Esztergom és Vidéke, 1894

1894-02-15 / 13.szám

szolgáló egy méter széles masszív kőalapon dolgoznak, mely félköralakban óvja a Duna hullámaitól a hidföépitményt. Terméskő alapot húztak a félkör alakú árokba, mely a hidfő töltést határolja és erősíti meg. A tulajdonképeni kömunkálatokhoz Chatry Száléz válalkozó szakértő olasz munkásokat szerződtetett, mig a kőanyag szálitásnál és földmunkálatoknál esztergomi napszámosok is nyernek alkalmazást. A párkányi oldalon a munka már jóval előrehaladottabb stádiumban van. — Hymen. A közel mult napokban jegyezte el Török István kinev. beregsurányi kántortanító, Klacsko Ignáczné leányát: Gizellát. — A városi öttk. tűzoltó-egylet május 14-re, pünkösd második napjára tervezi huszonötéves fennállásának jubileumát, melyre meg fogják hivni a budapesti és környékbeli tűzoítóegyesületeket és Esztergom összes hatóságait. A zászlószentelést a Széchenyi-téren tartják meg. A zászlóanyán M a j e r Berta asszonyon, késmárki Frey Ferencz orsz, képviselőnk feleségén kivül Esztergom előkelő ifjú hölgyei is, mint koszorusleányok, részt vesznek, kiknek tiszteletére délután az egyesület a Kovács-pataknál tánczvigalmat rendez. Az ünnep költségeit közadakozásból fedezik. — A kath. Legényegylet mulatságán felülfizettek: Mayer Jánosné 1 frt. Draxler N. úrnő 30 kr. Ibermaszer János 50 kr. Dr. Anháupel Györgyso kr. Dr. Schreiber Aladár 80 kr. Elek Ödönné 30 kr. Szimhard Károly 50 kr ^Ráczky János 1 frt. Dudás László 1 frt. Összesen B frt 60 kr. M a j e r János pénztáros. — A circiter-kör estélye. A Magyar Király vendéglő földszinti termében szokott ülésezni a „Circiter-kör" kedélyes beszélgetés és poharazgatás mellett. Elnevezésének eredete homályba vész, de a rossz nyelvek azt suttogják, hogy onnan kapta nevét, mert tagjai „circiter" (körülbelül) isznak, és circiter — fizetnek. A club szombaton, 10-én este páratlan sikerű, kedélyes böjti társasvacsorát és tánczmulatságot rendezett, melyben a tagok családjai is részt vettek. Tekintettel a böjtre, czigányt nem szerződtettek; de azért énében nem volt hiány, mert Bartha Ármin főjegyző és Bokross Károly a Magyar Király tulajdonosa zongorán és hegedűn szolgáltatták a talp alá valót. Volt három négyes is, és az ujabban közkedveltségű matróztáncz. A mulatság 8 órakor kezdődött a vendéglő emeleti termében, és fesztelen jókedvben tartott reggeli 3 óráig. Jövő hó 4-én a Circiter ismét mulatságot rendez, a nyáron pedig kirándulást a Barát-kúthoz hölgy tagok részvételével. A szombati mulatságon résztvettek : Barta Árminné, Benes Berta, özv. Botz Adolfné, Glocker Ottóné, Greifensteiner Jánosné, Horváth Mariska, Ivanovits Béláné, Kerschbaummayer Károlyné, Klinda Rezsőné, Nagy Pálné és Etelka, Niedermann Jánosné és Neílike, Niedermann Józsefné, Nozdroviczky Miklósné, Anna és Olga, Schönbeck Mihályné. — Lábatlan községben jelzett kanyarójárvány a megyei orvos által megszűntnek jelentetett. — A lábatlani vasútállomáson uj postaállomás engedélyeztetett a közlekedésügyi miniszter által, - - Német György János lábatlani lakosnál a napokban kisebb összegű lopás történt. A tettesek a járásbíróságnál följelentvék. — Drága a telefon. Átalános a panasz az állami