Esztergom és Vidéke, 1895

1895-05-02 / 35.szám

litóik kitüntetett nevével, összeségükben pedig, az illető város iparcsoportjainak elnevezésével. Az egynemű ipart űzők ily módon szövetségben állítanának ki s hogy a kiállításra az anyagi gondok mentességével is buzdittassanak, javaslatba hozza, hogy a Győrváros iparosai részéről rendezendő ily gyűjteményes kiállítások tér-- és szekrénydijának viselését a győri kiállítási alap terhére a kerületi bizottság vállalja magára, a kerület jelesebb városaiban, mint Esztergomban, Komárom, Tata, Pápa, és Veszprém városokban pedig az illető helyi bizottságok kerestessenek meg hason irányban. E gyűjteményes kiállítások rendezésénél a kerületi bizottság az egyes ipartestületek szakavatott tevékenységére támaszkodik. A végrehajtó bizottság ezt a javaslatot elfogadta s a részletes teendők végzésével az elnökséget bizta meg. Tanulók és segédek kiállítása. Az ezredéves orsz. kiállítás folyamán 1896. július 15-étől augusztus 15-éig az iparostanonczok, segédek és munkások készítményeiből időleges kiállítás lesz rendezve, melyre a bejelentéseket 1896. január 31-ig lehet eszközölni, a tárgyakat pedig július i-ig kell beküldeni. Ez a kiállítás igen alkalmas arra, hogy egy-egy kerület iparosifjuságának ipari előrehaladottsága feltüntettessék s alkalmas arra is, hogy a kiállítást hatásos csoportozatokkal gazdagítsa. Ennek folytán, tekintettel arra, hogy ez az elem anyagi eszközökben szegény és sok buzdítást igényel, javasolja az előadó, hogy a) a kerület iparos ifjúsági egyleteihez intézzen a bizottság felhívást, melyben ezen időleges kiállításra az iparos ifjak figyelme jó eleve felhívassák, ezen iparosifjúsági köröket a mérlegelendő szükséghez képest bizonyos — 100 frtnál czimenként nem magasabb — segélyösszeg kilátásba helyezésével is buzdítsa a kiállításra, megjegyezvén, hogy. egy-egy város összesitendő ily kiállítási munkáinak szállítási s amennyiben szükséges, elrendezési és szekrényköltségeit is a kerületi segélyalap hivatása volna viselni. b) hasonlóképen intézzen a bizottság a kerületi ipari tanoncziskolákhoz is buzdító felhívást s az előbbi pontban érintett segélyezésen kívül a tanoncziskolák növendékei számára iskolaként 20—50 frtig terjedő jutalmat tűzzön ki, hogy a tanonczok előzetes iskolai versennyel buzdittassanak minél kiválóbb munkák előállítására. Ezt a javaslatot a bizottság szintén elfogadta s a részletes intézkedések foganatosítását az elnökségre bizta, irányelvül kitűzvén, hogy a kerület összes tanoncziskoláinak munkakiállitása lehetőleg egy nagy csoportban rendeztessék s a segédek munkakiállitásánál is azon czélt igyekezzék a bizottság elérni, hogy a csoportosításnál a győri kerület a maga egészében és iparilag összefoglaltan kidomborítassék. A bejelentések állása. Ezután jelentést tett az előadó a bejelentések állásáról. A kerületi bizottság közvetítésével 107 bejelentési ív lett felterjesztve, részint egyéb okból függőben van még a bizottság tudtával mintegy 20, ugy hogy a bejelentések összes száma körülbelül 150 lesz. A kisiparosokat egyénenként a bizottság nem tartotta szükségesnek beleizgatni a részvételbe, inkább a gyűjteményes kiállításban látja helyén őket. HÍREK. Esztergom, május