Esztergom és Vidéke, 1895

1895-10-24 / 85.szám

— A szervezési bizottság hétfőn tar­totta utolsó ülését, a melyen a fizetések .megállapításával és az átmeneti intézke­désekkel foglalkoztak. — A tisztviselők illetményeinek megállapításával a bizott­ság egyrészt igen bőkezűen járt el, más­részt azonban nem találta meg a helyes arányt a fő és alantasabb tisztviselők fi­zetései között. A polgármester fizetésé­nek kérdése provokálta a leghevesebb vitát. A bizottsági tagok egy része a mellett volt, hogy 2000 frt fizetés és .400 frt lakbérben álllapittassék meg a polgármester évi illetménye. Ezen indit vány ellen Dóczy Ferencz szólalt fel és részéről 2500 frt fizetést és 500 frt lak­bért hozott javaslatba. Miután a véle menyek: elágazók voltak, elnöklő h. pol gármcster névszerinti szavazást rendelt el, a melynek eredménye az lett, hogy Dóczy indítványát 11 szóval 6 ellenében, tehát 5 többséggel elfogadták. A 2 ta­nácsos, főkapitány, főjegyző fizetését 1500—1500 frtban, a mérnök, erdőmes­ter, pénztáros- és a számvevőét 1400 frtban az aljegyzők, alkapitányok, ellenőrökét 1200 frtban, közgyámét 1100 frtban, főor­vosét 700 frtban, a kerületi orvosokét 500 frtban, az állatorvosét 600 frtban, állapították meg. A segéd és kezelősze­mélyzet is igen szépen lesz honorálva. Méltányosan gondoskodtak a rendőrség­ről is, a mennyiben 8 rendőrt havi 36 írt­jával, 10 rendőrt 24 Írtjával fogják díjazni. Az átmeneti intézkedéseket a szerv, bizottság nem tárgyalta le, azt kivette a szervezési szabályzat keretéből és av­val egy külön küldöttség fog foglal­kozni. Horváth Lajos volt vízivárosi jegyző a neki szánt alkapitányi állást nem hajlandó elfogadni, hanem az adó­pénztárnoki állásra tart igényt. Ebbe azonban a bizottság nem egyezett be és igy már arról volt szó, hogy Horváth Lajos végkielégítést fog kapni és a vá­rosnál tisztviselői állásra nem reflektál. Elhatározta a bizottság, hogy egy kül­döttség lesz megbízva avval, hogy a volt testvérvárosok jegyzőinek jövedelmét megállapítsa, és azok az annak megfelelő személyi pótlékban fognak részesülni, ne­hogy az egyesítés által anyagi kárt szen­vedjenek. Földváry dr. előadói javaslatá­nak tárgyalását, amely a bizottsági tagok részére nyomtatásban is megjelent — ezzel teljesen elvégezték ; már a módosí­tott szabályzat is sajtó alatt van. Né­hány nap múlva ki is fogják osztani a városi képviselők között az egyesült Esz­tergom uj szervezési szabályzatát még mielőtt ez a közgyűlés elé fog kerülni. — A tisztviselők fizetésével és azt át­meneti intézkedésekkel mai számunkban térszke miatt bővebben nem foglalkoz­hatunk, legközelebb azonban vissza fo­gunk térni e tárgyra. — Megyebizottsági tagsági választá­sok. Holnap ejtik meg az esztergomi 4 kerületben a megyebizottsági tagok vá­lasztását. Mint értesülünk, az 1. kerület egyedüli jelöltje Dóczy Ferencz ; a 2 kerületben 2 tagot választanak, jelöltek : Vojnics Döme, Fehér Gyula dr. és Bren­ner József, a 3 kerületben fellépnek Al­dory Mór dr., Nozdroviczky Miklós és Stróbl Mihály ; a 4. kerületben a leg­több a kandidátus : Walter Gyula dr., Csernoch János dr., Reusz József, Etter Gyula és Bedő József. — A választások iránt nagy az érdeklődés és egyes he lyeken, különösen a 4 kerületben nagy és heves küzdelemre van kilátás. — Komlóssy Ferencz dr. kanonok, egyházmegyei tanfelügyelő, néhány fő­városi napilapban tegnap nyilatkozatot közölt, a melyben a «Magyar Állam »-nak a «Res Strigonienses* cz. czikksorozatá­ban az esztergomi egyházmegyei állapo­tokra vonatkozó állításait teljesen meg­czáfolja. Ezen nyilatkozatból is látszik, mily subiectiv és hiteles forrásokból me­ríti a «M. A.» informáczióit! A nyilatko­zatot érdekességénél fogva egész terje­delmében hozzuk: «Miután a M. Á. czimü napilap a «Res Strigonienses* czimü közlemények azon részére, mely az esztergomi egyházmegye tanügyi viszonyainak egyes eseteit tár­gyalja, czáfolatomat közzétenni nem akarta, engedje meg a t. szerkesztőség, hogy a való igazság védelmére kelve, mint az esztergomi egyházmegye tanügyi admi­nisztrátora, kötelesség- és igazságérzettől indíttatva, a következőket kijelenthessem : 1. A kath. tanítók árvaházára a her­czegprimás ur által tett 10,000 frtos ala­pítvány nemcsak papíron van meg r ha­nem tényleg az esztergomi takarékpénz-' tárba lett elhelyezve s az kamatok ka­matjával áll a létesítendő árvaház ren­delkezésére. 