Esztergom és Vidéke, 1894
1894-02-25 / 16.szám
HÍREK. Esztergom, febr. 24. — Lapunk mai számahoz egy ivnyi melléklet van csatolva, melyen a B u z árovits Gusztáv-féle jóhirű esztergomi könyvkereskedő-czég megrendelési felhívását közű koszorús irónk Jókai Mór ősz szes müveinek nemzeti kiadásáról. Ajánljuk a felhívást irodalompártoló olvasóközönségünk figyelmébe. — A primási udvarból. Vaszary Kolos bíboros herczegprimás egészsége teljesen helyreállt, rendesen végzi napi foglalatosságát s minden nap kocsikázik, vagy gyalog-sétát tesz. A prímás naponta értekezik főpapokkal és más előkelőségekkel, de rendes hétfői és csütörtöki kihallgatásait nem tarthatja meg. A palotában jelenleg a prímás mellett vannak : dr. Kohl Medárd titkár, Széchenyi Miklós gróf jáki apát, Francsics Norbert orsz. képviselő és Ziskay Antal jogtanácsos. A herczegprimás márczius elején egész udvarával Esztergomba jön, itt tölti a nagyhetet és húsvéti ünnepeket. Áprilisban visszatér a fővárosba s ott is marad, mig az udvar Budapesten tartózkodik. — Egyházmegyei hírek. Legutóbb B u c z k ó János radassóczi, S c h u rm a n n József assakürthi, C h r e n k ó Ignácz grinádi plébánossá, továbbá C s ö g 1 e y Kálmán csekei, Jámbor Péter stepanói, P 1 e c h 1 ó János kállóczi, Tóthfalussy Béla Budapest-erzsébetvárosi administrátorrá, végűi B e c s á k Ernő dunaszentpálí, Sáfár József ipolysághi, P o 11 á k Valentin kisapáthii, W í n k1 e r Pál misérdi, Rákóczy János szentmihályfai, F a n d 1 Mihály nagysúr 1 ' és Nóvák János zselizi segédlelkészekké neveztettek ki. — Soóky Gábor temetése. Tegnapelőtt helyezték örök nyugalomra Soóky Gábor földi hamvait. Ravatala lakásán az érseki papnöveldében volt felállítva. A díszes ravatalt igen sokan látogatták, s ez mutatja, mekkora volt az érdeklődés és sajnálkozás a boldogult szemináriumi aligazgató, s társaseletünk egyik kedvelt alakja iránt. Délután négy órakor vette kezdetét a gyászszertartás, melyre igen nagy számú és intelligens közönség jelent meg, leróni a t okonszenves egyházférfiu iránt a kegyelet utolsó adóját. Nevezetesen a gyászszertartáson a rokonságon kivül a vármegyei és szab. kir. városi tisztikar, a helybeli főpapság és papság, az ősrégi papnevelő intézet növendékei testületileg, ugy szintén testületileg vettek részt az érseki képezde ifjai, nemkülönben a szentgyörgymezei polgári olvasókör, azon kivül városunk igen nagy közönsége. A gyászszertartást, beszentelést Csernoch J. kanonok végezte fényes segédlettel. Igen nagy közönség kisérte el egész a szentgyörgymezei temetőbe, hol hamvait átadták! a rideg földnek, Az örök világosság fényeskedjék neki I — A herczegprimás Esztergomnak. Tudvalévő dolog, hogy az esztergomi nagyszabású tanitóképzőintézeti épület a herczegprimás bőkezűségéből nemsokára elkészül. Czigler Győző prinási műépítész van annak végrehajtásával megbízva. Nevezett műépítész Bálint János építésvezető által felszólította a vállalatban érdekelt esztergomi épitö iparosokat, hogy ajánlataikat a vállalat megkezdése előtt benyújtsák. A határidő február i8-án lejárt. Az igen örvendetes és a jóindulatot legbeszédesebben igazoló herczegprimási intézkedés részletéről szól a pnmási meghagyás, mely szerint minden ajánlattevő esztergomi iparos azon kedvezményben részesül, hogy az általuk benyújtott ajánlat habár io százalékkal drágább a fővárosi, esetleg más vidéki iparosok ajánlatainál, — mindig az esztergomi iparosoké vétessék figyelembe, s csak akkor nem, ha az ajánlati összeg a'io százalékos költség többleten túl jár. Megjegyzendő itt, hogy a Lippert által eszközölt építések alkalmával mindig mellőzve voltak a helybeli iparosok, sőt a honiak