Esztergom és Vidéke, 1895

1895-09-08 / 72.szám

munkás saját teritett asztalától ön­ként fosztja meg magát azért, hogy azután mint koldus mások alamizs­nájából nyomorogjon. A gyáriparos államok példája igazolja, mikép a munkások legnagyobb része az ál­tal, hogy szép jövedelmüket hasz­talanul elfecsérlik és elforgácsolják, a munkaadónak valóságos rabszol­gáivá alacsonyítják le magukat. A munkásoknak tehát igenis szer­vezkedni és szövetkezni kell, de nem kivihetetlen bolondságok és izgatás, munkakerülés végett, hanem saját előnyük előmozdítására. HÍREK. Esztergom, 1895. szept. 7. — Bérmálások. Boltizár József ált. érs. helynök f. hó 6-án hosszabb bérmaútra indult a Csallóközbe dr. Walter Gyula primási titkár kiséretében.. A bérmálások \ Vásáruton, Duna-Szerdahelyen, Ballony­) ban, Bőősön, Felbaáron, Nagy-Magyaron, Püspökiben és Somorján lesznek. Boltizár püspök szeptember 15-én szándékozik Esz­tergomba visszatérni. — EskÜVŐ- Lapunknak majdnem csa­ládi ünnepe lesz kedden, e hó 10-én. E napon vezeti oltárhoz Gerenday József szerkesztő-kollegánk és a Hunnia könyv­nyomda tulajdonosa bájos fiatal meny­asszonyát, Schönbeck Mariska kisasszonyt a belvárosi plébánia-templomban. Hogy az «Esztergom és Vidéke* olyan mo­dern és diszes külsőben kerül olvasókö­zönségünk asztalára, ebben jó része van a Hunnia könyvnyomdának és főleg a derék tulajdonosnak, kit a nagy és igaz •öröm alkalmából mi is örömmel üdvöz­lünk. — Az első polgári házasság. Krupla­níc Kálmán, vármegyénk főispánja beje­lentette Maiina Lajos polgármesternek, hogy leánya, Kruplanic Aranka október i-én egybe fog kelni Etter Dezső balassa­gyarmati aljárásbiróval. Ez lesz az első polgári uton kötött házasság városunk­ban. A vármegye feje adja tehát a jó példát, hogy nem kell félni attól az any­nyira rettegett polgári házasságtól. Az előkelő frigyet természetesen polgári hir­detés nem előzheti meg, csupán a három­szori egyházi hirdetés. Mint illetékes hely­ről értesülünk, az első polgári házasság­kötést nagyobb ünnepélyességek közt fog­ják megtartani. — Szószék a kiállításra. Neumayer Károly, helybeli jónevű iparos megbízást nyert a herczegprimási igazgatóságtól, hogy egy, a perbetei kath. templomban felállítandó diszes szószék terveit készitse el. A szószék a hercegprímás költségén ké­szül és a milleniumi kiállítás tárgyai közt bizonyára előkelő helyet foglal majd el, miről a bíboros főpap bőkezűsége és a megbízott iparos szakavatottsága és ügyessége kezeskedik. | Esztergom gyásza. | László főherceg ha­lála az egész városban mély megdöbbe­nést keltett, mert nincsen lakosa Eszter­gomnak, ki ne rokonszenvezne a legma­gyarabb főhercegi családdal és ne sajnálná szegény, korán elhunyt reményteljes ifjú sarjadékát a Habsburgok hatalmas fajának. Az első hírt a hercegprímás kapta váro­sunkban. Ezután csakhamar városszerte elterjedt. Maiina Lajos h. polgármester irögtön a következő távirattal adott kife­jezést a város részvétének: »József cs. és kir. főherceg úr ő fenségének Buda­pesten. Fogadja fenséged az uralkodó házhoz mindenkor tántorithatlanul jobbágyi hűséggel ragaszkodó Esztergom szab. kir. város közönségének legmélyebb részvétét szeretett fia, László cs. és kir. főherceg ő fen­ségének korán történt elhunyta alkalmából. .Maiina Lajos, h. polgármester.