Esztergom és Vidéke, 1895

1895-12-19 / 101.szám

sebb szabású, nyilvános színházat építtetni. Ez elég jó gondolat; sőt mondhatni, hogy egy eféle színház immár közszükséggé is vált. Nem kevésbbé helyes az a terv, amely szerint a Kálvária téren szándékozik egy vállalkozó a polgári színházat emelni. Részünkről örvendenénk e színház létesülésének, ha szakember állana az élén. De annak tervezője tudtunkkal sohasem volt színész, hanem dohánygyári tisztviselő. Már pedig mikor még annyi jeles színigazgatónk teng a vidéken, mi a fővárosi művészet és a színműirodalom érdekében azt óhajtjuk, hogy ne vegyék el mások azt a kitűnő helyet, amelyet jutalmul kaphatna meg egyik-másik, érdemekben kiváló vidéki színigazgatónk. Hátra van a harmadik, a néprajzi színház. Kevés felőle a mondani valónk. De nem is lehet sokat beszélni róla, mivel létesítése abszurdum. Misztikus néven kivül mással nem is birnak még tervezői sem. Színházaink a fővárosban valóságos mozgató motorai a magyarság és művelődés terjesztésének. Azonban fájdalom nem töltik be azt a szerepet, amelyet speciális kürülményeink közt betölteniök kellene. Idegen áramlatok sodorják őket ide s tova. Nem kormányozzák őket hagyományos elvek szerint, hanem érdekáramlat és személyes rokon vagy ellenszenv vonszolja őket előre, vagy akadályozza előhaladásukban Legsajnálatosabbnak találjuk azt, hogy ugy a létező, mint a keletkező félben levő színészet, ámbár a magyarság és magyar nemzeti műveltség szolgálata a vezéreszméje, mégis mindegyre vészit nemzeti jellegéből. A fa kihaltát a levelek elzsugorodása jelzi rendszerint. Botor az, aki azt hiszi, hogy a levél betegsége öli meg a fát. A hozzáértő kertész a talajban, a gyökérben keresi a baj okát, ha orvosolni készül. Színészetünk idült, végzetes baját nem a muló divatban keressük, hanem abban, hogy annak életgyökere oly talajban van, amely rá nézve idegen. 1867 óta sinlődik színészetünk a belügyminisztérium rendőri osztályában, s azóta nem akadt férfi aki átvinné a kultúra világába ! Oda, ahol a szobrászat és festői művészet felvirul! Ki lesz oly bátor e munkához fogni ? ! Wlassics ?! Berzeviczy ? ? hogy átkos hidrának nevezik, eszeveszetten hadonázott : — Megölöm, vagy agyonlövöm mint a csirkét . . . Utóbb elhívott bennünket a kártyasztaltól s szigorú megbízást adott, hogy ugy Zzarnóczy A. Ferenczet, mint a titokzatos Apuléjus-t hívjuk ki. Némettel a segédtársammal együtt, még aznap elmentünk a Kölcsey-utczába, a hol csak ugyan megtaláltuk az »Öny kormányzat* fekete ólomtábláját . . . Az »Önkormányzat* szerkesztője nem lehet barátja a világ együgyű hiúságainak, mert az Önkormányzatot* egy szük kamarában szerkesztik, közvetlen a mosókonyha szomszédságában. A szerkesztői helyiség ajtajában, nagy bámulatunkra klubunk barátságos ismeretlenje fogadott alázatos hajlongásokkal — Ön itt ? — kérdeztem csodálkozva. — Itt, Igenis, igenis ... — Mi Zsarnóczy A. Ferenc urat kérésük, az »Önkormányzat* felelős szerkesztőjét . . . — Ln vagyok az a bizonyos . . . Zsarnóczy a nevem, Zsarnóczy A. Ferencz . . . Esetlenül hajlongott előttünk, és hihetetlenül, kétkedőleg néztem végig. — Ez esetben lesz szíves kiszolgáltatni nekünk Apuléjus urat, az utolsó szám vezérczikkének iróját. Kiszolgáltatom, hogyne szolgáltatnám Fűtés és világítás. — Ismeretterjesztő czikk. — A tél közeledtével napirendre kerül egy »égető* kérdés, melynek sikeres megoldását bizonyára nagy örömmel fogadná minden gondos háziasszony, kinek családi budgetjét oly súlyosan terhelik a fűtés és világítás nagy költségei. A tudós teknikusok egész serege fáradozik azon, hogy a fűtést és világítást tökéletesebbé és olcsóbbá tegyék, s az eredmény, melyet már eddig is elértek, igen jelentékeny. A jelenleg divatos fűtési módszer nagyon tökéletlen s épp azért drága is. Eltekintve itt a gőzfűtéstől, melynek, amellett, hogy csak elvétve, nagyobb intézetekben van alkalmazásban, szintén