Esztergom és Vidéke, 1895

1895-09-22 / 76.szám

gan horkolt. Ő nem sejti, mi vész környékezi e pillanatban. Rengő Balázs ajkán kaján mosoly jelent meg : — Csak aludj vén kolibri, mormogta, hisz álmod végtelen, melyből nem lesz többé ébredés. Azzal nesztelen kivont kebléből egy kis üveget és oda tartotta a vén, kolibri szájához. E pillanatban zúgás támadt odakünn. Balázs visszahőkölt. — Hah, mi zaj ez Kutyatorok utczáin által?! . . . III. Mi pedig térjünk vissza a bakterhoz. O mohón szorongatta kérges tenyerében a tíz aranyat. Majd egyet gondolt s még egyszer elkiáltotta, hogy aszongya : Éjfélt ütött már az óra, Ne gyertek most ki a hóra; Én is megyek nyugovóra, Igy fordul majd minden jóra ! Ugy is cselekedett. Otthon világot gyújtott, merthogy kíváncsi volt az aranyakra. Hát majdnem sóbálványnyá változott attól, amit látott, mint Lóth felesége hajdanában. Nem aranyák voltak azok, hanem újpesti húszasok. — Gazember, bankóhamisitó ! Tört ki "belőle az ádáz harag. No megállj, majd befutok én neked ! . . . Egy némber szundikált a kemencze mögött. A felesége. A bakter nem tétovázott. Az asszony fülébe rivalta : — Csülökre, Marcsa ! Tűz van ! Az asszony felugrott s pár perez múlva az egész falu fegyverben állott. IV. A fellázitott nép, mint a morajló tenger, zúgva vette körül Barlangligetyék villáját. De a csatlós még ideje korán ^elvágtatott a paripákkal, ott hagyván urát a gaz Balázst a csőcselék martaiéicául. A bősz nép ordított: — Halál a bankóhamisitónak : Ez a vad zúgás akasztotta meg Rengő ^Balázst gyalázatos munkájában. Kitárta a ^szárnyas ablakot. Visszaborzadt. Egész borzalmasságában felmerült És elhallgatott. A vízeséshez értek. — .Elemért szokatlan bátorság szállotta meg, mikor a »fagyos szent* elmélázott. Megragadta a kezét. A » fagyos szent* gyorsan elvette. — Mit akar ? — kérdezte parancsoló jhangon. — Meg akarom kérni, hogy bocsásson meg. A fagyos szent megint kaczagní kezdett. — Ha maga azt hiszi,, hogy valamikor megbántott, akkor megbocsátok. Elemér most már szenvedélyesen megragadta, — Es még azt is meg akarom mondani asszonyom, hogy én csodálom,, bá' múlom és . . . — Szeretem . . . ugy-e most ez következik. — Hallgasson meg komolyan assz©" nyom. — Tehát meghallgatom komolyan. — Legyen a feleségem ! Kimondta a nagy szót. Nem a hódító', hanem a meghódított Elemér, aki ebben a perezben nem léha fogadására, hanem* üdvösségére gondolt. A >fagyos szent* a szenvedélyes fiatal ember szemébe nézett s látta lelkét és lelkében a valóságot. Érezte, hogy szereti. Egyszerre csak elvette a kezét s nyugodtan igy szólt. — Jól van, Elemér. De a kezemet már csak nem fogja megkérni a fenyőfák között ? Gyerünk vissza, szépen. előtte a hamletti kérdés; Lenni, vagy nem lenni! És monda : Lenni ! Éppen egy macska ugrott ki az ablakon. Balázs utánna, Balázs a macska talpára esett és igy nem törte ki a nyakát, de mégis rosszul számított. A végzete meg a nép ez egyszer utolérte. Nyakon csípték. — Kegyelem ! rimánkodott. — Nincs pardon, bankóhamisitó, monda a bakter kérlelhetlenül. És hiába kapálódzott Balázs kézzellábbal, biz felhúzták ott az első szilvafára . . . Reggel felé egy vándor ballagott arra s a hogy meglátta a fán függő alakot, úgy eltünődék magában : mint teremhetett az a hitvány fa ekkora szilvát és télviz időben. . . Mert szilvának Balázs nagy volt csakugyan. Vége. Eddig a szemelvény. Már ebből is látható, hogy a hatóságok ezúttal kitűnő fogást csináltak. Még csak elgondolni is szörnyűség, mekkora forradalmat idézett volna elő, ha a láda tartalma napvilágra kerül. Nem tudom, kriminális kódexünk miként sújtja az efajta bűntényeket, de azt hiszem, a gályarabságnál alább nem adja. Sampusz. HÍREK. Esztergom, szept. 