Esztergom és Vidéke, 1895

1895-05-19 / 40.szám

hoz csalja, halált színlel. A farkas is gyakran használja e cselt, különösen ha bőre forog koczkán. Igy például többször figyeltek meg farkasokat, melyek meredekfalú árokba zuhanva nem mehettek ki belőle ; ilyenkor egyszerűen holtnak tetették magukat s olyan sikerrel, hogy gyakran szállottak le emberek az árokba, hogy az állítólagos dögöt onnan elvigyék, nem akarván, hogy a feloszlandónak vélt test itt bűzitse el a levegőt. De mennyire csalódtak : mihelyt a farkas tágasabb környezetet érzett, faképnél hagyta kéretlen sírásóit. — Ugyanezt, de még föltünőbben észlelhetjük az egereknél. Mindenki megfigyelhette már, hogy a macska körmei közé jutott egerek halált színlelnek. A macska persze ismeri e cselfogást, a szegény egér ritkán kerüli el balsorsát ; gyakran megesik az is, hogy ha hirtelen belépünk egy szobába, melyben egerek vannak, ezeket a földön mozdulatlanul fekve látjuk, úgyannyira, hogy fel emelhetjük és ki is vihetjük őket annélkül, hogy életjelt adnának. A legfeltűnőbb példája azonban az állatok szimulált halálának az, — amit szemtanú állit egy hulláról. Az esett Britt-Indiában történt, hol tudvalevőleg a bikák egy bizonyos faját brámin-bikának hívják, s a benszülöttek azokat, mint szent állatokat tisztelik. G. Bidie angol gyarmatos előadása után tesszük közzé ez esetet ; G. Bridie-ének, kinek HátsóIndiában' a Myzare nyugati részen meglehetős birtoka volt. A szelíden ereszkedő dombok oldalán gyönyörűen nőtt a fű, ami természetesen nagy vonzerőt gyakorolt a falu szarvasmarha állományára. Szolgáim — meséli Bridie ur — mindég elkergették a tolakodó állatokat ; egy napon hozzám siet szolgám s lelkedezve mondja el, hogy midőn a marhákat, a nem számunkra fentartott legelőről elhajtani akarta, egy brámin-bika holtan rogyott össze. Az ilyen bika mint előbb is emlitém szent állatnak tekintetik, szabad bármilyen veteményes földbe bemennie, sőt, ha a kirakatukban zöldség-féle van kiállítva s hozzáférhet, büntetlenül elköltheti ezt is. Természetesen — beszéli tovább a gyarmatos — azonnal a holttesthez siettem, a mely kinyujtózva feküdt a földön ; semmi nyoma nem volt rajta az életnek. Alaposan megvizsgálva az általam holtnak vélt állat testét, azon határozat érlelődött meg bennem, hogy esetleges félreértések kikerülése végett, a melyet ilyen szent állatnak az én területemen történt kimúlása előidézhet az illetékes hatóságnál e dologról jelentést fogok tenni. Rögtön ki is akartam vinni szándékomat s elindultam, de alig tettem néhány száz lépést, midőn egy utánam siető ember kiáltása megállított. Ez az ember elmondta nekem, hogy a bika alig,hogy néhány lépésnyire távoztam, egyszerre felállott, s a legnagyobb nyugalommal kezdte bekebelezni a kövér füvet. Visszasiettem, s nagy bámulatomra meggyőződtem szavainak valóságáról. — Alkalmam nyilt onnan még többször is meggyőződnöm arról, hogy ez a bika a halál színlelését, ha valami bajba került, rendszeresen űzte, s ez a színlelés természetesen megakadályozta azt, hogy a dulakodó állatot erőszakkal eltávolítsák, s különben sem volt kedvem senkinek a »szent* állatot tettlegesen bántalmazni. Különösen olyan helyen manövrirozott igy, a hol tetszett neki, s ahonnan elmenni nem volt ínyére. Az én legelőmön mindig igy csinált, valahányszor a zsiros fű élvezetétől megakartuk fosztani. A halál szimulálásának tehetsége az elefántnál is be van bizonyítva. Egy bizonyos Cipps ur elefántot fogott el élve és ezt két megszelídített elefánt között vezette előre. Egyszerre a mi elefántunk mint egy villámütésre összerogyott. Megszabadították békóiból, mindenféle módon felállítani próbálták, de nem