I. — Lapunk szeritesztőségét és kiadóhivatalát mától kezdve a Duna-utcai Tóth- házból .Széchenyi- tér 35. szám alá helyeztük át. Érdekes véletlen, hogy az «Esztergom és Vidéke* ugyanazon házba került ismét, amelyben első száma ezelőtt tizenhét évvel napvilágot látott, Sarkad i István szerkesztésében és Medvéi Zsigmond kiadásában. — A hercegprímás május 2-án délelőtt 10 órakor elnökölni fog a Szent-Istvántársulat nagygyűlésén, melyet a budapesti központi papnevelőintézet dísztermében tartanak meg. A bíboros főpap május hó nagyrészét Budapesten fogja tölteni és részt vesz a főrendiház tárgyalásain. Egy tudósító azon táviratát, mintha a hercegrímás május 4-én BalatonFüredre menne, hosszabb nyári tartózkodásra, megcáfolják. Megyegyüíés. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottságának hétfői ülése meglehetős érdeklődés mellett felyt le. A gazdag tárgysorozat főpontját Somogymegye átirata képezte, mely tudvalevőleg mezőgazdasági politikának gyökeres reformját czélozza. A tárgysorozat legnagyobb részét a bízottság egyszerűen tudomásul vette, csak a somogyi felterjesztés körül támadt hosszabb és érdekes vita. Szabó Mihály előadó, mint a gazdasági egyesület, melynek ez átirat véleményadás végett kiadatott, határozatának tolmácsolója, az átirat ellen foglal állást. Félti a népet a szoczializmustól, melynek e felterjesztés egynehány pontja esetleg tápot nyújthat. Külföldi hatalmas és egyöntetű államoknál talán nem czélszerűtlen ilyenformán megoldani a mezőgazdaság nagyfontosságú kérdését, de a mi speciális nemzetgazdasági viszonyaink között ilyen reformterv nem életre való. Végül kéri, hogy a bizottság ne vegye ez átiratot pártolólag tudomásul. V i mm e r Imre ellenkező nézetben van. Ez olyan kiváló eszme, a mely felett nem szabad napirendre térni. Minden fórum elismeri, hogy a mezőgazdaságnak nagy bajai vannak, melyeken segíteni kell; csak mi ne ismernénk el ennek égető szükségességét ? Vámpolitikánkban és a román búzában látja e bajok kutforrását ; a főváros minden áron való emelését, a mely emelés óriási áldozatokat igényel, is kárhoztatja, minthogy ezáltal a vidék aránytalanul mellőztetik. O melegen rokonszenvezik ez eszmével. Dr. W a r g h a Dezső kőhidgyarmathi plébános statisztikai adatokkal bizonyítja be, mennyire elszomorító a földnép sorsa. Egy negyedtelkes gazda évenként átlag 102 frtot fizet adóba; jövedelme e föld után 110 frt : 8 frtja marad tehát többi életszükségletének fedezésére, úgymint iskoláztatás, ruha, világítás, keresztelés, menyegző, temetés. (Derültség) Megdönthetetlen igazság az, hogy a szoczializmus téveszméinek legerősebben egy jól szituált, vagyonos földmíves-osztály bír ellenállani, a kinek van valamié, az nem lesz szoczialista; hanem igy tönkre kell mennie ennek az osztálynak ugy anyagilag, mint erkölcsileg. Óriási adósságok terhelik a magán, különösen a kisbirtokokat. 