Esztergom és Vidéke, 1895

1895-09-19 / 75.szám

az első magyar osztálysorsjátéknak, a milyennel semmiféle sorsjáték sem dicsekedhetik. És ezért gondoskodva van arról is, hogy minden ember kivehesse a maga részét belőle. Lehet kapni tizedrész és huszadrész sorsjegyeket, ugy hogy bárki két forinttal az első osztályban, —- négy forinttal vagy akár két forinttal pedig mindakét osztályban játszhat, s részt vehet e csekély összegekért a milliós nyereségben is. Olyan kecsegtető előnyök ezek, a melyek megérdemlik, hogy minden egyes ember pár forinttal hozzájáruljon. HÍREK. Esztergom, szept. 18. — Az uj hid megvizsgálása. E hó 24-én délelőtt az immár elkészült vashidat műszak-rendőrileg fogják megvizsgálni Andrássy János alispán elnöklete alatt. A szemle vezetőjéül a miniszter Czekélius Aurél miniszteri osztálytanácsost nevezte ki. A vármegyét a következők fogják képviselni : Andrássy J. alispán^ Mattyaszovszky V. főügyész, Hamar Á- t. b. főjegyző, Csabi A. kir. főmérnök, Maiina L. h. polgármester és Perényi K. a túlsó járás főszolgabírója. A hgprímási uradalmat Hanny Béla hercegprímási jószágigazgató, Dömötör Kálmán urad. főmérnök és Mészáros Kálmán urad. ügyész fogják képviselni. Az alispán még következőket jelölte ki e helyszíni -szemle-bizottságba : Reviczky Károly, Frey Ferenc, Kobek István országgyűlési képviselőket, a hídépítés felügyeletével megbízott Pischinger Gyula kir. mérnököt, a vállalkozókat Chatry Száléz és fiát, Esztergom város és Párkány község elöljáróságát, továbbbá a polgármester utján esetleg meghívandó érdekelt polgárokat. — Esküvő. Magos Sándor kir. táblai biró az esztergomi járásbíróság yezetője vasárnap reggeli 6 órakor Blesz-^Etel úrhölgynek esküdött örök hűséget a bazilikában. — Szentkereszti bÚCSÚ. Szeptember hó 14-én mint a szent kereszt felmagasztalása ünnepén megtartatott a szokásos bucsuünnepély. Szentkereszten szép nap és kellemes éj lévén, az ájtatos bucsujárók kényelmesen, a lombos fák alatt tölthették az éjszakát folytonos ima és énnekkel dicsérvén az Istent. Szépen minden rendzavarás nélkül folyt le az ünnepély. Egyházi beszéd három tartatott: a magyart Lentz Simon bajóthi plébános, a tótot Schramek Károly sárisápi plébános, a németet pedig Bliesz Ádám bajnái segédlelkész mondotta. Az áldozók száma 12000 volt. — Az első polgári házasság. Okt. i-én lesz az első házasság Dr. Etter Dezső kir. aljbiró köt frigyet Kruplanicz Aranka úrhölgyei, Kruplanicz Kálmán vármegyénk főispánjának bájos leányával. — Az esküvőn részt vesz a város tisztikara is, melyet a város tanácstermében nagy diszünnepély követ. — Eljegyzés. Marx Antal esztergomi fogtechnikus eljegyezte Kelemen Gizella kisaszonyt, Kelemen Béla pénzügyőri biztos leányát. — Exhumált holttest. A mult héten városunkban öngyilkossá lett Udvardy Zsigmondot annak idején koporsó nélküföldelték el a temető szélén. A szerencsétlen végű ember rokonai utólag kiásatták a holttestet s azt emberi módon koporsóba helyeztetve temették el. — Budautczai idyll. Az egyesült nagy Esztergom városias jellegét még mindig eléktelenítő marha és disznócsordák felvonulásán, a féldöglött omnibusz párák megindító döczögésén kivül, a középkori elmaradottságnak, még mindig számos egyébb jelével találkoznak a Budautczán. Igy vasárnap délután is ordítozó, részeg legények otromba ordítása zavarta meg ott a jó izlést és közcsendet, a kiknek elhallgattatására kivonult rendőrségünk hosszas huzavona és kedélyes verekedés után nagynehezen lefülelt hármat, a többi elmenekült, négyet Párkányból állítván elő a csendőrség. — Tüz. Nagy tűz pusztított folyó hó 7-én a herczegprimás farkasdi pusztáján ; az érsekújvári és udvardi tűzoltók minden