Esztergom és Vidéke, 1895

1895-05-02 / 35.szám

litóik kitüntetett nevével, összeségükben pedig, az illető város iparcsoportjainak elnevezésével. Az egynemű ipart űzők ily módon szövetségben állítanának ki s hogy a kiál­lításra az anyagi gondok mentességével is buzdittassanak, javaslatba hozza, hogy a Győrváros iparosai részéről rendezendő ily gyűjteményes kiállítások tér-- és szek­rénydijának viselését a győri kiállítási alap terhére a kerületi bizottság vállalja magára, a kerület jelesebb városaiban, mint Esztergomban, Komárom, Tata, Pápa, és Veszprém városokban pedig az illető helyi bizottságok kerestessenek meg ha­son irányban. E gyűjteményes kiállítások rendezésé­nél a kerületi bizottság az egyes ipartes­tületek szakavatott tevékenységére tá­maszkodik. A végrehajtó bizottság ezt a javasla­tot elfogadta s a részletes teendők vég­zésével az elnökséget bizta meg. Tanulók és segédek kiállítása. Az ezredéves orsz. kiállítás folyamán 1896. július 15-étől augusztus 15-éig az ipa­rostanonczok, segédek és munkások ké­szítményeiből időleges kiállítás lesz ren­dezve, melyre a bejelentéseket 1896. ja­nuár 31-ig lehet eszközölni, a tárgyakat pedig július i-ig kell beküldeni. Ez a kiállítás igen alkalmas arra, hogy egy-egy kerület iparosifjuságának ipari előrehaladottsága feltüntettessék s alkal­mas arra is, hogy a kiállítást hatásos csoportozatokkal gazdagítsa. Ennek foly­tán, tekintettel arra, hogy ez az elem anyagi eszközökben szegény és sok buz­dítást igényel, javasolja az előadó, hogy a) a kerület iparos ifjúsági egyleteihez intézzen a bizottság felhívást, melyben ezen időleges kiállításra az iparos ifjak figyelme jó eleve felhívassák, ezen iparos­ifjúsági köröket a mérlegelendő szükség­hez képest bizonyos — 100 frtnál czi­menként nem magasabb — segélyösszeg kilátásba helyezésével is buzdítsa a kiál­lításra, megjegyezvén, hogy. egy-egy vá­ros összesitendő ily kiállítási munkáinak szállítási s amennyiben szükséges, elrende­zési és szekrényköltségeit is a kerületi segélyalap hivatása volna viselni. b) hasonlóképen intézzen a bizottság a kerületi ipari tanoncziskolákhoz is buz­dító felhívást s az előbbi pontban érin­tett segélyezésen kívül a tanoncziskolák növendékei számára iskolaként 20—50 frtig terjedő jutalmat tűzzön ki, hogy a tanon­czok előzetes iskolai versennyel buzdit­tassanak minél kiválóbb munkák előál­lítására. Ezt a javaslatot a bizottság szintén el­fogadta s a részletes intézkedések foga­natosítását az elnökségre bizta, irányel­vül kitűzvén, hogy a kerület összes ta­noncziskoláinak munkakiállitása lehetőleg egy nagy csoportban rendeztessék s a segédek munkakiállitásánál is azon czélt igyekezzék a bizottság elérni, hogy a cso­portosításnál a győri kerület a maga egé­szében és iparilag összefoglaltan kidom­borítassék. A bejelentések állása. Ezután jelentést tett az előadó a be­jelentések állásáról. A kerületi bizottság közvetítésével 107 bejelentési ív lett felterjesztve, részint egyéb okból függőben van még a bizott­ság tudtával mintegy 20, ugy hogy a be­jelentések összes száma körülbelül 150 lesz. A kisiparosokat egyénenként a bizottság nem tartotta szükségesnek beleizgatni a részvételbe, inkább a gyűjteményes kiál­lításban látja helyén őket. HÍREK. Esztergom, május