is, — rendszerint az osztrák birodalmi főváros iparosainak ajánlatai jutottak diadalra, — a miért boldog emlékű Simor Jánosnak nem csekély hírlapi támadásokat kellett elszenvednie. Ebből látható, hogy a Vaszary Kolos székfoglalását nem a legkedvezőbb hajlammal fogadó körök oly férfiút tisztelhetnek kegyelmes főpásztorunkban, aki úgyszólván semmi vagyonnal ült az egyházfejedelmi trónra, s még hivatásának első esztendejét sem élte át a nélkül, hogy a helybeli és a hazai szegényügynek 40,000 írttal áldozatot ne hozzon; továbbá hogy székvárosának, ezzel kapcsolatosan magyar honának ugy kultúrai, mint a magyar állameszme kiépítése czéljából hazafias intézményt ne létesített volna az óvóképző felállításával. Nem is számítva ide a hidbérlet elmúlásával járó vesztességet, mely az állandó Dunahid felépültével előállt,—immár ujabbi alkotásával fogunk nemsokára találkozni, mely 3 város képzöintézetét egyesíti Esztergomban. Ebb en is szolgalatot tesz a kultúrának, még nagyobbat a magyar fajnak, midőn a tót vidékek tanítojelöltjeit Esztergomba hozza nemcsak magyar szót hallani, hanem magyar érzületet nyerni. — a mivel pl. a nagyszombati tót ajkú lakosság között vajmi kevéssé lehetett dicsekedni. Hála és elismerés illeti mindezért a jóindulatú főpásztort, s adja az ég, hogy nemes gondoskodásában továbbra is a magyar faj iránti szeretet és törhetlen lelkesedés vezérelje l Esztergomi polgár. — Meghívó. Az esztergomi kath. legényegylet 1894. február 25-én (vasárnap) saját egyleti helyiségeiben (Német-utcza 575) hangverseny és szavalatokkal egybekötött felolvasó estélyt rendez. Felolvasnak : főtiszt. Okanyik Lajos és Dudics Dezső urak. Kezdete pont hat és fél órakor. Utána társas vacsora. Egy teríték 50 kr. Műsor. 1. „A lantos regény dala" harmónium kiséret mellett, énekli Schneider Ernő egyleti tag ur. 2. „Alpesi és magyar népdalok" előadják cziterán Horváth Etelka és Mariska úrhölgyek. | 3, „Légy férfiú" Petőfitől, szavalja Schneider Ernő egyl. tag ur. 4. „A véralkat" irta és felolvassa főtiszt. Okányik Lajos ur. 5. „Egyveleg" magyar népdalokból, czimbalmon előadja Fekete Annuska úrhölgy. 6. „Az orr" Peterdytől, előadja Tóth János egyl. tag ur. 7. „A föld és népei" felolvassa Dudich Dezső m. t. ur. 8. „Sósperecz" előadja Varga János egyl. tag ur. — Balesetek a vidéken. M a t u 1 a József kesztölczi lakosnak tegnapelőtti délután Rozina nevü kis leánykája hirtelen eltűnt. A szülők aggódva keresték egész délután, s már minden reményről lemondtak, hogy gyermeküket feltalálhassák a nap folyamán, amennyiben azt gondolták, hogy a faluból kimenve valamerre eltévelyedett a határban. Azonban valaki a házuk mellett levő kútba tekintett s ott megpillantotta a gyermeket a vízben. Természetes, hogy rögtön a kihúzáshoz láttak, de már csak a hullát vehették ki a kútból, a kis leány ugyanis a vizbe fult. A megyei orvos tegnap bonczolta fel a kis leány hulláját a helybeli föszolgabiróság közbejöttével. — Csütörtökön délután a dömösi téglagyárban egy helyi iparvasut kocsija elgázolta egy odavaló gyári munkás 3 éves kis fiát, a ki valőszinüleg gondatlanság folytán a sínekre kerüit. A kocsi kerekei oly szerencsétlenül rohantak a gyermeknek, hogy egyik karját és lábát összezúzták. A sebesült gyermeket azután az Esztergom szab. kir. városi közkórházba szállították, hol a városi orvos tegnap amputálta a gyermek karját és lábát. Az ügyben különben a föszolgabiróság megindította a vizsgálatot. — Kuriózum. Tokod község képviselőtestületéhez szülésznői állás elnyerése végett folyamodott a testvér városok egyikének polgárnője, azonban kérelmét a képviselőtestület azon indokolással utasította vissza, hogy okleveles bábára