Esztergom és Vidéke, 1895

1895-03-17 / 22.szám

Szőleink újjáalakítása. ii. 6. Mennyi műtrágyát alkalmazzunk ? Ez egyike a leglényegesebb kér­déseknek. Az i. pontban tárgyal­tuk a kérdést, hogy egy szőlőter­més mennyit igényel a foszforsav, a légeny, a káliból. Azt tanulhatjuk meg a közlött számadatokból, hogy leginkább légeny és kali kell a sző­lőnek és csak csekélyebb mértékben foszforsav. Ha mereven ezen adathoz tarta­nok magunkat és csakis annyit szol­gáltatnánk egyből és másból, ami­lyen arányban a szőlő azt igényli, elméletlieg helyesen járnánk el — de a gyakorlat ezt nem sanctionálná. A kiterjedt kísérletek, a mit a szőlő műtrágyázásával folytattak, azt iga­zolják, hogy foszforsav-trágya is je­lentékeny mennyiségben kívánatos és ennek a magyarázata az, hogy a foszforsav nehezebben hatol le a gyökerekhez, nehezebben oszlik szét a szőlő termőrétegében, holott a lé­geny szétfut, mint a higany és e miatt gyorsan actióba lép. És ez az oka annak, hogy úgy a foszforsav, mint a kalitrágyákat bővebben kell adagolnunk, hogy olyan arányban, mint a mily arányban a szőlő gyö­kérzete a legényt áthasonítja, a fosz­forsav és kali is rendelkezésre álljon. Mert ha nem így van a dolog és a légeny egymaga hasonul át megfe­lelő foszforsav és kali nélkül, akkor mindjárt megvan a szőlő életében a végzetes zavar. A szőlő dús lom­bokat, leveleket fog hajtani, de für­töt keveset vagy semmit sem fog teremni. Ez az oka annak, hogy az istállói trágyázás, amelyben a légeny gyorsabban lép actióba, mint a fosz­forsav és a kali, a szőlőtermelők előtt oly rosz hírbe jött. Ellenkező­leg a tapasztalás az, hogy ha sok legényt nyer a szőlő, — de megfe­lelő bőségben áll rendelkezésére kali és foszfor, — akkor az egyensúly a szőlőfejlődésben megmarad s a termések nagy mérvekig fokozhatok. Tehát a három fő növényi táp­szer helyes arányban való alkalma­zása az abc-je a helyes szőlőtrá­gyázásnak. Hogy helyes arányban vannak-e a nyújtott tápszerek, azt külsőleg megfigyelhetjük. Ha ugyanis a szőlő vesszeje, fája megelégedve. Majd megmutatná ő, milyen­nek kell lenni a férfiúnak, annak a fér­fiúnak, kiről ő álmodik s a kit az élet­ben nem talál. Legyen bátor és okos. Merész, de azért udvarias a nőkkel szemben s hóditson meg minden leányt. Hát van-e ennél szebb hivatás ? Szeretni és mindég szeretni. Imádni a nőket, a nőket. De, ha mint lány megleli a férfi ez ideálját, némi koncessiókat nemcsak hogy megtesz, de meg is kivan. T. i. legyen bátor és udvarias és szeressen, de ne sze­resse mind a nőt, hanem csak egyet, őt t. i. csak magát a lányt: vegye nőül és szeresse mindvégig. Mert a házas élet­ben minden csak attól függ, hogy kik lesznek egymáséi. Nem is értem : mit okoskodnak az emberek, mikor az igaz szerelem a legnagyobb és legboldogitóbb boldogság. A modern lányoknak éles a megfigye­lésök és túljárnak a fiatalemberek eszén. S ha a fiatalemberek nincsenek a lányok­kal megelégedve: a lányok se tartják őket valami tökéletes lényeknek. Kritiká­juk csipős s nem egy hiú ifjúnak fájna, ha hallaná. Lulu már kopaszodik, Józsi oly unottan jár, mint egy blazirt gróf, Gyula meg oly tipegősen jár, mintha gombostűkre épdelne. Károly a diplomájával henceg, vékony, ennek az a jele, hogy a lé­geny-adagokat szaporítani kell. Ha a lombozat túl buja, s e miatt a fürt kevés s a bor minősége romlik, ak­kor fokozzuk a foszforsav és kalit bizonyos határig, de csökkentsük mindenesetre a legényt. Ezt általában jegyezve meg az alkalmazandó műtrágyák mennyisé­géről, még ne feledjünk el néhány egyéb szempontot is, melyek szinte latba jönnek. Határoz a mennyiségekre nézve a szőlő kora is. A fiatal szőlőt, amely­nek gyors kifejlődését óhajtjuk, de tőle gyümölcstermést még nem vá­runk, légenynyel gazdagabban trá­gyázhatjuk. A vén tőkéket, a melyeknek élet­ereje már fogytán van, szinte gaz­dagabb légenytrágyázással istápoljuk. Kevesebbet adunk rövid metszés­nél, többet hosszú metszésnél az összes műtrágyákból — ez igen ter­mészetes; de az is áll, hogy ha