* A her­cegprimási irodából pedig ezt az értesí­tést küldték a polgármesterhez : «Tek. polgármester ur! A helybeli főszékes­egyházban hétfőn, f. hó 9-én reggeli 9 tórakor László főherceg ő cs. és kir. fen­ségé elhunyta alkalmából gyászistenitisz­telet fog tartatni, melyre tek. polgármes­ter urat és a vezetése alatt álló tiszti­kart ő eminenciája kegyelmes megha­gyásából tisztelettel meghívja. Eszter­gomban, 1895. szept. 7-én. Hettyey s. k. kanonok, iroda igazgató.* Ugyanilyen ímeghivó ment a vármegye közönségéhez is. Mindkét tisztikar testületileg fog meg­jelenni a végtisztességen. A városházán, a megyeházán, reáliskolán, primási rezi­dencián, bencések-székházán, takarékpénz­táron és magánosok házain gyászzászlók lengenek. Lapunk szerkesztősége is ki­tűzte a legmagyarabb főherceg lesújtó fájdalma napjára a gyászlobogót. — Egyházi Ünnepély. Lélekemelő ün­nepély színhelye volt — mint lapunknak írják — f. hó i-én az ékeli róm. kath. plébánia templom. A templom véd­szentje szent Ágoston püspök, s ennek napját követő vasárnap tartatott a búcsú. E napot emlékezetessé tenni óhajtván a hitközség lelkésze, ugy intézkedett, hogy a lourdesi szűz Mária szobra, melyet a hívek adományaiból szerzett be, e napon legyen megáldva s a hivek köztisztele­tére átadva. Köztudomású lévén az egy­házi ünnepség, a szomszéd pébániabeli hivek Érsekiéiről lelkészök vezetésével és a fiók községbeliek magánájtatosság­ból körmenetileg jelentek meg. Az ünne­pélyes szentmisét Gróf Majláth Gusztáv komáromi helyettes plébános végezte a jelen volt lelkészek segédlete mellett. Szent mise végeztével Majláth a szószékre lépett és a nagyszámmal egybegyűlt hallgatóságot épületes és lelket megra­gadó, gyönyörű beszédben buzdította a templom védszentje iránti tiszteletre s példája követésére. Eközben megkapó s könnyekre indító szavakkal szóllott a Lour­desi kegyelemhely csodás eseményeiről, Beszédje végeztével, koszorúkat tartó, díszesen Öltözött leányok s a hitközség égő gyertyát vivő elüljáróitól környezve körmenetileg vonult segédletével az egy­szerű de ízléssel készült, állványra helye­zett szép szoborhoz s azt egyházilag megáldván Te Deum-ot énekelt, mire fel­zendült a hivek szivéből Istenhez a hála ének, hogy most már a Szűz Mária szobra előtt imázva az élet viszontagságai közt erőt és kitartást nyerhetnek. A templom­ból a plébánia-lakba térve az iskolaszék tagjai s a koszorús leánykák megindu­lással köszönték meg gróf Majláthnak megjelenését, ki a szeretet ez őszinte megnyilatkozását leereszkedő nyájas sza­vakkal viszonozta. Ebéd alatt Kemenczi Mihály plébános a vendégszerető házi gazda lelkes szavakban mondott köszö­netet nem saját érdemének, hanem a szent Szűz iránti fiúi kegyeletének tudva be azt, hogy O méltósága ezen ünnepély fényét kegyes megjelenésével emelte. A délutáni isteni szolgálatot is Majláth vé­gezte teljes papi segédlettel, mely után a szomszédos egyházak hivei ismét kör­menetileg tértek vissza otthonaikba. — Elmaradt bankét. A helybeli járás­bíróság fejének, Magos Sándornak kir. táblai bíróvá történt kineveztetése alkalmából mint már megírtuk — tisz­telői banketot szándékoztak rendezni. Most arról értesítenek, hogy a díszva­csora az ünnepelt kívánságára, különösen a családjában levő betegség miatt elma­rad. Az ünnepelt az ügyvédi és biróí kar köréből alakult rendező bizottsághoz in­tézett levélben «mindazoknak, kik a