Esztergom és Vidéke, 1895
1895-06-02 / 44.szám
1895. június 2. ESZTERGOM és VIDÉKE. (44. szám.) osztás és elhelyezés részleteire kerül a sor. Az igazgatóság a kereskedelemügyi miniszter úr jóváhagyásával megállapította az előbirálati szabályzatot szervezte a sajtó-osztályt, mely rendszeres működését már meg is kezdette ; ennek támogatására és a kiállítási ügy reklamirozásának előmozditására sajtótanácsot létesitett; a reklámügyet meglehetősen előkészítette sőt reklámpostajegyek, apró czimke-hirdetések kiadása által már meg is inditotta : tervbe vette továbbá a naptáraknak népszerű közleményekkel és illusztrácziókkal való ellátását, ismertető ívek, albumszerű füzetek, többnemű plakátok kiadását, a külföldi időszaki, szépirodalmi és egyéb kiadványoknak kiállítási szempontból való fölhasználását s a milleniumi ünnepélyek és főleg a kiállítás érdekében tájékoztató felolvasások rendezését a külföldön. A kiállítási főbb épületek ismertetésére fognak szolgálni a milleniumi levelező-lapok, a kiállítás jövedelmeinek gyarapítására az automaták bérlete, a melyre nézve beérkezett ajánlat, most van tárgyalás alatt, a koronaemlékpénzek kiadása, melyre nézve művészi kéz által remek kivitelű tervezet készült. A földmivelésügyi ministerium kiállítási igazgatósága megállapította az összes időleges kiállítások programmját, az iparművészeti társulat a műipar gyűjteményes kiállítását készíti elő ; a horvát- és szlavonországi kiállítás külön országos bizottsága Zágrábban teljes erővel működik, az igazgatóság végre ez idő szerint a tűzbiztosítást, az előnyös közlekedés előmozdítására vonatkozó ügyeket készíti elő és közreműködik az olcsó elszállásolási ügy kellő keresztülvitele érdekében is. A hangversenycsarnok a közönség érdekében való fölhasználására nézve is folyamatban vannak a tárgyalások, valamint sok más fontos a kiállítással szorosan, összefüggő részleLkéruéíjben is. HIRE K. Esztergom, junins i. — BérmálÓ-kÖrut. Boltizár József félsz, püspök, ált. érseki helynök dr. Walter Gyula hercegprimási titkár kíséretében ma és holnap, pünkösd vasárnapján Selmecbányán és Uegybányán fogja kiosztani a bérmálás szentségét. Boltizár püspök június i6-tól 22-ig a bazini és szomolányi kerületben fogja megtartani bérmáló körútját. — Előkelő vendége volt Esztergomnak az elmúlt napokban. Dr. Fraknói Vilmos c. püspök, nagyváradi kanonok, volt akadémiai főtitkár csütörtökön városunkba érkezett, Pór Antal kanonok látogatására. Fraknói pénteken utazott el s ez ideig Pór Antal vendége volt. Fraknói, ki állandóan Rómában lakik, most nagy tanulmányutat tesz egy megírandó nagyszabású történelmi művének megírása érdekében. Esztergomból anyaggyűjtés céljából utazott Bécsbe. — Az esztergomi Oltáregyesület f. hó 9-én vasárnap tartja a nyilvános istentiszteletet a vízivárosi zárdatemplomban, mely alkalommal reggel fél 7, 8 és 10 órakor lesz mise és délután 6 órakor szt. beszéd és litánia. — Búcsújárás Esztergomba. A budapesti belvárosi főplébánia-templomból pünkösd hétfőn reggel bucsújárat indul Esztergomba. A búcsúsok részt vesznek az ájtatosságokban, megtekintik a bazilika kincseit és még aznap este hajón visszatérnek a fővárosba. — Eljegyzés. Csutak Béla jászberényi