Esztergom és Vidéke, 1895

1895-09-05 / 71.szám

-tember hó folyamán, de a híd-felszentelés napjáig, szeptember 20-ig okvetlenül Esztergomban marad. — A beszterczebányai püspök, Rimely Károly Boltizár József püspök látogatására vasárnap Esztergomba jött és hétfő reggelig, mikor tovautazott, Boltizár püspök nagy vacsorát rendezett vendége tiszteletére, melynél még jelen voltak: :Sujánszky Antal nagyprépost, Gráffel, Csernoch, Rosszival kanonokok, dr. Walter Gyula hercegprimási titkár és Veczel, Rimely püspök beszterczebányai jószágkormányzója. A táblánál először aházigazda köszöntötte fel vendégét, mire Rimely válaszolt hosszabb, nagyon szép beszédben, kiemelve Boltizár és Esztergom váTosa iránt érzett szeretetét és ragaszkodását. Az illusztris vendég hétfőn reggel '9 órakor apátsága látogatására Lekérre ment, honnan kocsin utazott Beszterczebányára. — Uj oltár a bazilikában. Az esztergomi főkáptalan Simor János szobrán kivül a milleniumra uj oltár készíttetését határozta el. Az oltár Szent Márton névéről neveztetik el és a Szentségtartó oltár bal oldalán Szent Adalbert oltárával szemben nyer elhelyezést. Több művészi "kivitelű szobor és dombormű disziti majd tiszta karrarai márványból : Felül a főIhelyen Szent Márton szobra, tőle jobbra és balra pedig Szent Jolán és Szent Kunigunda szobrai. Három relief lesz az oltáron, melyek tárgya Kupa vezér lázadásából, Szent István életéből és a szentmártoni kolostor alapításából vétetik. A •szobrokat és reliefeket Kiss György jeles hazai szobrászunk készíti. — Az állami hidat e hó 15-én veszi át az állam Chatry Szaléz és fia válalkozó•cégtől. Az állam egy évig házi kezelésben fogja tartani a hidat. — A kaszárnya átadása. A félmilliós .uj esztergomi kaszárnyát hétfőn és kedden vette át a város Grünwald építési vállalkozótól. Az átvétel hétfőn d. e. 9-től 12-ig, délután 3—7-ig, kedden 8-tól 12-ig •és délután 4—7 őraig tartott. — Jelen voltak a város részéről : Maiina Lajos helyettes polgármester, Kollár Károly főjegyző, dr. Földváry István főügyész, Dóczy Antal számvevő, Sinka Ferenc építész, Tiefenthal Gyula városi mérnök, és Marosi József, Eggenhofer József, Frey Ferenc, Zsiga Zsigmond, dr. Feichtinger Sándor, Rudolf Mihály, Schönbeck Imre, Kiss István képviselők, a kahagyták magára soha. Már ritkábban jelent meg álmában Regedy Endre ... A szegény tudós valószínűleg megbékélt, mert azóta két csendes misét is tartottak a lelki nyugalmáért. Aztán egy napon Margit pompás unaloműző szórakozást gondolt ki. Eszébe jutott, mily gyönyörű mulatság volt a velenczei tavakon gondolázni. Rimánkodott az urának. — Kedvesem, vigy el csolnakázni. Imádom a vizet, a hüs habokat, melyek ringatnak. De édes érzés az, hiszed ? Csevegés közben nem vették észre, hogy hátuk mögött borult az ég. 1 A játékos kedv zajában nem tünt fel a társaságnak, hogy Dombory Margit egyszerre elhalványult és mély szomorúsággal néz maga elé. Váratlan és minden ok nélkül való sikoltása ijesztette meg őket. — Mi az ? Mi történt? — Semmi, semmi . . , Egy ostoba tiszavirág a nyakamba szállt . . . . . . Olyan puha volt . . . Br . . . Margit hazudott. Regedy Endrét látta a vizben és hallotta egy pillanatra hangját: — Eljöttem érted kedvesem . . . Aztán tovább hintázott a csolnak, az erdő zenéje