Esztergom és Vidéke, 1895

1895-05-30 / 43.szám

Selyemtenyésztésünkhöz. Esztergom, máj. 28. (Gy.) Esztergom-megye ősidőktől kiválóan alkalmas volt a bortermelésre. Egyrészt a Vértes-hegység végső nyúlványai az esztergomi oldalon, a Mátra-hegylánc szelídebb lejtői a Duna párkányi oldalán, eme kies hegyek és dombok egyenesen a bortermelésre utaltak. A bortermelés nyújtotta haszon pedig a megye talajának rendeltetéséhez képest mindig jóval felülmulta a gabonamívelés eredményeit. Igy lőn Esztergommegye borvidékké és bora az egész országban jóhírűvé. Nagyon finom borokat csak kivételesen tudtunk ugyan produkálni, de ami meglehetős talajon, eléggé kedvező -időjárással és tiszta kezelés mellett termett, az nagy mennyiségben is megállta a külföldre szálitást. Amint boldog és megelégedett volt e kis megye bortermesztő lakossága, ép oly szomorú helyzetben van most, mikor a filokszera-vész megfosztotta egyik eminens keresetforrásától. Nem kevés az igyekezet, a kiadás, a folytonos eredménytelen kísérletezés, hogy a bortermés hiányát pótoljuk. Mindennek dacára Az ..Eszteraom és fiié" tárczáia. a földmivelő osztály elszegényedése és eladósodása évről-évre növekszik. Ez a kétségbeejtő helyzet nemcsak indokolttá, de parancsoló szükséggé tette, hogy Esztergom-megyét a kormány a selyemtenyésztés kis középpontjává szemelte ki. Pedig még mindig sokan vannak, akik becsmérlőleg nyilatkoznak a selyemtenyésztésről. Ezekét az alföldi dúsgazdag megyék selyemtenyésztésére utaljuk, a hol ezt száz- és százezer család hajlammal űzi, mert látja, hogy a vele való foglalkozás rövid idő tartalmú és termesztménye könnyen eladható, mert nem kell a selyemgubót piacra vinni mint a gabonát, és fűnek-fának kínálni, hanem azt készséggel beváltják és fizeti az állami adóhivatal. Kiváló előnye a tenyésztésnek ' az is, hogy—a tenyésztőnek petemagról nem kell gondoskodnia, mert az állam közegeitől a kikelt hernyómennyiséget utánjárás és felelősség nélkül ingyen megkapja, csak táplálnia kell a hernyókat négy hétig, azután hozzájut munkája gyümölcséhez. Lám, a gabonatermelésnek mi minden szükséges ! Trágyázás, ugarolás, szántás, a mag beszerzése, vetése, aratása, s mikor a termés végre zsákokba kerül, fitymálják és az árakat leszorítják az üzérek s ha rátartós a gazda és tavaszra szánja eladásra gabonáját, gyakran megesik, hogy a külföld konkurrenciája folytán még hitványabb árt kínálnak, mint közvetlenül az aratás után. — Mindez amellett szól, hogy köznépünk figyelmét a gabona-termesztésről a selyemtenyésztésre fordítsa. Sajnos, hogy földmivelőink a megszokott művelési ágakból nehezen mozdíthatók ki. Igy vagyunk a selymészettel is, melyre bizalmatlansággal, másrészt közönnyel tekintenek, főleg akkor, ha az értelmiség köréből akadnak, kik őket a tenyésztésről lebeszélik. Ha a gazda vetésében kár esett, vagy a hozzáfűzött remény nem teljesült, talán a követjvkező évben parlagon hagyja a földet, mert fél, hogy az eljövendő év vetése is olyan rosszul sikerül, mint az előbbié ? Ugy-e bár nem így tesz a gazda, hanem újjult erővel fog a munkához s azon van, hogy új termése födözze az előbbi év hiányait is ? Ha a selyemtenyésztés a mult évben nem elégítette ki teljesen a várakozást, annál nagyobb igyekezettel kellene hozzálátni az idén, Milyen lesz a millenáris kiállítás ? (I.)Egy egész