megvannak a hátrányai, különösen a szénnel való fűtés az, mely költséges volta mellett, nem felel meg tökéletesen melegtermelő feladatának. Oka ennek főképpen a használatban levő kályhák rossz szerkezete, melynek következtében a meleg legnagyobb része, a helyett, hogy a lakás hőmérsékét emelné, a füsttel együtt a kéménybe távozik. A melegveszteséget még fokozza az a körülmény, hogy ugyancsak a rosszul konstruált kályhák miatt a fűtőanyag elégésénél sokkal több levegő van jelen, mint amennyi az égéshez okvetlen szükséges. Ta. . .Apuléjus szintén magam vagyok, azirói álnév. Van több álnevem is : Marat, Horatius Cocles, Cenzor, Sárgacsismás Miska . . . Németh, a segédtársam, türelmetlenül félbeszakította. — Mellékes, nem tartozik a dologra... Jelentse ki, elvállalja-e a felelősséget az Apuléjus támadásáért ? — Hogyne vállalnám, mikor én irtam ? Megnevezett két urat s este találkoztunk is az ellenfél segédeivel a Németh múzeum körúti lakásán. Rejtelmes fekete férfiak voltak, a kinek kabátján még nyoma volt a tegnapelőtti mártásnak . . . Lojálisán belenyugodtak minden föltételbe és a két ellenség harmadnapra össze is mérte a kardját egy fővárosi vívóteremben. Zsarnóczy a párbaj előtt is alázatoson mosolygott, sőt akkor is szerény mosoly ült az ajkán, mikor az alispánt veszedelmesen megvágta, A segédek félbeszakították az ütközetet s az >Önkományzat« szerkesztője egy félbenmardt szivart szedett elő zsírfoltos tárczájából ... Ez időben több izben elolvastam a harangos Önkormányzat-ot, a melyben Cato, Cenzor, Horatius Cocles és Sárgacsizmás Miska felváltva piszkolódtak a Czentrálizált vármegyék hivei ellen. Az >Önkormányzat* czikkirói csupa feketevérü, tajtékzó hazafiak voltak s én mindig bámulva néztem ettől fogva a hátam mögött kibiczkedő Zzarnóczyt, ki esetlenül pasztalati tény ugyanis, hogy a fűtés által elért hőmérsék annál kisebb, minél több levegővel történik az égés, ha kétszerannyi levegő jut a tűzbe, mint amennyi kell, a hőmérsék csak félakkora lesz. Nem csekély része a melegnek vész kárba amaz elterjedt szokás következtében, hogy meglocsolják a szenet, mielőtt a tűzre teszik, a szén felületén lévő viz elpárologtatása tetemes hőmennyiséget von el. Drágítja a fűtést az a körülmény, hogy rendesen nagy darabokból álló kőszenet használunk a tüzeléshez. A darabos kőszén aránylag kis felületen érintkezik á levegővel s csak részben ég el A kőszén tökéletlen elégéséből származó anyagi kár nagyságáról fogalmat alkothatunk magunknak, ha megtudjuk, hogy a világ összes gőzgépei közel háromszáz millió tonna kőszenet fogyasztanak el évenkint, s nem sokkal kisebb a szén ama mennyisége, melyet lakások fűtésére, gázgyártásra, kohászati czélokra használnak el. A most divó fűtési móddal járó meleg- és fűtőanyag-veszteségek elkerülését czélozza egy uj eljárás, mely hosszas kipróbálás után teljesen bevált. A franczia községtanács ugyanis pályázatot irt ki egy füstmentes fűtési módszerre s legjobnak találta egy német mérnök találmányát: a szénporfűtést, mely abban áll, hogy az eddigi eljárástól eltérőleg, nem nagy darabokban teszik a szenet a tűzre, hanem finom porrá zúzzák s egy fuvó-készülékkel az égő tűzbe fújják. Ily módon a szén minden részecskéjéhez hozzájuthat az elégéshez szükséges levegő. Ez az uj fűtési mód nemcsak közgazdasági szempontból előnyös, a mennyiben tetemes fűtőanyag megtakarítást tesz lehetővé, hanem közegészségi tekintetből is fontos, mert megszünteti a nagy füstöt, mely a városok levegőjét oly egészségtelenné teszi. A villamos fűtés elég egyszerű és praktikus, csak ne volna egy lényeges hibája : költséges volta. A villamosság előállítása jelenleg még najámborul húzódott meg székében s néha szólt krákogva félénken : — Nem méltóztatott bemondani terczecskéjét . . . Utóbb, mikor kiderült, hogy Zsarnóczy a klubnak is rendes tagja, egy izben megkérdeztem tőle : — Hogyan van, hogy ön, a jólelkű nyárspolgár, valóságos