Esztergom és Vidéke, 1896

1896-03-22 / 24.szám

bérkocsik fuvardíjai, amennyiben a viszszamenetre nem használtatnának, a beszálláskor a forgalom érdekében előre fizetendők, mire a beszálló vendég a bérkocsis által illedelmesen figyelmeztetendő. IX. FEJEZET. Büntető határozatok. - 45. §. A jelen szabályrendelet áthágása, amennyiben az 1879 évi XI. t. c. 78, 84, 86, 100, 101, 102, 120, és 122 §-aiban emiitett kihágásról van szó, a jelzett törvényszakaszok alapján, különben pedig 20 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.A jelen szabályrendelet alapján kiszabott pénzbüntetések a szegény alapot illetik. A pénzbüntetés behajtatlanság esetén a 1878 évi XI. t. c. 22 §-a alapján elzárásra változtatandó. Kelt Esztergomban, 1895 évi okt. 31-én. A rendőrkapitány. Megye és a város. O A városi szervezés. A városi szervezési szabályrendelet, mint biztos forrásból értesülünk, legkésőbb hétfőn okvetetlenül megérkezik. A belügyminisztérium több tételt változtatott rajta, igy többek között a polgármesteri fizetést 2500 forintban állapította meg. O Tanácsülés. A városházán ma délután tanácsülés volt, amelyen kisebb jelentőségű ügyeket tárgyaltak. O A millenáris ünnepség előkészítő bizottságának ma ülése volt, amelyen elfogadták az eredeti programmot azzal a módosítással, hogy az ünnep napján reggel tizedfél órakor Te Deum lesz. A diszebéden felköszöntőket fognak mondani a királyra, a hazára, a prímásra, Boltizár érseki helynökre és a főispánra. A fáklyásmenet a Szentháromság-térről indul, a primás előtt dr. Perényi Kálmán, a főispánnál Reviczky Győző főszolgabíró fog beszélni. O A kifeledett Esztergom. A győri Kereskedelmi és Iparkamara még mult év szeptember havában felszólította a várost, hogy március l-ig (tehát hat teljes hónap alatt) készíttesse el a kamara által a millenium alkalmából kiadandó monográfia részére az Esztergomra vonatkozó részt. Az volna természetes, hogy a város kapott az alkalmon, amelytől kereskedelmének és iparának fellendülését reményelhette. A kamarai felkérés azonban békésen szunyadt egy bizonyos városi Íróasztalon, amely az elintézetlen aktáknak különösen kedves otthona. Az asztal tulajdonosának e napokban jutott végre eszébe a megkeresés ügyében intézkedni, amikor a kitűzött terminus már elmúlt. Ennek természetesen az lesz a következménye, hogy a terjedelmes, előkelő szakemberek által megirt monográfia városunkkal néhány sorban kénytelen végezni. Ez pedig nemcsak a kényelmes tisztviselőnek szégyenére, de városunknak kárára is válik. Hiszen minden türelemnek van határa ; az ilyen vétkes mulasztásoknak már egyszer talán mégis véget kellene vetni. O Kisajátítási eljárás. Szerdán az esztergomi vasúti állomáson hivatalos tárgyalás volt, amelyen az ott lefektetendő harmadik sinpár céljaira szükséges területet sajátították ki. O Italmérési illeték. Az italmérési illeték kiszabása tárgyában megindított tárgyalást csütörtökön fejezték be a szenttamási községházán. Ez alkalommal a kereskedők és és a szatócsok ügyét tárgyalták végig. Ö Újoncozás. Az újoncozás a városházán csütörtökön ért véget. Előállíttatott az első korosztályból 151, bevált 46, a második korosztályból 89, bevált 10, a harmadik korosztályból 68, bevált 14. A'honvédséghez osztatott 6, a póttartalékba 8. Vagyis bevált összesen 84. Ez az eredmény a katonaságra nézve igen előnyös s már évek óta nem volt hasonló, bár kétségtelen, hogy a sorozó bizottság