Esztergom és Vidéke, 1895

1895-10-27 / 86.szám

társulat hivatalos pecsétjéül Esztergom sz. kir. városnak a XV. századból való, de ma már használaton kivül lévő czimerét használhassa. Bejelenti ezután, hogy az utolsó választmányi ülés óta Keményffy Dániel hitoktató ur uj tagul jelentkezett; dr. Csernoch János kanonok ur pedig a társulat alapitó tagja lett. Majd a társulat számára szerzendő helyiségre hivja föl a választmány figyelmét. Minthogy a társulat anyagi viszonyai még most nem engedik meg egy a czélnak megfelelő helyiség kibérlését: azért a választmány az elnökség utján a városhoz fog fordulni azzal a kéréssel, hogy ideiglenesen egy alkalmas helyiséget átengedni szíveskedjék. Az év vége közeledvén, de különben is a kilátásba helyezett ásatások költségeinek födöztetése végett sürgeti a tagsági dijak behajtását. Ennek teljesítését dr. Prokopp Gyula pénztárosra és Rózsa Vitái főtitkárra bizta a választmány. Végül fölemlíti, hogy még szept. 21-én Némethy Lajos, Gyarmathy József és a társulati titkár az épen itt időző Ivánffy Ede tekintélyes régésszel együtt kimentek a Szent-királyföldön levő domb megvizsgálása végett. Az emiitett területen már több izben találtak apróbb tárgyakat ; innen került Gyarmathy József ur szívességéből egy capitol is néhány év előtt a főgymnasiumba. Minthogy a helyszínén megfordult társaság sok fontos oknál fogva meg van győződve arról, hogy itt sikerre vezető ásatást lehetne eszközölni, kéri a választmányt, hogy az ügyet magévá téve, keressen módot a munkálat megkezdésére. Némethy Lajos feltüntetvén az itt betemetett s hajdan a templariusok tulajdonát képező épület és templom fontosságát ugy az országra, mint különösen Esztergomra : sürgős intézkedést kivan, nehogy a nevezetes építkezés tovább is ismeretlen maradjon. A választmány Magos Sándor kir. táblai biró ur ő nagyságát kérte föl, hogy a tulajdonossal érintkezésbe lépve, az ásatások megkezdhetését eszközölje ki; a mit ő szivesen vállalt magára. A folyó ügyek letárgyalása után Kruplanicz Kálmán főispán ur kért szót. Olvasva — úgymond — a főgymn. ifjúság számára kitűzött pályázatokat, mint a régészeti szakosztály elnöke elhatározta, hogy az ifjakban a régészet iránt való érdeklődés fölkeltése czéljából egy aranyat tüz ki valamely régészeti tétel kidolgázására. A tétel kijelölését Vojnits Döme főgymn. igazgatóra s Rózsa Vitái társulati titkárra bizta, mint kik az ifjak képzettségét s e2 irányban való tanulmányait ismerik. HÍREK. Esztergom, 1895. okt. 26. — A hercegprimási uradalmak a kiállításon. A herczegpimás, a kiállítási igazgatósághoz érkezett tudósítás szerint, elrendelte, hogy gazdaságai az ezredéves kiállítás mezőgazdasági csoportjaiban mint kiállítók lehetőleg minden féle terménynyel vegyenek részt. — Nemeslelkü meczenáns. Gróf Majláth Gusztáv komáromi h. plébános az ottani tanítók fizetését sajátjából javította s az 50 frtos korpótlékot mindegyik számára már ez évtől kezdve folyóvá tette. Az uj iskola felépítésére 15.000 frtot ajánlott fel s ezzel fényesen nyitotta meg az adakozók névsorát, mert az iskola építésre szükség összegnek csaknem felét adta ezzel. A nemes tanügyi barát gazdag adományai közlelkesedést keltettek városszerte. — Kinevezések. Kruplanicz Kálmán főispán ur ő méltósága O-gyallai Szabó Ernő számvevőségi Írnokot párkány járási írnokká, Nedeczei Nedcczky Zsiga rendes dijnokot számvevőségi Írnokká, Bencze József ideiglenes dijnokot rendes dijnokká és Holly Istvánt ideiglenes dijnokká nevezte ki, — A megyebizottsági tagok választását Esztergommegye mind a 16 kerületében e hó 24-én csütörtökön ejtettek meg. Esztergom I. alkerületében Dóczy Ferenczet; II. alkerületében Vojnits Döme főgymn. igazgatót és Fehér Gyula dr, városi plébánost; a III. alkcrületben Tőigyesi Ferencz és Stróbl Mihályt; a IV. alkerületben Csernoch János dr. kanonokot, Reusz József igazgatót és Etter Gyulát juttatta a választók bizalma a megyeház tanácstermébe, A III. és IV. alkerületekben heves küzdelem volt, miután több jelöltet állítottak fel. A falukban lefolyt valamennyi választásról még nem referálhatunk be olvasóinknak, miután azok eredményét még nem mind tudatták a vmegyei főjegyzői hivatallal. Eddig a következő falukban megejtett választásokról van tudomásunk: P.