I. — Lapunk szeritesztőségét és kiadó­hivatalát mától kezdve a Duna-utcai Tóth- házból .Széchenyi- tér 35. szám alá helyeztük át. Érdekes véletlen, hogy az «Esztergom és Vidéke* ugyan­azon házba került ismét, amelyben első száma ezelőtt tizenhét évvel napvilágot látott, Sarkad i István szerkesztésé­ben és Medvéi Zsigmond kiadásában. — A hercegprímás május 2-án délelőtt 10 órakor elnökölni fog a Szent-István­társulat nagygyűlésén, melyet a buda­pesti központi papnevelőintézet díszter­mében tartanak meg. A bíboros főpap május hó nagyrészét Budapesten fogja tölteni és részt vesz a főrendiház tár­gyalásain. Egy tudósító azon táviratát, mintha a hercegrímás május 4-én Balaton­Füredre menne, hosszabb nyári tartózko­dásra, megcáfolják. Megyegyüíés. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottságának hétfői ülése meglehetős érdeklődés mellett felyt le. A gazdag tárgysorozat főpontját Somogy­megye átirata képezte, mely tudvalevő­leg mezőgazdasági politikának gyökeres reformját czélozza. A tárgysorozat leg­nagyobb részét a bízottság egyszerűen tudomásul vette, csak a somogyi felter­jesztés körül támadt hosszabb és érde­kes vita. Szabó Mihály előadó, mint a gazdasági egyesület, melynek ez átirat vé­leményadás végett kiadatott, határozatá­nak tolmácsolója, az átirat ellen foglal állást. Félti a népet a szoczializmustól, melynek e felterjesztés egynehány pontja esetleg tápot nyújthat. Külföldi hatalmas és egyöntetű államoknál talán nem czél­szerűtlen ilyenformán megoldani a mező­gazdaság nagyfontosságú kérdését, de a mi speciális nemzetgazdasági viszonyaink között ilyen reformterv nem életre való. Végül kéri, hogy a bizottság ne vegye ez átiratot pártolólag tudomásul. V i m­m e r Imre ellenkező nézetben van. Ez olyan kiváló eszme, a mely felett nem szabad napirendre térni. Minden fó­rum elismeri, hogy a mezőgazdaságnak nagy bajai vannak, melyeken segíteni kell; csak mi ne ismernénk el ennek égető szükségességét ? Vámpolitikánkban és a román búzában látja e bajok kutfor­rását ; a főváros minden áron való eme­lését, a mely emelés óriási áldozatokat igényel, is kárhoztatja, minthogy ezáltal a vidék aránytalanul mellőztetik. O me­legen rokonszenvezik ez eszmével. Dr. W a r g h a Dezső kőhidgyarmathi plé­bános statisztikai adatokkal bizonyítja be, mennyire elszomorító a földnép sorsa. Egy negyedtelkes gazda évenként átlag 102 frtot fizet adóba; jövedelme e föld után 110 frt : 8 frtja marad tehát többi életszükségletének fedezésére, úgymint iskoláztatás, ruha, világítás, keresztelés, menyegző, temetés. (Derültség) Megdönt­hetetlen igazság az, hogy a szoczializ­mus téveszméinek legerősebben egy jól szituált, vagyonos földmíves-osztály bír ellenállani, a kinek van valamié, az nem lesz szoczialista; hanem igy tönkre kell mennie ennek az osztálynak ugy anyagilag, mint erkölcsileg. Óriási adós­ságok terhelik a magán, különösen a kisbirtokokat. 