tigris, ha tollat vesz kezébe ? Zsarnóczy zavartan babrált a gyufatartóval. — Nem bántom én a bogarat sem — mondta pironkodva, — nem is volna szivem hozzá, meg aztán apró porszem vagyok ahhoz, hogy a mások útjába tolakodjam . . . De a lap előfizetői megkívánják az erélyesebb hangot s ha egy héten limonádét adnék konyak helyett, mindannyian viszaküldenék az újságot. .. A szerkesztő meg én különböző lélek vagyunk . , . Hat neveletlen porontyom van, a kiknek hus kell meg gombos czipő. A kenyérért sok mindent megtesz az ember, ez az oka az egésznek tisztelt Tekintetes ur . . . Tréfásan a vállára ütöttem : — Elmondaná-e szemébe is Kotsis alispánnak, a mit a lapjában megirt róla ? Zzarnóczy ijedten emelte föl a kezét. — Oh jó Istenkém, dehogy . . . Hiszen kisülne a szemem, ha ennyire konfidenskedném azzal a derék hatalmas úrral .. . Sz. J. gyon drága. Erős áramot csak a dinamógép képes fejleszteni, ennek mozgatására hajtógépre van szükség, mely a legtöbb esetben gőzgép, ez pedig munkaképességét attól a fűtőanyagtól nyeri, mely a kazán vizét gőzzé változtatja. In ultima analisi tehát a kőszén az, mely közvetve előidézi a meleget. Mig a fűtési módszerek javításánál első sorban az anyagi szempont a mérvadó, addig a világitásnál mindenekelőtt az egészségre kell tekintettel lenni. A rosz világítás nagy mértékben hat károsan a szemre s tartós látási zavarokat képes előidézni. Azért a szobák világításánál arra kell törekednünk, hogy a mesterséges fény a természetes napfényt lehetőleg megközelítse. A természetes fényt, bár eredetileg a napból sugárzik ki, szemünk, mint szétszórt fényt fogja föl, amely a felhők, falak és más fényszóró felületekről visszavetődik. A szoba világosságát is az a fény emeli nagyban, melyet a megvilágosított falak visszavetnek, ugy, hogy a visszavetett és szétszórt fény ^ozta világosság gyakran négyszer-ötször akkora, mint az, mely a mesterséges fényforrásból, a lámpából kisugárzik. Kiszámították a különböző szinü falak fényvisszavető- és szóró képességét, s azt találták, hogy a fehér falak a fény nyolczvan százalékát reflektálják, a sárgák már csak negyven, a kékek éppen csak huszonöt százalékot. A szoba világosságát tehát leginkább emelik a fehér falak A mi a mesterséges világítási módszereket illeti, jelenleg az izzó gázfény az, mely még a villamos fényt is túlszárnyalta. Tulaj donképen minden gázláng, mely világit, izzó fény, mert a gáz finom szénrészecskéinek izzása okozza a fényt. Izzó gázfény alatt azonban ujabban olyan világítást értünk, melynél egy a lángba helyezett test jön izzó állapotba s terjeszti a fényt. Ezt a világítási módot egy bécsi professzor találta föl s róla nevezik Auerfénynek. A szén és mész vegyületét és az ebből nyerhető világító gázt: az acetylent már félszázad 'óta ismerik, de értékesíteni mindezideig nem tudták, olyan drága volt az előállítása. Midőn azonban alkalmazásba jöttek az elektromos olvasztó kemenczék, melyek óriási hőséget képesek fejleszteni, egy amerikai mérnök ezeknek segítségével próbálta meg az uj világító gáz nagyban való előállítását s kísérlete fényesen sikerült. Meszet és szent a villamos kemenczében összeolvasztván, egy masszát nyert, melyből, ha vizzel érintkezésbe jött, jelentékeny mennyiségű világító gáz : acetylen fejlődött. Az uj gáz világító ereje tizszer akkora, mint a közönséges gázé, de az a baja, hogy előállítási költségei még mindég igen drágák és szaga semmiféle parfümhöz sem hasonhitható. A villamos világítás terén is történt nevezetes fölfedezés ; villamos lámpa vezeték nélkül. Egy elektroteknikus azt a tapasztalatot tette, hzgy igen magas feszültségű villamos áramok a környezetet is villamossá teszik, ugy, hogy a közelben levő ritkított levegőjű üveggömbökben az éthertömecsek rezgézbe jönnek és világítani kezdeaek. E tapasztalat azt bizonyítja, hogy az igen gyors elektromos rezgéseket a ritkított gázok vezetik tovább. Ennél-