hangzott le a folyó tükrére, mig hatalmasat iramodott, a meghajlott füzes ágak fölött, a hátsó része megbillent és fölfordult . . . Oh, szegény Dombory Margit ott verdeste egy pillanatig két karjával a mély viz gyöngyöző tükrét, fennt úszott a színen, mint egy nagy rórssaszinő virág, de csak egy pillanatig, aztán kinyílt, a vízből két sovány kar átölelte a derekát és levitte magával a mélységbe. Békefi Antal. szárnyaügyi bizottság tagjai. Az építők részéről Zobel Ernő budapesti műépítész és helyettese Hönel Béla, Grünwald Lajos, a Grünwald-testvérek vállalkozó cég képviselője. Az átadás jegyzőkönyvéhez az adatokat Sinka Ferenc építész szolgáltatta. A bizottság összejárta a kaszárnya öszszes épületeit, a pincéket, padlásokat, apróra megvizsgált mindent. Az eredmény az, hogy több nagyobb észrevétel történt, amelyek nem éppen olyan hibák, melyek az épület használhatóságára vonatkoznak, de amelyek meglehetős árlevonásokat fognak maguk után vonni. Igy az összes ablakok nem a terv szerint vörös fényűből, hanem fehér fényűből készültek, mi legalább 25% árkülönbséget tesz ki. Lényeges hiba, hogy a falak ahelyett hogy cementtel volnának bevonva, csak cement-mésszel lettek bemázolva és több más apró mulasztás. A kaszárnya történetéhez megjegyezzük, hogy 1893. év őszén kezdték építeni. Tervezője R á t h Gusztáv műépítész volt, aki tervéért 1200 forintot kapott. A buda-utcai kaszárnya és a kenderföldi katona-kórház került 410,000 frtba, a hozzávaló telek 82,000-be, Öszszesen az egész 492,000 frtba, mihez hozzávéve a kisajátítási költségeket, éppen kijön a félmillió forint. Holnap, szeptember 5-én veszi át a katonai hatóság a várostól a kaszárnyát. A buda-utezai kaszárnya pavillonrendszerben épült, összesen 8 különálló épületből áll : a markotányos-épület, tiszti lakház, iroda-ház, A. B. legénységi épület, istálló és mosókonyhából. A markotányos-épület 1 emeletes, az istálló és mosókonyha földszintes, a többi kétemeletes, közben tágas, gyakorlatokra alkalmas udvar és helyenkint parkozható hely van. A markotányos épület 2 külön bejárással bir. A földszinten-találjuk a markotányos szobáját, a 4 ablakos altiszti iskolát, vívótermet. Lépcsőháza igen csúnya, hitvány suttól márványból készült. Az 1. emeletén van a tágas tiszti-konyha és a 5 szobából álló tiszti-kaszinói helyiség. Ezek az olvasóterem, két kártyaszoba, ruhatár és a nagy étterem, mindannyi parkettel ellátva. Az étterem 7 ablakos, 2 ajtós, a legszebb terem az egész épületben. A padmalyon felül a 26. ezred tulajdonosainak címere és nevei vannak föstve, legutolsó köztük Mihály orosz nagyherczegé, a mostani tulajdonosé. A falakon már ott függ ő felsége a király, Simor hercegprímás, Albrecht főherceg, Károly és Vilmos főhercegek arcképei. Egy helyen látjuk az ezredeseket ebben a sorrendben : Appel 1881—84., Dittrich 1884—86., Waldkirch 1886—87, Grivicsics 1887—92., Görz Arthur 1892-től. A terem igen kellemes benyomást tesz a nézőre. A második bejáráson juthatni a markotányos-épületnek a legénység számára épült részébe. Itt van a legénység kantinja, nagy konyha, bormérő helyiség stb. A tiszti pavillonban lesz lakása egy kaszárnya-kommandáns kapitánynak, egy főhadnagynak és egy hadnagynak, ezenkívül a nős altiszteknek. Az iroda-épületben vannak az ezred