telefonválalat ellen, hogy az nagyon drága. És a zúgolódóknak igazuk van, mert magánfeleknek havonként 5 frtot, tehát évenként 60 frtot fizetni olyan technikai válalatért, melyet a helyi viszonyoknál fogva (mindössze 53 előfizető van 1) nem fölötte gyakran használnak, igen súlyos adó. Tekintettel kellene lenni az államnak arra, hogy beruházási költségei az eddig fizetett nagy dijakból körülbelül már megtérültek, és részben az ezután való leszálitott dijakból is megtérülni fognának. Hivatalok csak 2 frt 50 krt fizetnek havonként, méltányos, hogy magánfelek ne kétszeresét, hanem 3 frtot fi/.essenek ezentúl. A zónatarifák világában különben is nem arról van szó, hogy a telefon nyereségre dolgozzék, hanem hogy a közhasznú intézmény jutányosságánál fogva a közönség minél szélesebb rétegeiben terjedjen el. — Községi választások. Gyiva községe f. hó 9-én ifj. Szabó István haszonbérlöt egyhangúlag községi bíróvá megválasztotta. Szabó 1892-ben telepedett oda Csanád megyéből, és rövid oit tartózkodása alatt annyira megnyerte a választók rokonszenvét, hogy biróvá választották. 1 — Átkelés a Dunán. A Duna az enyhe időjárás következtében teljesen jégmentes, és az esztergomi csavargözös Párkány és Esztergom közt akadálytalanul közlekedik. Mint hirlik — ha az idő igy marad —• a személyszálitó hajók e hó 20-án már közlekedni fognak, a mi addig még alig fordult elő. — Az ev. ref. egyház tagjainak táncz estélye. Febr. 7-én tartották meg vig estélyüket városunk és a vidék ref. hiveí. Belépti díj nélkül egész családiasán folyt le eklezsiai helységükben. A talp alá valót háziezredünk jó hírnevű zenekara szolgáltatta, tekintettel a jótékony czélra, ingyen. A beküldött tárgyakat igen vig hangulat mellett a szünóra alatt árverezték el 43 frt, 46 kr. értékben, a készpénzbeli adakozások összege 89 frt, 80 kr., Összesen 133 frt 26 kr. Tombola czimen ajándékoztak a lelkészi hivatalhoz beküldési sorrendben: Kováts Károlyné 2 frt, 45 kr., Zalába József 1 frt, 90 kr., Pálmay Lila k. a. 3 frt, Fodor Lajos 1 frt, 50 kr., Nábrádi Jánosné 54 kr., Clementis Gizella k. a. 71 kr., Mányóky Lászlóné 1 frt 43 kr.. Mányóky Ferencz 30 kr., Mányóky Lujza 20 kr., Petrik Erzsike 25 kr., Pauer Karolina 28 kr., Papp Emilia 40 kr., Kömlei Lajos 1 frt, 10 kr., Makkay Kemény Irénke 35 kr., Komáromi Istvánné 55 kr., özv. Molnár Józsefné 1 frt, 40 kr., Tóth Mária 1 frt, N. N. 20 kr., N. N. 1 frt 50 kr. N. N. 2 frt 65 kr., Ketskés Istvánné 90 kr., Szabó Erzsébet 75 kr., Prohászka L.-né 2 frt, 65 kr., Krekó Lidia 3 frt, 40 kr.. Boros Lajos 75 kr., Wagner Gusztávné 55 kr., özv. Pethes G. A ládámé 1 frt 25 kr., Rogrün nővérek 1 frt 10 kr., Molnár Juli 3 frt 55 kr., Prokk Janka 1 frt 75 kr., Csupics Emil 1 frt 40 kr., Terhes Józsefné 2 frt 10 kr., Molnár Józsefné 95 kr., Kossá Jánosné 1 frt 05 kr., Grosch János 60 kr., Tolnai István 1 frt értékben, elárverezett egy vagy több, s legtöbbnyire értékesebb tárgyakat, összesen 36-an. Pénzbeli adakozást részint beküldtek, részint az estéiyen megjelenéskor adtak: Eggenhofér Józset 2 frt, Szentzi János 2 frt, dr. Burián János 5 frt, Barthalos Ernő 2 frt, Mányóky László 2 frt, Kriske János 1 frt, Pollák Károly 5 