sikerült, mert a hús- és csontkolosszus hiján volt minden életjelnek. Hosszas vergődés után ott hagyták végre az élettelen testet ; alig hogy eltávoztak azonban, az elefánt nagy szörnyűséggel felemelkedett s hatalmasan trombitálva a közel erdőségek felé rohant, hol csakhamar el is tünt örökre. Mindezen eseteknél e halálszimulálás defenzív volt, azaz védelmi szempontból történt. Nagyon gyakori azonban az olyan eset is, midőn szimulálás offenzív, azaz támadó szempontból történik. Egy majom élve emberkézbe került s eléggé hosszú láncon volt megkötözve, amely lánc egy meglehetős szélességű fatörzshöz volt erősítve. A majomnak a fatörzs teteje volt a kedvencz helye, a hol élelmét is elkölteni szokta, melyet fatálon adtak neki. Kellemetlen vetélytársa akadt azonban a hollókban, melyek, ha látták, hogy a majom eszik, odaszálltak hozzá s az ételeket elcsipedték orra elől. Egy reggelen midőn a hollók éhes csőrükkel újra körülrepkedték a tálat, a majom holtnak tetette magát. Egyszerre a majom felugrott, rájuk rohant, s szerencsésen elcsípett egy hollót. Különös, hogy nem ölte meg, hanem a még élőmadár testéről a tollakat kezdte kiszaggatni; midőn csak a farok és szárny tollai maradtak meg, a hollót eldobta. Erre a hollók társukra rohantak és kíméletlenül felfalták ; azután elszállottak, hogy soha többé vissza ne jöjjenek. íme egy olyan tehetsége az állatoknak, melyet tudományosan csak ujabban birtak megállapítani. F. V. HIRE K. Esztergom, május 17. — Személyi hir. Vaszary Kolos biboros hercegprímás szombaton utazott volna el Balatonfüredre nyári tartózkodásra, de utazását a rossz idő következtében a jobb idők beálltával elhalasztotta. — Posilovics érsek Zágrábból Bécsbe érkezett. — Beteg kanonokok, Knauz Nándor püspök egészségének helyreállítása végett Franzensbadba utazott. — Czibulka Nándor esztergomi kanonokot, a bécsi Pazmanaeum rectorát szélhűdés érte, minek folytán állapota súlyos ugyan, de nem életveszélyes. — Pozsonyi stallumok. A Miklosovich és Poeck kanonokok halálával megüresedett pozsonyi kanonoki stallumokra egész légió az aspiránsok száma. Főleg a nagyszombati vikariátus területén működő, lelkészkedő papság idősebb tagjai reménykednek erősen, hogy többszöri mellőztetésük után végre rájuk kerül a sor, s sehogy se tudnak belenyugodni abba a kombinációba, a mely most is egy fővárosi igazgatót és egy nagyszombati aulistát emleget a pozsonyi stallumokra. — Jótékony pénzintézetek. A helybeli tanítóképző-intézet szegény tanulóinak gyámolitásához a takarékpénztár 10 frt, a keresk. és iparbank 20 frtnyi adománynyal járult. — Iskolabarát. Koperniczky Ferenc n.-ölvedi plébános szülőfalujának, Zebegény községnek egy tágas udvar és kerttel biró házat ajándékozott katholikus népiskola részére. E követésre méltó, nemes célú adományáért a vallás és közokt. miniszter elismerését nyilvánította. — Egy szép asszony halála. Győrfíy Lajos tanárt és hírlapírót, lapunknak is kedves munkatársát súlyos veszteség érte neje, született Ostermajer Ottilia elhunytával. A szép, fiatal asszony alig 28 éves korában hunyt el pénteken délelőtt. Temetése vasárnap délután 5 órakor lesz a szentgyörgy mezei sírkertben, a mely korai, rideg sírjába kiterjedt rokonság és a tisztelő barátok és ismerősök nagy számának mély fájdalma és őszinte részvéte kiséri az élete virágában elpusztult kedves fiatal nőt. — Pünkösdi mulatság. Az esztergomi kereskedő ifjak egylete nyitja meg a nyári mulatságok sorrendjét egy pünkösd vasárnapján tartandó, nagyobbszerű mulatsággal a Kovács-pataknál. Az uj rendezőség szorgalmasan működik azon, hogy a legszebb eredményt érje el, ami bizonyára sikerülni fog. — Színház. Szerdán a »Suhanc« cimű nagy operetté került szinre Konti Józseftől. Operettekben a társulat gyöngébb, mint a társalgási darabokban. A darabban leginkább excelláltak Mezei és Csillag Amália. Mátrai Margit, dacára gyönge hangjának, törekedett jól énekelni, csak ne lett volna hangja oly észrevehetően erőltetett. Szelényi Emilia a Meunierné szerepét meglehetősen adta, valamint Bátosi tábornoka is elfogadható volt. Csütörtökön a Hegedűs Ferencz fővárosi operaénekes közreműködésével hirdetett »Kornevilli Harangok« elmaradt, helyette Egy bolond gondolat került szinre másodszor. Hegedűs csak felvonások közben énekelt. Meglehetősen adták a bohózatot, különösen Mezei. Hidasi, Mátrai és Szelényi Emilia tűntek ki. Hegedűsben valóságos igazi művészt láttunk, a kinek énekét hallgatni nagyon szép élvezet. Tisztán csengő baritonjával ugy bánik a mint akar. Az erős fortissimójából mesterien száll le a leghalkabb piánoig. Csak azt sajnáljuk, hogy olyan keveset énekelt, bár igaz, hogy az üres padok nem lehettek buzdító hatással a művészre. Az énekprogramm rövid, de válogatott volt: Bordal Bánk-Bánból, Lalla Bouck ária a Fekefe dominóból, á Deogracias ária végül ária a Fegyverkovácsból. Szombaton a már régen előre hirdetett Bernardo Montilla, Echegeray a szenzációs drámája került szinre meglehetős érdeklődés mellett. Vasárnap délután »Ne hagyd magad Schlesinger« este pedig »Paraszttromf« kerül szinre. — A tokodi üveggyár. A pár hónap előtt megnyílt tokodi üreggyár működését beszüntette. Egyik hir szerint azért, mert a tulajdonost a magyar kormány semmi támogatásban nem részesítette, más hírek szerint pedig az idegen munkások nem teljesíthető magas bérfelemelést követeltek, a mit a tulajdonos nem volt hajlandó megadni. — Azt mondják, hogy egy részvénytársaság készül ezt a speciális üveggyárat átvenni, a melynek létesülése előtt a helybeli takarékpénztárnak ajánlják föl annak megvételét. — Erdövizsgálat Cséky Imre m. kir. erdőfelügyelő a napokban tüzetes vizsgálat alá vette az esztergomi erdőt, s az egész erdő-ügy-kezelést, s annak adminisztrációját mintaszerűnek találta. A polgármester előtt kijelentette, hogy a város tulajdonát képező erdő, mint egy kert lesz kezelve. — Halálozás. A következő gyászjelentést kaptuk : Alulírottak mély fájdalomtól sújtva jelentik, hogy a forrón szeretett kedves feleség, édesanya, leány, unoka, testvér, meny és sógornéjuk Magyary Lászlóné szül. Rothnagel Mariska folyó évi május hó 15-én reggel 8 órakor, hosszú szenvedés és halotti szentségek felvétele után, életének 24-ik évében, boldog házasságuk 16-ik havában elhunyt. A boldogultnak hült teteme folyó hó 16-án délután 5 órákor fog a királyi városi sírkertben örök nyugalomra helyeztetni; az engesztelő szt. mise-áldozat pedig folyó hó 17-én reggel 9 órakor .fog a kir. városi plébánia templomban megtartatni. Esztergom, 1895. május 15-én. Áldás és béke lengjen porai felett! Rothnagel Jozefa férj. Wanitsek Rezsőné, Rothnagel László, Rothnagel Ferenc, Rothnagel János, Rothnagel Anna testvérei. Magyary László férje. Magyary Józsika gyermeke. Rothnagel Ferenc és neje Major Jozsefa szülői, özv. Magyary Lászlóné anyósa, özv. Major Ferencné nagyanyja. Magyary Lajos, Magyary József, Magyary Győző, Wanitsek Rezső sógorai. Besenbach Berta, Lelótczky Jó:iefa, Magyary Gizella, Magyary Róza, Németh Anna sógornői. — Csütörtökön délután nagy részvét mellett, óriási közönség jelenlétében tették örök nyugalomra a szép fiatal asszonyt. — A kereskedelmi társulat és a keresk. ifj. Önképző köre. Több oldalról azt az eszmét hallottuk megrendíteni, hogy a helybeli »Kereskedelmi társulat« egyesüljön a kereskedelmi ifjak Önképző körével. Melegen ajánlhatjutk