Esztergom és Vidéke, 1894
1894-02-11 / 12.szám
asztalt. Ilyenkor rendesen felkel, párszor fel és alá sétál a szobában : hadd pihenje ki magát, hiszen elég öreg már az istenadta ! Aztán mintegy megkönnyebbülve újra leül és csak ir, folyton csak ir. Mint mindig, ma is igen halvány, de a szegfű nem hiányzik, a fekete nyakkendő ismét szépen csokorra kötve. Az ablak nyitva van, azon kellemes, üde tavaszi lég áramlik be, de Gazsika nem látszik azt érezni, némán folytatja tovább megkezdett munkáját. Egyszerre a szemközti ház ablaka megnyilik. Madárdal hallatszik ki, melyet kedves női hang kisér. — Csitt, te kis gonosz, mindjárt jövök, csak türelem . . . Oly édes hangon voltak e szavak mondva! O de ha látnád e kedves hangok tulajdonosát I Soha szebb, aranyosabb arczot még nem láttát. Mi történt Gazsikával ? Hiszen Gazsika arcza oly piros lett, mig előbb feltűnően halvány volt. Honnan ez átváltozás ? O ezeknek a hangoknak odaát, igen nagy befolyásuk van Gazsikára. Ilyenkor összerezzen, leteszi a tollat, felüti a fejét, nem dolgozik. Gazsika leteszi a tollat, Gazsika nem dolgozik ? Igen, nem dolgozik, csak néz merően és némán a szemközti ablakra. Odaát meg hol megjelen, hol eltűnik az az aranyos fő. Végre az ablakok becsukódnak, a kedves fejecske végkép eltűnik. Gazsika szomorúan hajtja le fejét. Egy sóhaj — és csak ir, tovább, tovább. # Tiz év óta látja, nézi már ezt a majdnem mindennap megújuló jelenetet. Tiz év óta látja fejlődni azt a kedves gyermeket odaát, ki most a legszebb hajadonok egyike. Milyen érzés köti, vonzza öt oda, ahhoz az angyalhoz ? Ó ki leérdezi ezt egy szegény írnoktól, kinek senkije, csak két barátja van: a toll és az íróasztal. Hát az a kedves teremtés odaát, észre vette-e ezt a halvány, szenvedő arczot ? Észre vette-e, érezte-e e sóvár tekintetet? Ki tudná ezt megmondani? * Gazsika egy pár nap óta nagyon szomorú. Még a szegfű sem olyan üde, friss, mint rendesen, mintha az is együtt érezne gazdájával. Eddig is keveset beszélt, de most éppen nem hallatta hangjját. Némán ül asztalával. Néha felüti halvány arczát és áttekint a szemközti házra. De ott néma és csendes minden. Reménytelenül hajtja le ismét fejét és csak ir tovább, tovább. * * * Három hét mult el igy. Gazsikára nézve hosszú idő, három hétig nem látni az angyalarczot. De végre megérkeztek. A csöndes ház a szokottnál elevenebb lett. Nagy sürgés-forgás van odaát, menyegzőre készülnek. És Gazsika csak néz folyton az ablakra, nem látja, nem hallja a fogatok egymásutánját és robogását. Csak az ablakra néz merően, sápadtan, szomorúan. Ah, de végre megpillantja az angyalarczot 1 Milyen halvány ö is; fehér ruha van rajta, mirtus koszorú a fején. És Gazsika csak nézi, mint öleli át azt a szép alakot egy karcsú ifjú, a boldog vőlegény. Gazsikának egyszerre csak könnybe lábadnak szemei, feje lehanyatlik és egy forró könnycsepp pereg le arczán. Egy idő óta Gazsika nagyon is feltűnően halvány, többé nem is az a pontos hivatalnok. Későn jön, szórakozott, minden munkája telve hibákkal. Hanyagul öltözködik. Szóval nagyon, nagyon megváltozott. Hát azok az üde szegfűk? Azok is elmaradtak, csak egy van még azóta a gomblyukban, az is fonnyadt, száraz. Ó szegény Gazsika nagyon megváltozott. De napjában egyszer mégis boldognak látszik. A szokott időben áttekint a szemközti házra, hol most minden csendes. Mély sóhaj tör elő kebléből, lehajtja, fejét és egy forró könnycsepp hull a megmaradt, elhervadt árva szegfűre. Knarscb. Aléb. sát illetőleg is kezeikből lassanként kisiklik . . . Ily kedvező alkalmat sem volna szabad elszalasztani; egyúttal ki kellene használni azon rendkívüli esélyeket is, amelyek az európai constellátióban kínálkoznak, A többi önmagától fogna következni. A