frt, özv. Hübschl Antalné 5 frt, Puskás Károly 2 frt, Baranyai Sándor 2 frt, Goda János 1 frt 50 kr, Fekete Ferencz 3 frt; Beslits Györgyöt 1 frt, Kömlei Béla 1 frt, Zöld Gy. János 1 frt 50 kr. Fray Vincze 1 frt, Makkay Lázár 1 frt, Sallai József 3 frt, Czibor Ferencz 2 frt, Kádár Gyula 1 frt, Mányóky Ferencz 1 frt, Goda István 1 frt 50 kr. Vajda Péter 2 frt, Terhes József 1 frt, Molnár József 1 frt 50 kr, Kovács Károly 2 frt, Krekó Lidia 2 frt, Nábrádi János 2 frt, Pékár János és Bodendorfer Mária 2 frt, Tóth Lörincz 1 frt, Ketskés István 1 frt, Komáromi István 1 frt, N. N. 1 frt 50 kr., Kádas Károly 2 frt, Zajda Ferencz 1 frt, Kömlei Sándor 1 frt, Kossá Jánosné 2 frt, Goda János 2 frt, Grosch János 1 frt, Kováts István 1 frt, Szabó Erzsébet 1 frt, Madarász István 2 frt, Tolnai István i frt, Borosc Lajos 1 frt, Molnár Julianna 30 kr., özv. Thurzó Geröné 2 frt, N. N. 1 frt, Baratskai János 2 frt, Hadra Ferencz 1 frt, Matyók Lajos 5 frtot. Összesen 50-en. — Régi pör. Két év előtt az esztergomi érsekuradalom Bajóth, Nyergesujfalu és Süttö községek ellen az ottani kegyúri épületek (templomok és paplakok) tatarozása czéljából szükséges napszámok kiszolgáltatása miatt az esztergomi szolgabiróság előtt panaszt tett, mivel a „canonica visitatio" értelmében a községek kötelezvék a tatarozásoknál fölmerülő szolgálmányok teljesítésére. Ez ügyben több tárgyalás volt, melyek eredményekép a szolgabiróság az uradalmat követelésével elutasította. E hó 20-ára uj tárgyalás volt kitűzve, melyet azonban most már szükségtelen megtartani, mivel az uradalom panaszát visszavonta azon indokolással, hogy a szolgálmányok már tényleg teljesíttettek. — Logika. Alkapitány: Hát magának, János, mi panasza van? János szolga: Hát kérem alásan, tekintetes kapitány úr, a gazdám pofont akart adni. Alkapitány. Micsodai Hát azért ide köll jönni, mert a gazdája pofont akart magának adni ? János: Igen, mert ha nem akart volna, akkor nem is adott volna. — A szólöadó leírások. A szőlőbirtokos közönség nagyban érdeklődik a még mindég végéhez nem ért szölőadó leírások iránt, mivel méltán boszankodik azon, hogy, habár a filoxera szőleiket már évek óta kipusztította, még mindég nem szántóföldek, hanem szőlők után fizetik a roppant nagy adót. Azt a tényt örömmel konstatálhatjuk, hogy a helybeli kataszteri nyilvántartó hivatal által készített lajstrom, amelyben a filoxera által kipusztult szőlők felvétettek, a pénzügyigazgatóság által felülvizsgálva, már visszaérkezett. E lajstromban az adóleirások, az 1893 egész évre és az 1892-ik év felére, tehát másfél évre visszamenőleg eszközöltettek, és az 1894-ik évi adóba mint felülfizetések fognak beszámíttatni. Nem kérhetjük eléggé az arra illetékes közegeket, hogy az adózó közönségnek mélyen zsebébe vágó kérdésben az utolsó, lényegtelen számítási munkálatokat minél hamarább ejtse meg. Úgy halljuk, hogy az egy hónap alatt fog megtörténni. — Eljegyzés. Vimmer Kálmán primási urad. kétyi intéző a napokban tartja eljegyzését özv. Kassa Ferenczné, szül. Egyed Ilona úrhölggyel Budapestről. — A budautczai kaszárnya. A nagy kaszárnya építés munkája már intenzivebb alakban áll előttünk. Az alapásás és földtöltés szépen halad