ezt az eszmét azoknak, kik a kereskedelmi intelligencia emelésére súlyt fektetnek. A kereskedelmi társulat régen áll ugyan már fenn, de tenni még nem tett semmit. Már pedig, ha egy szövetkezés semmiféle konstatálható hatással nincs az illető kör tagjaira nézve, akkor haszontalan annak fenállása és fentartása. A k e r e s k edelmi társulat a ' keresi, ifjak körével való fuzionálás által életerőben és tettvágyban sokat nyerne, mig az önképző kort ez az egyesülés erősebbé és tekintélyesebbé tenné. Szóval a fúzió mind a két egyesületre nézve csak üdvös és hasznos hatással volna. Legcélszerűbb ezt az eszmét most megvalósítani. Most, midőn városunk rohamos emelkedése által a helybeli kereskedelem minden esetre jobb és nagyobb lednületet fog venni. — Verekedés színhelye volt a szombati vásár alkalmával a Kispiac. Flink András fürji lakos és Nagy Ádám esztergomi parasztlegény valami felett tüzesen összekaptak, s egymást már tettlegesen is kezdték bántalmazni. A nagy lármára valóságos népcsődület támadt körülöttük, mig végre is az ismerősök választották el egymástól a két harcias férfiút. Flink András megsérült füllel hagyta ott a csatateret. Magától értetődik, hogy rendőr nem volt látható. — Esőzések- Pénteken ugyancsak megeredtek az ég csatornái. Hullott a zápor buzgón és szakadatlanul, végre délután három, négy óra tájban megszűnt az áldás. A tüdőfojtó port, cipőrontó mély sár váltotta fel. — Ez az eső, dacára annak, hogy a hőmérsékletet alaposan leszállította (7—8 fok) kitűnő hatással volt a különböző terményekre nézve. Megyénk ezzel a tavasszal, hacsak nem történik még valami baj meglehet elégedve. Csaknem minden vetemény a leszebb reményekre jogosít. Megjegyezzük azonban, hogy a múltkori jégeső a város környékén levő szőllőkben, de különösen Szt.-Györgymezőn meglehetős károkat okozott. — Az idő szombatra kiderült, s a nap ujolag barátságosan mosolyog a sáros városra. — Tánctanitás Párkányban. Párkányban a Schwarz-féle vendéglő nagy termében szombaton nyílt meg a nyári tánciskola. A tanítást a nálunk is előnyösen ismert özv. Thurzó Geroné oki. tánctanitonő végzi. A párkányi fiatalság ott, a hol táncról van szó, sohasem szokott hátramaradni s igy remélhető, hogy dacára a nyári saisonnak elegendő tanuló, de még több gyakorló fog részt venni a táncokban. — Őrült az esztergomi kórházban. Az utczán járó-kelők gyakran láthatták G. A. esztergomi szabómester bomlott eszű feleségét, amint magával beszélve lassú léptekkel ment végig az utczán. A késő esteli órákban is lehetett vele találkozni, amint egy sarkon vagy egy bezárt boltajtó előtt ülve, mozdulatlanul bámult maga elé. Csendes őrült volt a szerencsétlen ; nem ártott senkinek, még az utcai gyerekeknek se, kik pedig gyakran incselkedtek vele. Utóbbi időben azonban izgatottabb lett, mig végre öt nap előtt őrjöngeni kezdett. Közelében lenni igazán életveszélyessé vált, mert az őrjöngő aszszony vak dühhel támadott, törött, zúzott mindent. Az illetékes hatóság, melyet ez őrült nőre már régen figyelmeztettek, végre is megemberelte magát és az őrültet az esztergomi korházba helyezte el, ahonnan rövid idő múlva a lipótmezei tébolydába fogják transporálni a szerencsétlent. — Komárom közgyűlése. Május hó 16-án Komárom város törvényhatósági bizottsága — mint lapunknak irják — Sárközy Antal főispán elnöklete alatt tartotta meg rendes tavaszi közgyűlését. Legelőször a belügyminiszter azon leiratát vette tudomásul a közgyűlés, a melyben a miniszter tudatja, hogy ő felsége az Albrecht főherczeg elhunyta alkalmából tanúsított részvétért a kabinet iroda | utján köszönetét fejezi ki. Ezután Vaszary Kolos, herczegprimás átirata került napi-