1858-ban 200 millió forintot tett ki Magyarországon a földbirtok tartozása, manapság ezen összeg 2000 millió forintra rúg. Csak a mi vármegyéinkben levő pénzintézeteknél 3 millió frt terheli a magánbirtokot. Perhorreskálja a váltókat; a váltó gyorsan lejár, de a föld csak egyszer terem az évben. További, kissé hosszura nyúlt fejtegetések után az átirat mellett foglalt állást. M észaros Károly nem ellensége a mezőgazdasági politika reformjának, de e somogyi javaslatban még nincsenek az eszmék tisztázva. Nem a vámpolitika, sem a külföldi termékek nem okozzák anynyira a gazdasági bajokat, mint inkább a tőzsdei spekulációk, határidőüzletek. Országunk kicsi, nemzetiségünk sok, ennélfogva a többi nagyhatalmakhoz mérten kell ily általános ügyben eljárnunk ; nem tudunk még a magunk lábán járni, alkalmazkodnunk kell az európai viszonyokhoz. A somogyi átirat szellemében magyar szokássá lett: hű-hóval kezdeni sokat, kivinni keveset. Dr. Helc Antal pártolja a feliratot, amely az elnyomott mezőgazdaság feljajdulása. Andrássy János alispánnak az a véleménye, hogy nem kell szükségképpen a somogyi átirathoz ragaszkodnunk, dolgozzunk ki mí egyet. Kruplanic Kálmán elnöklő főispán ajánlatosnak tartja előtte szólónak indítványát. Apró, de sokáig tartó felszólalások után az állandó választmány elhatározza, hog)$ az átiratot a gazdasági bizottság újólag tanulmány tárgyává tegye s véleményét a következő közgyűlésen terjessze elő. Szabó Mihály előadó ezután felolvassa az esztergomi takarékpénztár 100 frtnyi adományozásáról szóló jelentést. Emiitett összeget a magyar nyelvnek vármegyénkben való terjesztése céljából ajándékozta a takarékpénztár, amelynek ezért egyhangúlag köszönet szavaztatik. Hamar Árpád előadó ezután ő felsége legfelsőbb kéziratát olvassa fel, melyben ő felsége köszönetét fejezi ki az országnak Albrecht főherceg halála fölött tanúsított részvéteért. A legfelsőbb kéziratot a megyegyűlés állva hallgatta meg. — Hamar Árpád volt másodaljegyzőt első aljegyzővé, Hollósy Mórt pedig árvaszéki jegyzővé választotta meg a közgyűlés. Thuránszky Lajost, mivel még kvalifikációját meg nem szerezte, továbbra is helyettes minőségben bízta meg a másodaljegyzői teendőkkel. Véber Lajos központi árvaszéki irattárosnak tiszteletbeli árvaszéki nyilvántartóvá történt kinevezése tudomásul vétetett. Az egyesült Esztergom képviselőinek megválasztására elnökül Kruplanic főispán propoziciójára dr. Földváry István jeleltetett ki. — Előléptetés. Dr. Körösi László, lapunk volt felelős szerkesztőjét, budapesti főreáliskolai tanárt, Wlassics Gyula kultuszminiszter a IX fizetési osztályzatból, ahoVa 1894 január i-je óta tartozott, kinevezte a VIII. rangosztályba ezernégyszázforint alapfizetéssel és ötszáz forint lakbérilletménnyel. Ez újabb előléptetéshez annál is inkább szívből gratulálunk, mivel egy esztendő alatt kevés tanár csinálja meg. Érdekesnek tarjuk azon szempontból is, hogy az esztergomi reáliskolánál alig több a tanárok fizetése, mint a budapestiek lakásbére. Mikor jutunk ennyire mi jó esztergomiak, kik «sajn»-ban fizetjük a szellem napszámosait ! — A katholikus kor 29-én, hétfőn délután 6 órakor választmányi ülést tartott, mely alkalommal több új tagot vettek fel. Ma este fölolvasó estélyt és társasvacsorát rendezett, melyről lapunk jövő számába^ számolunk el. — Értesítés. Az esztergomi kir. érs. tanítóképzőben, a f. tanév végén, a tanítóképesitő vizsgálatok a következő sorrendben fognak megtartatni. Május 20. 21. 