kez­deményezésbe befolytak s a tervezett banketen résztvenni szándékoztak, — szives jóindulatuk, rokonszenvük és barát­ságukért leghálásabb köszönetét* nyilvá­nítja. A rendezőség maga részéről a leg­őszintébb köszönetét fejezi ki az aláírók­nak, kik a netáni befizetéseket az ivtar­tóktól fogják visszakapni. — Halálozás. Vanke Sándor, a her­cegprimási uradalmaknak sok éven át volt erdőmestere Puszta Farkasdon hosszú ál­dásteljes életének kezdődő öreg ! órában elhunyt. Az erdészet körül sok érdemet szerzett és általános tiszteletnek örven­dett erdőmester elhunytáról a mélyen sújtott család ezt a gyászjelentést adta ki : Özvegy Vanke Sándorné, Vanke Im­re, ifj. Vanke Sándor, Vanke Eleonóra özv. Gréger Péterné, Lujza és Antónia férjezett Vagner Sándorné, fájdalomtól megtört szívvel jelentik, — a leggyöngé­debb hitvestárs-, az áldott jó apa és szerető testvérnek tekintetes idősbb Van­ke Sándor úrnak a herczegprimási ura­dalmak volt erdőmesterének, f. évi szep­tember hó 5-én délelőtt fél 1 / i 11 órakor Pa. Farkasdon, a halotti szentségek áj­tatos felvétele után, életének 61-ik, bol­dog házasságának 37-ik évében, hosszas szenvedés után bekövetkezett gyászos el­hunytát. Az Úrban elhunyt örökké felejt­hetetlen, drága kedves halott földi ma­radványai a róm. kath. egyház szertar­tásai szerint f. hó 6-án Pa. Farkasdon d. u, 5 órakor fognak beszenteltetni, honnan Esztergomba, a szentgyörgymezői sírkert kápolnájába szállíttatnak s szeptember hó 7-én d. u. 5 órakor fognak Isten ne­vében örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat f. hó 9-én d. e. 10 órakor az esztergomi főszékesegy­házban fog az Egek Urának bemutattat­ni. Pa. Farkasd, 1895. szeptember hó 5-én. Áldott legyen emléke s az örök világos­ság fényeskedjék neki ! — Vanke Sán­dor az utóbbi időben sokat betegeske­dett, különösen pár év előtt történt nyug­díjaztatása óta. Vigasztalja a közrészvét a gyászba borult családot ! A tejnetés ma délután ment végbe nagy részvét közt Szentgyörgymezőn. — Értesítés. Az iparostanulóknak az 1895/96-ik tanévre leendő felvétele f. évi szeptember hó 9-én és 10-én, azaz hétfőn és kedden este 6 órától 8-ig történik. Esztergom, 1895. év szeptember hó 7-én. Major János, igazgató. — Pórul járt bucsÚS. Csatkára, Fehér­megyébe tartott egy búcsújárás e hó 5-én. Köztük volt Molnár András 65 éves parasztgazda is kocsin. Útközben lovai megbokrosodtak, a kocsit felfordították Molnár arcán és karján megsebesült. • — Nagy zsebtolvajlás. Nagy feltűnést keltett országszerte egy vakmerő zseb­tolvajlás, melynek áldozata Wollman Kázmér, dr. Helc Antal városunk volt polgármesterének sógora. Wollmant, a krasznibródi uradalom földesurát sátor alja-ujhelyen három zsebmetsző vette kö­rül, midőn a mezőlaborci vonatra akart szállani és nagy ügyességgel kirántották tárczáját a mellényzsebéből. Wollmann észrevette a lopást és rögtön jelentést tett az állomásfőnöknek, de fontos üzleti dolgai miatt tovább utazott. A rendőrség erre kutatni kezdte a tolvajokat és a ka­lauz a tolvajok közül a Budapest felé induló vonatban kettőre ráismert, kiket el is fogtak. Az elfogottak, Mendelovics Márton és Grósz Jakab, hírhedt tolvajok, kik egész Európát bejárták, mindenütt jó emléket hagyva hátra; a jó ma daráiról hires borsodmegyei Csabáról valók és igen elegánsan voltak öltözve. A harmadik tolvajnak, kinél