erőfeszítése daczára több ház mellék épületeivel s mintegy 4000 kereszt gabona lett a lángok martalékává. — Időjárásunk, mely néhány nappal előbb még valóságos második kiadású kánikula volt, hirtelen őszire változott. A hőmérő higanyja összezsugorodott úgy, mint már rég nem volt. Az »überzierher« megszűnt luxus ruhadarab lenni. Valóssággal hézagot pótol, különösen mióta — hoszszú szárazság után — végre az ég csatornái is megnyíltak és sűrű cseppekben — «hull a fára az őszi eső:» szóval itt az ősz ! — Talált fiú. Tegnap délelőtt egy 7—8 éves fiú járkált az utcákon, a kit midőn egy suhancz megszóllitott, sírva fakadt. Aztán bevezette a városházára, hol mindaddig ott tartják, mig a gyermek szülői vagy ismerősei nem jelentkeznek. Valószínű, hogy a fiú bejött valakivel Esztergomba, s itt hozzátartozóitól elmaradt. — Czigáuyháboru. Ma délután a szentgyörgymezei határban tartózkodó és egy uj jövevény czigány csapat közt véres összeütközés volt, mely alkalommal a szentgyörgymezeiek egy idegent életveszélyesen Összeszurkáltak. Az elmenekült tetteseknek nyomát duettban üti rendőrségünk a csendőrökkel. — Gyilkosság. E napokban, GaramKis-Salló községben egy 6—7 esztendős paraszt-leányka a falusi korcsmába apja által pálinkáért küldetett, s midőn azt kimérve megkapta, a korcsmából eltávozott és nyomtalanul eltűnt. A leányt csak ötöd napra találták meg a legnagyobb mérvben megcsonkitva, végtagok nélkül, levágott arccal és szerteszét vagdalt törzszsel, egy réten, folyó mentén, betakarva ruhácskájával. — Minthogy a leányka korcsmában fordult meg, valami véres szájú paraszt azonnal lármát csapott, hogy a leányka rituális gyilkosság áldozata lett: a hiszékeny paraszt népnek természetesen egyéb sem kellett, rögtön készpénznek akceptálta a hirt s oly patáliát csapott a községben és a vidéken, hogy most már szentül hisznek a leánynak ilyeténképen történt meggyilkoltatásában. A gonosz kolportőr által felizgatott nép a zsidóság ellen annyira felbőszült s fenyegető állást foglalt, hogy ha kellő időben a csendőrség meg nem érkezik, a legborzasztóbb dolgok történhettek volna. A vizsgálat már kiderítette, hogy a vadállatias gyilkosság elkövetője Csomor nevű molnárlegény. A vámosmikolaí kir. járásbíróság előtt bevallotta tettét. A gyermek atyjának a gyilkosságról tudomása és benne része volt. — LÓIopáS. Tegnap egy tokodi ember járt Esztergomban, ki a dorogi úton beült egy kocsmába iddogálni, mialatt egyik lovát kifogták a kocsiból és ellopták. A borközi állapotban lévő bácsi bement a rendőrkapitánysághoz bejelenteni, hogy ellopták egyik lovát. O ugyanis a cigányokat vádolja, kik éppen akkor a vámházon túl ütöttek tanyát maguknak. — A magyar államvasút tarifái. A kereskedelmi minisztériumban a személyszállítási tarifa reformja ügyében folytatott tárgyalások befejeződtek. A kereskedelmi miniszternek ez ügyben készített elaboratuma legközelebb a minisztertanács elé kerül. A zónatarifát nem változtatják meg, csak egyes anomáliákat szüntetnek be. A harmadik szállítási díjtétel nem fog felemeltetni, s csak az első osztályú vij Károly Róbertre a megállapodás előnyös volt. Ez évet, ha a harc megindul közte és Ottó közt, alig sorolhatta volna a szerencsések közé, hisz jóformán mindenkitől el volt hagyva. A fegyverszünet eszméje tehát — úgy látszik — az ő politikusaiból indult ki. Valószínű, hogy ez volt a cselvetés, melylyel a bajorok az osztrák herceget vádolják, hogy ő buktatta meg Ottót. Ez önkéntelen szabadságidőt Károly Róbert hasznosan és kellemesen igyekezett eltölteni. Könynyűvérű és szeretetreméltó fiatalsága elvitte egyik főúrtól a másikhoz kortesútra, mint jelenben mondanók; mert a választók akkor, mikor