előre. Műtörténeti szempontból nem lesz hátrányos, ha e helyt élénk körültekintést gyakorolnak azok, akik itt hazánk múltjára vonatkozó régiségekre bukkanni kivannak. Egy földalatti köröskörül bezárult üregre akadtak a munkások, de a boltozat téglája ujabbkori eredetű levén, annak történeti jelentőséget tulajdonítani nem lehetett. Sokaknak az a véleménye, hogy a hajdani Ferencziek zárdája itt állott, melynek sírboltjában örök álmát aluszsza második honalapitónk: IV. Béla király, ki a tatárok rettentő . pusztítása után hazánkat a végenyészetból kimentette. — Nemzetközi lóvásár Érsekujvárott. A nyitramegyei gazdasági egyesület által a f. évi május 6—7-én Xll-szer rendezendő nemzetközi nagy lóvásár iránt, éppen úgy mint 11 éven át, most is igen nagy érdeklődés nyilvánul. A tenyésztők, nagy fölhajtást fognak eszközölni, külföldi kereskedők nagy számmal fognak megjelenni. Lakások és istállók az érsekújvári rendőrkapitányi hivatal utján rendelhetők. A lóvásáron egy kettős fogat és egy hátas ló lesz kisorsolva. — Régi jó kívánság. Volt a régi időben egy nagy országos nevü válalkozónak úgynevezett házi czigánya, kinek hivatása volt a megromlott hajó szegeket, iszkábákot stb. kijavítani. E foglalkozása mellett jól viselvén magát, jól is folytak dolgai. A czigány egy alkalommal, nevezetesen ura és jótevője névnapján egyszer csak beállít hozzá. Mikor a cseléd nem akarta öt beereszteni, azt útjából ezekkel a szavakkal terelte el: Ha másoknak, azért mivel urak, szabad a bemenet és üdvözölhetik az ö jótevőjüket, miért ne lehetne nekem, aki minden bizonnyal jó szolgálatot teszek neki — uramat, jótevőmet, nevenapja alkalmából üdvözölni? Eme erélyes fellépésének köszönhette, hogy csakugyan bejutott urához. Az ünnepelt barátjaínak társaságában azt kérdezte tőle : Mi hozott ma hozzám Gyurka dadé és mi a baj.? — Baj, hála istennek, nagyságos uram jóvoltából, az nincs, nem is panaszkodni jöttem én ide, hanem jót kívánni. — Ugyan Gyurka barátom, mi lehet az, már mit kívánhatsz te nekem jót? — Hát biz én csak azt kívánom nagyságodnak, hogy teljesedjék a hajó kormányosainak az óhajtása. És mit kivannak azok nekem, nem mondanád meg? —• Hát biz azok csak azt kívánják, hogy jó lenne, ha a Duna akkor, midőn a hajóval lefelé mennek, hát csak folyjon a viz lefelé, de mikor felfelé mennek a hajóval, akkor meg folyjon feifelé a viz. Én is azt kívánom. Ezen jó kívánatnak az lett a következése, (bár a jó kívánat eddigelé még nem teljesült), hogy az úr a mellett hogy jól megajándékozta a czigányt, ráadásul még a házikóját is felépítette. A jelenlevő társaság pedig a czigány kívánsága felett jó izüt kaczagott. — Nem lesz sötétség. Már régóta halljuk a panaszokat, hogy alig nyugszik le a nap, városunkban már is oly nagy a sötétség, hogy az emberek sokszor egymásba ütköznek. E tűrhetetlen állapotokon segítene a villamos-világítás behozatala. Polgármesterünk legutóbb Szabó József városi pénztárnokot bízta meg az ügy elöbbrevitelével. E czélból már érintkezésbe lépett az Eger, Ganz-részvénytársaság és Siemens és Halske czégekkel. Mint értesültünk, a fentnevezett czégek képviselői legközelebb városunkba érkeznek, annak kutatására, vájjon hány