Esztergom és Vidéke, 1895

1895-11-24 / 94.szám

— Fölolvasó estélyek. A kereskedő ifjúság önképző egyesülete eddigi szokásához hiven ez idén is tart saját helyiségében minden hónap első vasárnapján fölolvasó estélyt, melyre nem bocsátanak ki meghívókat. Az első estélyen Walter Gyula dr., primási titkár, az egylet elnöke tart felolvasást. — Az esztergomi kath. legényegylet holnap Vasárnap este tartja a » Fürdő* vendéglőben műkedvelői előadással egybekötött tánezmulatságát. Az estély az auispiciumok után Ítélve igen sikerült lesz. A tombolatárgyak nagy számmal érkeztek be az egylet háznagyához. — Műszaki díjnok a városi mérnöki irodában. Maiina Lajos h. polgármester a városi mérnöki teendők felszaporodott mennyisége miatt Gróner Ferencz technikust műszaki díjnokká nevezte ki. — Budapest-esztergomi vasút. A magy. kir. államvasutak budapesl-jobbbparti üzletvezetőségének kezelése alá tartozó budapest-esztergomi h. é. vasút ó-budaesztergomi fő- és a Dorog és Kenyérmező állomások között kiágazó és az esztergom-ahnás-füzitői h. é. vasút Tokod állomásáig vezető szárnyvonala* Ó-Buda, Solymár, Vörösvar, Pilis-Csaba, Leányvár és Dorog állomásokkal, valamint Üröm megálló rakodó és Tinye megállóhellyel folyó évi november hó 17-én a nyilvános forgalomnak átadatott. Valamennyi állomás és Üröm megálló rakodó hely is az összes, Tinye megállóhely pedig csak személy- és podgyászforgalomra van berendezve. A dorog-tokodi szárnyvonal csupán csak teheráru forgalomra szolgál. Addig is, mig ezen helyiérdekű vasút budapest-angyalföld-ó-budai vonalrésze ki nem épül, a vonatok a budapest-jobbparti körvasuton át a Pálffy-terig, illetve a PálrTy-tértől közlekednek. — Polgári házasság egyházi áldás nélkül. Lapunk legutóbbi számában meg irtuk, hogy Zemann János és Fejes Mária, akik e hó 20-án keltek egybe a polgári tisztviselő előtt, frigyüket egyházilag nem áldatták meg. Mint utólag értesülünk, ennek oka az volt, mert a plébános azt kivánta, hogy a férj egyházi megesketése előtt tartson 3 napi penitencziát, azután pedig hallgasson végig egy szt. misét és beszédet. Zemann a plébános ezen kívánságának azon indokolással, hogy Ő arra nem ér rá, nem tett eleget és igy az egyházi házasságkötés is elmaradt. — Katonai lakbérosztályozási eljárás e hó 27-ére szerdán délelőttre van kitűzve. Ez alkalommal meg fogják állapítani, hogy a város a katonaságnak bérbe adott lakásokért mily évi bért fog ez évben húzni. — Telefon hálózat Doroghon. E hó 20-án egy nagyobbszabásu telefonhálózatnak közigazgatási bejárását fogják eszközölni Andrássy János alispán, Reviczky Győző járási főszolgabiró, Csaby Andor főmérnök és több érdekelt község elöljárósága. A telefonhálózatot a Trifaili kőszénbánya társulat akarja létesíteni. Több mint valószínű, hogy ugy a Trifaili társulat, mint több? község városunkkal, illetve a főszolgabfrósággal is össze lesz kötve telefonice. — Esti tanfolyam. A kereskedő ifjúság önképző egyesülete tagjai részére esti tanfolyamot nyit, mely Nagy és Blumscheim tanárok vezetése alatt ma kezdődik meg. A tanfolyam tárgya a szépírás, helyesírás, fogalmazás/ magyar és német nyelv és a könyvvitel Szakszerű oktatása. i — Kihirdetések alóli felmentés. A megyei községi jegyzők nagy része azon esetben, ha a polgárilag házasulok különböző okok miatt az előzetes kihirdetés elengedését kérik, ezt többnyire az utolsó pillanatban szokta az alispánnak bejelenteni. Gyakran megtörténik hogy előbb adja őket az anyakönyvvezető össze, mielőtt az alispán a kihirdetés alóli felmentést megadja. Esztergom vármegye alispánja ezen törvénytelen állapot megszüntetése iránt a legszigorúbban fog intézkedni. — Sikkasztó szolgabirósági díjnok. Czaudek Mór esztergomi járási főszolgabirósági dijnokot néhány hónap előtt alkalmazta véglegesen vármegyénk főispánja az esztergomi főszolgabiróságnál. Czaudek azelőtt a muzslai szolgabiróság dijnoka volt. Reviczky Győző főszolgabiró már eleve