városrész a kiállítás terű lete. Most olyan persze, mint a többi Budapest. Az utcái fölásva, mindenütt rakják le a vízvezeték, a csatornák csöveit, a villamos világításhoz és hajtóerőhöz való kábeleket. Teherkocsik járnak lépten-nyomon, hordják a temérdek gerendát, téglát, meszet, homokot. De a nagy, általános munkálkodás nyoma már erősen meglátszik. Már kinő a Bábelből az a mesés világ, a mely esztendőre az egész területet elfogja, formát kapnak a hatalmas gerendavázak, s ha csak egy kis fantáziával segítünk a szemünknek, már látjuk, hogy az ezredéves kiállítás külső formája méltó lesz a belső tartalomhoz, a mely ezer esztendő harczát, küzdelmét, diadalait mutatja, s ennek az ezer esztendőnek az eredményeit : a mai Magyarországot. Több, mint egy félmillió négyzetméter a kiállítás területe ; ha a tavat is beleszámítjuk, a hol szintén lesznek kiállítások, még pedig az érdekesebbek közül valók, az egész terület 510,000 négyzetméter. (210,000 négyzetméterrel nagyobb, mint az 1885-iki kiállítás volt.) Ezen a területen 123 pavillon épül ; 68 csarnok a kiállítási alapból és 55 magán-pavillon. A kiállítási alapból épülő csarnokok nagy részén már erősen dolgoznak, több épület már tető alatt van, egyik-másik egészen elkészült. Nem lesz érdektelen egy rövid séta keresztül-kasul a készülő épületek eme tarka labirintusán. Az igazgatósági épület. Már jó ideje teljesen kész és használatban van. Innen intézik ma is a kiállítás ügyeit. Mindkét oldalán szabadon álló, tágas, emeletes épület, renaissancestílű homlokzattal. Tágas zárt udvarát kettős üvegtető födi, s itt van a pompás lépcsőház, mely két oldalt az emeletre visz. Az emeleten vannak a kereskedelmi miniszternek, mint a kiállítás elnökének helyiségei, fogadó- és váróteremmel, a kiállítás alelnökének szobái, az igazgatónak és titkárnak hivatalos helyiségei, a számvevőség és a csoportelőadók szobái. — Ugyanitt van a pompás famennyezettel díszített 17 méter hosszú nagy ülésterem. A földszinten van a kiállítás műszaki osztálya, a sajtó-osztály és a kezelési irodák. Ugyancsak a földszinten a kiállítás ideje alatt posta- és táviróhivatal is lesz, valamint egy nagy olvasóterem. Az épületet, a mely két esztendeig lesz télen-nyáron használatban, Kolbenhayer Viktor építész tervezte, s az egész épület a teljes fölszereléssel 54,000 forintba került. Az épülő pavillonok és csarnokok. Az új kiállítási körúton végig, sűrűen egymásután, mintha csak a földből bújtak volna ki, egyre emelkednek egymás mellett a szebbnél szebb épületek. Az egyiknek még csak a pilótáit verik le hatalmas kalapácscsal, zümmögő énekszó mellett, a másik már teljesen kész, csak a falait festik, czifrázzák, megint másiknak a gerendaváza néz bele a levegőbe üres szemekkel, mint egy csontváz. Ha végigmegyünk a kiállítási körúton, sorra a következő nagyobb pavillonokat találjuk. Az oktatásügyi pavillon. A gerendaváza már teljesen kész, s most a kőművesek építik bele a falakat. Már mutatkozik a hatalmas görög stílű homlokzata az óriási csarnoknak, a mely 2500 négyzetméter területet fog be. Bierbeuer István főmérnök tervezte. — Mellette már most dolgoznak a kertészek a botanikai mintakerten. A pavillon 51,000 forintba kerül. Valamivel közelebb az íparcsarnokhoz lesz az egészségügyi csoport. Ennek a főépülete az 1885-iki műcsarnok. Mellette épül