Összes iroda-helyiségei, földszinten a Wertheim lakatú vasajtóval és vas-spalétákkal ellátott ezred-pénztár. Az istálló 15 lóra épült, igen praktikus beosztású, vas-jászolokkal. A mosókonyha épületben van fürdőszoba és öltözőszoba a legénységnek, egy nagy gőzkazán, melyben a vizet forralják. A 3 legénységi épület általában kellemes benyomást tesz, tágas, szellős, célszerű beosztású. Legnagyobb hiba az egészben a fatális alacsony földszintes ablakok, az eszthetika ellenes külső és még egy — ha borsót hintenének alája és kitolnák a Buda-utcáról, a város közepéről a Kenderföldekre . . . — Az esztergomi kir. érs. tanítóképzőintézetnél az őszi tanitóképesitő vizsgálatok szept. hó 26-án s a következő napokon fognak megtartatni. Felhívom ennélfogva mindazokat, kiknek erre vonatkozó felsőbb hatósági engedélyük van, hogy 25-én, a kiknek pedig megelőzőleg osztályvizsgálatokat kell kiállaniok, hogy 23-án az alulírottnál személyesen jelentkezzenek. Esztergom, 1895. évi szeptember hó 4-én. Dr. Kováts Kálmán, igazgató. — Beiratás a szenttamási iskolába. A testvér város népiskolájába a beiratások szeptember i-tői 5-ig tartattak meg. Az ünnepélyes »Veni Sancte« szeptember 6-án lesz. Kellemetlen félreértésekre adott alkalmat több izben, hogy mig a belvárosi elemi tanodákban minden osztályban 1 frt a tandíj, addig a szenttamásiban az osztályok szerint 1—4 frt. Több szülő zúgolódott e miatt és azzal fénye getőzött, hogy egyenesen a miniszternél tesz feljelentést. E nagyobb tanpénzszedés régi szokás a szenttamási iskolánál és az egyházmegyei főtanfelügyelőnek ez év május havában hozott végzésén alapszik. E végzéshez a szenttamási iskolaszék két izben hozott határozatával is hozzájárult, mivel a magasabb tandíj az ottani tanitó csekély fizetésének kiegészítésére szolgál. A szülők panasza azonban méltányos, mert miért fizessen az egyesült Esztergom egyik iskolájában 4 frtot egy negyedik osztályú tanulóért, mikor a belvárosban csak 1 frtot fizet. A tandíj csak úgy volna városszerte nivellálható, ha az illetékes körök egyúttal a tanítói fizetések rendezéséről is gondoskodnának. — Kovács Ábel halála. A kik a balatonfüredi hajóhidról a fürdőhely eszplánádjára kiléptek, mindannyian ismerték azt a nyájas tekintetű öreg papot, aki botjára támaszkodva, egy régi ismerős mosolyával üdvözölte az érkező idegeneket. Kovács Abel volt, a fürdőintézet igazgatója, ( egy kedves puritán öreg páter, akit Ecsi László nyugdíjazása után helyeztek az előkelő fürdőhely élére. Kovács Abel, mint a Benedekrend jószágkormányzója, régóta nagy renomméban állt az egész szerzet előtt, mert gazdálkodásának, ügyességének, ritka és pedáns becsületességének a gondozott birtokok határain tul is messze híre ment. Vaszary Kolos, pannonhalmi főapát korában, benne látta a legalkalmasabb férfiút ahhoz, hpgy a fürdő régi jó hírnevét növelje. Es a legnagyobb dicséret, amit Kovács Ábelre mondani lehet az, hogy szerzetes létére csodálatos érzékkel kormányozta ezt a vidám mulatóhelyet, sőt nagy népszerűségre is szert tett azok körében, akik Balaton-Eüreden az utóbbi esztendőkben megfordultak. A szerzet anyagi viszonyai, fájdalom, nem engedték meg neki, hogy mindazokat a reformokat megvalósítsa, amelyek egy fördőhely kiessé tételéhez szükségesek. Egy jámbor