királyválasztásról volt szó, még nagyobb urak valának és csak a jövő reménysége fejében tettek érette, amit tettek. Aztán időt szakasztott magának a nősülésre. Ez időbe esik házassága Máriával, Kázmér beutheni és és tescheni herceg leányával, kiről mint magyar királynéról 1306 közepén veszünk először tudomást egyik levélből, melyet gyűrűjével hitelesített, minthogy még nem volt hivalos pecsétje. Tehát újdonatúj királyasszonynak kellé lennie. Ottó vetélytársán példát véve, valószínűleg hasonlóképen töltötte el a fegy verszünet idejét. Ellátogathatott a NémetUjvárfakhoz, el sógorához a Mátrába. És ki tudja, nem ébresztette-e benne a nősülési hajlandóságot is Károly-Róbert jó példája ? Jóakarói is ajánlották neki, hogy jegyezze el magának László erdélyi vajda teleíjat emelik jelentékenyen. A második osztályú viteldíj csak a 12-ik, 13-ik és 14-ik zónában fog változni. Az árútarifa dolgában nem történt határozat. — Drága énekesek. Sir August Harris egy hónapra szerződtette Atvarez tenoristát a londoni operaszínházhoz. A művész 15 fellépteért 28,000 márkát kap. Alhani aszony, a hires énekesnő 5000 márkát kér egy hangversenyben való közreműködésért, mig Melba asszony 28,000 márkát kapott négy dalért, melyeket Vanderbilt estélyen énekelt. — A »Magyar Hírlap.« melynek főszerkesztője Horváth Gyula és felelős szerkesztője Fenyő Sándor, immár ötödik évfolyamát fejezi be s ez alatt az aránylag rövid idő alatt oly páratlan sikert ért el, annyira megtalálta az utat az intelligens nagy közönség szivéhez s elméjéhez^ hogy ebben a tekintetben első helyen áll ma a sajtó orgumai közt. A Magyar Hírlap igazságszeretetével s részrehajlatlanságával vivta ki a nyilvánosság előtt azt a kiváló poziezót, amelyben már évek óta folyvást erősbödik. Politikai kérdésekben mindig nyilt és félreérthetetlen a színvalása, s egyedül közérdek az amelyet hír ven és lankadatlanul szolgál. A Magyar Hírlap emellett egész gárdájával rendelkezik a legkiválóbb tárcaíróknak, aminők Ambrus Zoltán, Bársony István, Bródy Sándor, Benedek Elek, Ignotus, Tóth Béla, Márkus Miksa, Heltai Jenő, Gárdonyi Géza, Kürthi Emil, Szomaházi István, akik mindnyájan csakis a Magyar Hírlapnak írják czikkeiket. S ezek a cikkek a legújabb ma gyar literatura igazi gyöngyei. Mind ezeken kivül a Magyar Hírlap folyvást a legnagyobb előzékenységgel van egyebekben is a nagy közönség iránt, mert amig egyrészt minden kérdésben szívesen ad teljesen díjtalanul felvilágosítást és tanácsot «Szerkesztői üzenetek* czimü rovatában, másrészt oly kedvezményekben részesiti előfizetőit, aminő lesz például ujabban is a «Millenium-Album >, ez a remek kivitelű, gyönyörűen illusztrált irodalmi diszmű aminővel még eddig meg nem lepte magyar lap az ő állandó közönségét. A «Milleniumi Album »-ot minden régi és uj előfizetőnek megküldi a Magyar Hírlap. A Magyar Hirlap előfizetési ára egész évre ; 14 frt, félévre : 7 frt, negyedévre : 3 frt 50 kr, egy hóra: 1 frt 20 kr. Kedvezményes áron kapják az előfizetők a «Kis Világ* cimü gyönyörűen ilusztrált gyermek-újságot: f negyedévenkint csak 50 krért és az «Évszak» czimü gazdag tartalmú divatlapot negyedévenkint 65 krért. Az előfizetési pénzek a Magyar Hirlap kiadóhivatalába küldendők Józsefkörut 47-ik szám alá. Előfizetni bármely naptól kezdve lehet a Magyar Hirlap-ra. leányát. A vajda felesége rokona volt Ottónak. Hogy ő csak komolyan vette e házassági szövetkezést, mint kezdetben maga a nagyralátó vajda, annyira kétségtelen, hogy Károly Róbert hiveit nem kis ijedelem fogta el e terv hallatára. Nem is volt tréfadolog. Ha Ottó a Németujváriak mellé,'kik egyét magukénak tekintek, az Ákosok mellé, kik azt a rokonság miatt hathatósan