ezúttal kiváló szigorúságot tanúsított. Az njoncozás alkalmából a város szerdán ós csütörtökön hivatalos lakomát adott. O A kórházi főorvosi állásra ma egy uj pályázat érkezett dr. Seyler Emiltől, a nagykanizsai katonai kórház vezető ezredorvosától, akit rokoni Összeköttetései révén városunkban is jól ismernek. O Mezőgazdasági bizottság. A vármegyei mezőgazdasági bizottságnak Héya Tivadar elnöklete alatt ma délelőtt ülése volt, amelyen megjelentek Reviczky Károly, dr. Wargha Dezső, Oitósi Ferenc, Nozdroviczky Miklós, Reviczky Gábor, Ridly István, Szalay Béla és Grottkard Ede. A Thuránszky Lajos előadó által beterjesztett ügyrendet csekély módosítással elfogadták. Megjelel tettek a mezei hasznos állatok, majd acceptálták az előadó véleményét Ebed legeltetési rendszerére s a vegyes állattenyésztési szabályrendeletre vonatkozólag. Végül kisebb jelentőségű kérdéseket intéztek el. O Ármentesitö társaság. A vármegyeháza üléstermében ma délelőtt megalakult a karvai ármentesitö társaság, amennyiben az érdekelt négy község: Ebed, Muzsla, Búcs és Karva 4116 holdat képviselő igennel győzött a 2105 holdat képviselő nem ellen. Az ülésen Wimmer Imre elnökölt, a kulturmérnökség részéről Szalay Dezső főmérnök és Rozsnyai Károly mérnök voltak jelen. Az érdekeltség a tanácskozásban, amelyről legközelebb bővebben referálunk, szép számban vett részt. Az uj társulat elnökévé Wimmer Imrét, alelnökévé Usztanek Antalt választották. O Vadászat Szenfgyörgymezőn. Az egyesitett Esztergom összes vadászterületének bérletére, mint már megírtuk, ajánlat érkezett a városhoz. Erre a hírre a szentgyörgymezei volt úrbéresek közbirtokossága kérvényt adott be a helyettes polgármesterhez, amelyben hivatkozással arra, hogy kétszáz holdnál nagyobb erdő- és legelőjüket, mely e szerint kivételes vadászterület, mindég maguk kezelték, a jövedelmeket maguk szedték s a kiadásokat a magukéból fedezték, azt kérelmezik, hogy ők ezentnl is háborítatlanul folytathassák saját területükön a vadászatot. A társaságból. Csak tanítónő! Esztergom, 1896. márcz. 21. (R. G-y,) A fővárosi napilapok, március 7-én egy cikket hoztak, mely szerint báró Bánffy Dezsőné a milleniumi évet Olaszországban fogja tölteni, állítólag azért, mert az arisztokrata hölgyek nem akarnak az ünnepségeken a miniszterelnök nejének vezetése alatt megjelenni, mert az csak tanítónő volt. E támadást az ország szék- és fővárosában kezdették a léha, rossz lelkek névtelen hektografált levelekkel. Sajnos, hogy századunkban vidéken, kisebb városokban ily névtelen levelekkel való inzultus még mindig dívik, de ennek egy kis családi pletyka, egyéni megsértett hiúság az oka mindég. De azt el nem tudjuk képzelni, hogy az ország fővárosában ki vetemedhetett arra, hogy gyalázatos orvtámadásába a magyar arisztokrata nők nevét is belekeverte s nem félt attól, hogy azok egyike, vagy másika lakájaival korbácsoltatja meg. Ki lehetett az, aki ilyen fonák felfogásúnak, — ily alacsony gondolkozásának nem átallotta a magyar arisztokrata nőket feltüntetni ?. Hisz ha ez ngy volna, e szegény ország : Magyarország volna a világon a legszánandóbb. Tisztességes és ép gondolkozású egyén nem a születés szerint becsüli az embereket, — az ilyen előtt csak a tudomány s a becsületesség imponál. Avagy érdem gazdagnak születni, beleülni czimbe, házakhoz vagy megfordítva és pedig: a) párkány-nánai indóházhoz hidvámmal a város bármely részéből nappal 1 frt. 20. b) éjjel (este 9 órától reggel 4 óráig) 1 frt 50 kr. c) oda és vissza nappal 2 frt. d) éjjel 2 frt 50 kr. e) az esztergomi indóházhoz, a város bármely részéből nappal 50 kr. f) éjjel 80 kr. 3) A cs. és kir Duna gőzhajózási társaság hajó állomásához: a) a vártemplomtól 60 kr. b) a város bármely részéből 60 kr. 4) Temetéseknél, a) a kir. városi temetőbe, Érsek vízi vár os és Szentgyörgymező városrészekből és Szt.