22-én az Írásbeliek; május 27. s a következő napokon a szóbeliek. Az érdekelteket felhívom, hogy május 19-én az igazgatóságnál személyesen jelentkezzenek. Esztergom 1895. ápr. 30. Dr. Kováts Kálmán, igazgató. I — Tanulmányút Nyitrára. Az építendő kórház egy bizottsága, mely dr. Mátray Ferenc, Bártfay Géza, Zsiga Zsigmond és Tiefenthal Gyula urakból állott, szombaton és vasárnap megtekintette a nyitrai fmintaszerű új kórházat, hogy a tapasztaltakat az esztergominál értékesíthessék. E kórházat 1893-ban épittette Nyitramegye 186,501 frt költséggel 100 ágyra, 2431 négyszögöl területen. Á pavillonszerűleg rendezett épületcsoport terveit Hauszmann Alajos budapesti elsőrangú műépítész, műegyetemi tanár készítette. Válalkozók voltak Mayer Károly nyitrai mérnök és Pekars Rezső nyitrai építőmester. Az esztergomi bizottságot dr. Biringer Ferenc igazgató, dr. Stein Emil alorvos, Nyulassy Sándor gondnok és Bezányi István ellenőr fogadták. Az ő készséges kalauzolásuk mellett megtekintették először a külső elrendezést, azután, az irodai helyiségeket, — a belgyógyászatot, sebészetet, ragályos betegek osztályát, elmebajosok osztályát (most 37 elmebeteg van ott), a kápolnát, halottaskamrát, bonckamrát, műtőszobákat, mosókonyhát, konyhákat, a kórház légfűtését és világítását. (Gázzal a Nyitra-városi gáztelepről.) A vízvezeték leglényegesebb része egy a padláson elhelyezett 98 hektoliteres víztartó, melybe a souterrainben levő egy lóerejű gázmotor hajtja a vizet. A kórház hátránya, hogy sötétes a műtőterem, padlózata mozaik és nem tisztítható kellőleg. Az egyes szobák túlságosan világosak, az ablakok feleslegesen magasak. A betegszobákban tömör vaságyak vannak, az éjjeli szekrények vasból márványlappal, vassodrony matracok és lószőr-matrácok vannak az ágyakban. Megtekintette a bizottság apróra a ruhafelszerelést és élelmezést ís. A nyitrai kórház építésére és felszerelésére a kormány évenként 5400 frtot engedélyezett az ápolási díjak terhére, ami nagy kedvezmény. A napi ápolási dfj ott ís 76 krajcár, mint nálunk, látogatottsága pedig olyan nagy, hogy a földön ís feküsznek betegek. Á városon kívül áll szabad téren, félórányira kocsin a várostól. A bízottság tagjai a látottakról jegyzeteket is készítettek és a tapasztaltakat bizonyára hasznosan fogják értékesíteni az esztergomi új kórháznál. — Az esztergemi szépítő-társulat május 5-én, vasárnap, délelőtt 11 órakor a vármegyeház nagytermében közgyűlést tart, melynek főtárgya lesz annak tudomásul vétele, hogy a hercegprímás bőkezűségéből a gyönyörű szép prímáskert a társulat kezelésébe jutott. — Színház. Az esztergomi arénának ünnepnapja volt a szombati előadáson kétféle módon : Rég láttunk ott akkora közönséget és régen olyan kiválóan sikerült előadást. Sardou Viktor szellemes történelmi színművét, a »Madame sans géne«-t adták. Nyolc órakor már zsúfolásig megtelt a színház közönséggel, ott láttuk az intelligenczia szine-javát. Itt mutatta meg a kis Róma finyás közönsége, hogy tudja pártolni, ha valami elfogadhatótkap, pedig a darab bérletszünetben került színre. A »Szókimondó asszonyság«-ot L é v a y Berta asszony játszta. Örülünk, hogy ismét a legnagyobb elismeréssel emlékezhetünk meg e kiváló művésznőről. Az előjátékban mint Hübscher Kata mosóné igen