-Maróthon Fischer Dezső; Kesztölczön Zsarnóczay Mihály; Tokodon Pánczél István ; Sárisápon Hulényi Győző; Kirván Komlóssy Ferencz dr. kanonok; Nyerges-Újfalun Ridly István, Mechler János és Mihályi Imre ; Muzslán Usztanek Antal; Párkányban Ivanits Gyula és Báthy Béla ; Köbölkuton Wilhelm István; Kéménden Mórász Antal plébános, Csókás András és Seres Pál választattak meg. Jövő számunkban közölni fogjuk a Bajnán, Bucson, N.-Ölveden, Kétyen és M.-Szölgyénben megválasztott megyebizottsági tagok névsorát. — Esztergomi iró a Nagy Lexiconban. A Pallas Nagy Lexiconjának tizedik kötetében, a 927-ik lapon jelent meg a következő életrajz : «Kőrösi László iró szül. Esztergomban 1859 jun. 28-án, a középiskolát ugyanott s az egyetemet Budapesten végezvén, a bölcsészeti karon tanári és doktori vizsgálatot tett az irodalmi szakból. 1880 házitanár lett Odescalchi Gyula herczeg családjánál. 1882-ben Esztergom városa meghívta reáliskolájához tanárnak. Itt az Esztergom és Vidéke cz. hetenkint kétszer megjelenő lapot szerkesztette. U. o. alapította a Mulattató Zsebkönyvtár cz. szépirodalmi füzetes vállalatot (megjelent 50 füzete). 1892-ben a fővárosba költözvén a Magyar Hirlap szerkesztőségébe lépett, ez év szeptemberében az V. ker. állami főreáliskola tanárává nevezték ki. 1894 ben alapította Korrajzok cz. füzetes vállatát (megjelent eddig 20 füzete.) Irt néhány regényt, rajzokat és elbeszéléseket (Budapest 1892) több irodalomtörténeti és esztétikai tanulmányt, életrajzokat, szerkesztett anthológiát (Kath. költők. Humoros költemények) s több alkalmi emlékkönyvvet és ismertetéseket. Esztergomról, továbbá sok ifjúsági, irodalmi és mütörténeti czikket irt lapokba és folyóiratokba. (Négyessy László.)* — 50 éves plébánosi jubileum. Díszes és lélekemelő ünnepség színhelye volt ma Szölgyén mezővároska. Jezsó Mihály esperesplébános aranymisés áldozár ülte50 éves plébánosi jubileumát, a melyen az esztergomi egyházmegye papsága közül igen sokan, vármegyénk és a szomszédos megyék előkelőségei közül többen vettek részt; Vaszary Kolos bíboros herczegprimás egy sajátkezűleg irt latin szövegű levélben üdvözölte az agg jubilánst, mely levelet Walter Gyula dr. primási titkár személyesen nyújtott át Jezsó Mihálynak. Tárczarovatunkban bemutatjuk Holbesz József esztergomi egyházmegyei áldozópap üdvözlő költeményét. Egyik előkelő munkatársunknak birjuk azon igéretét, hogy lapunk legközelebbi számában körülményesen le fogja irni a ritka ünnepély lefolyását. — Vojnits Döme főgymn. igazgató névünnepe alkalmából az esztergomi kath. főgymn. ifjúsága ma d. u. 5 órakor a Fürdő vendéglő nagytermében iskolai ünnepélyt rendezett, a melynek müsorozata a következő volt: 1. Üdvözlő dal, Aschertől előadta : a főgymnásium ének- és zenekara. 2. Üdvözlő beszéd irta s elmondta: Vargyas T. VIII. o. n. pap. 3. Az innisfarei harang, Attenhoffertől. Előadta : a főgymn. énekkara. 4. Ave Maria. Váradi A-tól szavalta : Stróbl Gy. VII. o. n. pap. 5. Anyánk, Zichy G. gróftól. Szavalta : Mattyasovszky J. III. o. t. 6. Erdei áhítat, Abttól. Énekelték : Niedermüler F. és Zsarnóczay L. III. o. t. 7. Hazám, Lévay Mihálytól. Szavalta : Frey V. IV. o, t. 8. A vén kofa, Kuthentől. Szavalta: Bozsenyik J. VI. o. t. 9. A reménységhez. Magyar népdal Lavottától. Énekelte : a főgymn. Énekkara. 