1858-ban 200 millió forintot tett ki Magyarországon a földbirtok tar­tozása, manapság ezen összeg 2000 mil­lió forintra rúg. Csak a mi vármegyéink­ben levő pénzintézeteknél 3 millió frt ter­heli a magánbirtokot. Perhorreskálja a váltókat; a váltó gyorsan lejár, de a föld csak egyszer terem az évben. To­vábbi, kissé hosszura nyúlt fejtegetések után az átirat mellett foglalt állást. M é­szaros Károly nem ellensége a mező­gazdasági politika reformjának, de e so­mogyi javaslatban még nincsenek az esz­mék tisztázva. Nem a vámpolitika, sem a külföldi termékek nem okozzák any­nyira a gazdasági bajokat, mint inkább a tőzsdei spekulációk, határidőüzletek. Országunk kicsi, nemzetiségünk sok, en­nélfogva a többi nagyhatalmakhoz mér­ten kell ily általános ügyben eljárnunk ; nem tudunk még a magunk lábán járni, alkalmazkodnunk kell az európai viszo­nyokhoz. A somogyi átirat szellemében magyar szokássá lett: hű-hóval kezdeni sokat, kivinni keveset. Dr. Helc Antal pártolja a feliratot, amely az elnyomott mezőgazdaság feljajdulása. Andrássy János alispánnak az a véleménye, hogy nem kell szükségképpen a somogyi át­irathoz ragaszkodnunk, dolgozzunk ki mí egyet. Kruplanic Kálmán elnöklő főis­pán ajánlatosnak tartja előtte szólónak indítványát. Apró, de sokáig tartó fel­szólalások után az állandó választmány elhatározza, hog)$ az átiratot a gazdasá­gi bizottság újólag tanulmány tárgyává tegye s véleményét a következő közgyű­lésen terjessze elő. Szabó Mihály elő­adó ezután felolvassa az esztergomi ta­karékpénztár 100 frtnyi adományozásáról szóló jelentést. Emiitett összeget a ma­gyar nyelvnek vármegyénkben való ter­jesztése céljából ajándékozta a takarék­pénztár, amelynek ezért egyhangúlag kö­szönet szavaztatik. Hamar Árpád elő­adó ezután ő felsége legfelsőbb kéziratát olvassa fel, melyben ő felsége köszöne­tét fejezi ki az országnak Albrecht fő­herceg halála fölött tanúsított részvéteért. A legfelsőbb kéziratot a megyegyűlés állva hallgatta meg. — Hamar Árpád volt másodaljegyzőt első aljegyzővé, Hol­lósy Mórt pedig árvaszéki jegyzővé vá­lasztotta meg a közgyűlés. Thuránszky Lajost, mivel még kvalifikációját meg nem szerezte, továbbra is helyettes mi­nőségben bízta meg a másodaljegyzői teendőkkel. Véber Lajos központi ár­vaszéki irattárosnak tiszteletbeli árvaszéki nyilvántartóvá történt kinevezése tudo­másul vétetett. Az egyesült Esztergom képviselőinek megválasztására elnökül Kruplanic főispán propoziciójára dr. Földváry István jeleltetett ki. — Előléptetés. Dr. Körösi László, lapunk volt felelős szerkesztőjét, buda­pesti főreáliskolai tanárt, Wlassics Gyula kultuszminiszter a IX fizetési osztályzat­ból, ahoVa 1894 január i-je óta tartozott, kinevezte a VIII. rangosztályba ezernégy­százforint alapfizetéssel és ötszáz forint lakbérilletménnyel. Ez újabb előléptetés­hez annál is inkább szívből gratulálunk, mivel egy esztendő alatt kevés tanár csinálja meg. Érdekesnek tarjuk azon szempontból is, hogy az esztergomi reál­iskolánál alig több a tanárok fizetése, mint a budapestiek lakásbére. Mikor ju­tunk ennyire mi jó esztergomiak, kik «sajn»-ban fizetjük a szellem napszá­mosait ! — A katholikus kor 29-én, hétfőn dél­után 6 órakor választmányi ülést tartott, mely alkalommal több új tagot vettek fel. Ma este fölolvasó estélyt és társasvacso­rát rendezett, melyről lapunk jövő szá­mába^ számolunk el. — Értesítés. Az esztergomi kir. érs. tanítóképzőben, a f. tanév végén, a ta­nítóképesitő vizsgálatok a következő sor­rendben fognak megtartatni. Május 20. 21. 