parlament, kormány, igazságszolgáltatás, adminisztrátió s társadalmi szervezet minden ága amúgy is nemzeti; a magyarosodás tehát szép szerével is tért hóditana s a megelégedett polgárok a magyar állameszméhez készséggel fognának simulni. A cselekről sem volna szabad megfeledkezni. A non-interventio elvét éppen nem érintené, ha e derék nemzet iránt — eme kipróbált előőrs iránt a germanizmus ellen — rokonszenvünket férfias nyíltsággal kifejeznők. A cselekvés lélektani momentuma elérkezett. A függetlenségi párton áll, hogy a szabadság, testvériség és egyenlőség elveit valló, nemzeti hadsereg és külképviselet fölött rendelkező s a történelmi trauditiók szerinti szövetségekre támaszkodó magyar birodalom egy hatalmas állammá fejlődjék és hogy Európa keletének népei a magyar nemzet erkölcsi hegemóniája előtt önként meghajoljanak. A függetlenségi programm híveire magasztos feladat vár. Vajha lelküket a bátorság érzete el ne hagyná I Hogy is mondta Samassa érsek ? „Hazai bajaink legfőbb oka a férfiasság hiánya . . . ." Nos, az opportunistáknak, akik ugyan a németeknek szintén kötve, hisznek, de a hármasszövetséghez a pánszlávizmustól való rettegésökben — tehát a HÍREK. Esztergom, február 10. — A herczegprimás, kinek egészsége teljesen helyreállt, egyelőre Budapesten marad. A prímás elnöklete alatt még húsvét előtt összeül az autonómia-bizottság, melynek tgy egyházi, mint világi tagjait a király nevezi ki. Ezen az ülésen teszi meg jelentését a tizenötös bizottság, melyet annak idején a herczegprimás nevezett ki. A prímás húsvét táján Esztergomba jön, a hol Összeül a konzisztórium. contré-ceur — ragaszkodnak, szolgálhatok egy kis „sziverösitövel . . . ." Oroszország vezérelve: sűrű vagy kompakt vidékekre elő nem hatolni; azt az eszmét pedig, hogy törzsrokonai között hódításokat tegyen, már rég elejtette. Nem légből kapott állítás, miként az orosz döntő tényezők egy, a Balkán félsziget semlegesítésére irányuló javaslat elől sem térnének ki. Oroszországot hivatása Ázsiára utalja. Marad Konstantinápoly ; a török főváros jövendőbeli birtoklása az összes nagyhatalmak kérdése s nekünk aligha fog álmatlan éjjeleket okozni. Azon feltevés tehát, mintha Magyarország és az orosz birodalom differencziái a keleti kérdést illetőleg csakis karddal volnának megoldhatók — hál' Istennek — tárgytalanná vált. Az előadottakból kitűnik, hogy okom nincs az oroszországi utazást megbánni, vagy érte bár ki előtt pirulni; ellenkezőleg. A függetlenségi párt számlál vagy negyven-ötven tagot, nem is említve számos apponyistát és kormánypárti képviselőt, sem pedig a tőzsgyökeres magyar felső, polgári és földmives osztályok százezreit, akik aktiónkat rokonszenvvel kisérik. Ki fognak-e szállni a síkra ? az Kormányzó úr végleges ítéletétől függend. Az orosz utazás, mint már fentebb jeleztem, nem az én eszmém. A gondviselés utai kifürkészhetlenek, talán engem — a könynyen eltiporható senkit, — jelölt ki arra, hogy félelmetlenül hangoztassam, miként két fajrokon lovagias nemzet — a magyar és orosz — egy— A kerületi betegsegélyzŐ pénztár tegnapelőtt tartotta igazgatósági gyűlését. W a 11 e r Gyula dr. elnök, meleg szavakban üdvözölte a tagokat a törekvésért és ügybuzgalomért, mellyel a pénztárt támogatták. Felolvastatott a titkári jelentés, mely szerint febr. 8-ig van a pénztárnak 1312 tagja, de kilátás van 1700—1800 tagra. A község jegyzői felszólittattak bizalmi férfiúi állás elfogadására, majd a munkaadók munkásaiknak a pénztár tagjai közé való belépésre. Azután elnök jelenti, hogy a felügyelő bizottság már két ízben tartott ülést, hol is megválasztatott K a á n János a felügyelő bizottság . elnökévé, E i s 1 e r Samu pénztári titkár pedig jegyzővé. Azonkívül több igazgatósági póttag jelöltetett ki s a tanácsnak beterjesztetni