istápolták, megnyeri még a hatalmas vajda föltétlen segélyét : nagyon hamar fölbillent volna az anjoupártiak serpenyője, melyben lágymeleg barátok tárták az ellensúlyt. Vincze, az újonnan kinevezett kalocsai érsek, sietett is tiltó szavát hangosan fölemelni és meghagyni az erdélyi püspöknek, hogy necsak az ily veszedelmes terveket forraló vajdát közösítse ki az egyházból, hanem nagyobb nyomaték kedvéért egyúttal a vajda valamennyi megyéjét rekessze egyházi tilalom alá. Péter erdélyi püspök azonban e rövid ésszel hozott méltatlan rendeletet nem hajtotta végre, hanem föllebbezte a szentszékhez. Mire az érseket is elkapta buzgóságának heve és magát az erdélyi püspököt is kiközösítette. Hasztalan vetette magát közbe Károly Róbert király és Újlaki Ugrin tárnokmester; az érsek, noha udvari kancellár is volt, csak a püspök személyét illetőleg vonta vissza kemény ítéletét, a vajdára nézve fönntartotta teljességében. tették : levált a szíjról, melylyel tartója a nyereg kapájához volt csatolva. Visszavágtattak tehát s szerencséjükre egy méttföldnyire, valamely mocsárban megtalálták. Aztán ügetve siettek Pozsonyba, hol őket Németujvári Iván fogadta. Az osztrák herceg megboszulandó kíjátszatását, azon ürügy alatt, hogy Károly Róberttel kötött szövetsége úgy kívánja, a Lajta és Rábcza közti vidéken a Németujváriak jószágait pusztította ugyan; de ez nem változtatott Károly Róbert helyzetén. Szerencséje volt, hogy Tamás esztergomi érseket (Mihály a mult évben elhunyt) nem hagyta el lelke. Hogy a veszedelmes új áramlatnak, ha lehet, elejét vegye, vagy legalább gátot vessen, s az Anjou-párt megfogyatkozott híveibe új bátorságot öntsön, az Ottó pártja leghatalmasbjaira, a Németujváriakra merész csapást mért. Érseki székhelyéről, melyet a Németujváriak tartottak elfoglalva, száműzve levén, prépostságában, Székes-Fej érvárt 1305 augusztus 2-án személyesen lépett íöl a szószékre és nagy közönség jelenlétében az egyházból kiközösítette Iván és Henrik urakat, amiért Károly Róbert király iránt hűtelenek, az érseki javakat lefoglalva tartják és népét zsarnoki hatalommal vérig kínozzák; birtokaikat egyházi tilalom alá rekesztette, a sátánnak ajánlván őket. Váratlan ugyan nem lehetett e mennydörgés, amennyiben az érsek kemény ^élete kimondása előtt levelek és követségek által ismételve intette a tévelygőket : hatása mindamellett el nem maradt, bár Ottó koronázását meg nem akadályozta. Az előkészületek meglévén, Ottót hivei Székes-Fejérvárra vitték, itt Rádi Benedek veszprémi és Antal barát, a csanádi püspök, 1305 december 6-án királylyá kenték és megkoronázták. Majd Budára jővén, végig nyargalt az utcákon, teljes díszben és koronával a fején, királyul mutatva be magát. Nagy sereggel jött Budára. A csapatok a budai és pesti mezőkön táboroztak. Biztosra vehetjük, hogy a dunántúli, duna-tiszaközi nemesség, mely akkor csaknem kizárólag a Németujváriakkal tartott, a gömöriek, borsodiak, szabolcsiak, bihariak, hol az Ákosok, Borsák, Debreczeni Dózsa s a Semjének (Kállaiak) vitték a vezérszót, ott valának. Nem hiányzottak az erdélyi szászok se, kiket Blaufusz (Blaufuccz) István, Góbiin és Miklós comesek vezettek, A szászok készségesen esküdtek hűséget a német eredetű királynak. De ennél többet egy évig nem hallunk Ottó király országos tevékenységéről. Az érseki kiközösítés annyira megdöbbentette á magyar főurakat,, hogy teljes tanácstalanság állott be náluk. Senki se tudta, mit tegyen ? Ottót pártolja-e tovább is,, avagy visszatérjen Károly pártjára ? Végre abban állapodtak meg az ország összes főurai és nemesei, hogy hagyják magától fejlődni a dolgot és az 1307-ik évi májusig semminemű actióba nemi keveredtek.