni, mivel Le Lorrain maga is elmondja elhatározásának indító okait mindenkinek a ki ezen irányban kérdezősködik nála. „írói műküdésemből nem tudtam megélni, sokszor éheztem, s mivel atyámnál, kinek valaha Bergéracban cipőgyára volt, megtanultam a cipész mesterséget, tehát a költészet után ezen a pályán próbálok szerencsét." Kölönben ne méltóztassék azt hinni, hogy laques Le Lorrainnak nem volt tehetsége. Egyik regényét, melynek cime „A&", Sarcey a hires kritikus megdicsérte. „Fel

u cimű szindarabja azonban, melyet Dumas meleg ajánlata segített be a Vaudevillebe, 1892-ben megbukott. Költeményeinek egy részét „Evohé" czim alatt kiadta. A kötethez Riehepin irt igen dicsérő előszót. A tehetséges iró, a ki a gymnásiumot Irlat-ban a jezsuitáknál, egyetemi tanulmányait pedig Nancy-ban és Parisban végezte, midezek daczára nem tudott megkeresni annyit, a mennyiből ha szerényen is megélhetett volna. Üzletét mint savetier (cipőfoltozó — nem merte magát cordo?niernek (cipész) nevezni — nyitotta meg. Igen hangzatos, versekben irott prospektust küldött szét, a melyben tanulótársait arra kéri, hogy nála dolgoztassanak és igéri hogy jól és olcsón fog dolgozni. Cégtábláján a következő vers van : „On y fra le vieuse, le neuf a volontó Et naturellement tout tres bon marché." (Itt készíteni fognak régit és ujat tetszés szerint Es természetesen mindent a legolcsóbban.) A költő egyes barátai eleinte azt hitték, hogy mindez csak a legkétségbeesettebb reklámhajszolás, de utóbb meg győződtek róla, hogy mindez komoly dolog és hogy laques le Lorrain egy Don Quijote allurejeivel ül kis műhelyében a megrendelőket várva. A francia költők között különben van több olyan, a ki alacsony sorból küzdötte fel magát a Parnassusra. Van p. egy költőjük, a franczia ijodalom egyik jelese, a ki mielőtt iró lett, vasúti pályaőr volt. Brard a neve ennek az embernek, a ki 40 éves koráig váltót állított, kereket kent, jelző lámpákat tisztogatott és üres óráiban rímeket gyártott. Versei folyton megjelentek heti és havi folyóiratokban, ő azonban pályaőr maradt. Pár éve mindössze, hogy annyira javultak viszonyai, hogy ott hagyta előbbi pályáját és egészen az Írásnak szentelte idejét, Hála a „Petit Journal" fáradozásainak, a nagy költő nem régen elnyerte a palme academiquet-t a mely által fel van jogosítva arra, hogy gomblyukában, a hova azelőtt a piros jelzászlót dugta, egy piczi violaszín szallagot hordjon, amire manapság annyi ember vágyódik. Például : „Oh Zóla, Zóla !" szét képezi annak a nagy mozgalomnak, amely a szőlők felújítása tekintetben Magyarországon megindult. A munka czime : Magyarország szőlőtermelésének múltja és jelene. Gazdag tartalma pedig a következő: A magyar szőlőtermelés története. írja dr. Herczeg Mihály egyetemi tanár. A mai magyar szőlőtermelés. A szőlőtermelés mai statisztikája; a szőlők területe, bor- és szőlőforgalmunk a külfölddel stb. írja Rubinek Gyula, az országos magyar gazd. egyesület titkára. A gazdatársadalom működése. A gazd. egyletek, szőlőszeti és borászati szövetkezetek és társulatok szerepe a szőlőmüvelés terén. Trja. Szilassy Zoltán, az O. M. G. E. szerkesztő titkárja. A szölőmivelés mai gyakorlata. A filloxera elleni védekezés története, a szénkénegezés: az amerikai, és homoki szőlőkultúra dióhéjban, számos ábrával és a nevezetesebb szakférfiak arcképével.