21. — Uj nemes. Ő felsége a király K ob e k Ernő földbirtokosnak és orsz. képviselőnek, valamint törvényes utódainak a közügyek terén szerzett érdemeiért a magyar nemességet «bátorkeszi» előnévvel adományozta. — Kinevezés. Nógrádi Jenő, lapunk felelős szerkesztője a sümegi reáliskolához tanárrá választatott meg és állását október i-én foglalja el. Midőn e lapunk életében fontos változást közöljük, egyenlőre csak annyit jelenthetünk, hogy felelős szerkesztőnk és kiadótulajdonosunk távoztával az «Esztergom és Vidékének* úgy szerkesztése mint kiadása szakavatott kezekbe fog átmenni. — Uj OrVOS. Dr. Horacsek Gyula, a városunkbeli fiatal orvosnemzedék egyik tehetséges tagja, a budapesti szt. Lászlókórház volt alorvosa szülővárosában teElemér útközben arra kérte az igéző asszonyt, hogy visszajövet bemutathassa édes anyjának és rokonainak. Mosolyogva bólintott a fejével. A fürdő társasága megdöbbenve tekintett Elemérre, a hősök hősére. Az idegen asszonyt bevezette a társaságba, ahol már nem volt idegen. — A hatalmibizottság nőtagjai azonnal szeretetreméltóbbnak találták, mihelyt arról értesültek, hogy Elemér tökéletesen belebolondult s már meg is kérte a kezét. Az urak nem találták vesztesnek, sőt a legirigyeltebb győzőnek hitték Elemért. A »fagyos szent« hódító szerepet cserélt. Rövid néhány óra alatt mindenkit elragadott s még legnagyobb ellenségeit ís meghódította. Pedig Elemér csodáiéit nehezebb volt meghódítania, mint magát a Ibóditót. Másnap reggel a »fagyos szent* nyomtalanul eltűnt. Késő éjjel kocsizott át a pályaudvarba s azonnal elutazott. Elemér mamája számára azonban a következő" sorokat hagyta hátra : ^Végzetes lett volna a játékot folytatnom', éppen azért külföldre utaztam. — Elemér azt hangoztatta, hogy > nincsen igéző erőmy hideg vagyok, mint a szobor, élet?telen

r mint a carrarai márvány, akit talán

1 még senki sem szeretett s akit ő sem tudna szeretni.* Minthogy ennek az ítéletnek az' ellenkezőjéről meggyőződtem, a szerzett? tapasztalat nekem untig elég. Minden egyéb már több, sőt talán fölösleges is volna.« lepedett le. Lakása Buda-utca 495. sz. a. van. Az eddigi működési terén szeretett és jó praxissal biró fiatal orvosnak csak szép jövőt jósolhatunk. t/~ Uj vasút Esztergom vármegyében. Esztergom vármegyének és különösen Esztergom város leendő nagyságának és gazdagodásának egy ujabb impozáns alapkövet rakta le a napokban a kereskedelemügyi miniszter, midőn egy leiratában értesítette az alispáni hivatalt, hogy Krausz Arthur visegrádi lakos kérelmére a buda-szent-endrei helyi érdekű vasútnak egészen Esztergom városig való meghosszabbítására egy évre az előmunkálati engedélyt megadta. És ez annyit jelent, hogy egy-két év múlva SzentEndrével és Ö-Budával direkt vasutvonal"fogja összekötni Esztergomot. Alig kiszámítható nyereség háramlik ebből Esztergom városára, sokat nyernek ezzel Duna-Bogdány, Visegrád, Dömös és Pilis-Maróth községek, mely utóbbinak elszigetelt fekvésüknél fogva, egyes iparágaknak kiválóan kedvező, gyönyörű