10 A csonka koldus, Arany J.-től. Szavalta: Gergye J. V. o. n. pap. 11. Szigetvárnál, Kemenes F.-től. Szavalta : Benyó I. VIII. o. t. 12. Ima Erkel F. Bánk bán c. operából. Előadja : a főgymn. ének- és zenekara. Midőn a névnapot ülő főt. igazgató urat mi is őszintén üdvözöljük ; ígérjük, hogy lapunk jövő számában az ünnepélyről részletes tudósítást fogunk közölni. — A vágóhidügyi bizottság e hó 23-án d. u. 3 órakor ülést tartott, a melyen elnöklő Niederman József r. kapitányon kivül Feichtinger Sándor dr. kir. tanácsos főorvos, Földváry István dr főügyész, Thiefenthal Gyula mérnök, Székely Henrikállatorvos, a szakértőül meghívott Schatz Szálkai Tóth Ferencz, Kis I. és az esztergomi mészárosok és hentesek közül többen vettek részt. Elnök bejelentette, hogy délelőtt Schatz Árminnal megszemlélték a vágóhíd telkét, a ki azt az építésre tökéletesen alkalmasnak találta. A bizottság 23-án az építési programmot — melyről már egyszer megemlékeztünk teljesen kidolgozta. Hosszabb vitát provokált a sertésvágóhíd felépítésének kérdése. A hentesek ellene voltak és ezt avval indokolták, hogy a vágóhíd igen távol esik tőlük s ez az áruforgalmat akadályozná. A kérdés szavazás alá került és 6 szóval 5 ellenében a sertésvágóhíd felépítését határozták cl. Az építési programmot a bizottság a legközelebbi közgyűlés elé terjeszti. A programm elfogadása után a terv elkészítésével Thiefenthal Gyula városi mérnököt fogják megbízni. I — Az esztergomi takarékpénztár részvénytársaság a napokban a > Dunántúli közművelődési egyesület« alapitó tagjai közé jépett 100 frt. befizetéssel. Kövessék többen a szép páldát ! 1 — Róm. Kath. Népnevelök Egyesülete. Az ő Eminencziája, a bibornok herczegprimás magas védnöksége alatt álló Esztergom-vidéki Róm. Kath. Népnevelők Egyesülete, mely mult év decz. hó 13-án tartá alakuló közgyűlését, immár abba a stádiumba jutott, hogy megkezdheti rendes működését. Az esperességi körök, melyek együttesen alkotják az egyesüleletet (az esztergomi, bajóthi, budapesti s párkányi,) megalakultak. Az egyesület iránt való érdeklődés, annak daczára, hogy az egyesület csak a körök megalakulása után kezdheti meg alapszabályszerü rendes működését, hála egyes a tanügy iránt meleg érdeklődéssel viseltetőknek, meg volt már eddig is, mit legjobban azon körülmény tanusit, hogy rövid fenállása óta már is 4 alapitó taggal s egyes jótevőkkel dicsekedhetik nevezetesen : Blümelhuber Ferencz pápai praelátus ur ő méltósága 20 frttal, Pellett Ödön kanonok ur 20 frttal, Bogisich Mihály Budapest-kerületi esperes prépost ur 20 frttal, Mattyasovszky Lajos nyug. primási gazdasági igazgató ur 20 frttal léptek az egyesület alapitó tagjai közé. Azon fölül Graeffel János kanonok ur 10 frtot, Lukács László kanonok ur 2 frtot ajánlottak fel a egyesület czéljaira. Blümelhuber Ferencz ő méltósága az alapítótagsági díjon felül még 2 drb. cs. és kir. aranyat juttatott az egyesület elnöke dr. Kováts Kálmán igazgató kezeihez oly czélból, hogy az az elnökség által kitűzendő, legjobbnak vélt pályamunka honorálására fordittassék. Fogadják egyesületünk legelső támogatói ezúton is az egyesület leghálásabb köszönetét az egyesület felvirágzásához nagyban hozzájáruló úttörő adományaikért. Esztergom 1895. okt. 25. Dr. Kováts Kálmán elnök. — Esztergommegye alispánja a városban uralkodott sertésvész miatt elrendelt zárlatot a 28 nap leteltével feloldotta. A sertések tulajdonosainak az ólakat chlormészszel fertőtleniteniök és a talapzatra friss anyaföldet kell Jiordatniok, mert a mig az ólak nincsenek fertőtlenítve, addig a sertéseket a városból kivinni nem lehet. A párkányi vásár alkalmával városunkból a