22-én az Írásbeliek; május 27. s a kö­vetkező napokon a szóbeliek. Az érde­kelteket felhívom, hogy május 19-én az igazgatóságnál személyesen jelentkezzenek. Esztergom 1895. ápr. 30. Dr. Kováts Kál­mán, igazgató. I — Tanulmányút Nyitrára. Az építendő kórház egy bizottsága, mely dr. Mátray Ferenc, Bártfay Géza, Zsiga Zsigmond és Tiefenthal Gyula urakból állott, szomba­ton és vasárnap megtekintette a nyitrai fmintaszerű új kórházat, hogy a tapasz­taltakat az esztergominál értékesíthessék. E kórházat 1893-ban épittette Nyitramegye 186,501 frt költséggel 100 ágyra, 2431 négy­szögöl területen. Á pavillonszerűleg ren­dezett épületcsoport terveit Hauszmann Alajos budapesti elsőrangú műépítész, műegyetemi tanár készítette. Válalkozók voltak Mayer Károly nyitrai mérnök és Pekars Rezső nyitrai építőmester. Az esz­tergomi bizottságot dr. Biringer Ferenc igazgató, dr. Stein Emil alorvos, Nyulassy Sándor gondnok és Bezányi István ellenőr fogadták. Az ő készséges kalauzolásuk mellett megtekintették először a külső elrendezést, azután, az irodai helyisége­ket, — a belgyógyászatot, sebésze­tet, ragályos betegek osztályát, el­mebajosok osztályát (most 37 elmebeteg van ott), a kápolnát, halottaskamrát, bonc­kamrát, műtőszobákat, mosókonyhát, kony­hákat, a kórház légfűtését és világítását. (Gázzal a Nyitra-városi gáztelepről.) A vízvezeték leglényegesebb része egy a padláson elhelyezett 98 hektoliteres víz­tartó, melybe a souterrainben levő egy lóerejű gázmotor hajtja a vizet. A kórház hátránya, hogy sötétes a műtőterem, padló­zata mozaik és nem tisztítható kellőleg. Az egyes szobák túlságosan világosak, az ablakok feleslegesen magasak. A beteg­szobákban tömör vaságyak vannak, az éjjeli szekrények vasból márványlappal, vassodrony matracok és lószőr-matrácok vannak az ágyakban. Megtekintette a bi­zottság apróra a ruhafelszerelést és élel­mezést ís. A nyitrai kórház építésére és felszerelésére a kormány évenként 5400 frtot engedélyezett az ápolási díjak ter­hére, ami nagy kedvezmény. A napi ápo­lási dfj ott ís 76 krajcár, mint nálunk, látogatottsága pedig olyan nagy, hogy a földön ís feküsznek betegek. Á városon kívül áll szabad téren, félórányira kocsin a várostól. A bízottság tagjai a látottak­ról jegyzeteket is készítettek és a tapasz­taltakat bizonyára hasznosan fogják ér­tékesíteni az esztergomi új kórháznál. — Az esztergemi szépítő-társulat má­jus 5-én, vasárnap, délelőtt 11 órakor a vármegyeház nagytermében közgyűlést tart, melynek főtárgya lesz annak tudo­másul vétele, hogy a hercegprímás bőkezűségéből a gyönyörű szép prímás­kert a társulat kezelésébe jutott. — Színház. Az esztergomi arénának ünnepnapja volt a szombati előadáson kétféle módon : Rég láttunk ott akkora közönséget és régen olyan kiválóan si­került előadást. Sardou Viktor szellemes történelmi színművét, a »Madame sans géne«-t adták. Nyolc órakor már zsúfo­lásig megtelt a színház közönséggel, ott láttuk az intelligenczia szine-javát. Itt mutatta meg a kis Róma finyás közönsége, hogy tudja pártolni, ha valami elfogad­hatótkap, pedig a darab bérletszünetben ke­rült színre. A »Szókimondó asszonyság«-ot L é v a y Berta asszony játszta. Örülünk, hogy ismét a legnagyobb elismeréssel emlékezhetünk meg e kiváló művésznőről. Az előjátékban mint Hübscher Kata mosóné igen helyreeszű, az ő