honvédfőhadnagy május 23-án eljegyezte Glatz Ella kisasszonyt, Glatz Ödön nyug. honvédőrnagy leányát Budapesten. — Uj Orvos. Conrád Rezső szigorló orvos, városunk szülötte, kedden sikerrel állotta ki a budapesti tud. egyetemen az összes gyógy tudomány okból a szigorlatot. Az új orvos, kit szombaton promoveáltak doktorrá, városunkban fog letelepedni. — A történelmi társulat ülése. Az „Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat" május 28-án a város; ház nagytermében tartott választmányi ülését Kruplanicz Kálmán főispán ur elnöklete alatt. Elnök az ülést megnyitván, Rózsa Vitái főtitkár a folyó ügyeket adta elő, melyek közül a következőket közöljük : Az utolsó választmányi ülés óta 16 uj tag jelentkezett és pedig : Bellovits Ferenc, Benedek József (Dorogh), Ifj. Brenner József, Brutsy Gyula, Fekete Árpád, Istvánfy Elemér (Párkány), Ivánovits Béla, Jancsó Kálmán, Kardos Celestin, Kornstein Lajos, Laiszky János, Marosi Ferenc, Müller Gyula, Nógrádi Jenő, Pischinger Gyula és Várkonyi Odilo. A választmány valamennyit fölvette a tagok sorába ; velök a társulat tagjainak száma 160-ra emelkedett. Tudatja aztán, hogy Lóskay Jeromos, Pór Antal és Sztankay Kálmán a társulat alapító tagjai lettek. Alig hangzottak el az éljenek, máris követték a buzdító példát Gond Ignác (Stomfa), Némethy Lajos és Vojnis Döme. A választmány elfogadta a főtitkár azon indítványát, hogy az alapító tagsági dijat tiz-tiz frt öt évi részletben is lehessen fizetni. Emlékezetébe hozván a választmánynak a társulat számára készítendő pecsét ügyét, legczélszerübbnek tartaná, ha Esztergomnak XIII. századi, jelenleg használaton kivül levő pecsétjét alkalmas körülírással ellátva, készíthetné el a társulat. A választmány elnök ur indítványára elhatározta, hogy emiitett pecsét használhatásának jogát a várostól kérelmezni fogja, s kisebbített alakban elkészítteti. Végül a pénztáros helyett jelenti, hogy a márczius 31-én rendezett Payer-estélyen a bevétel volt 281 frt 25 kr., a kiadás 116 frt 33 kr ; maradt 164 frt 93 kr. Ebből kapott Payer 100 frtot ; s igy a társulat tiszta jövedelme 64 frt 93 kr. A folyó ügyek letárgyalása után következett dr. Sziklay János urnák, a „Magyarország vármegyéi és városai" monográfia szerkesztőjének előterjesztése Esztergom monográfiája ügyében. Dr. Sziklay előadja, hogy még a mult őszszel ismert nevű, jeles szakemberekből szerkesztő-bizottság alakult Budapesten abból a czélból, hogy — a mennyire lehetséges — a milleniumra Magyarország minden megyéjét és városát a kulturális élet múltjának és jelenének összes nyilvánulásaiban tárgyalva, megismertesse azoknak történeti, földrajzi, természetrajzi, képzőművészeti és hadügyi viszonyait, közművelődési, közigazgatási és közgazdasági állapotát. És mindezt nem rövid, száraz lexiconszerű modorban teszi, hanem könnyen érthető, világos és mindenkinek kellemes olvasmányt nyújtó módon, folyton csinos kivitelű, állandó becsű képekkel, rajzokkal, térképekkel fölvilágosítva. — A szerkesztő-bizottság érintkezésbe óhajt lépni az egyes vidékek viszonyait ismerő Írókkal és ezeknek közreműködése és szellemi támogatása mellett akarja tervét megvalósítani. Esztergom-megyének és városnak monográfiája is tervbe van