-tamás városrészekből 1 órára 1 frt. b) a kir. város területéről egy órára 80 kr. c) a szt.-györgymezei temetőbe a r

kir. városi területről egy órára 1 frt. d) Érsek viziváros, Szt.-tamás és Szt.-gyözgymező területéről egy óra 80 kr. 5) Lakodalmak és tánczestélyekhez : a) lakodalmak alkalmával egy órára 80 kr. b) táncestélyek alkalmával a város bármely részéből este 50 kr. c) éjjel vissza 80 kr. - 38. §. Vidékre, Esztergom vármegye határán tul a viteldíj egyezségileg állapittatik meg. - 39. §. A kocsi belsejében el nem helyezhető nagyobb ládáért, vagy csomagért darabonként külön 5 kr. fizetendő. - 40. §. — Minden állomásonlevő bérkocsis köteles idő, és időjárásra való tekintet nélkül a meghatározott dij szerint hajtani. - 41. §. Minden közlekedő bérkocsis köteles magánál, használható zsebórát tartani. - 42. §. — A bérkocsis köteles a kocsi használóját az időre figyelmeztetni, s e czélból saját óráját a kocsihasználónak felmutatni. - 43. §. A viteldijszabályzat kellő példányait, a bérkocsis fuvarozás közben mindég magával hordani és kocsijában a vendéggel szemben feltűnő helyen kifüggeszteni köteles. Ezen példányokat, melyek egyszersmind panaszlapok, a rendőrség kiállítási áron szolgáltatja ki a bérkocsitulajdonosoknak. - 44. §. A bérkocsis köteles a szabályszerű viteldijat a vendég kiványatára előre meg mondani, s a szabályszerű viteldíjnál többet nem követelhet. A vasúti pályaházhoz, gőzhajóállomáshoz közlekedő tokai körül megindult török háború hire. Hogy Fülek és Nógrád megostromlásában is része legyen, a valószínűség e feltevését nem támogatja történeti adat. De april végén már Öcscsével Jánossal, együtt ott találjuk Mátyás főherceg seregében, mely az Oláh Miklós érsek által a törökök ellen végvárul emelt Oláh, ma Érsekújvárral szomszédos bajcsi táborba gyűlt. »Ahon mi ur vagyon Magyarországba, azok mind itt vannak, még a betegese is idehozatta magát,— igy irehadjárat egyik kiváló részese Thuaz György. Hogy a keresztény hadak járása általános lelkesedés dacára oly kevés szerencsével folyt és végződött a Duna mellett ez évben, Pecsevi török történész a vezérek késedelmezésének tudja be okul. Istvánffy is vádolja őket, a miért Esztergom megvívásától az ostromló keresztény vitézeket félúton parancsolták vissza a mikor biztosra Ígérkezett a siker. Május 4-Íkén tábort üt Esztergomnál a hetvenezerre felszaporodott keresztény sereg és 6-ikán megkezdi a vár ostromát. Minket nem az Istvánffy által legbővebben közölt, amúgy is sikertelen müvelet részletei érdekeltek, mint inkább Balassa Bálint végzetessé vált vészvéte azokban. A történelem pedig csakis katasztrófájának adatait jegyezte fel. Miután az ostromlók szent Adalbertnek a török által lőportoronyul hosznált templomát égő bombákkal felgyújtották, a rácok árulása segélyével a királyi várost, majd a törökök által Szent-Tamás hegyén emelt uj erődöt elfoglalták s abban négy üteg ágyút helyeztek el, május 19-én a viziváros délkeletre dülő bástyafala ellen intéztek heves