vidékükkel teljesen el voltak zárva. S ez az elszigeteltség volt okozója annak, hogy mig Nagymaros és Visegrád, melyek vonat és hajójáratokkal voltak Budapesttel összeköttetésben, hires nyaralóhelyekké fejlődtek, a nehezen hozzáférhető Dömös és Pilismaróth községek, a nyaralók által figyelembe nem vétettek. Pedig milyen szép jövedelmet hajtanak a bőkezű nyaralók az egyes falvaknak. Ennek az uj vasútnak tervét is a visegrádiak találták ki. Az ott nyaraló fővárosi közönség az eszmét felkarolta s évek folytán most végre diadalra juttatták. De nemcsak a nyaralók, hanem az ipar és kereskedelem szempontjából is nagyot fog lendíteni az a vasúti vonal a vidéken. A kőbányák és téglagyárak forgalmára nézve ugyanis igen előnyös ez a kiépitendő vasút. Esztergom vármegye tehát néhány rövid esztendő alatt három vasúti vonalat kapott, a melynek csomópontja Esztergom. — Eljegyzés. Fekete György, KísKüküllőmegye főjegyzője a napokban eljegyezte Bartal Sarolta kisasszonyt, Bartal Rezső kir. tanácsos és tanfelügyelő leányát. — 5656. Zsidó polgártársaink nagyon előrerugtatnak az időszámításban. Míg mi becsületes keresztyének csak 1895-öt írunk, ők épen 3761 évvel előbbre vannak és igy csütörtökön kezdték meg az 5656-ik évet. — Ez nap és pénteken az izraelita zsinagóga istentiszteleteit, melyet az újonnan elkészült szép orgona is ünnepélyesebbé tett, sok ájtatos hívő látogatta. Az üzletek pedig zárva maradtak e két napon át. Most látszott meg igazán, hogy a mi boltosaink közt bizony nagyon sok a nem recipiált polgártárs. — Turista kirándulás. A Magyar Turista-Egyesület Tanítói Osztálya október 4-én, a király nevenapján Esztergomba kirándulást fog rendezni, melyet Győrffy János fővárosi tanitó vezet. A kirándulók reggel 7 órakor indulnak Pestről és 9 órakor érkeznek Esztergomba, hol egy helyi bizottság fogadja őket, melynek tagjai dr. Kovács Kálmán tanitóképző-intézeti igazgató, dr. Számord Ignácz óvónőképző-intézeti igazgató, Major János népiskolai igazgató és Bertalan Vincze főtanfelügyelői tollnok. Megtekintik a bazilikát, kriptát, kupolát, kincstárt, káptalani képtárt és az István kápolnát végül a prímás palotáját. Délben a Fürdőben lesz ebéd ; délután az óvónőképzőt, férfi tanító-képzőt és a többi iskolákat szemlélik meg. 4 órakor az uj hid megszemlélése következik és fél 5 órakor a Kovács-patakhoz mennek ki. A g órai személyvonattal mennek vissza Budapestre. Félünk, hogy ezt a túlzsúfolt programmot majd nem tudják végigcsinálni. — Katonák szabadságolása. A három évüket kiszolgált katonák tegnap mentek szabadságra. Örömmel, hangos énekszóval vettek bucsut a viszontagságos katona élettől, és megy mindenik boldogan kis faluja, családja felé. — Vérengző cigányok. Azt a Horváth Didi nevű cigányt, ki a múltkori cigány verekedés alkalmával egyik társát, Csorba Mihályt összeszurkálta, a rendőrség már megtalálta. A leányvári határban bujdosott, Békási rendőrbiztos megcsípte és az esztergomi kapitányság börtönébe hoztg,. — A honvédlovak visszaadása. Az idei őszi gyakorlatokon bevont honvédlovak folyó hó 23-án adatnak .vissza a vállalkozóknak Érsekújváron. Fölhívjuk reá tehát az érdekelt vállalkozókat. — Rejtélyes nő. E hónap 18-án egy nő feltűnő viseletével a szigeti sétányon levő rendőr figyelmét felkeltette, a ki be kisérte őt a kapitánysághoz. Itt Simoncsis Karolinának adta ki magát és azt