most a gyermek-pavillon, a melynek védnöke Klotild főherczegasszony. jljatszáz négyzetméteren épül a pavillon, midőn már tapasztalatokat szereztek és az időjárás kedvező. A tenyésztéstől való tartózkodás és elkedvetlenedés mutatkozik például Unyon, talán még Nagy-Ölveden és Süttőn. Az elsőben két éven át szorgalmas tenyésztők akadtak, az idén pedig — dacára, hogy a petemagot elfogadták — az únyiak mind egyöntetűen visszahúzódtak a tenyésztéstől. Nagy-Ölveden úgylátszik, nagy jólét uralkodhatik, mert bár a községnek magántulajdonban 5000 darabra rúg a szederfa-állománya, mégis alig akadt három tenyésztő ! Süttő község Uny példáját követte. Ebed a többi közt mintaszerűen karolta fel a selyemtenyésztést ; itt a legtekintélyesebb számú tenyésztőn kívül kiváló szorgalom és ügybuzgalom támogatja a tenyésztési kedvet. Miután a megye határain belül átlag igen enyhe pártolás mutatkozott, ezért az állami közegek ellátogatnak a szomszéd Komárom- és Hontmegyébe is, mely utóbbiban egész Vámos-Mikoláig terjeszkedve, szintén szereztek selyemtermelőket. Legfőbb akadály természetesen a szederfa hiánya, melyen segítve lesz azáltal, hogy az állam utasította a könnyű, csinos, játszi formában. Nagy játszótere lesz, s az épületből erre a játszótérre két fülke néz, a hol a gyermekeknek frissítőket és csemegéket adnak. A tőszomszédságban épül a mentők pavillonja s a balneológiai pavillon. A Stefánia-úton túl az első nagyobb pavillon a bányászati és kohászati csarnok. Hatalmas, háromkapus épület, 4000 négyzetméter alapterülettel. A faváza már teljesen kész. Korb Flóris és Giergl Kálmán pályanyertes terve szerint épül, s 72,800 forintba kerül. Már ide is ellátszik az óriási gépcsarnok hatalmas vasszerkezete. Úgy épül ez a nagy, szinte örök időkre szánt csarnok, hogy utóbb vasúti pályaudvarrá ala^ kítható át. Tízezer négyzetméter a csarnok földszintje, s négyezer méterre csinálják az emeletén a kiállítási területet. Itt kisebb munkagépek lesznek folytonos munkában. A csarnokot három hajó alkotja,- 192 méter hosszúságban és 50 méter szélességben. A főhajó harmincz méter magas. Az egész hatalmas épület, mely Korb és Giergl pályanyertes tervei szerint épül, 300,000 frtba kerül. A szomszédban épül az állandónak szánt közlekedési csarnok. Kőből és vasból építik. Jóval kisebb a gépipari csarnoknál, mert a hajózási és tengerészeti kiállítás külön lesz, a tó mellett és résziben magán a tavon, s külön épül a vasEsztergom, XVII. évfolyam. 43. szám. Csütörtök, 1895. május 30. ESZTERGOM és VIDÉKE r r r •« " ^\X\>NX\X\V^\V\X\V\^^ VAROS! ES MEGYEI ERDEKEINK KÖZLÖNYE. | Megjelenik hetenkint kétszer: | — | csütörtökön és vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal, | Hirdetések —&— | hova a lap szellemi részét illető közlemények, hivatalos és | a kiadóhivatalban vétetnek fel. ELŐFIZETÉSI ÁR.: | magánhirdetések, nyiltterek, előfizetési pénzek és reklamálások | | Egész évre 6 frt — kr. ^ küldendők : | Fél évre 3 » — » ^ ~. , , . . , , \ Minden egyes hirdetés után 30 kr. kincstári I | Negyed évre 1 * 50 » § Szechenyi-ter 35. szam. § •§ Egy hónapra —» 50 » | • • ^ bélyegilleték fizetendő. ^ Egyes szám ára — » 7 » ^ Egyes számok kaphatók a kiadóhivatalban, Tábor Adolf könyvkereskedésében, | »X^VXX>NN^X\XNS*VC^ a Wallflscll- és Haugll-féle dohánytözsdékben. *»N*»«KSÍÍI»N»»5^^