szü­leinket rendszeresen a kellő meny­nyiségű műtrágyákkal ellátjuk és a helyes arányokat az egyes alkatré­szeknél betartjuk, akkor minden ag­godalom nélkül átmehetünk homok­földeken is a szálas művelésre, a nélkül, hogy a termény minőségé­nek elromlásától tartanunk kellene. — Még egy fontos körülményt kell szem előtt tartanunk. A műtrágyá­zás által hatalmunkban állván akkor, amikor akarjuk, annyit trágyázni, a mennyit akarunk, hozzá simulhatunk a tőke fejlődéséhez. Ez nagy jóté­temény, mert a dolog természetében fekszik, hogy más adagot fogunk használni, ha szőlőnk hektáronkint 40—50 — magyar holdankint 15—22 hektolitert termel, és más adagok­kal fogunk dolgozni, ha szőlőnk hektáronkint 100—200— magyar hol­dankint 45—90 hektoliter bort te­rem. Azt is tudjuk, hogy a szőlőnél nem lehet úgy berendezkedni, hogy 10 hektoliter rendes termésről egy­szerre 100 hektolitert termővé ala­kítsuk át a szőlőt. Ez egy csapásra nem megy. Csakis fokozatosan. Mert a szőlőnövénynek előbb szervezetét kell felépíteni és csak akkor képes megfelelőt szolgáltatni, vagy, hogy népies kifejezéssel éljünk, a gyár­helyiséget kell kibővíteni, hogy a fo­kozott megrendeléseknek eleget te­hessen. Ezeket kellett előrebocsátani és amije nincs és sok adósságáról hallgat, amije van. Dezső monoklit visel s azt hiszi, hogy ellenállhatatlan, pedig csak majom. Guszti rikitó nyakkendőt visel, de emellett buta mint az éjszaka. Béla selypít mint egy öreg zongoratanitónő, Muki pedig egyre mosolyog, mint egy ötvenéves naiva. A modern Margit igy szól a leányok­hoz, mikor egymás mellett vannak. — Ah leányok, szép az élet. Csak az a baj . . . csak az a baj gyerekek, hogy a fiatal emberek kérnek minket feleségül s nem mi kérjük őket férjül. Ah, ha vá­lasztani lehetne ! Mert a modern lány is, bármilyen ki­tanultnak higyjék is, minden házasság kö­zött a szerelmi házasságot szeretné leg­jobban. Költészettel vegyétek körül a lányokat és udvarias hódolattal, melylyel igy az egész gyöngébb nemnek adóztok. Mert asszonyok lesznek a lányokból és lányok voltak az asszonyok. Asszonyból soha sem lehet leány, igaz ! de ne adja Isten, hogy csak egy leányból is ne váljék asszony. Tewrewk István. A nevelés nagy titka abban áll, hogy a hiúságot méltó tárgyakra tereljük. * I A szerelem hiúság — és önzés a kezdete és a vége. általánosságban megjegyezni, hogy az alább közlendő holdankénti trágya­mennyiségek helyes megválasztásá­hoz a kulcsot a termelő kezébe jut­tassuk. 7. Mikor kell a műtrágyákat alkal­maznunk ? E kérdés is elsőrangú horderővel bir. A helytelen időben alkalmazott trágyázás sokszor pocsékolássá is vá­lik, s azért jól jegyezzük meg az ezen kérdést uraló alapelveket. Szabály az, hogy a trágya akkor álljon rendelkezésére a szőlőnek, a mikor a nedvkeringés megindul és álljon rendelkezésére addig, a mig a virágzás tart. Ezen időn túl már nagyon kevés növényi tápszer az, a mit a gyökérzet fölvesz. A könnyű oldékonyságú trágyák­nál ez nem jár nehézséggel. A homoki szőlőkben például a vértrágyát, ha közvetlen a nedvke­ringés megindulta előtt, február— márcziusban, vesszük alkalmazásba, ugy nyugodtak lehetünk a részben, hogy az márciustól júniusig föl lesz dolgozva. A kötött földeken a chilisalétrom ugyanazon időben alkalmazva fog érvényesülni. Kivétel az egészen kö­tött-agyagföld, a melyben tartani le­het attól, hogy a chilisalétrom — főleg kissé szárazabb tavasszal — nem képes a kellő időben a gyö­kérhez lehatolni.