véve. Azzal a kéréssel fordul tehát a régészeti és történelmi társulat választmányához, — hogy a munka teljessége és hitelessége érdekében hozzáértő, megbízható munkatársakat ajánlani szíveskedjék. Elnöklő főispán ur részint az előadó szavaiból, részint a bemutatott Abauj-Torna megyét tárgyaló munkának első ívéből arról győződött meg, hogy a vállalat érdemes a pártolásra ; ezért az ügyet a társulat figyelmébe ajánlja. Pór Antal szerint a városunban keletkezett régészeti és történelmi társulatnak nemesebb ambicziója nem lehet, mint Esztergom történetét annak fényes múltjához méltóan megírni. A társulat ennek az eszmének a megvalósítását tűzte ki zászlójára, erről lemondani nem lehet, nem szabad ! Azonban, minthogy a társulat forrástanulmányokon alapuló,tudományos és terjedelmes munkát akar létesíteni, a melyhez hosszú évek kitartó munkájára van szükség : azért örömmel veszi, ha a nagy közönség számára készült munka — mintegy" előfutár gyanánt — a milleniumra megjelenik. Csatlakozik elnök úr véleményéhez. — Sziklay az egyesek által felvilágosításért hozzá intézett felszólalásra megadván a szükséges magyarázatot, a választmány elhatározta, hogy a Sziklay szerkesztésében megjelenendő „Esztergom megye és város monográfiája" czimü munkát szellemileg támogatja s ugy a kebelében levő, mint a városban és vidékeps működő alkalmas egyéneket föl ftygja szólítani, hogy a munka egyes részleteinek megírását magukra vállabni szíveskedjenek. A közelebbi teendi^k megbeszélésére dr. Walter Gyula rir elnöklete alatt szűkebb bizottság küldtetett ki. — Tüz a bőrgyárban. Rettenetes tűz pusztított ma éjjel a Kis-Duna parton fekvő Horn Adolf-féle bőrgyár-telepen. Éjjel 12 óra előtt a hosszú földszintes épület teteje ismeretlen okból kigyulladt és egy pillanat alatt lángokban állott. Az első álmába merült város csak nagy nehezen ébredt fel és mint a helyszínén elsőnek jelenvolt tudósítónk jelenti — jó félóra beletelt, amíg tűzoltók jöttek. De ezután dicséretre méltó buzgósággal fogtak hozzá az oltáshoz. A Horn-féle ház, ugy a bőrraktár és gyár, mint a lakóház teteje egy lángtenger volt, itt menteni semmit sem lehetett. Az első gözfecskendőt tehát a szomszédos Tiefenthal-féle fakereskedés udvarára vitték. Itt roppant mennyiségű fa volt fölhalmozva, ezt kellett először megmenteni. A tüz lokalizálása itt csakhamar sikerült is. Nemsokára megérkezett a városi tűzoltóság gőzfecskendője, mely hatalmas sugárban bőven ontotta a vizet. Úgy a városi, mint a megyei tűzoltóság serényen, nem egy helyütt vakmerően működött. A tüzet nagyban élesztette a padláson felraktározott kőszén. A bőrraktár csakhamar leégett és porrá hamvadt. Az utolsó szikrákat csak reggel öt órakor oltották el. A kár igen jelentékeny. A tűznek roppant nézőközönsége volt, mert a hatalmas lángtenger az egész várost bevilágította. A nagy számban kivonult katonaság, Hartmann őrnagy vezénylete alatt, szintén önfeláldozó munkát teljesített. — uzvegy Baross Gábornó köszönete. Baross Gábor özvegye azokhoz az országgyűlési képviselőkhöz, kik boldogult férje földi maradványainak ünnepies áthelyezésénél jelen voltak, a következő köszöntő levelet intézte : Nagyságos képviselő ur! Azon alkalomból, hogy felejthetetlen