ellene volt annak, hogy Czaudeket az ő hivatalába osszák be, mert nem a legjobb benyomást tette reá. Sejtelmében csakugyan nem csalódott. Néhány nap előtt a főszolgabiró rájött arra, hogy Czaudek a tánczengedélyi bélyegeket és különböző a kezén forgó pénzeket eltüntetett. Azonnal elővette az ipsét, aki hosszas faggatás után beismerő vallomást tett, amennyiben elismerte, hogy már hosszabb idő óta lop és sikkaszt a főszolgabírói hivatalban. A főszolgabíró ur Czaudeket rövid uton kidobta és azonnal megtette ellene a feljelentést. A könyvek átvizsgálásából mindeddig tetemes összeg hiányára akadtak, de határozottan nem lehet megállapítani a hiányzó Összeget, mert a vizsgálat még folyik. Czaudek, akinek Esztergomban állandó lakhelye és családja is van, tettének következményeitől félve még aznap megszökött, midőn vétkes üzelmeire rájöttek. A jómadárt erélyesen körözik, mindeddig azonban nem sikerült őt a hatóságnak elfogni. — A szentkirályi földeken az ásatás h mult héten két helyen folytattatok Mohácsi és Keller gazdák földein egyfrészt és Borz Ferencz halásznak földén másrészt. Az előbbi helyen a máltai vagy johanita lovagok várszerű kastélyának főfalai tárattak fel, sok helyen igen mélyen a föld alatt. Az ásatás közt több érdekes nyolezszáz forint fizetéssel, no hisz volt is irigység a kollégáinál az iktatóban. Otthon nem tudta, hogy mik épen lepje meg a feleségét a jó hírrel. Lassan kerülgette a dolgot, végre az ebéd végén kibökkentette : — Bizony, Mariskám, lesz még jobban is. Talán fordul a sorsunk, mert engem nagy szerencse ért. — Micsoda ? — Kinevezett a miniszter, mától kezdve nyolezszáz forint fizetéssel. Azt hitte, hogy a felesége is ujjongani fog, meg kaczagui örömében, de az egykedvűen fogadta a hirt és nem is mutatott valami meglepetést. — Hát több, több és jobban kerül majd mindenre Károly. Aztán kiment a konyhába, valami utasításokat osztogatott a kis cselédnek, hogy ne lássa az ura örömét. Az lassan felezihelődött és elment a bankba. Nem beszéltek többet erről a dologról. Hiába, az asszonyok nem tudnak mélyebben gondolkozni, ezt hitte Károly az uton. Mariska este jobb vacsorát csinált, mint rendesen szokott. Károly meg hozott egy üveg bort, de a felesége nem akart inni belőle. Aztán megitta mind maga : olyan ritkán jut az ember hozzá, Attól egy kissé jókedve kerekedett és a hogy lefeküdt az ágyába, igen közlékeny és bőbeszédő volt. A gyerekek is mind aludtak már, Károly pedig azt fejtegette, hogy a kétszáz forintból minden második vasárnap bor is kerül az asztalra, egy üveggel. Mert bizony megérdemli az, aki reggel nyolcztól este hatig húzza az igát. Mariska ráhagyta. Sőt még uj ruhára is kerül abból a pénzből neki is, meg a feleségének is. Neki csinál a szabója szürke cheviotból, a min nem látszik se a por, se a pecsét, öt forintos havi részletekre. Mariskának zöldet vesz, az igen remekül állhat neki. Az asszony is vetkezni kezdett. Eloltotta a lámpát, lefeküdt és hallgatta Károly tervezéseit: mire az merészebb ideába kapott, hogy nagyobb lakást vesznek fel és szobaurakat tartanak, azt kérdezte a feleségétől, aki egy szót se szólt addig: — Alszol Mariskám ? Mariska hallgatott. Károly boldogan szőtte tovább terveit, melyekből néhány perez múlva már álmában épített merész légvárakat. A szőke asszony felkelt, lámpát gyújtott : látta, milyen nyugodtan alszik az ura és hallgatta szabályos lélekzetvételét. Aztán leborult az asztalra és sirt, keservesen sirt . . . Szabó Aurél. lelet is történt, névleg olvasztott bronzdarabok, oszlop részek és más faragott kődarabok. A második helyen, mely a fő épülettől délre fekszik, a háztartáshoz való épületek alapfalai jöttek elő. Nagy sütőkemencze, konyha, valamint kézipincze lépcsői stb. E helyiségek körül temérdek cserépedény töredékek, kályhafiókok, üvegdarabok, valamely erős ajtónak vasfelszerelése és végre egy hatalmas húsvágó bárd. Mivel e vidék szőllősvel lesz beplántálva, igen kívánatos, hogy e történelmi nevezetességű, kegyeletet érdemlő épületmaradványok feltárassanak, lerajzoltassanak és igy az utókornak megörökittessenek. ^~ — BÚCSÚk f. hó 19-én Leányváron volt a búcsú, 21-én Mogyorós, 23-án Kesztölcz és 25-én Dágh községben lett a szokásos bucsu betartva. j/