aláíró jelentkeznék. Lehetséges, hogy e czélból részvénytársaság alakul. — 22 meg 22. A Nyerges-ujfalusi vasúti állomáson várta f. hó u-én vasárnap este egy utas a Füzitöről Esztergomba menő vonatot. Tiz perczczel a vonat beérkezése előtt jegyváltás végett a pénztárhoz ment, de mivel a pénztárost se a pénztárnál, se pedig hivatalában nem látta, várt sokáig. Már a telegráf csengetyüje is megszólalt, a pénztáros még mindig nem jött. A távolból már az érkező vonat robogása is hallatszott. Utasunk türelmetlenkedett, kopogott a pénztár ablakán. Kérdezősködött fütől-fától a pénztáros holléte felől. A vonat sípja is elhangzott már. — Van-e már jegyük ? kérdi a váróteremből kitóduló többi utasoktól. — Van, van — már régen — fél óra előtt. A vonat beérkezett s utasunk még mindig várja, türelmetlenkedik, kopog, zörög, kiabál, futkos, keresi a pénztárost. A jelző háromszor csengett. A fütty elhangzik és — Mehet I — Tra-tra I — Kalauz t Másod osztály I A pénztáros eltűnt még tiz perez előtt — jegyem nincs. — Majd lesz. Ide-ide kérem gyorsan, hova tetszik? — Esztergomba. A vonat indul. A pénztáros (a főnök) a sötétből előbukkan. — Főnök úr I egy másod osztályú utas jegy nélkül. — Hova ? — Esztergomba. — Huszonkettő meg huszonkettő az negyvennégy 1 Utasunk elégedetten hallgatja a kerekek tiktakolását. A kalauz benyit: — Kérek negyvennégy krajezárt, itt a jegy. — Hogy-hogy? — Menetdíj huszonkettő s

t ugyanannyi a pótilleték. — Kérem előbb a panaszkönyvet. — Oh nem, előbb le kell fizetni kétszer huszonkét krajezárt. Az illető utas — írja nekünk levelében —- nem irt semmit a panaszkönyvbe, de felkért, irjuk ki történetét az újságba tanulság okáért. — A vízkűra háttérbe szorittatik. A medico-electricus gyógymód lassan kiszorítja a vízkúrát. Süketség, fülzúgás, rheumatismus, köszvény, ischias, emésztési gyöngeség, ideggyengeség, elhízás, bronchitis, asthma, katarrhus stb. gyorsan és biztosan gyógyittatik, a beteg hivatásában való zavarása nélkül. Értekezés bérmentesen. — M e d i c o-E 1 e ctricus Intézet, 2 B, Auf dem Berlich, Köln a. Rh. — Egészsselyem, mintázott Foulárdokat (mintegy 450 különböző fajban), méterenként 75 krtól 3 ft 65 krig — valamint fekete, fehér és szines selyemszöveteket 45 k r t ó 111 ft 65 k r i g — sima, koczkás, csikós, virágos, damaszolt minőségben (mintegy 240 féle dispositió és 2000 különböző szin és árnyalatban) szállít póstabér és vámmentesen a privátmegrendelők lakására Henneberg G. (cs. kir. udv. szállító) selyemgyára Zürichben. Minták póstafordulóval küldetnek. Svájczba czimzett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. — Nemes harzi legszebb énekíi kanárimadarak darabja 8—20 márka. Szállítás utánvéttel kezesség mellett. Meg nem felelés esetén nyolez nap alatt bérmentve viss zaküldendök s bérmentve kicseréltetnek. Árjegyzék, bánásmódi utasítás ingyen küldetik. W. Heering. St. Andreasberg (Harz) 427. Provinz: Hannover. — Gazdászati és kertészeti diszmű. Valóban joggal nevezhető ennek a Mauthner Ödön budapesti magkereskedö ez idei föárjegyzéke, a melyet gondos és kitűnően tájékoztató szerkesztésű szövege mellett a számos fekete ábrákat nem is tekintve ragyogó szinnyomatú 90 mülap