ostromot. Maga Pálfry Miklós nádor, Nádasdy, Prann komáromi várvárkapitány, Mátyás főherceg hadsegéde, Kurc élénk részt vett a város küzdelmében, melyet 200 keresztény s állítólag 2000 török katona életével fizetett meg. A vár helyőrsége szurokból és kénből készült egő fáklyákat dobált a vár faláig előnyomult ostromlókra, és heves golyózáport röpített a közeledő sorhadakra. Ezer puskánál, szakállasnál és taracknál többet lőttek hozzám, tódítja a dolgot az épen maradt Thurzó. Az német gyalog futamodott volt meg. Mind balkézfelől, mind jobb kéz felől sok ember hullott el mellettem. Balassa Bálint is sebes. Istvánfytói tudjuk, hogy a vitéz költő egy kőfal mögött keresett ellenség által szórt lövegek zápora elől menedéket s eközben fúrta át mindkét ágyékát a golyó. A bátor ifjú — úgymond — Marsnak és Paliasznak egyaránt tisztelője, bár csontjai épen maradtak, nekány nap alatt meghalt. Erős természete egy hétig vívódott a halállal, melynek egy hős bátorságával és keresztény Önmegadással nézett elébe. Midőn a műtétet végző orvos sebes ágyékát rideg vasával megillette, éles fájdalmai közepett Virgilius szavaival buzdította magát : Nunc animis opus est Aeneae nunc pectora íirmo. Bátor légy most Aeneas és erős szívű. Igy beszéli el Dobokay Tódor jézustársasági atya, a ki Esztergom városában betegágyon fekvő költőnél megpróbáltatása nehéz óráiban gyakran megfordult és sokat beszélgetett vele. Ez a derék és értelmes pap gyóntatta meg és írta le kegyelettel végső napjai történetét a rend sellyei házának évkönyveiben és a hagyatékában csonkán talált és általa befejezett Tiz Ok előszavában. Tanúsága szerint a halál közelgését előre érző költő igen boldognak vallotta magát, hogy a keresztény anyaszentegyház keblében lelte, mint egy nagy fáradság után nyugodalmát és csendességet talált és árnyékvilági pályafutását vitézi módra végezte. Be is végezte pünkösd hava 26-dikának alkonyatán. Hamvai a család egykori birtokán, Hybba liptómegyei községben porlanak. Gondozatlan sírján a feledékenység koszorutlan alakja lebeg. Évek során át eredmény nélkül kutattam a történet szerint ritkaszép és daliás férfi egykori arcképe után. De a Balassák idegen kézre jutott várkastélyaiban nem tudtam fellelni. ( A költészet színezése szerint, karcsú, de izmos termete választékos szép fejet emelt magasan. Homlokán előkelő értelem ült és középen kettéválasztott aranyszög haja hullámos fürtökben omlott alá izmos vállaira. Keskeny szakálltol övedzett piros arcának büszke sasorra és határozott tekintetű sötétkék szemeinek mély tűze kölcsönzött férfias eréíyt. De lett légyen bármi vonzó és megnyerő, a testi báj mulandó. A mi örök szép, igaz és jó volt benne, lelkével átöntötte müveibe. Bennük és velők él nekünk 6 maga is. A szabad természet szépségeinek, a gondtalan katonaéletnek barátja második énjét leli fel friss bájt, üde lelkületet, pajzán kedvet lehelő dalaiban. A szenvedőnek és gyötrodőnek »Beteg lelkeknek való Föveskertecskéje« gyógyirt nyújt és a hitében ingadozónak erős paizsot a »Tiz Ok« kisértő kételyei ellen. Mindnyájunk barátja a kötő, ki érdemes e nézve; jótevője az emberiségnek, ha bizalommal nyitja meg előtte szivét. Foglaljuk őt mi is szeretetünk kegyeletébe. Oh jertek lelkes ifjúsága az ősi Esztergomnak ! Ha újból kihajt az általa megadatott »áldott szép pünkösdnek nyönyörü ideje«, az üde kikelet legszebb virágát kössétek koszorúba. Dr. Ompolyi Mátray Ernő. í