2. Hogy számottevő intézkedés is tör­tént a tanügy terén, illusztrálja a her­czegprimás által a saját költségén fölál­lított és fölszerelt esztergomi ovóképezde, melyet 5650 frt évi költséggel tart fönn. 40 növendék ellátásán kivül a férfiképez­dében is 12 uövendék kap étkezést s ez utóbbi czimen 1200 forintot fizet a her­czegprimás. 14 részint árva, részint elsze­gényedett szülő leánykája fölneveléseért évi 2800 forintot fizet; egyes apró zár­dák fönntartásához 1800 forinttal járul és ezenfelül több száz forintot fizet szegény gimnáziumi tanulók tandija czimén. Taní­tók és iskolák segélyezésére ugyancsak sajátjából 5—6000 forintot ad ki éven­kint, de ezen adományokat hirlapilag nem engedi nyugtáztatni. 3. A nagyszombati és budapesti képez­déket nem a herczegprimás szüntette be, hanem azon sajnos viszonyok, melyekbe ezen intézetek évek lefolyása alatt jutot­tak s mert a kiküldött miniszteri bizto­sok jelentése alapján sem az épületek, sem a fölszerelés, de a tanítói kar sem felelt meg a törvény intenczióinak, mi­előtt ezen intézetek a minisztérium által hivatalos uton szüntettettek volna be, a herczegprimás — mert három képezdét újra alakítani képtelen volt — oly mó­don vélte elhárítani a katoliczizmust érintő ezen szégyenfoltot, hogy a három hiá­nyos képezde helyett egy mintaszerűt állit föl Esztergomban, ami a jövő évben meg is fog történni. 4. Az esztergomi egyházmegyében négy év ota egyetlen iskola sem lett államosítva. Nyitramegyében, ahol az esz­tergomi egyházmegyére közel háromszáz iskola esik, mindössze 4, olvasd négy község vette igénybe az állami segélyt a tanítók fizetésének kiegészítése czimén, «az iskolák katholikus jellegének sérthe­tetlen föntartása mellett.* Nem értem e szerint, hogy mi jogosí­totta föl a nyitramegyei tanfelügyelőt arra az állítólagos nyilatkozatra, «hogy az iskolák államosítása szépen folyik», hisz más püspökök is megengedték, hogy az államsegély ily értelemben igénybe vehető legyen. Ami pedig azokat ta praeparandiára szánt és házilag meghordatott köveket*, melyek állítólag el lettek volna hordva, illeti, kijelentem, hogy ezek a kövek a herczegprimás pénzén lettek megvéve, fizetett fuvarokkal oda hordva és ma is ugyanezen helyen láthatók. Végül ami az én személyemet illeti, állítom és erősítem, hogy az 1892-iki kép­viselői választásoknál Muzslán s a jelöltség­től nem kegyelmes főpásztorom léptetett vissza, hanem kerületi paptársaim, akik még mielőtt programmbeszédemet meg­tartottam volna, velem szemben Wimmer Imrét léptették föl nemzeti párti program­mal. Azt hiszem, ez elegendő ok lehetett arra, hogy a jelöltségtől visszalépjek. Esztergom, 1895. október hó 19-én. Tisztelettel Dr. Komlóssy Ferencz kanonok, egyhm. tanfelügyelő.* — A vágóhidügyi bizottság ma délután 3 órakor ülést tartott, a melyről jövő számunkban fogunk bő­vebben elszámolni. — Építkezések. A lőrincz-utczai uj csatornát már szorgalmasan ké­szítik. Egyszerre két helyen, a kis­Duna torkolatánál és a Simor János­utcza elején kezdték meg a beton­csatorna építését. A lőrincz-utczai kisajátított házak helyén már csak a kőtörmelékek láthatók. Hutt Ár­pád dr. már szintén építteti a töltés­védő kőfalat, a mely hatalmas 1 és fél méter alapon fog nyugodni. A hévvizi kis kőhíd földmunkálatával is előhaladott stádiumban vannak. A kis dunai vashidat a napokban már padlózni fogják. A szigeti fő­feljárót már teljesen elkészítették. — E helyen jegyezzük meg, hogy Esztergom város tanácsa