1

— Beküldetett. Következő levelet vettük, melynek annál szivesebben adunk helyet, mert a benne foglalt dolgok — sajnos — nagyon is igazak és nem is az első, de talán, nem is az utolsó fölszólalást képezik a mi kedves csavargőzös társulatunk igazgatóságának teljesen önkényes, a közönség érdekét figyelembe nem vevő eljárása ellen. » Tekintetes'Szerkesztő űr! Boldogtalan az a halandó, akire az Ég azt a csapást mérte, hogy Budapestről a most már egyesitett Esztergomba utazzék. Az illető előtt két ut van : kimenni a Redout-hoz, onnan áthajókázni a Pállfytérre és az ujonan megnyílt vonalon viczinális gyorsasággal 4 óráig bumlizni, vagy pedig a nyugati pályaudvarról a csavargőzös állomásig és onnan Esztergomba menni, Alapos megfontolás után az ember arra az eredményre jut, hogy végre is előnyösebb a nyugati pályaudvar felől Esztergomot a vasút és csavargőzös segítségével megközelíteni. Kimegyek a nyugati pályaudvarra, váltok >Esztergom város* jegyet, amely tudvalevőleg a csavargőzösre is érvényes, fölülök a vonatra nyugodt lelkiismerettel, megérkezem a csavargőzös állomásra, keresem a csavargőzöst, hát — uramfia! híre hamva sincs, a vonat pedig már valahol Párkány-Nána előtt fütyörész. No már kérem ez kellemetlen egy helyzet. Mit csináljak én este 6 órakor Gyöngyösön, akarom mondani a csavargőzös állomáson ? Illetőleg, hogyan jutok haza, Esztergomba ? Meg nem állhatom, hogy össze ne teremtettézzem azt a bizonyos sorsot, amely ez alkalommal a dicső propellertársulat igen tisztelt igazgatósága képében sújtott. Végre is a csavargőzös állomásnak bakterből állomásfőnökké avanzsált tapintatos mindenese, miután nem éppen a Ieghizelgőbb kifejezésekkel illette a propellát, meg azt is, aki kormányozza, azt mondta, hogy nem marad más hátra, mint gyalog menni Esztergomig. <Az idő szép, a hódvelág jsüt, nem lesz rossz uttya az urnák.» Igy Iszólt ő, én pedig vévén csomagomat, két és fél óra hosszat gyalogoltam térdig érő hóban, sárban. Eddig az eset; a tanulság pedig az esetből az, hogy az ember soha el ne bizza magát. Mert hiába kap az ember Pesten Esztergom város jegyet, hiába süt a holdvilág, azért még nem bizonyos, hogy a csavargőzösék rászánják magukat arra, hogy az utazó közönség érdekében kiránduljanak a vonatállomásra. Pedig hát ha már éppenséggel nincs kedvük kijönni, hát legalább értesítenék az államvasutak budapesti igazgatóságát, akkor nem adnának ki Esztergom város jegyet. Tekintetes Szerkesztő ur! Bocsánatot kérek, hogy fölszólalásommal annyi helyet raboltam el becses lapjából, jóllehet tudom azt, hogy eredménye úgysem lesz, mert a mint kiérdemesült bennszülöttek állitják, a csavargőzös igazgatóságának feje olyan ember, a kit véleményében megingatni nehezebb, mint a muszka czárt! — Iparosok figyelmébe. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur felügyelete alatt szerkesztett «Mintalapok iparosok és ipariskolák számáras czimü mű IX. X. füzetei a napokban jelentek meg, egyik füzet az agyag ipar köréből mutat be ízléses munkákat, mig a másik a vasés fémipari szakba vágó csinos rajzokat és mintákat közöl. A mintalapok beszerzését ismételten ajánljuk iparosaink figyelmébe, előfizetési dij egész évre 12 füzet 10 frt egyes füzet ára 1 frt. A mintalapokat a kamara irodájában az érdekeltek megtekinthetik. — Az első hó. A hidegre vált idő előre hirdette a tel gyors beköszönését. Pár nap előtt még gyönyörű, meleg tavaszi napok örvendeztették a télikabát nélkül szűkölködő emberiséget, s tegnap már lehullott az első hó. Lassan, méltósággal szállingóztak az első hópelyhek, gyorsan eltűnve a kövezeten, egy kis nedvességet hagyva