és csöndes életű, szerzetesrendtől végre is nem lehet kívánni, hogy üzletileg is annyit tegyen, mint egy élelmes részvénytársaság. Ami a kiszabott szük keretben lehetséges volt: mindezt becsületesen megtette az öreg Kovács Ábel, aki hajnaltól napestig talpon volt, hogy a vendégei jól érezzék magukat. Szinte azt lehetett volna hinni, hogy négy Kovács Ábel is van, mert az Erzsébet-udvar előtt, a hideg fürdő foyerjéban, a parton, a födött folyosón egyaránt találkozni lehetett vele a nap minden órájában. Kovács Ábel szombaton kétnapi betegség után meghalt, kedves emléket hagyva mindazok szivében, akik valaha érintkeztek vele. Kovács Ábel több ideig tanárkodott a benczésrend esztergomi főgimnáziumában és itt is nagy népszerűségnek, szeretetnek örvendett. Kaán János lovaggal együtt ő alapította egyik virágzó pénzintézetünket, a „Kereskedelmi és iparbank" ot, amint ez a bank lépcsőházában elhelyezett emlékkÖvön olvasható. — Beiratások a kereskedő-iskolába. A kereskedő-főnökök értesíttetnek, hogy a beírások a kereskedelmi alsófoku iskolába f. hó 8-án, vasárnap d. u. 2 órakor a reáliskola épületében tartatnak meg. — Gyilkosság-e vagy öngyilkosság? Handbauer Antal kirvai földmives együtt lakott agg apjával, a 72 éves Handbauer Lipóttal. Szombaton este együtt megvacsoráltak és az öreg szokása szerint az istállóba ment aludni. Reggel hajnalban a fiú felkelt a lovakat megetetni. A nyitva álló félszerben a gerendára felakasztva találta édes apját. Megijedt és elkiáltotta magát: »Jézus Mária József* ! Aztán átszaladt szomszédjához, Schmidt Jánoshoz, kit álmából keltett fel. Vele együtt visszajöttek, Schmidt elvágta a kötelet, a hulla a puha szalmába alázuhant. Eddig még rendben volna a dolog. Csakhogy a hulla vizsgálatánál dr. Grosz Miksa körorvos gyanúsnak találta, hogy a hulla orrából és füléből vér ömlött ki és a bal fül mögött éles szélű 1 és fél centiméternyi vágás volt. E miatt orvosrendőri boncolást- és vizsgálatot tartottak, kihallgatták a fiút, a szomszédot, s azokat, kik tudtak az esetről, melynek eredménye az, hogy Handbauer Lipót valószínűleg életuntságból akasztotta föl magát. Már régen emlegette, hogy ilyen öreg embernek nem öröm az élet, süket is volt, rosszul látott és már egészen eltörődött. A fültövönejtett seb pedig akkor keletkezhetett, mikor Schmidt szőllővágó késsel a felakasztott kötelet hirtelen elvágta. A halál akasztás folytán fulladás miatt következett be és nem a jelentéktelen sebből származott. — Huszárok Párkánybán. A 6-os honvédhuszár ezred Viczián ezredes parancsnoksága alatt vasárnap Párkányba jött ezredgyakorlat céljából. Hétfőn távoztak Érsekújvár felé. p?— Bátor életmentő. Egy berúgott cseh bányamunkás fürdött ma délben a kisdunai hidnál. Levetkőzött és az alacsony vizben vigan lubickolt ebben a nagy melegben. De mikor bátorságot kapva, az uszoda felé ment, ahol a Duna mélyül, egyszerre elvesztette lábai alól a talajt, sülyedni és fuldokolni kezdett. Kiáltásaira két városi rendőr rohant segítségére egy ladikkal, de egyik sem tudott evezni, csak forogtak cél nélkül a vizén. Szerencsére arra járt ifj. K r á m Károly községi utibiztos, ki gyorsan a csónakba ugrott és a már-már elsülyedo csehet idejekorán kimentette. Krámnak köszönheti a jámbor cseh, hogy csehül nem járt esztergomi fürdőzésével. — Terjed a sertésvész. Hivatalos kimutatás szerint Esztergom városban és a környékén fekvő pusztákon aug. 25-től szept. 