írja Angyal Dezső, a budai kertészeti tanintézet tanára. A szőlő növényi ellenségei. A védekezés módjára is kiterjeszkedve számos ábrával, irja: Mezey Gyula, a m. óvári gazd. ak. tanára. A szőlőtermelést érdeklő magyar törvények. Kiterjeszkedve az idevonatkozó miniszteri rendeletekre. írja dr. Szilárd Eerenc. A szőlőtermelés a kiállításon. A borkiállítás és kóstolócsarnok. — A díjazott kiállítók. •— A szőlőszeti kiállítás, írja Rombay Dezső. A kiállítás borai. Azok vegyi vizsgálata és ismertetése. Közli dr. Liebermann Leó, az országos kémiai intézet igazgatója. Magántelepek és pincék. A magyarországi jelesebb szőlőtelepek és kereskedői pincék monográfiája. Közte a szőlősgyáli szőlőuradalom hosszabb monográfiája, több fényképpel. írja Rác Sándor m. kir. szőlészeti felügyelő. A pestmegyei telepeket ismerteti Serfőző Géza, a vármegyei gazd. egylet titkára. A t. szőlőtermelők és borkereskedők közül azok, akik előfizetői a „Borászati Lapok "nak a saját érdekükben cselekednek, ha telepük leírását beküldik a diszmü részére, melyben az díjtalanul tétetik közzé. A „Borászati Lapok" nélkülözhetetlen segédeszköze az új szőlőkulturának, s különösen most a szőlőmunkák megkezdésekor jól teszik a szőlőtermelők, ha olvassák minden vasárnap megjelenő hő tartalmában szakavatott czikket. A „Borászati Lapok" kiadóhivatala Budapest, „Köztelek". Előfizetési ára egész ávre 5 frt; félévre 2 frt 50 kr. Közgazdaság. X Szőleink felújítása. Évtizedek multak el, mig Magyarországnak a filloxera által a tönk szélére juttatott százezernyi szőlőmüveiőjének érdekében országos tevékenység indult meg, ami a képviselőház által a mult héten elfogadottfilloxeratörvényben nyert kifejezést. Képviselőink egy hétig tartó vitákon beszélték meg a törvény részleteit. Az érdekes beszédek nyomtatásban egy kötetét tesznek ki, A »Borászati Lapok*, ez a már 28-ik évfolyamot élő szaklapunk, ezt a kötetet ingyen mellékletül adja olvasóinak akkor, amikor a képviselőház filloxeravitáját, a hivatalos gyorsírói feljegyzések alapján, szószerinti szövegében és a szónok-képviselők arcképeivel együtt, közli. A „Borászati Lapok" a millenium alkalmából, olvasóit egy másik díszmunkával is meglepi, amely általános érdekénél fogva, mintegy kiegészítő réA közönség köréből. A hídról. Tekintetes Szerkesztő úr ! Mint olyannak, akinek naponkint négyszer kell megtenni az utat a vizivárosi fahídon és az új nagy hídon, engedje meg, hogy két rendbeli panaszomat előadjam. Először nagyon abnormisnak találom, hogy a naptár szerint holdvilágos éjszakákon az uj hidakon sem égnek lámpák, pedig ezekhez tudomásom szerint semmi köze sincs a világítási vállalkozónak, akire illetékes körök kibeszélni szeretik magukat. Másodszor megbotránkozva kell megemlékeznem a vizivárosi fahid padlózatának nagymérvű rozzantságárói, mely immár valósággal életveszélyessé teszi a rajta való járást. Sürgős intézkedésre volna szükség. Panasza közlését tisztelettel kéri: Egy párkányi lakos. Szerkesztői üzenetek. X. Bátorkesz. Abban teljesen igaza van önnek, hogy egy társaskörnek, vagy kaszinónak leghatározottabb erkölcsi kötelessége legalább a provinciája lapjait tartani, viszont azonban a kör tagjainak kötelessége, hogy hasonló abuzusokat meg ne tűrjenek. Kis szórakozott. Azt hisszük, ön az első, aki a szivét csak szórakozottságból veszitette el. Desperátus. Az ön problémája nom olyan túlságosan sötét, amilyennek látja. Találkozott az utcán imádottjával s édes örömében elfeledett köszönni neki . . . Mit az hisszük, hogy ő nagysága ezért nem apprehendál túlságosan, mert a leányszemek nagyon be tudnak látni a férfilélekbe s azok a froufrous fejecskék bizonyos tekintetben elsőrendű pszikolőgok. Ö is bizonyosan észrevette, mi volt az oka az ön mulasztá-