rendeltetett. A gyűlés után a tagok társas vacsorához ültek, mely 3 fogásból állott 36 teritékkel. Az első felköszöntöt dr. W a 11 e r Gyula mondotta szép beszédben éltetve Földváry Istvánt mint az ügy megteremtőjét; utána Brutsy János mondott toasztot az összes igazgatósági tagokra. Majd Vörös József emelt poharat P a u 1 o v i t s Géza igazgató alelnökre ; utána pedig Föl d v á r y István dr. meleg és hatásos szavakban emlékezett meg az elhunyt Baross Gábor miniszterről, mint a betegsegélyzŐ pánztárak létesítőjéről, S z ö 11 ős y Károly igazgatósági tag pedig az igazgatósági tagok nevében a pénztár orvosainak egészségére ürité poharát. Végre pedig K a á n János éltette Valter Gyula dr. elnököt fáradozásáért, melylyel a pénztár megalakítása s vezetése közben érdemeket szerzett. A társaság kedélyes hangulatban reggeli 3 óráig maradt együtt. — A kereskedő ifjak egylete márczius 4-én fölolvasó estélyt fog tartani, melynek érdekes tárgysorozatából előre kiemeljük Dr F r ö h 1 i c h Róbert akadémiai fökönyvtárnoknak fölolvasását „Diokleczián császár árszabásáról", mely különösen az intelligensebb közönség érdeklődésére számit. — Farnadon e hó 7-én jegyzővé Meszes Ferencz eddigi h. jegyző választatott meg. Zsarnóczay István kétyi és Nagy Móricz dunamocsi jegyzők kérvényüket még a választás előtt viszszavették. Biró lett ifj. Szádovszky János. A választást megelőző napokon izgalmas hangulat mutatkozott, s ezért a főszolgabíró csendőri fedezetet rendelt ki, de rendzavarás nem történt. — Az esztergomi kórház újjáépítése. A városi kórház ugyancsak rászorul a teljes újjáépítésre, mivel jelenleg meglehetős siralmas állapotban van. Nincs külön hely a ragályos betegek és elmebetegek számára. Nincs fürdő-szoba, terem az ambuláns-betegek számára. Nincs műtöszoba, mást ne bántsa, inkább egyesüljön a közös ellenség ellen. Az oroszokat, különben, felénk nem csak a rokonszenv, de a hála érzelmei is vonzzák; nem feledik, hogy ha a magyarok Pannoniát el nem foglalják, a délszlávok már rég a germánoknak estek volna martalékul. Oroszország tehát őszintén fájlalná, ha a magyar nemzetet a német-barát politika arra az útra terelné, a melynek szélén az Örvény tátong. ,Ce n' estquele commencementquicoute I' Eleinte a franczia-orosz egyetértés elé is óriási akadályok gördültek. Hány franczia és orosz patrióta volt roszakaratu gyanúsításoknak, vagy legalább is félreértéseknek kitéve. A szenvedett keserűségekért bőven kárpótolnak Juliette Ádám úrhölgynek, hazánk ezen valóságos őrangyalának, a minapában hozzám intézett következő nemes szavai: . . . . „En önnek mondani nem fogom, hogy egy erős meggyőződésű férfiú önmaga egyedül mitsem tehet. Gambetta 1876-ban nekem azt irta, hogy „arczátlanság" kellahoz, miként bárki egy franczia-orosz szövetségre álmodni merészeljen. íme ma láthatja az ellenkezőt. Egyébiránt ön nem áll egyedül. A magyarok előtt az érdek oly kézzelfogható, hogy az egy szép napon szemök előtt fog lebegni és mentül továbbb ül diadalt a tévedés honfitársai fölött, annál váratlanabbul fog előttük az igazság hatása feltárulni 1" Kormányzó úrra az Isten áldását kérve, maradok a legmélyebb tisztelettel. Budapest, 1894. január hó végén, rendületlen hive Rimler Gyula. nincs a betegeknek sétálóhelyük. A betegszobák és az ápoló-apáczák lakását pedig gyökeresen renoválni kellene. Már tavat konstatálta egy dr. H e l c polgármester vezetése melletti bizottság e hiányokat. Ennek következtében, és Bártfay kórházgondnok újabb sürgetésére a tegnapi városi tanácsülés e tárgygyal is foglalkozott és a szükséges munkálatok megtétele czéljából a kórházbizottsághoz tette á'c az ügyet, egyúttal utasította L e d é n y i Ferencz városi mérnököt, hogy a szükséges terveket haladéktalanul