- Ilyen túlságosan kötött földeken czélszerű a chilisa­létromot két adagra osztani s egy részét a tél bekövetkezte előtt, más részét a tél - elmultával nyomban, a mint a szőlő földjében járkálni lehet, elszórni. A mi a superfoszfátot és kénsav­kalit illeti, e két trágya-félét az al­sóbb rétegekbe való nehezebb leha­tolásuk miatt sokkal tanácsosabb még ősszel hinteni el szőleinkben. Attól, hogy a tél nedvessége ki­mossa talán túlságos mélyre, tartani nem kell, de inkább igyekezni azon, hogy a tavasszal hozzájuk társuló légeny,. a mely gyorsan vándorol az alrétegekbe, már ott találja-e társait, a melyekkel csak együttesen képes hasznos munkát végezni, nélkülök pedig csak ront. Futóhomok földe­ken a superfoszfát és kali trágyákat kora tavaszszal is nyújthatjuk, csak ne hiányozzék a tavaszi eső, a mely azt az alrétegekbe juttassa. Akár homok-, akár kevésbbé kö­tött földeken a légenytrágyákat u. m. szárított vért vagy chilisalétromot a tél előtt szolgáltatni czéltalan dolog, mert a téli nedvesség kimossa azokat oly mélységig, a melyből a szőlő­gyökörek már nem képesek felhozni. Ez okból maradjunk szigorúan e trá­gyák tavaszi alkalmazásánál. 8. Mily módon kell a t műtrágyákat a szőlőknek nyújtani ? E részben az ültetés és művelési mód és a tőkék kora határoz. Szabályosan, például 1 méteres vagy 1.5 méteres négyzetekben ül­tetett szőlőt fiatal korában — tehát a kiültetést követő 1—3-ig évben — czélszerű tányérosan trágyázni. Ez abból áll, hogy a területegységre számított műtrágyát a tőkék számá­val elosztjuk s megkapjuk azt, hogy egy tőkére mennyi jut; már most a fiatal tőke körül 10—20 centimé­ter mély és 50—60 c.-méter átmérő­vel biró tányérokat készítünk a ka­pával és ebbe szép rendesen elhint­jük egyenletesen a trágyákat. A fosz­forsav- és kali-trágyáknál minél mé­lyebbre csináljuk a tányért. A vér­trágya és chilisalétromnál 4—5 centi­méteres mélység is elegendő. Ha a tőke 3 éves korát elérte, akkor gyökerei már szétkalandoznak a környező földben és mindenfelé elágaznak. Ekkor már arra kell töre­kednünk, hogy az egész szőlőterü­letre egyenletesen terítsük el. Fogatosan művelt szőlőknél az igy egyenletesen azon módon elszórt mű­trágyát, mint a hogy a gabonát el­vetni szoktuk, alászántjuk, — a fosz­for- és kali-trágyákat mélyen — a vértrágyát sekélyen, a chilisalétromot sehogy, — lejtős oldalakon mégis, tartva attól, hogy a zápor lemoshatja sekélyen. Kézzel művelt szőlőkben a fosz­forsav- és kali-trágyákat őszszel, a befödés előtt hintjük el és a befö­désre bőven fölhányt föld egy részé­vel visszatakarjuk. Kettős munka, az igaz, de másként nem lehet. Tavaszszal a vértrágyát és chili­salétromot a nyitás alatt egyenlete­sen elszórjuk és az első kapálással nyomban betakarjuk. Kísérletekkel van bebizonyítva, hogy az egyenletesen elterített trágya szolgáltatja a legnagyobb termésered­ményeket, miért is a némely helye­ken szokásos fonák eljárásokat, u. m. a trágyának belehelyezését a tőke között vájt lyukakba, avagy sorok közé vájt árokba, kerülni kell. p. Lehet-e hátrány nélkül összekeverni a műtrágyákat ? E kérdés a gyakorlatból sokszor lesz feltéve. A felelet reá az, hogy a superfoszfát, kali és vértrágyákat, valamint a kénsavas ammont minden hátrány nélkül lehet összekeverni. A Hungária gyár ezen alkatrészeket szakszerűen összeállítva mint >szőlő­trágya-compositio« hozza forgalomba és igen ajánlható ennek alkalmazása mindazon esetekben, hol az illető szőlőtulajdonos vagy nem kivan a keveréssel vesződni, vagy pedig a különféle trágyanemek egyenletes összekeverésére a szükséges készü­lékek rendelkezésre nem állanak. A chilisalétromot ne elegyítsük össze superfoszfáttal. Hogyha csekélyebb térfogatú mű­trágyát kell nagyobb területre elosz­tanunk, akkor elegyítsük száraz ho­mok- vagy földdel, ugy könnyebb lesz az egyenletes elosztás. 10. A filloxera által megtámadott szőlőknek használnak-e a műtrágyák ? Hogy a műtrágyák bármelyike ki­ölné a filloxerát, azt állítani nem le­het, de az tapasztalati tény, hogy gyorsan ható műtrágyákkal tetemes ideig lehet nyújtani a filloxera által megtámadott szőlő életét. A műtrá­gyáknak természetesen évről-évre kell nyujtatniok, a meddig csak a véghanyatlás be nem áll. //. Amerikai anya-oskolák termését lehetséges-e fokozni műtrágyákkal ? Az amerikai oltvány-szőlők létesí­tése amúgy is drága lévén, igyekezni kell arra, hogy magunk állítsuk elő az alanyvesszőket. E végből ameri­kai anyatelepeket szoktunk létesíteni. Ezeket műtrágyák megfelelő adagá­nagy termésekre lehet ösztönözni.

Next

/
Thumbnails
Contents