Lefébre-jéhez mindhalálig hű leányzót mutatott be, de valóban excellált a tulajdonképeni darab­ban mint Katrin herczegnő. Igazán szín­padra termett alak : szép, kedves, naiv és természetes. — Az első felvonás után vége-hossza nem volt a tapsnak, már megjelenésekor is rokonszenves tapsokkal tüntette ki a közönség. A második és harmadik felvonásban még fokozódott a hatás. Legjobban tetszettek Napóleonnal való jelenetei. Napóleont a szép asszony férje ura, Hatvani Ede személyesí­tette frappáns maszkban. Fenségesen t előkelő nyugalommal játszott, ugy hogy a félénkebb szivű nézők önkénytelenül meghajoltak, midőn a színpadra lépett. Valóban ilyenfélének kellett lenni a nagy világhóditónak. Nagyon jó volt S á r d i (Fouche), Bátosi (Lefébre), Keleti (Nei­perg gróf) és M á t r a i Kálmán (Depréaux táncmester). A jelmezek elég díszesek, de a díszletek határozottan dísztelenek voltak. A szerecsen Rusztán cseppet se volt félelmetes, sőt ha nem csalódunk, a fodrászkirakatok lágy Emiljét vette min­tául, ez pedig igen színtelen, kellemetlen mintakép. A nápolyi királynő ő felsége (Polgár Éanni), valamint Eliz herezegnő ő fensége (Verbőezi Emilia) előkelően, jól alakítottak. Eltekintve attól, hogy a franci nevek kimondásába itt-ott sajtóhiba csú­szott, az egész előadás díszére vált egy vidéki színpadnak ; az ensemble kifogás­talan volt és Mezei rendező ügyessé gét dicsérte. Vasárnap délután a »Csó­kon szerzett vőlegény« ment. Legjobban tetszett Csillag Amália, ki előbb a szamócás parasztmenyecskét, később egy tótlegényt s egy cigányasszonyt muta­tott be a nála megszokott hatással. M e­zei, Hatvani és Verbőci Emilia kóbor színészek mókáin is jóizüt nevetett a közönség. Közönség csekély számmal. Este másodszor adták a »Szókimondó asszonyság«-ot ismét zsúfolt ház előtt, most már bérletben. Lévai Bertának ju­tott ismét a legtöbb taps. — Hétfőn nem tartottak előadást. Kedden közkívánatra másodszor a »Charlie nénje« mulatságos angol bohózat. Közönség közepes szám­mal, de akik ott voltak, kitűnően mulat­tak a nagynéninek öltözött oxfordi diák (Hatvani Ede) bohóskodásán. Jó alakot mutatott be Spitique szerepében Sárdi is. Ma, szerdán Herczeg Ferencz kitűnő színmüve »A három testőr* került szinre. — Térzene. A helybeli ezred zenekara a tavaszi és nyári hónapok alatt m i n­d e n k e d d e n d. u. fél 5-től 6 óráig térzenét ad a Széchenyi-téren, mivel a szigeti kioszk mellett levő sétány a híd­építés miatt nincs használható állapotban. A tegnapi térzenének ismét nagy közön­sége volt. A kitűnő zenekar Perzsina kar­mester vezetése mellett ezt a műsort adta elő : 1. Magyar induló Faulwettertől 2. »A boissii boszorkány« cimű opera nyitánya Zaytztól. 3. » Szirénhangok« ke­ringő Waldteufeltől. 4. Cavatina a »Mac­beth* operából Verditől. 5. *Irma Polka* Mazur Perzsinától. 6. »Tarka idők* Pot­pourri Pawliktól. 7. Olasz szerenád Jung­manntól. 8. Induló Kraltól. Az esztergomi közönség valóban hálás lehet a lovagias tisztikarnak, hogy hetenként ilyen kelle­mes szórakozásban részesiti. — Mibe kerül a város haladása? A városi főszámvevői hivatal összeállította azon nagyobb szabású alkotások költsé­1 gét, amelyek a közel jövőben a város ' pénztárát terhelni fogják, egyúttal a vá-

Next

/
Thumbnails
Contents