készítse el. A kórház kápolnáját nemrég renoválták. A herczegprimás pedig, tekintve, hogy e helyet a környékbeli hivők nagy számmal látogatják, elrendelte, hogy főbb egyházi ünnepek alkalmával oltári szentséggel tarthatók az istentiszteletek. Az első ilyen istentisztelet húsvétkor lesz. — Vizsgálat Esztergom plébánosa ellen. Kellemetlen dologba bonyolódott Dr. Fehér Gyula, Esztergom kir. városi plébános. Már csütörtökön hire járt városunkban, hogy mivel dr. Fehér egy főhadnagyot menyasszonyával felsőbb katonai engedély nélkül összeesketett, bÜnfenyitö eljárást indítottak ellene. Mi hiteles forrásból nyert értesülésünk alapján a következőket jelenthetjük: Ezelőtt az esztergomi gyalogezrednél szolgált Hála János főhadnagy, ki később az osztrák honvédséghez lépett át és jelenleg mint Landwehr-főhadnagy, Budweisban szolgál. A főhadnagy jegyben járt E 11 i n g e r Mariskával és elhatározták, hogy házassági frigyre lépnek. A szokásos kihirdetés a budweisi plébános által történt. Mult év vége felé a jegyespár Esztergomba jött, s a kir. városi templomban Dr. Fehér Gyula plébános anélkül, hogy a vőlegénytől mint tényleges szolgálatban levő tiszttől katonatisztek házasodásánál megkívánt kaució letételéről, vagy házasodási felségengedélyről fölöntes katonai-hatósági okmány bemutatását kívánta volna, a jegyeseket összeeskette. A budweisi plébános ugyan megadta az elbocsátót és erről Fehért értesítette. A prágai hadbíróság értesülve arról, hogy ez által Fehér a védtorvény paragrafusaiba ütköző szabálytalanságotkövetett el, átiratot intézett az esztergomi járásbírósághoz az iránt, hogy Fehért hallgassa ki. A járásbíróság minthogy a plébános hivatalból üldözendő cselekményt követett *el, bünferiyitö eljárás megindítását tartotta szükségesnek s ez okból a városi hatóságtól kikérte a plébános vagyoni és erkölcsi bizonyítványát. Egyúttal dr. Fehér Gyula vizsgálóbírói kihallgatását elrendelte. Mint halljuk, Hála János ellen is fölöntes katonai hatósága részéről vizsgálat folyik. — Változás a Drasche-féle társulatnál. Guttmann János a „Kőszénbánya és téglagyár-társulat Pesten" inspektora megvált állásától. Guttmann maga adta be lemondását. O ugyanis konstatálta azon köztudomású tényt, hogy a társulat annavölgyi aknájában régóta állandó tűz harapózik tovább. Ezen állítása szolgáltatott volna közte és az igazgatóság között rencontre-ra alkalmat, minek következménye Guttmann elbocsátása lön. • — A „Szabad Szó" képes politikai napilap legújabb kedvezményei. A „Szabad Szó", melyről talán már fölösleges elmondani, hogy a legjobb és legolcsóbb magyar napilap, hetenkint „koszorú" czimmel egy rendkívül gazdag és előkelő tartalmú, képekkel díszített szépirodalmi hetilapot ad mellékletül. Továbbá „Kalapács" czimmel maró és csipös élczektöl duzzadó élczlapot, mely hetenkint talányt is közöl és a megfejtők között 52 J ó s z i V sorsjegyet és 52 kötet .szépirodalmi könyvet sorsol ki. Ezenkívül még a következő páratlan kedvezményekben részesiti előfizetőit. Azok az előfizetők, a kik a „Szabad Szó"-ra az egész 1894. éven keresztül előfizetnek oly módon, hogy az előfizetési összeget negyedévenkint küldik be, megkapják: 1. A „Magyar Történeti Album"-nak már megjelent kötetét nyomban, a mint az első évnegyedi előfizetést beküldik. 2. A pünkösdkor megjelenő „írók és művészek Albuma" és „Közigazgatási Album 4 ' közül azt, amelyet maguk választanak. 3. A „Magyar Történeti Album"-nak kar ácsonkor megjelenő 2-ik kötetét. 4, A „Szabad Szó" 1C95. évre szóló karácsonykor megjelenő nagy képes naptárát. Előfizetési ár: Egész évre Budapesten 10 frt, vidéken 12 frt. Fél évre Budapesten 5 frt, vidéken 6 frt. Negyed évre Budapesten 2.50 kr. vidéken 3 frt. Az előfizetési pénzek a „Szabad Szó" kiadóhivatalához