elhatározta, hogy a kis Duna partot egész hosz­szában rendezni fogja, ezáltal a kör­nyék jelentékenyen fog külső' csín­ban emelkedni. — Nemes czélú alapítványok. Forster Gyula, városunk fia, a magyar földhitel­intézet igazgatója a hazai földmivelést előmozdító munkák jutalmazására 12,500 frtos, egyháztörténelmi monográfiák léte­sítésére és levéltári kutatások elősegí­tésére 12,000 frtos és magyar törté­nelmi tárgyú képek jutalmazására 15,000 frtos alapítványt tett. Wlassics Gyula vallás-és közoktatásügyi minister neve­zett adományozónak ezen nemes és bő­kezű alapítványért meleg köszönetét nyilvánította. — A városi fegyelmi ügyekben mindeddig nem hozták meg az Íté­letet. Ideje volna azokat elintézni, mert nemsokára itt lesznek a tiszt­viselőválasztások és akkor a fe­gyelmi vizsgálat alatt álló tisztvise­lők nem lennének választhatók. Dől­jön el végre az ügy jobbra, vagy balra, de ily bizonytalanságban ne hagyják az illetőket, nehogy az el­járó tisztviselők lassúsága miatt töb­ben kenyerüket is elvesszék. — Az esztergomi Kaszinó nemsokára nagy átalakuláson mennek keresztül. Az egyik választó falat kiveszik és igy egy nagy teremre tesznek szert, amelynek negyed részét színpadnak használják fel, a többi része pedig a nézőtér és szalon lesz. A padmalyt parkettirozzák, a falai­kat befestik, és ventillácziót is készi* tenek Mindezen újításokat a kaszinó niegkeresésére a háziúr Takarékpénztár jfogja eszközölni. Csak azt találjuk külö­nösnek, hogy mindeddig nem fogtak a munkához, pedig az újjáalakítás nagyon sürgős, mert a kaszinó műkedvelő tagjai mindaddig nem kezdhetik meg a havi szinelőadásokat, amig a tervbevett át­alakítással nincsenek készen. Már e hó 26. ára tervezték az első előadást, ezt elhalasztoták. Félő, hogy még novem­berben sem lehet a műkedvelőknek be­mutatkozni, pedig már itt vannak a hosz­szu őszi esték, nem ártana a társas életbe egy kis élénkséget behozni. — Esterházy herczeg esküje. A na­pokban tette le a soproni törvényszék polgári tanácsa előtt herczeg Esterházy Pál azt az esküt, melyet a Wimmer Imre által ellene indított tízezer forintos per­ben itélt meg neki a törvényszék. Wim­mer ugyanis azért pörölte a herczeget, hogy megadja neki azt a tízezer forintot, melyet hitbizományi igazgatói állásától történt felmentésekor a nyugdíjon kivül igért volna neki a herczeg, ki tagadta ezt az állítólagos Ígéretet .és a megítélt esküt letette. Wimmernek Esterházy Pál herczeg atyja mondott föl ; elbocsátása után Sopronmegye árvaszéki elnöke majd tisztiügyésze lett. Wimmer most Muzslán ügyvéd, miután közben az esztergomi káptalan jószágigazgatója is volt. — A járvány kórházat, amelyben a kaszárnyaépités alatt katonaság volt el­helyezve, renováltak. Ma már teljesen készen áll és esetleges járvány kiütése alkalmával czéljainak meg fog felelni. — Meghívó. Az »esztergomi régé­szeti és történelmi társulat* holnap, azaz f. hó 24-én délután 5 órakor a városháza nagytermében választmányi ülést tart. — A keresk. és iparkamara közzété­telei. Iparosok naptára czimen dr. Hor­váth János szerkesztésében s Rózsa Kál­mán és neje kiadásában naptár jelent meg, melyet áttekintvén, bízvást ajánlha­tunk iparosköreink figyelmébe, mert tar­talma helyesen megválasztott közérdekű ipari témákat ölel fel s becses tájékoz­tató és mulattató közleményeket nyújt az iparosoknak. A naptár ára 40 kr. A m. kir. államvasutak igazgatósága az 1896. éví január hó i-től egy, esetleg há­rom évi időtartamra évenként szükséges mintegy 45000 tonna darabos és koczka szén szállítása iránt, valamint ugyanazon vasutak Budapest-balparti üzletvezetősége a vonalai részére 1896. évben szükségelt pályafentartásí kemény faanyagok szállí­tására pályázatot hirdetnek. E pályáza­tokra vonatkozó részletes fetételek a a kamara irodájában megtudhatók. A cs. és kir. kozöshadügyminiszterium a közös hadsereg részére az 1896. évben szükségelt különféle bőrnemü felruházási és felszerelési