férjem földi maradványai az illavai sírboltból a klobusici mauzóleumba lettek áthelyezve, nagyságod a kegyeletnek oly megindító jelét adta, hogy én mély meghatottsággal fejezem ki forró hálámat és köszönetemet. A kegyeletnek és részvétnek ezen ujabb tanújele annál inkább meghatott, minthogy azon ragaszkodás, . melyet eg\^kori_^_kérjviselőtársuk iránt tanusit-ottak^a megboldogult emléke iránt való kegyeletteljességben most hatványozott mértékben jutott kifejezésére. Fogadja nagyságod kiváló n&gy raD ecsülésem őszinte nyilvánítását. Klobusicon, 1895. május hó 17-én. Özv. Biaross Gáborné. ^ — Nyilvános köszönet. Kegyesek voltak városunk nemeslelkű hölgy© 1 a zardatemplomunkban lefolyt Mátfift ájtatosság költségeinek fedezéséhez a? z alábbi adományokkal járulni : Bleszl 'Etelka úrhölgy 5 frt, Bleszl Ferenczn^ úrnő 5 frt, Brenner Józsefné úrnő o\ f° nt gyertya, Frey Ferenczné úrnő ^K,^' Krebs Mihályné úrnő 5 frt, Laczkó P^ 11 ^ úrnő 5 frt, Magurányi Józsefné úrnJp 5 frt, Mészáros Károlyné úrnő 5 frt, M-atytyasóvszky Lajosné úrnő 5 frt, M-attyasóvszky Olga úrhölgy 5 frt, dr. J&apcsák Imréné úrnő 5 frt, Simor Teré* úrhölgy 10 frt, Tillmann Francziska úrhölgy 5 frt, Tónay Pálné úrnő 5 írt, Zubcsek Mihályné úrnő 5 frt, dr. ./Walter Gyula 5 frt, N. N. 5 frt, Eze,Wen kívül többen virág, olaj és gyertyát/ küldöttek a bold. Szűz oltára ékesitésw czéljaira. Legyen a buzgó adakozók/ jutalma a szent Szűz oltalma és áldás*. M. Remigia főnöknő. — Színház. Szerdán Echegaray kitűnő drámája, a „B/érnardo Montilla^ másodszor került ^zinre egészen üres ház előtt. Ez persze / leverőleg hatott a szereplőkre, de, 'azért kiváló jó ensemblet nyújtottak. /Sárdi- erélyes és szenvedélyes MontiKla volt. Nejét, Inezt, Makó Aida színtelenül alakította. Jó volt az Alvares /ár: Bátosi és Polgár Fanni. Az égést előadáson látszott, hogy gondos betanulás előzte meg és bizony nagyobb közöpséget érdemelt volna. — Csütörtökön ÍSár d'i Károly jutalomjátékául „Az após/ok" vígjáték Gabányitól. Közönség meglehetős számmal volt. Az apósok egynkét a jutalmazandó adta, a másikat Mejizei. Mindkettő sok megérdemelt taparatott. Igen tetszett Hidasi, a mindenhol kikosarazott vőlegény. Makó ,/Aida igen szép Juliskát mutatott be és igen kedvesen játszott. Ma este a „Két Champignon" ment. — Tanulmányút a vágóhíd ügyében. Egy kiküldött bizottság, mely Brutsy János képviselő, S i n g e r Henrik városi állatorvos, Thiefenthal Gyula városi mérnök urakból állott, csütörtökön .és pénteken megtekintette a békés: gyulai és aradi mintaszerűen berendezett vágóhidakat. Mindkettő sertés-juhés marhavágásra van berendezve. A békés-gyulait Schall János állatorvos és vágóhid-igazgató mutatta be. Az aradi nagyszabású vágóhíd mely a budapestit is felülmúlja, s igy a bizottság inkább a gyulait fogja mintául venni az esztergomi uj vágóV.id építésénél. — Elmebeteg asszony. Goldstein Adolf kereskedő feleségén, Breier Katalinon, — a Fürdő-vendéglő bérházában volt boltjuk — az utóbbi időben elmebaj tünetei mutatkoztak. A szegény asszony a város utczáin kóborolt, mígnem mint közveszélyes őrültet elfogták, de nem tudtak mit csinálni vele a Latóslgoif, * mivel egy tébolydába sem akarták l felvenni. — Végre sikerült kivinni, hogv Goldsteinnét a az angyalföldi tébolydába a napokban felvették. Addig azJHl tergomi kórházban tartották. — Szerencsétlenség. A buda-utca Frey-ház építésénél dolgozott Mihalkc Mihály napszámos. Tegnap délután | egy lezuhant kődarab a szegény embert fejéi és oldalán súlyosan megsebesítette. 