3-ig 5 db sertés hullott el, Kenyérmezőn szintén 5 sertésvészben. — Kitett gyermek. Azt az ismeretlen fekete ruhás nőt, ki 4 éves fiúgyermekét Piszkén lelketlenül elhagyta, már felkutatta a pesti rendőrség. Az is kiderült, amit legutóbbi számunkban megírt hírben is, kifejtettünk, hogy a törvénytelen atya Piszkén lakik, még pedig egy intelligens, családos piszkei úri ember az. A kitett gyermek egy legénykori szerelmi viszony gyümölcse. A szegény gyermeket egyelőre Piszke község vette ápolás alá. — Leteszi-e Eszterházy Pál herceg az esküt ? Ilyen cím alatt ezt írja a Pesti Hirlap: Ezt kérdezik egymástól, akik kíváncsiak annak a pörnek kimenetelére, amely most folyik a soproni kir. törvényszék előtt és amelyben Eszterházy Pál hg. az alperes. Wimmer Imre, a hercegi. hitbizományi birtokok egykori igazgatója, mikoron állásából elkerült — álitólag — ígéretet kapott Eszterházy Pál hercegtől, hogy minden befolyását érvényesíteni fogja, miszerint végkielégítésül vagy 40,000 forintot kapjon vagy nyugdijat és melléje még 10,000 forintot. Wimmer azonban midőn állásából elkerült, nem kapott egyebet rendes nyugdíjnál. Wimmer, aki időközben a hercegprímás jószágigazgatója lett, pört indított a herceg ellen 10,000 forintért. A bepörölt herceget a mostani jószágigazgató, Haller József védte. A kir. törvényszék a pörben azt Ítélte, hogy meg kell esketni a herceget, vájjon igért-e Wimmernek 10,000 forintot. Az eskü dönti el a pör sorsát. Eddig a P. H. Megjegyezzük, hogy Wimmer Imre, jelenleg muzslai ügyvéd és megyebizottsági tag nem volt a hercegprímás jószágigazgatója, hanem az esztergomi főkáptalan főtisztje. — Ertesités. A komáromi állami polgári leányiskolában a beiratások szept. i-én, 2-án és 3-án történnek; ugyanekkor tartatnak a felvételi vizsgák is. A javitóés pótvizsgák szept 4-én, szerdán délután 2 órakor tartatnak. Az iskola I. osztályába legalább 10 éves oly leányok vétetnek fel, kik az elemi iskola 4 osztályát kielégítő sikerrel végezték. Kik ezen fokú tanulmányokról nyilvános tanintézettől bizonyítványt nem mutatnak elő, azok felvételi vizsgálat által kötelesek megfelelő előképzettségüket igazolni. Az intézet többi osztályába csak oly növendékek vehetők fel, kik megfelelő életkorral jelentkeznek és felvételi vizsgán igazolják, hogy az intézet tantervében kijelölt mérvben kielégítő sikerrel végezték mindazt, amit az előző osztályokban az intézetben tanultak volna. A felvételi vizsga díjmentes. Tandíj 10 frt, melynek fele a beiratáskor, másik fele 1896. február i-én fizetendő; behatási dij 1 frt, könyvtár dij 50 kr, értesítő dij 50 kr, szintén a beiratáskor fizetendő még a tandíjmentes tanulók által is. Ugyancsak a beiratáskor fizetendő a nmlt. vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1893. évi 37,290. sz. a. rendelete értelmében a? 1891. évi XLIII. t. cz.-ben megállapított 15 krnyi tanítói nyugdíjjárulék. A francia nyelvért és zenéért havonkint külön 2—2 frt fizetendő; a francia nyelv és zeneórák száma hetenkint 4 lesz. A beiratkozó tanuló szülői vagy gyámja kíséretében tartozik megjelenni és eddig végzett tanulmányairól szóló bizonyítványa^