azért nincsen a községnek szüksége, mivel Tokodon ez idő szerint két kenőasszony teljes közmegelégedésre ténykedik. — Elkeresztelés. Megírtuk mult számunkban, hogy Fehér Gyula drt. a rkapitánysag Schönbeck Katinka elkeresztelése miatt a református lelkész által emelt vád alól felmentette. Gartsik Nagy Sallay István ! ref. lelkész ez ítélet ellen most az alispánhoz egy hosszas fellebbezést adott be, Az alispán ezt az összes pöriratoknak csatolása végett a kapitánysághoz küldötte. — Szerencsétlen feldőlés. Folyó hó 13-án Seffer Béla barti plébános Esztergomban elkéslödvén, mire haza felé indult, setét este lett. Hazamenet Bény községnél lovai a setétségben megijedvén, megbokrosodtak s a kocsit felfordították, mely alkalommal Seffer Béla oly súlyos sérelmeket szenvedett, hogy csak nagynehezen volt képes haza vitetni magát, hol azonnal Pászty József körorvosért küldött Szölgyénbe. Valószínű, hogy belső c onttörés is történt, melynek következtében most hivei sajánlatára az ágyat őrizni kénytelen. — Az időjárás. Négy napig tartó hideg után, ma ismét egy kis adag tavaszban volt részünk. Aranyos ragyogó napsugarak kaczérkodtak a lombtalan fákkal, melyek meg-megrázkódtak, mintha azt akarnák mondani; „Minek ez a kaczér játék? Vagy, vagy! Vagy legyen valaki hideg, vagy meleg 1" A központi meteorológiai intézet pedig mindezek után a következő jelentést adta ki: Északnyugatról uj depresszió közeledik, ami a bntt szigeteken a barométer erős sülyedésében nyilvánul, mig a légnyomás makszimuma Magyarország fölött terül el. Közép Európában az idő általánosan száraz és fagyos, csekély csapadék-mennyiséget jelentenek észak-európnból, a hőmérséklet eloszlása egészben változatlan. Hazánkban országszerte derült, hideg idő uralkodik. Száraz és fagyos idő várható, lassan emelkedő hőmérséklettel. — Az Esztergom-párkányi csavargőzös reggel 6 órától este 8-ig akadálytalanul közlekedik. — Élelmesség. Rendőrkáplár: Hallja kend, ez mégis sokl Tegnapelőtt a református templom előtt láttam kéregetni, ma pedig a katholikus templom előtt koldul; mi tulajdonképen a kend vallása ? Koldus: Én, khérem aláson zsidó vadjok, de hidjen el tens rendür oreság, hogy egy vallásból nem élheti meg az ember manapság. — Czézár vagy Hannibál. Szép uri kutya volt, elegáns büszke, gőgös, ugy hogy vagy Czézárnak hivták vagy Hannibálnak. Ez a kutya jellemtelen gazember volt különben, aki abban találta mulatságát, hogy folyton a szomszéd kertjébe ment, s ott mindenféle gazságokat követett el. A szomszéd pedig, akinek a gyereke örökké jelentgette, hogy megint kutya van a kertben, egyszer csak felbőszült az eb jellemtelenségén és agyonlőtte az uri kutyát. A kutya gazdája pedig s z á n d é k o s emberölés czimén feljelentést akart tenni a szomszéd ellen. A szomszéd azonban „ingó vagyon megrongálása" czimén akarta csak a szerinte is megérdemelt büntetést elszenvedni. A rendőrkapitány szándékos kártétel miatt Ítélte el a szomszédot tizennégynapi fogházra és ötven forint pénzbüntetésre. Nem is sok az egy szép uri, elegáns, büszke állatért, a k Í t Czézárnak, vagy legalább is Hannibálnak hívnak. És ha még olyan gőgös volt is amaz eb 1 — Rosz termés következményei. A gazdakörökben most már általánosan és mindenütt tudják, hogy a mult évi répamagtermés a góczponton t. i. egész Északnémetország termelő helyein nagyon roszszul ütött ki. A nagy hiányt sokan, — kik répamaggal kereskednek, — mindenféle módon, leszállított árakon, és olyan áruval igyekszenek pótolni, a mely a „jó" és „megbízható" jelzőt semmikép sem érdemli meg, mert az idei viszonyok közt tárva-nykva az ajtó oly üzelmeknek. melyek a gazdára nézve végzetessé válhatnak. Ilyenekkel