1 v. városi közkórházban ápolják. — Halál a bányában. A trífaUi kős bányatársulat felügyelősége ma táviratban értesítette a helybeli szolgabiróságot, hogy ó-tokodi bányájában egy Lukács Károly nevű bányamunkás kőleszakaddás következtében súlyosan megsérült és sebeibe belehalt. A szerencsétlenség miatt szükséges vizsgálat folyamatositása végett Reviczky Győző főszolgabíró ma délben Ó-Tokodra utazott. — Ólommérgezés. Még tavai történt, hogy Sárisápon egy Reznyik nevű cs; mérges anyaggal bevont főzőedényt hónait, s ennek következtében a család taJ jai mind megbetegedtek. Akkor dr. Máj ray Ferenc megyei főorvos vizsgálati tartott, is konstatálta, hogy ólommérgí zés tőrtént. Most tudatja velünk levele* zőnk, hogy a család egyik tagja Reznyik ]\íárton az emuit hó utolsó napján rettenetes kinok közt meghalt. — Hajókikötő Komáromban. Mielőtt dunai vashidat építeni kezdték, szó volt arról, hogy a feljárókhoz szükséges na > mennyiségű földanyagot a Kisduna medréből fogják kikotorni s így kettős cért érnek el, mert a Kisduna medrének tá gasabbá és így mélyebb hajók számára járhatóvá tétele által, közvetlen a város mellett téli kikötővé lenne átalakit?ndó Sajnos, ez az ügy elaludt. Most Konu, romból veszünk hírt, azt helyettünk Kc marom csinálta meg. Tuba János, a «Kc máromi Lapok« szerkesztője és Komáton. országgy. képviselője a mult havi városi közigazgatási bizottságban indítványt tett, hogy a Kisduna téli és forgalmi kikötővé alakíttassák át. Most érkezett meg Festetich miniszter leirata, melyben értesíti a várost, hogy a kikötő létesítése iránt a Felső-Duna-szabályozás ez évi mu*kaprogrammjának jóváhagyása alkalmával a szükséges előintézkedéseket mertette, a Dunaág felső kiömlésének rendezési munkálatai, melyek a kikötő létesítésének előfeltételei, már a jövő év folyamán kivitelre találnak. Megjegyzi a miniszter, hogy a kikötő létesítéséhez okvetlen szükséges lesz, hogy a kis-dunai hid is újjáépíttessék, amire nézve a városnak a kereskedelemügyi miniszterhez kell fordulnia. IRODALOM. — Hol nyaralunk ? »Fürdő útmutató egészségesek és betegek számára* czim alatt egy ügyesen szerkesztett csinos kiállítású és érdekes könyv jelent meg, mely csaknem az Összes 101 magyar fürdők-, a híresebb külföldi fürdők leírását tartalmazza és egy tárgymutatót, mely betegségek szerint utal azon fürdőkre, melyek az illető betegség ellenében gyógyeszközül használtatnak. A könyv tisztán laikusok számára Ilosvai Hugó szerkesztésében készült, kiadta Belgráder Zsigmond könyvkereskedő Budapesten, ára 60 kr. Ajánljuk a magyar fürdőközönség figyelmébe. Szerkesztői üzenetek. Ábrándos úrhölgy. Szerfölött gyarló szárnybróbálgatás. Csak annyi látszik benne, hogy az érzés, amely sugatla, őszinte. De hát ez még nem teszi a jó költőt, mert akkor minden szellemes ember jú költő volna. Nem közölhető. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos NÓGRÁDI JENŐ.