a pénztárca volt, sikerült elillanni. — Az elfogottak nem akarják társuknak nevét bevallani, de a kalauz előadásából annyit tudnak, hogy vörös hajú és szakállú, 40 év kö­rüli, elegánsan öltözött alak. Wollmann távirata szerint, melyet Schmidt rendőr­tanácsoshoz intézett, ki a vizsgálatot ügyesen vezeti, a tárcában 25 darab szá­zas, 5 darab tizes, 15,750 frt értékű érték­papír és néhány értékes váltó volt. A megmenekült tettes kézrekeritésére 500 forint jutalmat tűztek ki. Az elfogott zsebtolvajt át fogják adni az ügyész­ségnek. — A Dunába fult. Szentgyörgymezőn tegnap a Nagy-Dunából a gép-gyár mel­lett egy 14 éves fiú hulláját fogták ki és a szentgyörgymezei hullakamrába szárí­tották. — Kifogott holttest. Augusztus 20-án a szentkirályi szigeteknél a Dunából egy alacsony, zömök termetű, barna hajú 15—16 év körüli férfihullát fogtak ki. Arcvonásait, minthogy 3—4 hétig volt a vizben, már nem lehetett felismerni. Az esztergomi rendőrség akkor azt hitte, hogy a hulla Fábry Dezső Pozsonyból eltűnt férfival azonos. De Pozsonyból értesítést nyert, hogy tévedett, mert hoz­zátartozói nem ismertek Fábry Dezsőre, csak a ruha volt hasonló. — Szerencsétlenül járt munkás. Tran­csik József marosi kőműves-segéd a füzi­tői vasút-állomás építkezéseinél dolgozott. Csütörtökön reggel egy tégla a fejére esett és súlyos hasadást ejtett a fején. Eszméletlen állapotában dr. Simonyi or­vos részesítette az első segélyben. Álla­pota életveszélyes. — Difteritisz. Sebők Ferencz földmi­ves 2 éves gyermeke a napokban difteri­tiszt kapott. Kezelő orvosa jelentést tett, hogy a gyermeket nem részesítheti kellő ápolásban, mert a ház udvara szűk, a lakás csak egy szobából áll és ezenkí­vül ugyanabban a házban van egy lakás, hol öt apró gyermek szaladgál, kik el­kaphatják a difteritiszt. A város h. pol­polgármestere tehát utasította Haugh Lambert városi alorvost és Bártfay kór­házgondnokot, hogy a beteg gyermeket vigyék el a lakásból és a járványkór­házba szállítsák. — Lenyakazott felelős szerkesztők A mennyei birodalomban a felelős szer­kesztőknek nincs éppen mennyei állapotuk. A Pekingi Ujsag nevezetű szarkaláblap­nak, mely tudvalevőleg kilenczszáz éves, megjelenésétől mostanáig 1800 szerkesz­tőjét nyakazták le, ha ugyan hinni le­het a kinai történészeknek. Tehát minden esztendőben átlag két felelős szerkesztő vesztette el a fejét bárd alatt. Talán ez az oka, hogy Kínában nem igen van elter­jedve a hirlapírás veszedelmes mester­sége. A Pekingi Újságon kívül van ugyan még egy u]sága Pekingnek, de ezt euró­paiak alapították és vezetik, a kiket még sem lehet a fentebbi kinai szokás szerint felelősségre vonni. Szerkesztői üzenetek. X. Y. Budapest. A cikket köszönettel vettük és kérjük munkálkodását továbbra is. A t. példányt megindítjuk. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos NÓGRÁDI JENŐ. ÜzletmegTiyitás Van szerencsém a n. é. közönség becses tudo­mására hozni, hogy Esztergomloaii, a Fö-uton, Brmiiier-féle házban női divat- és Confectio üzletet nyitottam. Midőn magamat és ujonan berendezett üzletemet a n. é. közönség b. figyelmébe ajánlom, igérem, hogy előzékeny, pontos kiszolgálás és szolid árak által iparkodni fogok megelégedésüket és pártolásukat kivívni. Kiváló tisztelettel WILHEIM MIHÁLY, női divat- és Confectio üzlete ESZTERGOMBAN.

Next

/
Thumbnails
Contents