czikkek u. m : könnyű czipő, bakancs, patrontáska, borjú, szíjjak stb. szállítására pályázatot hirdet, melyre vo­natkozólag a kamara irodája közelebbi felvilágosítást nyuj az érdekelteknek. A keresk. és iparkamara. — A rabiatus atyafi. Dejcző Mihály földmivest mindenütt ismerik a külvá­rosban mint verekedő, dühöngő embert. Garázdálkodásait oly nagy fokban űzte, hogy a környék már a látásától is re­megett. E hó 20 án Tóth Major Istvánt, aki a mező-utezai városi kútnál egy edénybe vizet akart merni, megtámadta, megtiltotta néki, hogy a városi kútból vizet merjen, majd egy puskával rá­lőtt, azonban a töltés nem sült el. Az nap este Dejcző betört Szabó András házába, es Szabó feleségét min­denféle becsmérlő szavakkal illetve hívta ki a lakásból. Ugy Tóth Major István, mint Szabó András Dejcző ellen fenyítő feljelentést tettek a büntető bíróságnál — A pyőrí közkórház megnyitó ünne­pélyére Esztergom szab. kir. városa a na­pokban kapta meghívóját. A tanács mind­eddig nem határozott az iránt, vájjon meneszt-e küldöttséget a megnyitáshoz. Va­lószínű, hogy városunkat a polgármester vezetése alatt egy 3 tagból álló deputa­czió fogja képviselni. — A megférhetetlen szomszédok. Me­kler István és Bandor József bérkocsisok a Simor-utczában közös (feles) házzal birnak, de egymással sehogysem tudnak megegyezni. Folytonosan bosszantják egy­mást. A minap is Bandor éjnek idején követ dobott Mekler szobájába, amiért is Mekler kollégáját bepanaszolta. — Köszönet. Mindazon nemesszivü is­merőseim, kik feledhetlen emlékű férjem ravatalára koszorút helyeztek, fogadják ez uton mély köszönetemet. Özv. Schal­kház Ferenczné. — A győri uj közkórház felavatása. Győr városa tegnap gróf Laszberg főis­pán vezetése alatt deputációt küldött a fővárosba s meghívta az uj közkórház fölavatására Perczel Dezső belügyminisz­tert és Erdély Sándor igazságügyminisz­tert. Kívülük meghívták még Híeronymi Károlyt, Vaszary Kolos herczegprimást és Vörösmarty Béla államtitkárt. A her­czegprimás kivételével mindnyájan meg is ígérték, hogy elmennek a szíves meg­hívásra. — Zongorahangoló. Végh Károly bu­dapesti zongorakészitő és hangoló a na­pokban Esztergomba érkezett. A kik­zongoráikat hangoltatni akarják, fordulja­nak az »Esztergomi dalárda« igazgató­jához Bellovics Ferencz úrhoz, (Széchenyi­tér, Szerencsés-féle ház) aki a jelentkezé­seket elfogadja. — Pályázati hirdetmény. A m. kir. távírda 1896. évi szükségletének fedezése czéljából 16828 drb. 6 és fél méter, 11862 drb. 8 méter és 690 drb. IO méter hosz­szu távírda oszlop szállítására pályázatot hirdet. A vállalkozni óhajtók zárt Írásbeli ajánlataikat legkésőbb folyó évi okt. 25-én déli 12 óráig a kereskedelemügyi minisz­térium segédhivatali igazgatóságához nyújtsák be. A pályázati feltételek ugy a teresedelemügyi minisztériumban (Buda­aest Lánczhid-utcza 3. sz.) mint a m. kir. 30sta és távírda igazgatóságnál megte­kinthetők. Győr, 1895. °kt. 12. — A ke­eskedelmi és iparkamara. — Le a makarónival I Nápoly egysze­üen beszüntette a makarónifogyasztást. 3enszülött nápolyiak hónapok óta nem :szik a népszerű tésztát s ha egy idegen véletlenül makarónit rendel sajttal, a korcs­nában állandó guny és szánakozás trágyá­vá teszi magát. A gyárosok természetesn ájdalmasan érzik a sztrájkot s egyre-más­a csődöt mondanak Nápolyban, amely íütelen lett évtizedes tradícióihoz. A ma caroni-baissenek szomorúak az előzményei. \z odavaló rendőrség ugyanis azt a fel­édezést tette ,hogy a gyárosok csontot norzsolnak a makaróni-tésztába, melynek ÍZ az alkatrész sajátságos kellemes izt köl­:sönzött. Eddig még megjárta volna a dói­ig. De a rendőrség azt is kisütötte, hogy L csontokat a nápolyi temetőkben,szerzik te. Ez már kellemetlen volt az olaszok­iak, akik nem szeretnek régi csontokon ágódni, legkevésbbé pedig az Övéik csont* lin s azért egyszerűen felmondták az en* ;edelmességet a makaróni szellemének.

Next

/
Thumbnails
Contents