szarvasmarhákat át szabad Párkányba szállítani, miután a marhazárlatot is feloldották. — Az elitélt lábatlani tanitó. Bizonyára emlékeznek még olvasóink Gyulai Gál Imre volt lábatlani tanitó bűnügyére, mely ez év tavaszán megyeszerte nagy port vert fel. Gyulai Gál Imre ugyanis Lábatlanon 10—12 éves leánykákon erőszakot követett el, ezen aljas üzemeit rendszeresen folytatta mindaddig, a mig az esetet több szülő nem jelentette fel az esztergomi járási főszolgabiróságnak. Reviczky Győző főszolgabíró Gált azonnal behozatta és ideiglenesen a járásbíróság börtönébe helyeztette el. E közben a járási főszolgabiróság megindította az elővizsgálatot, melynek tartama alatt a vádlott a bűntényt beismerte. Az ügy igy az esztergomi járásbíróság bünfenyitó' osztályához került. Néhány hónappal ezelőtt Gált elkísérték a komáromi törvényszék fogházába, az összes iratokat szintén áttették a törvényszékhez. A napokban hozta meg a komáromi kir. törvényszék az ítéletet, a mely a tanuk egybehangzó terhelő vallomása alapján vádlott Gál Imrére 6 évi börtönt szabott. — Építkezések. A Héwízi kőhíd alapfalainak építését már megkezdfölteritve. Letettük kabátjainkat, kalapunkat s benyitottunk. Barna jutte függönyök tűntek a szemembe legelébb, majd egy puszta fal, melyen apró tükör lógott. A padló fehérre volt sikálva, a ripsz székek a kopott abrosszal leborított asztal körül kínos geometriai pontossággal voltak fölállítva. Minden egyes bútordarab korhadt volt a használtságtól, szinte kiáltott róla a tisztaság. Bántó, rideg lelketlen tisztaság, melytől megfagy minden érzés. Peval le akart ültetni, de a világért sem mertemi geomatriai félkört megrontani, féltem, hogy az asszony valahonnan előront és összeszid. Az asszony különben nem jelenkezett, kint volt a konyhában. Peval barátom ragyogó arczczal a bámulat hangján magyarázta, hogy a felesége igen barátságos vendégei iránt, de a mig dolgát el nem végezte, az istennek sem mutatkozik. Közben megmutatta gyer mekét. Egy bamba, hihetetlenül csöndes ötéves fiút, aki lekuporodott a földre s apró öklét a szájába tömte. Végre nyilt az ajtó s megjelent az asszony. A hideg futott végig a hátamon. Könyörtelenül összeszorított ajakkal kivánt jó napot s szeme pillantása egyszerre ráterjedt az egész szobára. Észre is vett valamit, mert szó nélkül kiment, egy törlő rongygyal tért vissza s megtörülte az ablak fáját Ez az asszony folyton a porra vadászik, mániákus tisztasági dühében szenved. Amellett ő maga hihetetlenül lompos és piszkos,, elhízott alakján csak ugy lógtak a ruhadarabok s ahogy száját kinyitotta a tisztátalan fogak sárgán-feketén villogtak kr belőle. Keze föl volt törve a sok sikálástól',. a Haja pedig kóczos. Beszéde lusta és kimért, még a szavakkal is takarékoskodik. Amit mond, a házra és pénzre vonatkozik^ Peval barátom pedig az ablakban egy székre ülve, diadalmas tekintettel! nézett rám.. Mikor az asszony szó nélkül távozott,, megmegszólalt : — Ez az én nyugodalmas-révem^ ilyen az én boldogságom,. A feleségemi szeret, ahogy asszony csak szerethet. Aztán ugy-e bár, nem is látszik meg a takarékosság, mely a háztartásban uralkodik ? Némán bólintottam igent elsietve ajánlottam magamat. Emlékembe idéztem, az üde, az illatos, szép és elegáns ballerina képét s beleképzeltem) abba a lakásba. Milyen egészen más színezete volna! S elgondoltam, hogy az én Péváli barátom akkor a régi dandy volna, aki mindennap a borbélynál fésülteti magát,. Bécsben mosat, s aligha volna< szegényebb, mint most, mert hiszen Gizi tud; elegáns leni az ő becsületes szegénységében is. Aztán átláttam, hogy az az üde. teremtés csakugyan; nemi lehetett ez embernek a felesége, mert a férfi nem. azt a leányt veszi el, akit szeret,, hanem, azt: akit érdemel. KvT.