helyreeszű, az ő Lefébre-jéhez mindhalálig hű leányzót mutatott be, de valóban excellált a tulajdonképeni darabban mint Katrin herczegnő. Igazán színpadra termett alak : szép, kedves, naiv és természetes. — Az első felvonás után vége-hossza nem volt a tapsnak, már megjelenésekor is rokonszenves tapsokkal tüntette ki a közönség. A második és harmadik felvonásban még fokozódott a hatás. Legjobban tetszettek Napóleonnal való jelenetei. Napóleont a szép asszony férje ura, Hatvani Ede személyesítette frappáns maszkban. Fenségesen

t előkelő nyugalommal játszott, ugy hogy a félénkebb szivű nézők önkénytelenül meghajoltak, midőn a színpadra lépett. Valóban ilyenfélének kellett lenni a nagy világhóditónak. Nagyon jó volt S á r d i (Fouche), Bátosi (Lefébre), Keleti (Neiperg gróf) és M á t r a i Kálmán (Depréaux táncmester). A jelmezek elég díszesek, de a díszletek határozottan dísztelenek voltak. A szerecsen Rusztán cseppet se volt félelmetes, sőt ha nem csalódunk, a fodrászkirakatok lágy Emiljét vette mintául, ez pedig igen színtelen, kellemetlen mintakép. A nápolyi királynő ő felsége (Polgár Éanni), valamint Eliz herezegnő ő fensége (Verbőezi Emilia) előkelően, jól alakítottak. Eltekintve attól, hogy a franci nevek kimondásába itt-ott sajtóhiba csúszott, az egész előadás díszére vált egy vidéki színpadnak ; az ensemble kifogástalan volt és Mezei rendező ügyessé gét dicsérte. Vasárnap délután a »Csókon szerzett vőlegény« ment. Legjobban tetszett Csillag Amália, ki előbb a szamócás parasztmenyecskét, később egy tótlegényt s egy cigányasszonyt mutatott be a nála megszokott hatással. M ezei, Hatvani és Verbőci Emilia kóbor színészek mókáin is jóizüt nevetett a közönség. Közönség csekély számmal. Este másodszor adták a »Szókimondó asszonyság«-ot ismét zsúfolt ház előtt, most már bérletben. Lévai Bertának jutott ismét a legtöbb taps. — Hétfőn nem tartottak előadást. Kedden közkívánatra másodszor a »Charlie nénje« mulatságos angol bohózat. Közönség közepes számmal, de akik ott voltak, kitűnően mulattak a nagynéninek öltözött oxfordi diák (Hatvani Ede) bohóskodásán. Jó alakot mutatott be Spitique szerepében Sárdi is. Ma, szerdán Herczeg Ferencz kitűnő színmüve »A három testőr* került szinre. — Térzene. A helybeli ezred zenekara a tavaszi és nyári hónapok alatt m i nd e n k e d d e n d. u. fél 5-től 6 óráig térzenét ad a Széchenyi-téren, mivel a szigeti kioszk mellett levő sétány a hídépítés miatt nincs használható állapotban. A tegnapi térzenének ismét nagy közönsége volt. A kitűnő zenekar Perzsina karmester vezetése mellett ezt a műsort adta elő : 1. Magyar induló Faulwettertől 2. »A boissii boszorkány« cimű opera nyitánya Zaytztól. 3. » Szirénhangok« keringő Waldteufeltől. 4. Cavatina a »Macbeth* operából Verditől. 5. *Irma Polka* Mazur Perzsinától. 6. »Tarka idők* Potpourri Pawliktól. 7. Olasz szerenád Jungmanntól. 8. Induló Kraltól. Az esztergomi közönség valóban hálás lehet a lovagias tisztikarnak, hogy hetenként ilyen kellemes szórakozásban részesiti. — Mibe kerül a város haladása? A városi főszámvevői hivatal összeállította azon nagyobb szabású alkotások költsé1 gét, amelyek a közel jövőben a város ' pénztárát terhelni fogják, egyúttal a vá-