szemben csak akként lelhet a gazda érdekeinek helyes megóvására nézve megnyugvást, ha az idei viszonyok közt egyáltalán nem bizza másra rendeléseit mint épen csak elsőrendű czégre, a mely megbízhatóságánál fogva vezérszerepet játszik növénytermelésünk terén. De látjuk különben hogy a valódi fajazonos magvaknak termelői is állást foglalnak már a számos hamisításokkal és visszaélésekkel szemben: A ma megjelent lapokban következő nyilatkozatot tesz közzé egy világhírű külföldi répamagtermelö: A B o r r i e s-féle eckendorfi (északnémetországi) nemesbirtokok központi igazgatósága ezennel közhírré teszi, hogy a kitűnőnek bizonyult eredeti eckendorfi takarmányrépamagjának kizárólagos és egyedüli eladását Ausztria-Magyarország részére Mauthner Ödön budapesti magkereskedö czégre ruházta át és ennélfogva csakis ezen czég egyedül képes a valódi eckendorfi répamagot szállítani. IRODALOM. — A magyar opera története. A Zene és Színművészeti Lapok szerkesztői Dr. V á 1 i Béla a magyar színészet pályanyertes szerzője s Dr. G ö n c z y Mór kitűnő zongoraművész befejezték a szép múlttal bíró magyar opera történetének megírásához szükséges előmunkálatokat. Ez előmunkálatok révén tömérdek igen becses szinészettörténeti anyag került napfényre a mult századi magyar föranguak teljesen ösmeretlen szinészet-cuituszából, azaz a magyarországi olasz franczia stb. színtársulatokról, s a magyar opera zsengekoráról. E nagybecsű történeti mű két részből fog állani. A színészed részt Dr. Váli, a zenei részt Dr. Gönczy irja meg az összegyűjtött anyag alapján. E mű az 1896. évi zene és színművészeti kiállítás megnyitása alkalmából fog megjelenni. — A „ Vasárnapi Újság" február 18-iki száma 18 képpel, s a következő tartalommal jelent meg: „Billroth Tivadar." (Arczképpel.)' — Költemények: „Szerettem." Móra Istvántól. — „Lajtántúli népdalok." Fordította Róna Béla. — „A nagy ellenség." Elbeszélés. Irta Jókai Mór. — „Ferencz Ferdinánd föherczeg földkörüli útja." Irta a „Vasárnapi Újság" részére egy tengerésztiszt az „Erzsébet" hajó fedélzetén. (Képpel, eredeti japáni fénykép után.) — „Tigrisvadászat Indiában. (Képpel.) — „Az ájnók." ("Képekkel.) — „Háború a tengeri nyulak ellen." — „Az újjgörcs." — „Páva a varjúval." Elbeszélés. Irta Mikszáth Kálmán. (Kimnach László rajzaival.) — „A sátorosok veszedelme." (Képpel.) Szivós Bélától. — „A Fehér-Kereszt-Egyesület ünnepélye." (Képekkel.) — „A Kisfaludy társaság közülése." — „Bülow János." (Arczképpel.) — „Párisi divatlevél." (Divatképekkel.) — „Irodalom és művészet." „Közintézetek és egyletek", Sakkjáték, Képtaiányok stb. rendes rovatok. — A „Vasárnapi Újság" előfizetési ára negyedévre 2 frt, a „Politikai U j d o n s á g o k"-kal együtt 3 frt. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetemutcza 4. sz. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos NÓGRÁDI JENŐ. ' Honi jjjj 1 Bayer Ágoston és fia 1 Esztergom, Buda-utcza 502. ajánlja kék-carton-festő-üzletében dúsan felszerelt divatos honi kék kartonjait. Egyszersmind van szerencsém tudatni a nagyérdemű közönséggel, hogy a Késmárki len és damaszt-árúk, továbbá a szepesiglói siffon és pamutvásznak gyári raktárával üzletemet felszereltem. Raktáron vannak siffonok (18 krtól 40 krig, méterenként), ágyhuzatok, lepedő-, takács- és egyéb vásznak, különböző minőségű asztalgarniturák 6,12 vagy több személyre és más hasonló vászon-árúk a legjutányosabb árakon kaphatók. Tekintettel hogy a fen megnevezett késmárki és szepesiglói gyártmányok kiváló jó hírnévnek örvendenek, és úgy jóság mint olcsóság tekintetében bármely külföldi gyártmányt felülmúlnak, kérjük a nagyérd. közönség becses pártfogását.