állítja, hogy négy évig volt Pesten a tébolydában. A kapitányság kérdést intézett a lipótmezei tébolyda igazgatójához, a nő családjáról és viszonyairól ; válasz még nem érkezett. — Lopás. Krisztacsin Györgyné tokodi lakos Nagy Pál válalkozó kőbányájában három-négy kiló lőport lopott és ezt eladta egy pár deczi pálinkáért. Most a kapitányságnál várja szenvedélyének büntetését. — Veszett eb. Sztahovics Jenő harapós kutyája megharapta tegnap Cziglényi Lajos kis leányát. A kis leányt a városi kórházban ápolják. — Lopás Nagy-sápon. Kuruez János záratlan szobájába ismeretlen tolvajok betörtek és elloptak 95 frt értékű holmit és egy 16 frtos bankjegyet. A csendőrség erélyes utánjárás után sem tudta eddig kézrekeriteni a tetteseket. — Kellemetlen találkozás. Nyergesujfalura a túlsó partról éj idején ismeretlen egyének ladikon átjöttek és kezdték a szőlőket dézsmálni. Tajnai János mezőőrt, a ki őket tetten érte, botokkal kezdték ütni, mire ő önvédelmi szempontból puskájával az egyiknek lábába lőtt. Erre a sebesültet társai a ladikba czipelték és eleveztek. Még nem akadtak nyomukra. Tajnai azt hiszi, hogy ebedi, vagy muzslai emberek voltak. — A difteritisz nem öltött veszedelmesebbjelleget, városunkban két-három difteritisz eset volt mindössze. Friedmann izr. kántor gyermekeit látogatta meg ez a veszedelmes baj, de a gyermekek veszélyen kivül vannak, és igy az izr. elemi iskolát, melyett a Grünwald házba tettek, ismét visszahelyezik a községházába. — A püspöki kar pásztorlevele. Az egész ország méltó kíváncsisággal várja a püspöki kar közös pásztorlevelét, amelyről eddig csak fogyatékos ismertetéseket közölhetett a sajtó. A primási palotában tartott konferencia megálapodása szerint a hiveknek szánt pásztorlevelet szeptember huszonhetedikén küldik meg a lelkészkedő papságnak, hogy kihirdesse a szószékről megfelelő prédikácziók keretében. Nagy feltűnést kelt tehát a Pesti Napló mai száma, hol a még csak ezutáftflröÉtéteendő beszéd egész szövegében és fcjsószerint ki van nyomva. A beszédet á Buzárovits Gusztáv-féle helybeli uyohl^ájban készítették. — Helybeli és vidéki szülők figyelmébe. Egy a gyakorlati tanítással s neveléssel 23 év óta foglalkozó tanképesitett egyén, ki mint tanár, nevelő működött, jelenleg az esztergomi bazilikái zenekar tagja, szerény feltételek mellett privát oktatást ád kivált tanulmányaikban elmaradt gymnasiumi, tanitóképzőintézeti, reál, elemi és polgári iskolába járó ifjaknak s leányoknak. Bővebb felvilágosítás nyerhető az ajánlkozónál Szentgyörgymező, Uri-utca 257-ik szám, Münzberger-féle házban. Levélbeli megkeresésre azonnal válasz adatik. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos NÓGRÁDI JENŐ. ITILTTÉR.*) Gabonautazó délnémetországi, 30 éves, állást keres, esetleg beházasodás utján. Szives ajánlatok »M. 640* czim alatt Mosse Rudolfhoz, Bécs, intézendők. Köszönetnyilvánítás. Istenben boldogult, felejthetetlen jó férjem, — áldott jó édes atyánk, Vanke Sándor a primási uradalmak nyugalmazott erdőmesterének — szomorú halála alkalmából kifejezett részvétteljes vigasztalásukért", és temetéskor tanúsított kegyeletes megemlékezésükért; — szerető rokonaink, nagyrabecsült jó barátaink, és igen tisztelt ismerőseink, — fogadják az uton is, — megtört szivünk őszinte és hálás köszönetét. Esztergom, 1895, szeptember 22-én. Özv. Vanke Sándorné, Vanke Imre és Sándor.