maguk után. Csak pár perczig tartott a havazás, mintha csak emlékeztető akart volna lenni a télre. I — Az uj tábori ágyuk. Az idei őszi hadgyakorlatokon kipróbált golyószórók sikere élénken foglalkoztatja a tüzőrségi köröket. Francziaországban már foglalkoznak a tábori ágyuk átalakításával. A bécsi arzenálban is tesznek próbát néhány Uchátius-ágyu átalakításával, mert köztudomású, hogy a kézi lőfegyverek javulása folytán az ágyú nagyon sokat vesztett értékéből és jelentőségéből. A kis kaliberű lőfegyver mintegy 6000 lépésnyire hord, mely távolságból vagy agyonlövi a katonát, vagy harczképtelenné teszi. Az ágyú sem hord sokkal messzebb, s ha a gránátnak vagy a shrapnelnek nagyobb is a hatása, viszont a gyorstüzelő gyalogság egész golyózáport képes adni az ellenfél tüzérségre épp olyan távolból, mint a mekkorából a tüzérség lő. A gyalogság "és a tüzérség közti viszony tehát az utóbbi nagyon a tüzérség hátrányára alakult. — Köhögés, rekedtség és elnyálkásodásnál a torok és légzési szervek minden zavarainál, melegen ajánljuk tisztelt olvasóink figyelmébe Egger kitűnő hatású mell-pasztilláit. Kaphatók 25 és 50 kros eredeti dobozokban minden gyógyszertárban és nevesebb gyógyfüszerüzletben. FŐ és szétküldésí raktár Egger A. fia, Nádorgyógyszertára Budapesten, Váczikörut 17. IRODALOM. — Ezer év! (Az »Ezeréves Magyaiország és a milleniumi kiállítás* czimü diszmü előszava. Megjelenik kéthetenkint 12 füzetben á 40 kr.) Rövid kor az idő soha meg nem pihenő folyamában és mégis mily óriási időszak egy nemzet fejlődéstörténetében! Ezer év viharzott el azóta, hógy a nemes magyar nép elhagyván ős hazáját, Árpád a honalapító vezérlete alatt átlépte ez erdős, bérezés, napsugaras ország határait s millió szívek ujjonganak most a roppant jelentőségű évforduló felé. Mert ime, nemzetek és népek születtek és haltak el ez ezer esztendő alatt. A mult idők ölében sok nemzet tragikus sorsa van eltemetve; forradalmak és testvérháboruk dúltak az egyes népek között s nem egy törzs bukott le a fényes magaslatról, a melyen állott. A korszakok romjain uj korszakok támadtak, a népek sírján uj népek keletkeztek, de Magyarország erősen állott e harezok és viharok közepette. Életfájának gyökerei mélyek és erősek valának, mint a nemzet lelke. Igaz, hogy a mióta Árpád e szép hazát elfoglalta, mindig külső harezok és belső villongások tépték a nemzet szivét ; török-tatár pusztította, testvérharezok rázkódtatták meg az országot, de a magyar nép szent törekvéssel óvta meg nemzeti jellegét, a honszeretet és nagyjainak kultuszát, ősi tradiczioit és nagygyá lett külső és belső ellenségei daczára. E folytonos harezok sok ideig akadályozták meg a kultúra fejlődését. Hosszú századokon át ugaron hevert a nemzet sok nemes tehetsége. Ipara, kereskedelme, művészete és irodalma messze elmaradt a többi európai kulturállamok mögött. De mindezt pótolta az utolsó évtizedekben. A nemzeti újjászületés nagy korszaka óta óriási léptekkel haladt a kultúra eszménye felé s ma már dicsőségesen uralkodó I. Ferencz József király ideje alatt büszkén mérközhetik a többi nemzettel. Úgyszólván egy ugrással érte el azt, s mit más nemzet csak százados fejlődéssel érhet el. Es minden évtized ujabb diadalt jelent a nemzet életében. E diszmű kiadója tiz esztendeig volt távol Magyarországtól; ezalatt bejárta az ó és uj világ minden nevezetes országait és városait, látta a, modern nagy kulturnemzetek roppant fejlődését és ime, mire visszatért tiz esztendő után, mily örömteljes meglepetés várt rá. Ott látta a nemzetet azon a magaslaton, a melyen a többi nagy nemzet állt ; látta, hogy a nemzetet saját benső ereje, nemzeti egyénisége és temperamentuma emelték és tették képessé arra hogy lépést tartson a többi kulturnemzettel. Kereskedelme, ipara, irodalma, művészete mind egyenrangú a többivel. A főváros pompás fölvirásrznsa, építkezése és mindaz, ami egy országot nagygyá, boldoggá és gazdaggá tesz

r